|
2013-09-04 22:10:05, szerda
|
| |
| |
NAGY NYÁRVÉGI KIRÁNDULÁS
Az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete augusztus 26 - 29 között szervezte idei második, több napos kirándulását. Nagy Nyárvégi Kirándulásunk programjában egy 4 napos kirándulás szerepelt, úti célunk ezúttal a Észak Magyarország és a szomszédos Szlovákia magyar lakta területe volt.
Utunk első állomása hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, Gödöllői Királyi Kastély megtekintése volt, amely történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak. A korhűen felújított és megújult kastély a közelmúltban új látnivalók sokaságával gazdagodott, színes kulturális programkínálata révén ma az ország legvonzóbb, legizgalmasabb intézményévé és turisztikai célpontjává vált. A nap második felében Vizsolyba és Göncbe látogattunk, ahol megtekintettük a Vizsolyi Bibliát ill. a gönci Huszita-házat. A vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. Hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslás ellenére megmaradt "a magyar nép zivataros századaiban", többek között a Vizsolyi Bibliának köszönhetjük. Az úgynevezett Huszita-ház pedig, amelyet eredetileg a husziták építették és lakták, ma tájház. Gödöllő és Vizsoly-Gönc között a buszon a kirándulással kapcsolatos szellemi Totón is összemérhettük tudásunkat, a győztes értékes ajándékban részesült. Este elfoglaltuk szálláshelyünket a szlovák határ menti, hegyek között megbújó kristálytiszta levegőjű varázslatos kis faluban Telkibányán, ezen a csodálatos természeti környezetben fekvő településen., ahol mindvégig meghitt, családias légkör, mosolygós minőségi kiszolgálásban részesültünk.
Utazásunk 2 és 3 napját Szlovákiában töltöttük. Első napján Kassán jártunk. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa. Népessége közel 250.000 fő, ebből magyar jelenleg csak 3, 8%. Sajnos az utóbbi években fokozatosan csökkent a magyarság aránya, 1910-ben még a város lakosságának 75,4%-a volt magyar. Egész napos programunk keretében a város sétáló utcájában megtekintettük a város legnagyobb műemlékét, a gótikus építészet egyik legszebb alkotását, az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dómot, benne az 1906-ban a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait /Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borította/, és több egyházi építményt, templomot, palotáit és köztéri szobrait, a Mária szobrot, a Városházát, a csodálatos Állami Színházát. Annak idején itt Dérynével az élen, Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai Nemzeti Színház, Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán. Idegenvezetőnk révén ezeket belülről is meg tudtuk tekinteni, a látnivalók lebilincselőek voltak.
A következő nap a közel 100.000 fős Eperjes , a szintén régi magyar város következett. A város műemlékekben szintén rendkívül gazdag, idegenvezetőnk révén a történelmi házak és templomok gazdag tárházát tekintettük meg. Iskoláiban tanult annak idején • Kossuth Lajos, Thököly Imre, Márai Sándor író, Marek József. Itt volt joggyakornok többek között: Kossuth Lajos, Eötvös József és Kazinczy Ferenc is. Délután Bárfára mentünk, ebbe a csodás kis szlovák városba. Bártfa egyike Szlovákia legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmag főtere a régi Városházával /ma múzeum/ és a Szent Egyed templommal igazi turisztikai látványosság. A város további érdekessége az Északkelet-Szlovákia népi építészetét bemutató skanzen, ahol a múzeumban a szlovák és kárpát-ukrán parasztházakat, és épületeket, műhelyeket, malmot és egy nagyobb méretű pravoszláv fatemplomot láthattunk. Csodálatos volt. Annyira elnyerte tetszésünket, hogy kijövet a skanzen mellett felállított zenepavilon művészeinek fülbemászó dallamaira klubunk tagjai jó kedvükben még táncra is perdültek.
Az utolsó napon Sárospatakra látogattunk. Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont. A Vár védelmi rendszerével Magyarország egyik legértékesebb műemléke, nemzeti örökségünk része. Idegenvezetőnkkel meg tekintettük a város turisztikai nevezetességeit. A Várban a várfalról csodás panoráma nyílt a környező tájakra, a vármúzeumban pedig a zegzugos belső tér és pince rendszer ill. az őrzött történelmi emlékek sokasága varázsoltak el bennünket. A tartalmas szép napot Tállyán fejeztük be, ahol a fínom ebéd után még egy borkóstoló fokozta amúgy is jó hangulatunkat.
Kissé fáradtan, de szép emlékekkel gazdagodva tértünk haza. Az időjárás ezúttal is kedvező volt, a jó hangulatunkat így semmi sem tudta elrontani. Újra egy igazi vidám hangulatú, poénokkal megtűzdelt kirándulás részesei lehettünk.
Az elbűvölő zempléni táj sokszínű kínálattal örvendezteti meg az ide látogató vendégeket. Vadregényes hegyei és völgyei, szemet gyönyörködtető látnivalókkal fogadják a természetjárókat. Bővelkedik a vidék történelmi és irodalmi emlékhelyekben, várai, kastélyai, egyházi épületei, még felújítás alatti állapotukban is lenyűgözőek. A Zempléni-hegység számos települését érdemes meglátogatni történelmi nevezetességei, ízletes ételei és finom borai miatt.
Azt hinné az ember, ha csodás tájakat, és látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem így van! Mind kis hazánk és a szomszédos országok is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhetnek. Éljünk hát minél többen vele!
GÖDÖLLŐ - Királyi Kastély
Magyarország legnagyobb barokkkastélya, a folyamatosan megujuló Gödöllői Királyi Kastély történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak. Olyan közeg, ahol békésen megfér egymás mellett a kulturális, turisztikai és protokolláris funkció - mindez családbarát szolgáltatásokkal fűszerezve.
Építtetője Mária Terézia kancelláriaminisztere, Grassalkovich Antal. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált a kastély. A II. világháború után szovjet laktanya és szociális otthon működött benne, s ez az épület lassú pusztulásához vezetett. A kastély együttes felujítása az 1990-es évek elején kezdődött és 1996 óta fogad látogatókat. Ma Magyarország egyik legvonzóbb, legizgalmasabb intézménye és turisztikai célpontja.
A Gödöllői Királyi Kastély
Link
Gödöllő
Link
Mária Terézia és Erzsébet királyné a Gödöllői Királyi Kastélyban
Link
Képgaléria
VIZSOLY
Vizsoly község Borsod megyében Miskolctól kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik a Hernád völgyében. A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.
Vizsoly - A Biblia és a Nyomdamúzeum
Link
Kép
GÖNC
Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre északkeletre a Hernád mentén. Az Abaúj-Hegyközi kistérségnek a székhelye; az ország egyik legészakibb városi rangú települése. A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. 1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt.
Gönc
Link
Kép
TELKIBÁNYA
A település egykor arany- és ezüstbányáiról volt nevezetes. Az ipartörténeti és történelmi műemlékeiről egyaránt híres település a falusi turizmus egyik központja a vidéken. Az első írásos dokumentum 1270-ből való, mely önálló bányatelepként említi a települést. A település környékének egykor Európa hírű arany- és ezüstbányái olyan gazdagságot teremtettek, hogy ráragadt a ma is ismert Aranygombos Telkibánya elnevezés. A gazdag faluban ugyanis bearanyozták a templom tornyán lévő gombot. Egy, a XVI. században bekövetkezett bányaszerencsétlenség miatt a nemesfém bányászat évszázadokon át szünetelt, majd végképp megszűnt. A bányászkodás múltját ma is őrzik a bányabejáratok, az aranyőrlő - és mosóhelyei, valamint a község belterületén található múzeum.
A település történelmi nevezetessége a román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjai, valamint a faragott kopjafás temető. A gyönyörű környezetben fekvő Telkibánya környéke természeti látványosságokat is kínál. Ilyen egy Jégbarlangnak nevezett üreg a 375 méter magas Királyhegy északi lejtőjének lábánál, valamint a felszíni perlitfolyás.
Az Aranybánya Családi Wellness Hotel kifinomult eleganciával és wellness élményekkel igazi kikapcsolódást nyujt a pihenni vágyóknak a vadregényes Zempléni hegyek között.
Telkibánya
Link
Telkibánya a Hazahúzó c. műsorban - 2013. március 5.
Link
Telkibánya, Füzérradvány
Link
Telkibánya - Aranybánya Hotel
Link
Aranybánya Panzió
Link
Kép
KASSA
Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj -Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik. Népessége közel 250 000 fő. Sajnos az utóbbi években fokozatosan csökkent a magyarság aránya, 1910-ben még a város lakosságának 75,4%-a volt magyar. 1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1920. június 4-én trianoni békeszerződéssel hivatalosan is Csehszlovákiához került. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat. 1945. január 19-én foglalta el a szovjet hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. Ma Szlovákia keleti részének központja. A város legnagyobb műemléke az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dóm.
Kassa idén 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa.
Bocskai és Rákóczi városának hangulatos központja megannyi történelmi jelentőségű és művészi szépségű épülettel várja látogatóit, köztük a fejedelem hamvait rejtő Szent Erzsébet székesegyházzal.
Kassa
Link
Kassa - Szt.Erzsébet katedrális
Link
Kassa igézetében - Kojsói-havasok
Link
Képgaléria
EPERJES
Eperjes /szlovákul Presov/ Kassától északra, a Tarca partján fekszik. Lakóinak száma kb. 90 000 fő. Neve a magyar eper növénynévből származik, amely olyan helyre utal, ahol sok földieper terem. II. (Vak) Béla alapította 1132-ben és a környéken jellemző eperről nevezte el. Károly Róbert király 1324-ben emelte szabad királyi város rangjára. A 16. században virágkorát élte. A reformáció egyik központjává vált. A virágzó várost története során többször feldúlták. Az első világháború során 1915-ben az oroszok megközelítették a várost. 1919. június 16-án a magyar Tanácsköztársaság hadserege visszafoglalta Csehszlovákiától, és még aznap itt kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot. Az Első bécsi döntés nem érintette.
1910-ben még a város lakosságának kb 50%-a volt magyar, sajnos az utóbbi években fokozatosan csökkent a magyarság aránya, ma csak 0,2%!
Prešov
Link
Kép
BÁRTFA
Bártfa városa Szlovákia északkeleti részén, Eperjestől északra, a Topoly partján a lengyel határ közelében helyezkedik el.
Bártfát a 13. században alapították lengyel ciszterciták. A tatárjárást követően jelentős számú német bevándorló érkezett, innen ered a város neve is: Bartfeld. Nagy Lajos király alatt szabad királyi várossá válik. A 16. század elején Bártfa polgársága evangélikus hitre tért, itt tartották az első protestáns zsinatot Magyarországon. A város híres volt még középkori misztériumjátékairól, ide kötődik a legrégebbi színházi tradíció egész Szlovákiában. Bártfa virágzása egészen a szomszédos Lengyelország felosztásáig tartott, ezután elveszítette kereskedelmi jelentőségét és hanyatlásnak indult.
Bártfa egyike Szlovákia legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa 2000 óta szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmagjának közepén a Főtér áll, középen a 16. században épített városházával, a 16. századi Szent Egyed templommal, körötte reneszánsz és barokk stílusú polgárházakkal. Bártfa főtere valamennyi felvidéki város közül a legtökéletesebben őrzi a középkor hangulatát, éppen ezért nem véletlen, hogy a tér közepén álló kora reneszánsz városháza, a mögötte lévő gótikus Szent Egyed-templommal a legnépszerűbb fénykép témák közé tartozik.
Bártfától 5 km-re északra találhatjuk a népszerű gyógyfürdőtelepülést Bártfafürdőt. A városka gyógyvízét már évszázadok óta ismerik, de már 1247-ben is említik Borkút néven. A 19. század közepén már Közép-Európa egyik legnépszerűbb fürdővárosaként ismert, számos ismert ember, uralkodó megfordult vendégei között, talán a legismertebbek I. Sándor cár és Erzsébet magyar királyné. Gyógyvizének vasas, szénsavas forrásai különösen a gyomor, epe, máj és idegbántalmak kezelésére javallottak. Vizeinek gyógyhatását ivókúrák, kádfürdők illetve iszappakolások formájában is élvezhetjük. A fürdőtelep épületeinek töbségét a 19. század végén és a 20. század elején építették.
Bártfafürdő további érdekessége az Északkelet-Szlovákia népi építészetét bemutató skanzen. A múzeumban a szlovák és kárpát-ukrán parasztházakat, háztáji épületeket, műhelyeket, malmot és egy nagyobb méretű pravoszláv fatemplomot láthatunk.
Bártfa
Link
Skanzen - A Népi Építészet Múzeuma Bártfafürdőn
Link
Kép
Kép: Bártfafürdő - Skanzen
SÁROSPATAK
Sárospatak Szent Erzsébet és a Rákócziak városa
14 876 lakosú város a Bodrog partján. A Bodrogköz és a Hegyalja kereskedelmi és kulturális központja. Református Kollégiuma országos hírű, melyben többek között Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Tompa Mihály is tanult.
Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhelye. A Várkastélyt Perényi Péter kezdte el építeni 1534-ben. Későbbi tulajdonosai között szerepelt Dobó István, Lorántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi Ferenc is.
Jelentős történelmi események színhelye. Falai között jelenleg a Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik. A római katolikus plébániatemplom 1492-ben épült XIII-XIV. századi alapokra.
A Református Kollégiumot Perényi Péter, a vár építője alapította 1531-ben. A mai épületet 1806-ban építették klasszicista stílusban. Udvarán ma is áll a régi kollégium XVII. századi épülete, múzeumként.
Ismertető - bővebben
Link
Film Sárospatakról
Link
Sárospatak, Hungary - famous town of II. Rákóczi Ferenc
Link
http://s8.images.www.tvn.hu/2013/08/24/22/23/www.tvn.hu_179f3abd9f416b0ec1b4db3bc 0a3fa4e.jpg?htr=1
TÁLLYA
A község Borsod megyében a híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 km-re keletre. A 15. században már városként említik, vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak. A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya - a Rákóczi család birtokaként - a kurucok egyik fő bázisa volt. Kossuth anyakönyvi bejegyzése a tállyai evangélikus templomban volt. V. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: ,,Summum Pontificem talia vina decent!", azaz: ,,Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál." Őszentségének nagyon igaza volt, mi is tanusithatjuk! ,,Európa Mértani Középpontján!"
Tállyai szüreti nap
Link
Kép
Jobb klikk esetén bármely fenti képek képernyő méretben, nagyságban is megtekinthetőek!!!
Képgaléria /összes kép/
A képtár az első képre kattintva indul, utána egyesével váltható, vagy a jobb felső részben a Vetítés jellel automatikus! A bejelentkezéshez regisztráció szükséges, mivel ennek hiányában a Szolgáltató megtagadhatja a hozzáférést.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: OMNYE |
|
|
|
|
|
Offline
