|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 18:55:58, kedd
|
| |
| |
...... ........... .....
Fészkelődik az ölemben,
kihasználja a teret.
Élvezi, hogy felé árad,
szívemből a szeretet.
Nem tudok rá haragudni,
pedig mindent elkövet.
Ő fejleszti a türelmem,
s megmozgat minden követ.
Csibészségben leleményes,
- s mindenhova belefér
Aztán, ha a baj megtörtént,
dorombol a kegyemért.
Rajtam élezi a körmét,
s mindenen, amin lehet.
Könnyű róla verset írni,
ad Ő bőven ihletet.
Reggel óta serénykedik,
felfordítja a lakást.
Ami leeshet, lepottyan,
nem is tervez soha mást.
Néha percekre eltűnik,
s én azonnal keresem:
- Vajon mit eszelt ki megint?
Nem tréfa a fele sem!
Nem látom, hogy nevet rajtam,
de figyeli arcomat,
Aránylag könnyen kezeli,
a jobbító harcomat.
Annyi időm van pihenni,
amennyit Ő hagy nekem.
Amióta kiscicám van,
róla szól az életem... |
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 18:36:51, kedd
|
| |
| |
Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.
Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.
Tudod, szívem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.
Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te őrködj énfelettem.
Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielőtt magam feláldoznám |
|
| |
|
1 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 18:14:48, kedd
|
| |
| |
...... ........
Túrmezei Erzsébet: A legnagyobb művészet
A legfőbb művészet, tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni!
Tenni vágynál, s tétlen maradni,
igazad van, mégis hallgatni.
Soha nem lenni reményvesztett.
Csendben hordozni a keresztet:
Irigység nélkül nézni másra,
ki útját tetterősen járja.
Kezed letenni az öledbe,
s hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segíteni tudtál régen,
bevallani alázattal, szépen,
hogy arra most már nincs erőd,
nem vagy olyan, mint azelőtt.
Így járni csendesen, vidáman
Istentől rád rakott igádban.
Mi adhat ilyen békét nékünk?
Ha abban a szent hitben élünk,
hogy a teher, mit vinnünk kell,
örök hazánkba készít el.
Ez csak a végső simítás
a régi szíven, semmi más.
Eloldja köteleinket,
ha e világ fogva tart minket.
Teljesen ezt a művészetet
megtanulni nehezen lehet.
Ára öregen is sok küzdelem,
hogy a szívünk csendes legyen,
s készek legyünk beismerni:
Önmagamban nem vagyok semmi!
S akkor lelkünk kegyelmes Atyja
nekünk a legszebb munkát tartogatja:
Ha kezed gyenge más munkára,
összekulcsolhatod imára.
Áldást kérhetsz szeretteidre,
körülötted nagyra, kicsinyre.
S ha ezt a munkát is elvégzed
és az utolsó óra közeleg,
hangját hallod égi hívásnak:
"Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak!“
/németből Túrmezei E. átdolgozásában/
Sík Sándor: A legnagyobb művészet
A legnagyobb művészet tudod mi?
Derűs szívvel megöregedni...
Pihenni ott, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.
Nem lenni bús, reményvesztett,
Csendben elviselni a keresztet!
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltilt.
Kezedet betenni öledbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Hol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd,
Nem vagy olyan, mint azelőtt
S járni emellett vidáman,
Istentől rád szabott igában!
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan, ha azt erősen hisszük,
Hogy a teher, mit vinni kell,
Az égi honra készít el.
Ez csak a végső simítás
A régi szíven, semmi más!
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged
Az Úr nem szűnik meg tanítani,
Azért kell sok harcot vívni
Idősen is, míg csendesen
A szív az Úrban megpihen,
S kész vagy az Ő kezéből venni:
Hogy minden Ő, s te nem vagy semmi!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Verses képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 17:31:45, kedd
|
| |
| |
Tudja e minden Magyar,
Hogy Aulich Lajos mit akart?
Azt akarta, mit Damjanich János,
Hogy soha ne jöjjön el "Világos"
Mit Nagysándor József is akart!
Hogy ,,Ne bántsd a magyart!"
,,Ne bántsd a magyart!"
Mit gróf Vécsey Károly, hogy
Szabadság legyen a Világon!
Amiért Török Ignác harcolt, hogy
Lerázza a Habsburg sarcot.
Láhner György is küzdött bátran,
Hogy függetlenség lengjen e hazában.
Knézich Károly hősi énje,
Nem szállt feledhetően az Égre.
Nem feledünk és esküszünk!
Mindőtökhöz hűek leszünk!
Poeltemberg Ernő is meghalt értünk,
Minden Tábornok a mi Vérünk.
Gróf Leiningen-Westerburg Károly
Sem mondta: kár volt.
De sújtsa átok,
Ki gyalázatot vitt reánk,- Reátok!
Kiss Ernő nagy volt a hazáért,
Mindőnkért, a múltért, a máért.
Schweidel József is hőssé lett,
Magyarok! Hogyan feledhetnének?
Dessewffy Arisztid emléke is áll,
Amíg magyarok bírnak magyar hazát.
Lázár Vilmos is hősünk marad,
Ha kap szobrot, avagy nem kap Arad!
És nem felejtünk senki mást,
Ki szolgálta, védte e hazát.
Aki érettünk hős vérét adta.
Nézzünk Aradra! Nézzünk Aradra!
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök
is a hős mártírok közé költözött.
Utána a szörnyű Bach korszak jött.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Október 06 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 17:28:17, kedd
|
| |
| |
...... .....
Bágyadt, őszi napnak fénye
tizenhárom névre néz le.
Tizenhárom vértanúra
emlékezzünk leborulva!
Mind fiai a halálnak,
túlerővel szembeszálltak.
Áldozat lett szent oltáron,
az aradi tizenhárom.
Szabadságért szálltak révbe,
jaj, a vérpad útjuk vége!
A szent ügyet meg nem bánták,
ők a hazát így szolgálták!
Értük párás ma a szemünk,
megvédték a becsületünk.
Patyolatként vitték égbe,
tették Istenünk kezébe...
Október hat fájó emlék,
becsületünk visszavették.
Megváltották drága áron,
az áldozat tizenhárom...
Hazánk egén bús csillagok,
örök fényben, ragyognak ott!
Vértanúság drága ára
száll a nemzet oltárára.
Fájdalmas nap, október hat,
a sorsunkra máig kihat...
Békesség legyen veletek,
örökkön áldjuk a nevetek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Október 06 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 10:06:36, kedd
|
| |
| |
......
Falevelet sodor az őszi szél - reccsenve repül,
fáradt, rőt teste összetörve szikár földre kerül.
Idézi a tavaszt, mikor rügyező ágon fakadt,
akkor őrá boldogságtól, sok ragyogó szem tapadt.
Fának széles lombja, zölden vidáman mosolygott,
mikor még felette, sötét felhő sem gomolygott.
Napsütötte tavaszi és nyári kacagással,
alatta vidám gyerekek játszottak egymással.
Most már hideg őszi eső, mossa száraz testét,
bánattal telt rőt szívében, hordja most a terhét.
Ám lelke olykor ismét, vidám boldogságra derül,
ha a sétálók tekintetébe, csodálat vegyül.
Már azt se bánja, hogy őszi piros ruhát kapott,
csillogó napfényben, orcája most felragyogott.
Örömmel tölti el a gyerekzsivaj, lárma,
amint hemperegnek a piros ruhájába' |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-10-08 09:19:14, kedd
|
| |
| |
Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: ,,Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!
Lk 1,26-28
Imádság
Urunk Istenünk! Könyörögve kérünk, segítsd a fiatalokat, hogy hívó szavadat meghallva örömmel vállalják a papi és a szerzetesi hivatást. Legyenek kik sokat tesznek érted és készek feláldozni önmagukat a lelkekért! Urunk, Mária a papság királynője közbenjárására eszközölj ki nekünk szent papokat.
...... ........... .....
Mária - héberül: Mirjám, latinul: Maria a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja. A görögök Mária Theotokosznak hívták, a latinok Mater Dei, a katolikus magyarok Isten Anyja néven nevezik a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg
Forrás: magnificat.ro (Dévai Szent Ferenc alapítvány)
Október 8. - Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
...... ........... .....
Szűz Mária: Magyarország Pátrónája, Védőasszonya. Az ország az Ő ajándéka, de Sz István végrendeletével öröksége, családja és birtoka is... Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idôsebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, Máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink,... harckiáltásaink (,,a harci Jézus-Mária'', Ady) - és munkakezdő fohászaink róla beszélnek. Tisztelôi, vallói közt vannak királyaink: Sz István, Sz László, IV. Béla, III. Endre, Károly Róbert, Nagy Lajos, II. és III. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia; nagyjaink: Sz Gellért, Hunyadi (ki kardja markolatára a szentolvasót fűzte), Báthory, Esterházyak, Pálffyak, Koháry, Zrínyiek, II. Rákóczi Ferenc.
Buda visszafoglalásakor a vár fokára Szűz Máriás zászlót tűzött az elsôként felkúszó magyar Mária-kongreganista Petneházy Dávid. Az országot hivatalosan négyszer is felajánlották a Nagyasszonynak 1038-, 1317-, 1693- és 1896-ban.
Olyan útmutatóink, tanítóink oltották szívünkbe nevét, mint Sz Gellért, Bd Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohászka, Tóth Tihamér, Bangha. A magyar költészet, ima- és énekvilág, számtalan Mária-kegyhelyünk és zarándoklaink, a nép áhítata beszél róla.
A nemzet létkérdése: a ,,lenni vagy nem lenni'' felörvénylett elôtte mindegyre: a kereszténység fölvételén, mikor István és Gellért emelte magasra Nagyasszonyunk tiszteletét; Muhinál és Mohácsnál és végig dúlásokon, mikor népünk százezreit vitték rabszolgának, hullottak el a hit védelmében... ,,Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról!''
Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ô megindul hadaival ,,Istenért és szabadságért'', Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem-katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyező Mária-képet, s már nem imádkozhat előtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem-katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagy hatalmú Szűzhöz esdekelt gyönge esendő népünk szüntelen: Élet, édesség, reménység. (Mindszenty József 1946. május 25-i Mária-évi beszédéből)
Ilyen 900 éves töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is XIII. Leó pápa, mikor 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján, ,,Magyarok Nagyasszonya'' ünnepet rendelt el október 8-ra. Azelőtt augusztus 15-én, ,,Nagyboldogasszony''-kor ülték (mint neve is jelzi), mert 1038. augusztus 15-én halt meg Sz István, koronáját és országát Isten Anyja, Mária oltalmába ajánlva. Immár ezer év - és ezer évi fönnmaradásunk - a bizonysága, hogy a Szűzanya ezt elfogadta, vállalta.
Forrás: jelesnapok.oszk.hu
Magyarok Nagyasszonya ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésére engedélyezte a pápa, amikor hazánk megérhette fennállásának millenniumát (1896). A liberális nemzetállamra jellemző ünnepi törvénycikk nem említi az oltalmazó Nagyasszony nevét.
...... ............
A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungariam non est vita jelképévé alakult. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter egyik prédikációjában mondja: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2013. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
461 db bejegyzés |
| e év: |
4484 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5330
- e Hét: 16392
- e Hónap: 29068
- e Év: 262815
|
|
|
Offline
