Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Ünnepi beszédet mond: Dr. Deák Ernő
  2014-03-10 20:27:41, hétfő
 
  Március 15-én Mosonmagyaróváron Dr. Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztője fog ünnepi beszédet mondani. Ebből az alkalomból közlöm a vasnepe.hu oldalon talált írást:


16 évesen át a határon: 1956 - ban hagyta el az országot

Deák Ernő a magyar kultúra ausztriai nagykövete. 1956-ban hagyta el az országot. Ausztriában végezte tanulmányait, lett Bécsben történész, az akadémia munkatársa. Nehéz nélküle elképzelni a nyugati magyarságot.

Deák Ernő 16 évesen hagyta el az országot 1956-ban. Nem jószántából, nem is kalandvágyból.


- December 9-én indultam el Ausztriába egy határ menti faluból, Peresztegről. Nem tipikus 56-os sors az enyém, mert egészségügyi okból jöttem el. 15 éves koromban súlyos tbc-t kaptam. December 9-én egy újabb tüdővérzés jelentkezett, s az volt a meggyőződésem: ha nem jövök ki Ausztriába, akkor az út a temetőbe visz. Egyik óráról a másikra határoztam.


Nehéz gyerekkor jutott Deák Ernőnek. Édesapja elesett a második világháborúban. Özvegy édesanyja nehezen nevelte őt és az öccsét. Alig várta, hogy nagyobbik fia felnőjön, segítsen a gazdaságban. Nem voltak téesztagok, ez külön is sok nehézséggel járt akkoriban. A jó fejű kisfiú nem is gondolt a továbbtanulásra. Dolgozott, majd 9 hónapot kórházban töltött. Így folytatja történetét:


- A Szabad Európa Rádió ontotta a híreket. Beszéltem egy volt osztálytársammal, vele indultunk neki a határnak olyannyira kapkodva, hogy télikabát sem volt rajtam. Nem is kellett. Volt egy kis zenei kíséret , a határon lövöldöztek, úgyhogy az izgalom miatt nem fáztam. Nikitschbe-Fülesre mentünk, a községházán fogadtak minket citromos teával és sonkás kenyérrel. Alighogy kiszusszantuk magunkat, jött egy busz, elvitt Soproszentmárton-Markt Sankt Martinba. A kocsmában, egy táncteremben helyeztek el bennünket. Ott töltöttünk két napot.


Következett Bécs, egy éjszaka egy zsúfolt menekülttáborban. Bécsben nem mehetett kórházba, Bécsújhely-Wiener Neustadtba került 10 hónapra kórházba.


- Bécsújhelyről már a nyáron eljöhettem volna, de az orvosok látták a menekülttábori nyomorúságot, ezért ott tartottak. Rendesek voltak. Közben megtanultam valamennyire németül. Volt ott egy magyar pap ismerősöm, akivel a terveimről beszélgettünk. Szerettem volna továbbtanulni. Ebben a kórház véleménye volt a döntő, de az orvosok eltanácsoltak, merthogy mégiscsak tbc-s vagyok, megfertőzhetem az osztálytársaimat. A pap elintézte, hogy kapjak beutalót egy karitász otthonba. Így 1957 októberét, novemberét a Rax lábánál töltöttem. Közben írtam levelet a Bécsi Magyar Híradónak, tőlük kértem tanácsot, mit tegyek. Azt válaszolták: ha szakmát akarok tanulni, mehetek Hirtenbergbe, tanoncotthonba, ha középiskolába, akkor a kammeri magyar gimnáziumba. Némi vajúdás után úgy határoztam, gimibe megyek. November végén felkerekedtem.


Miből élte a mindennapjait diákként? Kik támogatták?


- Minket teljes mértékben elláttak. Kaptunk havi 20 schilling zsebpénzt, hogy tudjunk levelezni a rokonainkkal, de a szállás, ellátás, ruházat ingyen volt. Ez az osztrákok érdeme. De mivel nekik nem volt kellő anyagi bázisuk, nemzetközi segélyszervezetekre szorultak. Amerika nagyon a hónunk alá nyúlt. Ez volt az úgynevezett kukorica akció . Amerika nem pénzt adott Ausztriának, hanem nagy mennyiségű kukoricát. Ezt az osztrák állam eladta, árát az Ausztriában maradt menekültek javára fordította. Aki továbbtanult, annak az ENSZ biztosított ösztöndíjat, amit az osztrák belügyminisztérium kezelt. Abból az ösztöndíjból tanultam. Voltak jobb ösztöndíjak is, például a Rockefeller.


Történelmi viharban menekült el, történészként nagy karriert futott be. Deák Ernőt arról kérdezem mikor, hol jött elő belőle a történész?


- Már gyerekkoromban. Zrínyiről tanultunk, A török áfium elleni orvosság -ról, s nagyon megjegyeztem tanácsát: az idegen uralom alól saját erőnkből szabaduljunk fel. Éppen április 4-ére készült az ország, dicshimnuszok hangzottak el, s én 13 évesen megírtam a Szabad Népnek, 1945 kapcsán miért nem beszélhetünk felszabadulásról. Nem volt következménye, de kifejeztem, hogy gondolkodom. A másik egy csínytevésem volt a forradalom leverése után. A pléhszájú , azaz a hangosbemondó naponta hangoztatta, mit kell beszolgáltatniuk a gazdáknak. Azt gondoltam, ellent kell állni. Zöld tintával írt felhívást intéztem a parasztokhoz: ez a kormány nem magyar kormány, ne fizessetek adót. Két jól olvasható helyre felrajzszögeztem. Másnap reggel jött az unokanővérem: képzeljük, mit olvasnak a népek. Félárvaként koravén lettem. 13 évesen teljesen tisztában voltam a politikai helyzettel. Nagyon utáltam azt a rendszert, mert hazugságra épült. Az iskolában egészen mást mondtak, otthon meg nyomor volt. Nem véletlenül kaptam tbc-t.


Deák Ernőt arról kérdezem, hogyan ünneplik ma az ausztriai magyarok 1956-ot?


- Itt minden évben megünnepelték a magyar szervezetek október 23-át. Sok helyen még november 4-én is összegyűltek, Bécsben az ismeretlen katona sírját koszorúztuk meg. Az idén a nagykövetség magához ragadta a kezdeményezést, a Stephansdomban lesz az ünnepség. Több százan szoktak összejönni, 20 éven át a Teresianumban.


Milyen érzés volt ez akkor, amikor Magyarországon agyonhallgatták 56-ot?


- A mi számunkra egészen természetes volt, hogy őrizzük 56 emlékét. Kelet-Tirol határára, egy hollandok által fenntartott magyar gimnáziumban tanultam. Mielőtt oda kerültem volna, a diákok állítottak egy jelképes sírt nagy kereszttel 56 emlékére. Október 23-án megemlékeztünk, egész éjjel díszőrséget álltunk. Éppen most olvastam az igazgató nejének a naplóját. Abban leírta: a férjem megtiltotta az éjszakai díszőrséget, de milyen nagyszerűek ezek a magyar fiúk, mégis őrködnek.


Az osztrák köztudatba mennyire épült be, hogy segítettek akkor a menekült magyarokon?


- Nagyon imponál ez nekik. Szóvá teszik, de persze mi is hálával emlékezünk azokra az időkre. Például az 50. és 40. évfordulón a Teresianumban plakettet adtunk át az osztrák belügyminiszternek, meghívtuk a segítő államok nagyköveteit is, kifejeztük hálánkat. Ausztria 1956-ban érezte meg leginkább, mennyire együvé tartozunk. 1956-ban egy osztrák újságíró azt írta: bocsássatok meg magyarok, mi most láttuk meg, milyen nagylelkűek vagytok, a ti hóbortos, rebellis mivoltotok mögött a hősiesség van, s amíg ilyen ifjúság létezik, mint a magyar, nem kell félteni Európát. Ez beleivódott a lelkekbe.


Némethy Mária
vasnepe.hu
2011.október 23.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A hallgatás ára
  2014-03-10 13:17:11, hétfő
 
  A blog hallgatás ára remélhetőleg egy olcsóbb internet, vezetékes telefon és tévé előfizetés lesz. Addig a dvd-ék, a könyvek, az újságok és a rádiócsatornák közül válogatok.
Mindjárt itt van a megyei napilap:

Hazafiság, Kisalföld módra

A Kisalföld megyei napilap 2014.03.01. szombati számának Rejtvény oldalán ,,Hazafiság" címmel egy illusztrált óriás skandináv rejtvényt találtam.
A rajzból és a megfejtés alapján (Elek, a nemzetköziség feltétlen híve, ám a magyaros székelykáposzta erősíti benne a honszeretetet)
is csak azt tudom mondani, hogy a Kisalföld szerkesztésében mindig van lejjebb.

( A Képtáram Rejtvény c. mappájába töltöttem fel egy képet a rajzról)


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2014.03 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 25 db bejegyzés
e év: 345 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 202
  • e Hét: 693
  • e Hónap: 4091
  • e Év: 21911
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.