|
2013-10-13 22:32:18, vasárnap
|
| |
| |
Ábrahám István: A tánc
Roppan a tűz izzó fahasábja,
Lobbanva tör fel füstszagú lángja,
Vérvörös nyelvek kúsznak az égnek,
Fűszeres légben sarjad az ének.
Tenyerek csapnak kanna falára,
Gitárhúr felel víg ritmusára,
Nyílik az ajak, csábít az ének,
Dalra fakadnak ifjak és vének.
Pattanó szikrát vet a zsarátnok,
Ében a lány ki kezdi a táncot,
Hollószín fürtje hullik az estbe,
Villódzó fényben ég sziluettje.
Csillanó szempár fúr a szívekbe,
Vágyakat ébreszt illanó lépte,
Kéjesen játszik ajkán a mámor,
Pezsdül a vére, lelke is táncol.
Süpped a lába parti homokba,
Lábujjra állva szökken és ropja,
Karja akár a cédrusfa ága,
Libbenő kendő volna a szárnya.
Keleti tájak titka, varázsa,
Ott bizsereg a mozdulatában.
Lüktető szíve ritmusra dobban,
Perdül a szoknya egyre csak jobban,
Hajlik a lángnyelv, hajlik a lány is,
Hevesen izzik véle parázs is,
Gombtalan ingben rezdül a keble,
Hej, ha maradna táncoló kedve!
Hamvad a tűz és jajdul az ének,
Lassul a tánc is, hunynak a fények,
Ernyed a lány míg zárul a karja,
Ölelve mindent zárni akarna! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
