|
2014-03-27 19:51:35, csütörtök
|
| |
| |
Bűn átok alatt, volt lelkem igaztalan,
A szív fájdalma lett vigasztalan.
Bűnhődtem szomorúságban, mint egy apátlan.
Isten üdvösségbe, a szívem-lét hibátlan.
A megtestesült fényből, született Szó bocsátás,
A keresztre feszítettem, bár Ő írt: Szabadulás.
Életem sugarai, most már minden nap más,
Jézus áldozata most már szívembe tisztítás.
Kereszten épít szívembe mentést, a Szabadító,
Üldözött éjszakám már nincs, jött a Megbocsátó,
A szárnyaim repülésre állnak, mind új életnyitó.
Szívembe hitem ad reményt, léleknyugtató.
Bizonytalan életem megtalálta harmóniáját reggel;
A gyöngycsepp, isteni vérből, szemembe jött szeretettel.
Halhatatlan nagy vágy, Istenség jóságába nemessel,
Tesz pihenést szívembe, bűnbánatom jön becsüléssel.
A dühöt, halál ha érzem, hogy jön, nem aggódok,
Nyitva van Jézusnak szívem, hozzá húzódok.
Isten döntesse közkegyelem, ég felé pillantok,
Lerázza sötétségem, jönnek a reggeli csillagok.
Az igazi hit szívembe, gyógyítja a szemem,
Boldog eszmém már felszabadult szellem.
Átváltoztatva van imába titokzatosan reggel az eszem.
Ember szívében tüzet gyújtott bölcs szerelem.
Ébresztéssel jelent, szívembe hír: Jézus él! Jézus él!
Magasba felszállsz szívem, szabadulást reméltél,
Jézus feltámadásával világosságba bementél.
Behatolt mélyen szerelemmel új élet, ég, üzenetnél.
A Isteni Szó aláírása, végleg örök befogadás,
Isten fia lett az ember, ez végtelen szabadulás.
Vereséget kapott a halál! Kiváló a feltámadás!
Diadalmaskodik örök életem, Isteni szeretetét szórás.
Jézus él, vele én is élek, ez a tiszta igazság,
Lelkembe felvirágzik, a feltámadási valóság.
Jézus feltámadása szívembe vágyóság.
Behatol mélyen életembe eufória, vigasság. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
Offline
