2014-01-19 15:29:24, vasárnap
|
|
|
A magasba emel, mikor megtalál,
Ölében minden szív vadul kalapál.
Eláll a lélegzet, s a térd megremeg,
Szemekben csillogó érzésrengeteg.
Perzselő léte - mézédes érzelem,
Kortalan jötte - igazi rejtelem.
Belemerít a vágyak tengerébe,
Odaadnál érte mindent cserébe.
Uralma alatt az ész alulmarad,
Hevéből sok tüzes pillanat fakad,
Csókjának íze örökre megmarad.
Hullámzó kábulat - féltett érzelem,
Még ha néha fájsz is - jó, hogy vagy nekem!
Az életnek célja: Te vagy, Szerelem .Nem sokat szeretnék,
Csak a közeledbe lenni,
Kezed érintését testemen érezni,
Csak úgy hozzád bújni
Veled lenni...
Nem kérek sokat,
Csak mit én is szívből adnék,
Most is csak veled lennék,
Hogy érezzem, ahogy dobog a szíved
Ott lenni melletted...
Mert kevés a pillanat,
Nélküled összetör, szétválaszt,
De veled szabad lehetnék,
többé nem félnék, |
|
|
0 komment
, kategória: Ismeretlen / versek / |
|
|
|