|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2014-01-13 09:53:32, hétfő
|
|
|
1958. január 9-én végezték ki Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956. október 23-a utáni eseményekben, és az MSZMP megyei első titkárának, Pap János későbbi belügyminiszternek a közbeavatkozása nyomán került hóhérkézre.
,,Kedves Domokos Elvtárs!
Kötelességünknek tartjuk közölni a megye kommunistáinak, dolgozóinak hangulatát - Brusznyai és társai ellenforradalmi csoportja bűnügyének tárgyalásán - a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa által hozott ítélettel kapcsolatban. Másrészt a f. év október 19-én megtartott megyei kommunista aktíva meg is bízta a Párt Végrehajtó Bizottságát, hogy közölje véleményét illetékes szervekkel, mely szerint nem ért egyet a Népbírósági Tanács ítéletével, enyhének tartja azt (10 évi, 5 évi és ez alatti ítélet)."
(Részlet a Brusznyai-perben a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez címzett 1957. november 2-i levélből)
Brusznyai 1924-ben, a Szentes közelében fekvő Derekegyházon látta meg a napvilágot egy csendőr gyermekeként. Kiemelkedő szellemi képességeit már a gimnáziumi évek alatt megcsillogtatta, ráadásul fiatalon a sportban is jeleskedett, csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. A szörnyű betegség következményeitől élete végéig szenvedő férfi később a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatójaként folytatta tanulmányait, tagja lett az Eötvös Collegiumnak, 1947-ben pedig - ösztöndíjasként - Bécsbe került.
Brusznyai 1949-ben szerezte meg görög-magyar-történelem szakos tanári oklevelét; a kor szaktekintélyei őt tartották a klasszika-filológia egyik nagy ígéretének, amit Homérosz eposzairól írt diplomamunkája és több későbbi - az Antik Tanulmányokban publikált - dolgozata is igazolt.
A fiatalember tanársegédként egy ideig Moravcsik Gyula mellett dolgozott, a kommunista diktatúra kiépülése után azonban a pártvezetés derékba törte karrierjét. Brusznyai kispolgári származása és édesapja csendőrmúltja miatt eleve a ,,gyanúsak" közé tartozott, miután azonban katolikus pap testvérét 1951-ben Kistarcsára internálták, végképp persona non gratává vált az egyetem falai között.
A férfi a váci papi szemináriumban, majd - későbbi felesége, Honti Ilona hatására - a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban vállalt tanári állást, és 1953-ban kötött házassága után az utóbbi városban telepedett le.
Brusznyai Árpádot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom után három nappal választották be a megalakuló Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba, ahol november 1-jére elnöki pozícióba emelkedett. A szervezet szellemi vezetőjeként, majd tényleges irányítójaként Brusznyai elévülhetetlen érdemeket szerzett a rend és a közbiztonság fenntartásában; a forradalom napjaiban gyakran személyes közbeavatkozásával csillapította le a régi pártfunkcionáriusok és ÁVH-sok ellen irányuló lincshangulatot, többeket pedig azáltal igyekezett megóvni, hogy elrendelte őrizetbe vételüket.
Brusznyai időközben zárolta és a forradalmi bizottságnak utalta át a DISZ - Dolgozók Ifjúsági Szövetsége - és az MDP vagyonát, rendeletet adott ki a téeszesített birtokok egy részének visszaszolgáltatásáról és kiáltványban követelte a szovjet csapatok kivonását, illetőleg a szabad, többpárti választások megtartását.
Brusznyai Árpád november 2-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztériumban, melyek eredményeként a Veszprém megyei nemzetőrség fegyverekhez jutott, de fontos kiemelni, hogy az elnök erélyes fellépésével ezután is megelőzte a vérontást.
Brusznyai a Vörös Hadsereg várható bevonulása előtt is igyekezett megakadályozni a fegyveres összecsapást, Veszprém megszállásakor azonban a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan decemberben ugyan hazatérhetett, a megtorlást azonban nem kerülhette el.
Brusznyait 1957 áprilisában tartóztatták le, és egy koncepciós perben - államellenes szervezkedés vezetésének vádjával - október 19-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az eljárás során a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa teljes mértékben figyelmen kívül hagyta Brusznyai valós tevékenységét, a vérontás elkerüléséért tett erőfeszítéseit, és egyes tanúvallomások, illetőleg hibás következtetések segítségével ,,igazolta" a vádakat. A per légkörét kiválóan jellemzi, hogy a tanár ügyvédje, Miklós Imre fellebbezésében a nyilvánvaló bizonyítási szabálytalanságok dacára csupán enyhítést kért védencének, törekvései azonban így is kudarcot vallottak.
Az ítélethirdetés után két héttel, november 2-án az MSZMP Veszprém megyei első titkára, Pap János levelet írt Domokos Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, melyben - ,,a megye kommunistáinak és dolgozóinak hangulatára" hivatkozva - a kiszabható legsúlyosabb büntetést kérte Brusznyai Árpád fejére.
E közbeavatkozás nyomán az ügy a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa elé került, ahol teljesült Pap János kívánsága, ugyanis a bírák - 3:2 arányban - a kegyelmi felterjesztés ellen szavaztak.
Jóllehet, az eljárás során Moravcsik professzor és Kodály Zoltán is igyekezett közbenjárni a klasszika-filológus érdekében, erőfeszítéseik kudarcot vallottak: 1958. január 9-én Brusznyai Árpádot felakasztották, akinek személyében egy kiváló férfi és egy ígéretes pálya előtt álló tudós szállt sírba.
Szerző: Tarján M. Tamás
rubicon.hu |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2014-01-13 09:46:49, hétfő
|
|
|
Brusznyai Árpád örökségét harminc évig próbálták kitörölni az emlékezetből
Brusznyai Árpád örökségét harminc évig próbálták kitörölni Veszprém és a nemzet emlékezetéből - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Brusznyai Árpád, a Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke emlékművénél tartott megemlékezésen január 9-én Veszprémben.
Brusznyai erkölcsi tisztaságával, tisztánlátásával, egyenes tartásával, világos nézeteivel utat mutatott mindenkinek, micsoda hatalmas örökség ez - tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A demokratikus átmenet Veszprémben - köszönhetően a Magyar Demokrata Fórumnak és Horváth Balázsnak, az Antall-kormány első belügyminiszterének - azzal kezdődött, hogy félretolták azokat a kommunistákat, akik "a testükkel takarták el Brusznyai Árpád örökségét, akik el akarták halványítani az ő hagyatékát, akik el akarták venni tőlünk az ő szellemiségét" - fejtette ki Navracsics Tibor.
Brusznyai Árpád visszatért a veszprémiek közé, s voltak, akik féltek ettől még 2008-ban is, amikor a Védegylet Veszprémért közadakozásból emlékművet állított neki a Megyeháza téren.
Emlékezetes, mekkora ellenkezést váltott ez ki a város akkori vezetőiből - mondta a miniszter.
Nem csoda, mert Brusznyai öröksége, a mértéktartása, az önfegyelme és a mások fegyelmezésének képessége - ami lehetővé tette, hogy Veszprém a forradalomban is békésen sodródjon - ma is nehéz örökség, amikor "vöröslő fejjel ordítanak politikusok, közéleti személyiségek, amikor mindenki úgy gondolja, hogy szabad uszítani, amikor úgy gondolják, csak ők vannak az igazság birtokában" - folytatta Navracsics Tibor.
Ez arra tanít, hogy polgárnak kell lenni mindig, minden körülmények között: meghallgatni, higgadtan vitatkozni, de soha el nem feledve, hogy Magyarországon csak egy értékrend lehet, a polgári értékrend - húzta alá a miniszter.
Az 1956-os forradalom után kivégzett Brusznyai Árpád titka Navracsics Tibor szerint az, hogy megközelítette azokat az eszményeket, amelyekért érdemes élni: a közösségért, a közösség nemesítéséért, azért, hogy a holnap közössége egy jobb közösség legyen.
A miniszter beszéde után Balogh Elemér író, egykori Brusznyai-tanítvány idézte az emlékezők elé a középiskolai tanár emlékét. Tiszta, bölcs, józan ember volt - mondta róla, aki megvetette a nagyszájú demagógokat.
Az ünnepség koszorúzással ért véget.
Brusznyai Árpádot a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa - a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve - előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az "enyhe" ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentéséért több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül.
Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.
MTI
2014. január 10.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2014. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
40 db bejegyzés |
e év: |
345 db bejegyzés |
Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 181
- e Hét: 672
- e Hónap: 4070
- e Év: 21890
|
|
|