Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Brusznyai Árpád élete és halála
  2014-01-13 09:53:32, hétfő
 
  1958. január 9-én végezték ki Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956. október 23-a utáni eseményekben, és az MSZMP megyei első titkárának, Pap János későbbi belügyminiszternek a közbeavatkozása nyomán került hóhérkézre.

,,Kedves Domokos Elvtárs!
Kötelességünknek tartjuk közölni a megye kommunistáinak, dolgozóinak hangulatát - Brusznyai és társai ellenforradalmi csoportja bűnügyének tárgyalásán - a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa által hozott ítélettel kapcsolatban. Másrészt a f. év október 19-én megtartott megyei kommunista aktíva meg is bízta a Párt Végrehajtó Bizottságát, hogy közölje véleményét illetékes szervekkel, mely szerint nem ért egyet a Népbírósági Tanács ítéletével, enyhének tartja azt (10 évi, 5 évi és ez alatti ítélet)."
(Részlet a Brusznyai-perben a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez címzett 1957. november 2-i levélből)

Brusznyai 1924-ben, a Szentes közelében fekvő Derekegyházon látta meg a napvilágot egy csendőr gyermekeként. Kiemelkedő szellemi képességeit már a gimnáziumi évek alatt megcsillogtatta, ráadásul fiatalon a sportban is jeleskedett, csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. A szörnyű betegség következményeitől élete végéig szenvedő férfi később a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatójaként folytatta tanulmányait, tagja lett az Eötvös Collegiumnak, 1947-ben pedig - ösztöndíjasként - Bécsbe került.
Brusznyai 1949-ben szerezte meg görög-magyar-történelem szakos tanári oklevelét; a kor szaktekintélyei őt tartották a klasszika-filológia egyik nagy ígéretének, amit Homérosz eposzairól írt diplomamunkája és több későbbi - az Antik Tanulmányokban publikált - dolgozata is igazolt.

A fiatalember tanársegédként egy ideig Moravcsik Gyula mellett dolgozott, a kommunista diktatúra kiépülése után azonban a pártvezetés derékba törte karrierjét. Brusznyai kispolgári származása és édesapja csendőrmúltja miatt eleve a ,,gyanúsak" közé tartozott, miután azonban katolikus pap testvérét 1951-ben Kistarcsára internálták, végképp persona non gratává vált az egyetem falai között.
A férfi a váci papi szemináriumban, majd - későbbi felesége, Honti Ilona hatására - a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban vállalt tanári állást, és 1953-ban kötött házassága után az utóbbi városban telepedett le.

Brusznyai Árpádot az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom után három nappal választották be a megalakuló Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanácsba, ahol november 1-jére elnöki pozícióba emelkedett. A szervezet szellemi vezetőjeként, majd tényleges irányítójaként Brusznyai elévülhetetlen érdemeket szerzett a rend és a közbiztonság fenntartásában; a forradalom napjaiban gyakran személyes közbeavatkozásával csillapította le a régi pártfunkcionáriusok és ÁVH-sok ellen irányuló lincshangulatot, többeket pedig azáltal igyekezett megóvni, hogy elrendelte őrizetbe vételüket.

Brusznyai időközben zárolta és a forradalmi bizottságnak utalta át a DISZ - Dolgozók Ifjúsági Szövetsége - és az MDP vagyonát, rendeletet adott ki a téeszesített birtokok egy részének visszaszolgáltatásáról és kiáltványban követelte a szovjet csapatok kivonását, illetőleg a szabad, többpárti választások megtartását.

Brusznyai Árpád november 2-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a Honvédelmi Minisztériumban, melyek eredményeként a Veszprém megyei nemzetőrség fegyverekhez jutott, de fontos kiemelni, hogy az elnök erélyes fellépésével ezután is megelőzte a vérontást.

Brusznyai a Vörös Hadsereg várható bevonulása előtt is igyekezett megakadályozni a fegyveres összecsapást, Veszprém megszállásakor azonban a Szovjetunióba hurcolták, ahonnan decemberben ugyan hazatérhetett, a megtorlást azonban nem kerülhette el.
Brusznyait 1957 áprilisában tartóztatták le, és egy koncepciós perben - államellenes szervezkedés vezetésének vádjával - október 19-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az eljárás során a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa teljes mértékben figyelmen kívül hagyta Brusznyai valós tevékenységét, a vérontás elkerüléséért tett erőfeszítéseit, és egyes tanúvallomások, illetőleg hibás következtetések segítségével ,,igazolta" a vádakat. A per légkörét kiválóan jellemzi, hogy a tanár ügyvédje, Miklós Imre fellebbezésében a nyilvánvaló bizonyítási szabálytalanságok dacára csupán enyhítést kért védencének, törekvései azonban így is kudarcot vallottak.

Az ítélethirdetés után két héttel, november 2-án az MSZMP Veszprém megyei első titkára, Pap János levelet írt Domokos Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, melyben - ,,a megye kommunistáinak és dolgozóinak hangulatára" hivatkozva - a kiszabható legsúlyosabb büntetést kérte Brusznyai Árpád fejére.
E közbeavatkozás nyomán az ügy a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa elé került, ahol teljesült Pap János kívánsága, ugyanis a bírák - 3:2 arányban - a kegyelmi felterjesztés ellen szavaztak.

Jóllehet, az eljárás során Moravcsik professzor és Kodály Zoltán is igyekezett közbenjárni a klasszika-filológus érdekében, erőfeszítéseik kudarcot vallottak: 1958. január 9-én Brusznyai Árpádot felakasztották, akinek személyében egy kiváló férfi és egy ígéretes pálya előtt álló tudós szállt sírba.

Szerző: Tarján M. Tamás
rubicon.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miniszterelnök- helyettes emlékezett Brusznyai Árpádra
  2014-01-13 09:46:49, hétfő
 
  Brusznyai Árpád örökségét harminc évig próbálták kitörölni az emlékezetből

Brusznyai Árpád örökségét harminc évig próbálták kitörölni Veszprém és a nemzet emlékezetéből - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Brusznyai Árpád, a Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke emlékművénél tartott megemlékezésen január 9-én Veszprémben.

Brusznyai erkölcsi tisztaságával, tisztánlátásával, egyenes tartásával, világos nézeteivel utat mutatott mindenkinek, micsoda hatalmas örökség ez - tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A demokratikus átmenet Veszprémben - köszönhetően a Magyar Demokrata Fórumnak és Horváth Balázsnak, az Antall-kormány első belügyminiszterének - azzal kezdődött, hogy félretolták azokat a kommunistákat, akik "a testükkel takarták el Brusznyai Árpád örökségét, akik el akarták halványítani az ő hagyatékát, akik el akarták venni tőlünk az ő szellemiségét" - fejtette ki Navracsics Tibor.

Brusznyai Árpád visszatért a veszprémiek közé, s voltak, akik féltek ettől még 2008-ban is, amikor a Védegylet Veszprémért közadakozásból emlékművet állított neki a Megyeháza téren.

Emlékezetes, mekkora ellenkezést váltott ez ki a város akkori vezetőiből - mondta a miniszter.
Nem csoda, mert Brusznyai öröksége, a mértéktartása, az önfegyelme és a mások fegyelmezésének képessége - ami lehetővé tette, hogy Veszprém a forradalomban is békésen sodródjon - ma is nehéz örökség, amikor "vöröslő fejjel ordítanak politikusok, közéleti személyiségek, amikor mindenki úgy gondolja, hogy szabad uszítani, amikor úgy gondolják, csak ők vannak az igazság birtokában" - folytatta Navracsics Tibor.

Ez arra tanít, hogy polgárnak kell lenni mindig, minden körülmények között: meghallgatni, higgadtan vitatkozni, de soha el nem feledve, hogy Magyarországon csak egy értékrend lehet, a polgári értékrend - húzta alá a miniszter.

Az 1956-os forradalom után kivégzett Brusznyai Árpád titka Navracsics Tibor szerint az, hogy megközelítette azokat az eszményeket, amelyekért érdemes élni: a közösségért, a közösség nemesítéséért, azért, hogy a holnap közössége egy jobb közösség legyen.

A miniszter beszéde után Balogh Elemér író, egykori Brusznyai-tanítvány idézte az emlékezők elé a középiskolai tanár emlékét. Tiszta, bölcs, józan ember volt - mondta róla, aki megvetette a nagyszájú demagógokat.

Az ünnepség koszorúzással ért véget.

Brusznyai Árpádot a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa - a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve - előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az "enyhe" ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentéséért több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül.
Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.

MTI
2014. január 10.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2013.12 2014. Január 2014.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 345 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 181
  • e Hét: 672
  • e Hónap: 4070
  • e Év: 21890
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.