2013-10-07 08:29:58, hétfő
|
|
|
Kökény Egész Európában megtalálható, Magyarországon is meghonosodott cserje, a rózsafélék családjába tartozik. Népies nevei: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva. Gyógyhatásai: Drogját áprilisban szedhető virágai, októberben gyűjtött termései adják. A szárított virágokból készített forrázat vízhajtó, enyhe hashajtó, húgyúti betegségek ellen használható. C-vitaminban gazdag terméseit október végén szedjük, ha már kissé megcsípte a dér. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roboráló szer, immunrendszer- és idegerősítő. Zsírcsökkentő hatású, fogyókúra esetén nélkülözhetetlen. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is alkalmazhatjuk. Fájából sétapálcát és golfütőt készítenek. Házi alkalmazása / Teakészítés: 1 evőkanálnyi szárított virágot 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk, 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 3x2 dl tea fogyasztása ajánlott. Hólyag- és vesebántalomnál társíthatjuk cickafarkfűvel, orbáncfűvel és aranyvesszővel. Kökénylikőr: A fáradságos munkával leszedett kökényterméseket megmossuk és megszárítjuk. Kb. 1,5 kg érett kökényt befőttesüvegbe teszünk, 1,5 kg cukrot teszünk hozzá, jól összekeverjük. 4-5 rúd fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával ízesítjük, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával felöntjük. 5-6 hétig érleljük, majd leszűrjük. A hideg téli napokon 1 kis pohárnyi kökénylikőr felmelegít, sült húsok mellé készített szószokba is tehetjük vagy vendégeknek desszert mellé kínálhatjuk.(Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított patxaran kökénylikőr.) Házi termesztése/ Kertekbe ültetve egyszerűen termeszthető évelő, kb. 4 m magas tövises cserje, rossz kerítés mellé ültetve áthatolhatatlan élő sövényként használható. Virágait áprilisban szedjük, megszárítva papírdobozban tároljuk. Termése éretten kékes-fekete fanyar ízű csonthéjas bogyó, télen is az ágakon marad. A fészekrakásra is alkalmas kökénybokrok méhlegelőként is értékesek. A CZF szótárban,1862-ben: KÖKÉNY (kök-ény) fn. tt. kökény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. A csontármagu gyümölcsöt termő fák szilvaneméhez tartozó cserjefaj, (kökény tövis, prunus spinosa); ágai tövishegyűk, levelei körkörös láncsásak, gyümölcse apró gömbölyü, felálló, melyet szintén kökénynek hívnak. Egyik kökény, másik galagonya (km.), azaz vad mindenik. V. ö. KÖKÉNYSZILVA és KÖKÉNYTÖVIS. A köznép festő kökény v. hashajtó kökény-nek nevezi a varjútövist is. E szónak eredete kétfélekép magyarázható. Ha azt vesszük tekintetbe, hogy az érett kökénybogyók kitünőleg hamvaskékek, úgy látszik, hogy gyöke rokon a kék (törökül: gök, egyik tatárszójárásban: kők) szóval, honnan a szép sötétkék szemet kökényszemnek mondjuk; ezen értelmezés szerént ide tartoznék a violakék szinü kökörcsén is. V. ö. KÖKÖRCSÉN és KÉK. Ha pedig a gyümölcsnek igen helyes gömbölyü alakjára nézünk, ez azt gyaníttatja velünk, hogy a gömbölyüt jelentő kö gö gyökü szók osztályába tartozik.
A CZF szótárban,1862-ben:
KÖKÉNY
(kök-ény) fn. tt. kökény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. A csontármagu gyümölcsöt termő fák szilvaneméhez tartozó cserjefaj, (kökény tövis, prunus spinosa); ágai tövishegyűk, levelei körkörös láncsásak, gyümölcse apró gömbölyü, felálló, melyet szintén kökénynek hívnak. Egyik kökény, másik galagonya (km.), azaz vad mindenik. V. ö. KÖKÉNYSZILVA és KÖKÉNYTÖVIS. A köznép festő kökény v. hashajtó kökény-nek nevezi a varjútövist is. E szónak eredete kétfélekép magyarázható. Ha azt vesszük tekintetbe, hogy az érett kökénybogyók kitünőleg hamvaskékek, úgy látszik, hogy gyöke rokon a kék (törökül: gök, egyik tatárszójárásban: kők) szóval, honnan a szép sötétkék szemet kökényszemnek mondjuk; ezen értelmezés szerént ide tartoznék a violakék szinü kökörcsén is. V. ö. KÖKÖRCSÉN és KÉK. Ha pedig a gyümölcsnek igen helyes gömbölyü alakjára nézünk, ez azt gyaníttatja velünk, hogy a gömbölyüt jelentő kö gö gyökü szók osztályába tartozik.
forrás: (https://www.facebook.com/amagyarnyelv) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|