Dáma Lovag Erdős Anna:
Mikor a bodza bokor énekelt
Gyermek korom szép emléke
Jutott most eszembe
Mikor az udvaron a bodza bokor
Énekelt kedvére
Na ne csodálkozzatok
Nem olyan igazi dallamot
Sok kis madár dalolt ott
Korán reggel csivitelve
Köszöntötték a napot
Ó,de szép volt,hogy csicseregtek
Az a sok kis madár egyszerre
Az ember hogy hallotta ,jó lett a kedve
Bodza bokron megbújtak a lombokon
Napkeltét köszöntötték oly nagyon
Én meg ahogy megcsodáltam
Huss a kórus tova szállt
Csak ez az emlék dallam maradt
Ami néha visszajár!
Hol van már az a bodza bokor
Hol van a sok kis madár
De a ház az ott áll szerényen
Emlékeim és a ház is vissza vár
Hajnal hasad,felszáll a pára
Szarvas agancsokon csillan a fény
Badacsony erdejében szarvas viadalra hív
Ki az első,aki győzelemért vív
Tisztáson óvatosan gyülekeznek
Mutatják trófeájuk,milyen szépek
Rozsdabarna falevél hull le a fáról
Mondhatna regét a szarvasok diadaláról
S felbődül az első kész a diadalra
Szántja a földet idegesen agancsa
Lábával nagyokat dobbantva
Hívja az ellenfélt diadalra
Fák között a mókus rémülten kacsint
Földindulás,ki lesz a győztes itt
Harsog a hegyoldal ,visszhangzik a hangja
Agancsok törnek a nagy viadalban
Őzek a közelben rejtőzködve nézik
Szarvasbikák az elsőbbséget elintézik
Lesz itt nem sokára vadász trófea
A győztes az agancsos fejét büszkén tartja
Vaddisznó csörtet ,szőlő sorok közben
Feltúrja az utat,ami vezet az erdőbe
Rókák is nézik a viadalt,de őket nem zavarja
A kerteket addig ő megvámolja
Mire a nap lebukik a hegyek ormán túl
Elnyugszanak a kedélyek ,elcsitulván
S én nem tudok e tájjal betelni vele
Azon,hogy az ember hogy szerethet így bele
Dolgos emberek lakják a vidéket
Kiket összeköt itt a munka és a szeretet
Eljár fölöttük is a természet órája
De ide az embert a természet mindig visszavárja
Offline
