Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Jó éjszakát!
  2014-02-04 23:56:43, kedd
 
 

 
 
1 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
Kérdez a gyermek
  2014-02-04 23:55:19, kedd
 
  Túrmezei Erzsébet - Kérdez a gyermek


,,Ott fenn lakott a csillagok felett,
de amikor karácsony este lett,
Lejött a földre, mint kicsiny gyerek.
És ó, a hideg szívű emberek!
Kis istállóban kellett hálnia.
Szalmán feküdt Ő, az Isten Fia.
Elhagyta érettünk az egeket.
Ugye, apukám, nagyon szereted?"

Az apa nem szól. Olyan hallgatag.
De a kis kedvenc nem vár szavakat,
Odaszorítja vállára meleg,
kipirult arcát, s tovább csicsereg.
,,Kicsiny gyermek lett, gyenge és szegény,
és ott aludt az állatok helyén,
szűk istállóban. Nem is érthetem.
Milyen meleg ágyacskám van nekem,
pedig csak a te kis lányod vagyok.
S Ő, Isten Fia, Ő, a legnagyobb,
szalmán feküdt, amikor született.
Ugye, apukám, nagyon szereted?"

Kint csillagfényes hideg este... tél...
Bent apja ölén kis leány beszél.
,,Ott se nyughatott szalma-fekhelyén.
Futniuk kellett éjnek-éjjelén.
Halálra keresték a katonák.
Menekültek a pusztaságon át.
Milyen keserves útjuk lehetett.
Ugye, apukám, nagyon szereted?"

Az apa leteszi a gyermeket.
,,Ugye, szereted? Ugye, szereted?"
Nem bírja már, el kell rohannia.
A jászolban fekvő Isten Fia
karácsony esti képe kergeti.
Feledte és most nem feledheti.
Most a szeméből könnyre-könny fakad.
Most vádakat hall, kínzó vádakat.
Elmenekülne még, de nem lehet.
Most utolérte az a szeretet.

S míg a szívébe égi béke tér,
mintha körül a hó lepett, fehér
tetők, utak felett távol zene,
angyalok tiszta hangja zengene
szívet szólongató, szép éneke:
,,Szegény lett érted. Ugye, szereted?"

Link
 
 
0 komment , kategória:  Saját készítésű videók  
Gyertya
  2014-02-04 23:52:06, kedd
 
  Túrmezei Erzsébet - Gyertya





Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Nézem, elémbe állítom,
Majd a kezembe' forgatom.
A cirádáit, ferdeségét,
törött voltát, sok betegségét
mind tudom már, mind ismerem.
Igénytelen, értéktelen.
Szépsége, ékessége, ára
nincs semmi. Mégse dobom el.
Félreteszem karácsonyfára.
Majd a lángjába néz szemem,
s nem lesz nekem
igénytelen, értéktelen.
Sok betegsége, ferdesége,
törött volta nem semmiség-e,
ha ott lobog az ágon,
s vezérlőm, világom,
útmutató fény Betlehem felé?
Tekintetem sugarát issza,
lelkem száll századokon vissza:
a nagy csodát csodálja újra
és megremeg belé.
Magában semmi. Félredobnám.
De ha zöld fenyőről ragyog rám,
a szívem fölviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzám.
Kezembe' forgatom, nézegetem,
s valami egyre azt súgja nekem,
hogy ez a kis gyertya az életem.
Görbe, törött, beteg.
Valami, amit senki nem keres,
mert észrevenni nem is érdemes.
Végigélni se volna érdemes,
ha nem lenne karácsony...
ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával
karácsonyesti csodálatos fákon...
ha Betlehem felé utat mutatva,
nem ragyoghatna, nem világolhatna,
végigélni se volna érdemes.


De van karácsony, s én úgy szeretem
kis gyertya életem.
Ameddig karácsonyra vártam,
értelmét, célját soká nem találtam.


Míg egy szép angyal énekes,
halk estén Betlehembe értem,
s fel nem ujjongtam: ,,Most már értem,
Most már tudom, miért is élek
ezen a nagy sötét világon:
hogy világítson kicsi gyertya lángom
előre, Betlehem felé
és megváltatlan, Megváltóra váró,
sok ember szív dobbanjon meg belé."


Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
De ha zöld fenyőről ragyog rád,
a szíved felviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzád.




 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Egy asszony keze
  2014-02-04 23:38:12, kedd
 
  Heltai Jenő - Egy asszony keze





De jó egy kis kezet
a kezünkbe fogni
a karcsú ujjakra
szavakat lehelni
csókokat dadogni.
A finom ereken
mint kék tengereken
kábulásba veszve
elhajózni messze.
Sehol meg nem állni
folyton jönni, menni
végül partra szállni.
Végül megpihenni
rózsaszín szirteken
koráll-szigeteken
az éles körmökön
örök örömökön.
Ó, áldott asszony kéz
vágyak forralója
gondok altatója
izzó homlokomon
hűvös fehér pólya.
Drága élő bársony
te maradj a társam
örökre, örökre!
Mikor sírdogálok
könnyem te töröld le
te szoríts, marcangolj
ha lázad a vágyam
mikor valami fáj
te simogass lágyan.
S halottas órámon
bús szemfedő selyme
te hullj takarónak
megtört két szememre
elnémult szívemre.




 
 
0 komment , kategória:  Szerelem, boldogság  
Forrás legyél
  2014-02-04 23:28:00, kedd
 
  SZABOLCSI ERZSÉBET - Forrás legyél





Forrás legyél.
Tiszta, átlátszó, kristály szépségű cseppekből fakadó
hideg és jóízű éltető víz.
Csörgedezz alá magas hegyek sziklái közül,
kelj át méteres köveken, konok útvesztőkön,
friss levegőjű hegyi réteken.
Patak legyél.
Lágyan aláomló, hűvös érintésű;
hideg selymes vizedtől kapjanak erőre
a szomjas vadak. Kanyarogj kövek között,
fodrozódó bárányfelhők kék ege alatt,
zöld pázsit és őszi avar keretezzen,
míg tovagördülsz kavicsokat mosva,
s lomha folyóvá terebélyesedsz.
Folyó legyél.
Hatalmas hullám fodrokkal tovahömpölygő áradat,
mely mindent megragad,
magával sodor, míg meg nem érkezik
az őt is elnyelő végtelen tenger sírjába.
Tenger legyél.
Nyugodtan hullámzó beláthatatlan síkság.
Kiszámíthatatlanul változó,
tajtékokat dobáló, vihartól felkorbácsolt
szilaj erő, hullám sír,
vagy elcsendesült sima víz tükör.
Óceán legyél.
Széles és határtalan.
Kincseket rejtő, ringató mély bölcső.
Vég nélküli korlátlan lehetőség.
Pusztító, tomboló őserő, roncsokat temető
kiismerhetetlen végtelenség.
Legyél víz, életet adó ős elem,
legyél tűz, vízzel is legyőzhetetlen,
legyél levegő, mindent beborító láthatatlan,
legyél szikla, szilárd, megingathatatlan,
legyél forrás, patak vagy tenger,
legyél te magad, legyél ember.




 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Lucaszékre álltál
  2014-02-04 22:52:18, kedd
 
  Tóth Bálint - Lucaszékre álltál


Lucaszékre álltál,
Hány boszorkányt láttál?
Likas főzőkanálon át
angyalt is találtál.


Havas téli templom
fehérben menyasszony,
jégcsap kötőtűkkel vár a
tavasz-javasasszony.


Lát a pásztor álmot,
legelőkön lángot,
hasig hóban megrekednek
a háromkirályok.


Kocsonyában körmök,
öreg bőgő dörmög,
hóbubára a jászolban
villát hány az ördög.


***** meg nem szólal,
bárány sem fennszóval,
népek gyűlnek a tornácon
aganccsal, ki tollal.


Orján szúrós torma,
koccintgatnak sorra,
vörösborral, pálinkával,
mennyegzőre, torra?


Kakas szól, szédülnek,
Lucaszékre ülnek,
földön túlra, holdon túlra
szépen elrepülnek.


Már alig világol,
mákszem a föld távol,
azt is lesöpri egy angyal
az ég asztaláról.




 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Semmi sem olyan...
  2014-02-04 22:49:29, kedd
 
  Semmi sem olyan értékes,
mint te vagy másokban
és a többiek - tebenned.

(Leleszi Balázs Károly)
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Mindig a barátod leszek
  2014-02-04 22:36:14, kedd
 
  Nemes Péter - Mindig a barátod leszek


Időtől, tértől függetlenül,
Még ha testem már
Nem is e világon jár
Csak gondolj rám, és figyelj
Én ott leszek
Benned

Ha sötét felhők gyülekeznek,
Leszek neked
Napsugár felettük

Ha magányosan állsz az erdő szélén,
Csak gondolj rám, és
Mesélek majd a madarak nyelvén,
Csakis neked
Hogy tudd
Nem vagy egyedül

Ha elborít a sötét egy újholdas éjjelen,
Gondolj rám, és
Elér a vigasz akkor is, mert
Ott ragyogok majd
Benned
A csillagos égbolt helyett

Ha az ősz sóhaja nyomán
Elsárgulnak a fák,
A halott levelek hullásából
Hallhatod, ahogy
A jövő reménységét
Súgom neked

Ha szívedbe mar a jeges tél,
Leszek neked a hópelyhek zenéje
Hogy ne feledd,
Még a hideg is szép lehet

Ha lelked Szeretetre sóvárog
Sugárzom majd neked
A születésnapi torta gyertya lángjából, és
A csillag szóró szikráiból is

Ha otthonodat nem leled
Csak gondolj rám, és
Érezd ott mélyen
Otthonod az egész világ

Ha késne a tavasz,
A megújulás erejét öntöm beléd
A napkelte ragyogásából
Minden párás hajnalon

Ha félelmek gyötörnek, és
Nem leled az utat
Csak nézz a távolba, ahol
Feltámad a szél, és
Simogatásában ott leszek,
Felszárítom könnyeidet

Ha már fogytán az erőd,
A hegyek sosem apadó erejével
Emellek fel
Hogy menj
Tovább
Tovább!

Ha már úgy érzed, nincs kiút az útvesztőből,
Csak hunyd le a szemed, és
Lelkedet szárnyalni viszem
Az álmok mezején
Hogy lásd
A szabadság létezik

Ha nem találod a megnyugvást,
Békével a karomban suhanok feléd
A naplemente varázsában
Hogy sose feledd,
A harmóniát magadban keresd

Ha örömödet nem oszthatod meg mással,
Nézz egy virágra, és
Én mosolygok vissza
Tiszta szívből,
Veled örülve,
A lelkedben élő kisgyermekre

Ha bánatodat nem hallgatja meg senki,
Csak gondolj rám, és
Ott leszek
A szívedben

Csak ott leszek
És ölellek
S az eső cseppekben
Veled könnyezem

Ha szükséged van rám,
Ott leszek
Mindig
Csak gondolj rám

És tudd
Van egy barátod

Aki vár
A végtelen partján
 
 
0 komment , kategória:  Barátság  
Az éj titkai
  2014-02-04 22:32:03, kedd
 
  M. Eminescu - Az éj titkai





Mikor arany csillagokkal
Lassan közeleg az éj,
Sóhaj-árnyak imbolyognak,
Légi szellemek susognak,
És szerelmek álma kél.
Hány szívet zavar be könnyen,
Édes, múló feledésbe!
Hányat sújt le bánat-árba
Misztikus halk muzsikája,
Andalító lágy zenéje!
Két fehér árny ing, lebeg, ring,
Mint hullongó hópehely;
A fehér hold sugarában
Rám fonódva, egybeváltan
Velem örök frigyre kel.
Két angyal pedig panasz dalt
Sír e fájó éjjelen,
Mint két csillag: nászba hullva
Múlnak el, leszállva újra
Hullámodba, végtelen.
Egy gerlice fészkében hogy
Szökdel Erósz, a botor!
Mint csapongó léha lepke,
Simogatva, melengetve
Titkos álmokon kotol.
Lenne a mély ölű ködökben
Az éj vőlegénye jár,
Bűvös hangja szertekerget
Két haldokló virág-lelket,
Szerelmünknek vége már.
Mikor arany csillagokkal
Álom ül az éj szemén:
Hány mosolygó drága szívet
Hány bánatra fölfeszített
Szívet hagy itt könnyedén.
Mostoha sorsunk, hiába,
Sokszor bánt és megriaszt,
Kedvez ennek garmadával,
S a bánatnak harmatával
Kereszteli meg amazt.
 
 
0 komment , kategória:  Versek, képek reggeltől-estig  
Szép estét!
  2014-02-04 22:08:17, kedd
 
  Kedves Mindannyiotoknak



 
 
0 komment , kategória:  Szép estét!  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2014.01 2014. Február 2014.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 521 db bejegyzés
e év: 4790 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1706
  • e Hét: 3920
  • e Hónap: 17825
  • e Év: 147532
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.