|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:58:48, vasárnap
|
| |
| |
Bár magát a feltámadást sehol sem írja le a Biblia, nincsenek tanúk rá, mégis kétségtelen, hogy Jézus Krisztus feltámadása a kereszténység alapja. Jézus halálán keresztül éri el a hívő ember a bocsánatot földi bűneiért. A katolikus lexikon megfogalmazása szerint: ,,Az ember megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét az Úr Jézus teljesítette be, elsősorban áldott szenvedésének, a halálból való föltámadásának és dicsőséges mennybemenetelének húsvéti misztériuma által." Jézus nyitott sírja az igazolása annak, hogy a földi élet átmehet a mennyei dicsőségbe, az életnek van értelme és célja, és hogy a kereszténység reménye nem hiábavaló.
Forrás: wikipedia
Az Újszövetség, különösen az evangéliumok tanítása szerint Jézust a keresztre feszítésének harmadnapján Isten feltámasztotta. ,,Mert a mi képen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azon képen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában." Máté evangéliuma 12,40 Ez az az esemény, amit a keresztény szóhasználatban ,,Jézus Krisztus feltámadása"-ként említenek, amit a keresztények minden évben húsvétkor megünnepelnek és amit egy, a hitük központját képező történelmi tényeként kezelnek.
Sírbatétel Saint Pierre de Moissac apátság
......
Forrás: metropol
- A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal.
Forrás: Új szó
A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az V. századból származik. A szertartás keretében, a szentlecke után a XI. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretéről szóló miseéneket. Az ünneplés részeként a húsvéti gyertya a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a "világ Világosságára" emlékeztesse a híveket - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának összegzésében.
Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.
Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
Forrás: HVG
"Krisztus föltámadt!" - hirdetik ki a papok a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor a templomokban. A hívek pedig általában elmondják az apostoli hitvallást, amelyben megvallják, hogy hisznek Jézus Krisztusban, aki meghalt, majd “harmadnapon feltámadt a halottak közül", de azt is, hogy hiszik “a test feltámadását és az örök életet".
Raffaello.....
Az a gondolat, hogy a lélek halhatatlan, vagyis az élet a halállal nem szűnik meg, a legtöbb vallásban megtalálható. Szinte minden vallási hagyományban van tavaszünnep is, amelyben az ősszel leveleiket hullatott fák és általában a természet újjászületését, “feltámadását" ünneplik meg - jelképesen a betegségből való felgyógyulást, válságokból történő kilábalást, rossz sorslehetőségek jóra fordulását is. A keresztény fősodorhoz tartozó egyházak tartják magukat ahhoz a nézethez, hogy Isten emberré lett, emberként meghalt, a halálból feltámadt, s ezzel azt a reményt adta a benne hívőknek, hogy ők is mind feltámadnak majd az idők végén. Olyannyira, hogy a hús-vér feltámadásban való hitet a kereszténység alaptanításának is tekintik. Ahogy Pál apostol írta az általa alapított korinthusi gyülekezetnek: ,,Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is".
Vannak, akik húsvétkor valóban hisznek a test feltámadásában - ám olyanok is vannak, akik csupán jelképesen, a rossz jóra fordulásában, például a válság utáni fellendülésben reménykednek. És egyre többen olyanok is, akik azt sem tudják, hogy voltaképpen miről is van szó. A Barna Group kaliforniai közvélemény-kutató intézet márciusi felmérése szerint a vallásosságára büszke amerikai felnőtt lakosság 42 százaléka tudja csupán, hogy a húsvét ünnepének köze van Jézus kereszthalálához, illetve bármiféle feltámadáshoz.
Forrás: családháló
Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével - ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.
A húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise az V. századból származik. A szertartás során, a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentiát, amely a feltámadt üdvözítő Krisztusnak, az igazi húsvéti báránynak a dicséretét zengi. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a ,,világ Világosságára" emlékeztesse a híveket.
Az Ószövetségben a bárány a zsidó húsvét eledele. Ahogy az Egyiptomból való kivonuláskor a bárány vére egykor megmentette a zsidókat, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt fogyasztanak vagy az arra emlékeztető sonkát. Ezt a szokást az Egyház is megszenteli a húsvét hajnali ételszentelés szertartásával.
Húsvétkor az Úr feltámadását az Anyaszentegyház nyolc napon keresztül kiemelten ünnepli, amelyet például a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvét nyolcada fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul. Jézus feltámadásának öröme is átjárja az Egyház életét a teljes húsvéti időszakban, amely egészen a húsvétot ötven nappal követő pünkösdig tart. 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:43:57, vasárnap
|
| |
| |
Megfeszített és feltámadt Urunk! Értünk szenvedtél,
Megfeszített és feltámadt Urunk! Értünk szenvedtél, értünk haltál meg.
Irántunk való szeretetből vállaltad a szenvedést és irántunk való
szereteted nagy jele a kereszt. Utam a kereszthez vezet, amely szereteted
bizonyítéka. Letérdelek, leborulok kereszted előtt, s némán szemlélem a
megváltás titkát, a szeretet titkát, a halál titkát, az újjászületést és
feltámadást rejtő titkot.
ÁMEN
..
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:39:29, vasárnap
|
| |
| |
Urunk feltámadása. Link
Urunk feltámadásának ünnepe - Húsvéti vigília Link
...... ......
ALÁSZÁLLT A POKLOKRA, HARMADNAPON FELTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL
Forrás: magalaszlo.hu
,,Harmadnapra feltámadott az Írások szerint." (Niceai-konstantinápolyi hitvallás)
1. Alászállt a poklokra
Az apostoli hitvallás nehezen érthető részében megvalljuk, hogy Jézus feltámadása és mennybemenetele előtt alászállt a poklokra (héb. Sheol, gr. Hádész = holtak birodalmába).
(A fordítás nem pontos, mert Jézus nem a pokolra szállt, hiszen a pokol csak annak nyílik meg, aki ellenáll a megváltó szeretetnek.) A kifejezés értelme:
Jézus valóban meghalt
A megváltás kiterjed az előtte elhunytakra
Jézus halála által számunkra legyőzte a halált és a gonoszt
"Ma nagy csönd van a földön; mélységes hallgatás és néma csönd; nagy csönd, mert a Király alszik; a föld megremegett és elnyugodott, mert Isten testben elaludt, és a régóta alvókat fölébresztette (...). Bizony, először az ősszülőt megy keresni mint elveszett bárányt. Azokat akarja megkeresni, akik teljes sötétségben és a halál árnyékában ülnek; a teljesen fogoly Ádámhoz és vele együtt a fogoly Évához jön Isten és az ô fiuk, hogy eloldja őket a fájdalmaktól (...): Én a te Istened, aki miattad lettem a fiad (...). Serkenj föl, aki alszol: mert nem azért alkottalak téged, hogy az alvilág foglya légy. Ébredj föl a halálból; én vagyok a halottak Élete." (Ősi nagyszombati homilia)
Nyugati művészet a sírból feltámadt Krisztust ábrázolja, keleti ikonok az alvilágba leszálló Megváltót, akire várnak az igazak, Ő megragadja kezüket és Magával viszi őket a mennybe!
2. Jézus feltámadása
,,Jézus leszállt a föld alsó részeibe, aki alászállt, ugyanaz föl is emelkedett'' (Ef 4,9--10). Az Apostoli hitvallás egy ágazatban vallja Krisztus alászállását a poklokra és föltámadását a halottak közül a harmadik napon, mert húsvétjában a halál mélységéből fakasztotta az életet.
Keresztény hitünk legfontosabb, központi igazsága, történelemi, de transzcendens esemény is Krisztus feltámadása. Érezni lehet, hogy mennyire küszködnek az evangélisták, hogy megfogalmazzák a megfogalmazhatatlant, leírják a leírhatatlant. Nem beszélnek a feltámadás hogyanjáról, csak tényéről.
Harmadnapon - A zsidó húsvéti ünnep eltelte után asszonyok mennek a sírhoz, hogy a pénteken elmaradt halott körüli teendőket elvégezzék, megadva a végtisztességet Jézusnak. A harmadnapon kifejezés jelzi, hogy az emberi történelem egybeolvad az üdvtörténelemmel.
Üres sír - Az asszonyok megérkeznek a sírbarlanghoz, de azt üresen találják. Egy angyal jelenik meg nekik, aki elmondja, hogy Jézus feltámadt.
Megjelenések - Jézus Húsvétvasárnaptól kezdve negyven napon át több alkalommal megjelent követőinek, akik az élő Krisztussal való személyes találkozásból nyertek bizonyságot a feltámadásról.
Pál apostol az 50-es években listaszerűen leírja, hogy kiknek jelent meg a feltámadt Krisztus (nem említi viszont az asszonyokat, akik abban az időben nem tanúskodhattak). ,,Megjelent Péternek, azután a tizenkettőnek, majd több, mint ötszáz testvérnek, akik közül a legtöbben még ma is élnek ... Aztán megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Legutoljára, mint idétlennek, megjelent nekem is!" (1 Kor 15,5-8)
Senkiről sem tudunk, hogy ezen személyek közül valaki megcáfolta volna ezt az állítást, de sokakat ismerünk, akik életüket adták ezért a hitért! Ezek azért adták életüket a hitért, mert találkoztak a feltámadt Krisztussal és hittek a halál utáni életben.
Jövendölések - A Szentlélek eljövetele után, Pünkösd fényében az apostolok hirdetni kezdték Húsvét misztériumát. Felismerték, hogy a feltámadásban az ószövetségi és a krisztusi jövendölések teljesedtek be!
Az apostoli igehirdetés központi igazsága Krisztus feltámadása! ,,Ha Krisztus nem támadt volna fel a halálból, hiábavaló a mi igehirdetésünk és a ti hitetek!" (1 Kor 15,14)
3. A feltámadás jelentősége
Tanúságtétel Jézusról, az Isten Fiáról
Föltámadása megerősíti Jézus istenségének igazságát. Ô maga mondta: ,,Amikor majd magasba emelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy Én Vagyok'' (Jn 8,28).
A feltámadt Krisztussal élő, személyes kapcsolatban élhetünk.
Ő újít meg minket a Szentlélek által, hogy ne a bűn, hanem Isten uralja életünket. ,,Ő meghalt mindenkiért, hogy akik élnek, már ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értünk meghalt és feltámadt!" (2 Kor 5,15)
Krisztus feltámadása a mi győzelmünk bűn és halál feletti győzelmünk záloga.
A húsvéti misztériumnak két összetevője van: Krisztus a halálával megszabadít bennünket a bűntől, föltámadásával pedig megnyitja utunkat az új életre.
,,Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalunk, úgy Krisztusban mindnyájan életre támadunk!" (1 Kor 15,20)
Krisztus meghalt és feltámadt, hogy mi is naponta meghaljunk a bűnnek, és új - Isten akarata szerinti - életet éljünk!
A húsvéti Bárányt keresztények dicsérve áldják!
Krisztus, ártatlan Bárány:
vérének árán nyája bűneiért megengesztelte Atyját.
Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll:
élet Ura a sírból felkél, és győztesen él.
Mária Magdolna, mondd, mit láttál utadon!
,,Az élő Krisztusnak sírját, feltámadt Urunk nagy diadalmát,
angyalok jelenését, Urunk halotti leplét.
Feltámadt Krisztus, reményetek: Galileába megy előttetek.''
Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk.
Győztes Király, könyörülj meg rajtunk! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:26:32, vasárnap
|
| |
| |
/Kozma Anna Liditől kaptam/
...... .....
Ott fenn a Hargitán magas fenyők vannak,
Lenn a hegyek alján székely népek laknak.
Olyan a székely, mint egy, egy fenyőfa,
Az idők próbáját örökké kiállta.
Ünnep köszönteni szólnak a harangok,
Melyek azt hirdetik, Jézus feltámadott!
Nem fekszik a sírban, új életet hozott,
Támadj fel én népem, ne légy többé halott!
Van a székely népnek sok- sok hagyománya,
De még annál is több régi jó szokása.
Ha Húsvét másodnapján locsolni járunk,
Ezzel egy régi hagyományt örökké ápolunk.
Én is most követem az ősök hagyományát,
Meglocsolhatom-e a ház szép leányát?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:24:25, vasárnap
|
| |
| |
SZÉP JÓ REGGELT KÍVÁNOK HÚSVÉT ELSŐ NAPJÁN !
LEGYEN EZ A NAP OLYAN TISZTA, BÉKÉS,MIND AHOGYAN AZT MINDANNYIUNK KÍVÁNJA ÍGY A FŐLTÁMADÁS REGGELÉN
SOK SOK SZERETETTEL ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET KÍVÁNOK SZÁMODRA ÉS SZERETTEID SZÁMÁRA PUSZI ÉS ÖLELÉS ANNUSKA 
........
........
.......
.......
........
.........
...... .....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Barátaim képei és videói |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:19:30, vasárnap
|
| |
| |
Szia kedves barátnőm Maroka!
Köszönöm kedves látogatásaidat, a jó kívánságokat, és szép ajándékokat.
Szeretettel kívánok Neked és kedves családodnak Békés, boldog húsvéti ünnepeket!
Ölellek Inci 
.........
.......
...... .....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Barátaim képei és videói |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-20 10:16:44, vasárnap
|
| |
| |
A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!" Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt, és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.
Jn 20,1-9
Imádság
Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! Örömmel halljuk az apostolok tanúságtételét a veled való személyes találkozásról. Ők egykor láthattak téged megdicsőült testedben, s meggyőződhettek arról, hogy újra élsz. E tapasztalatok hitet ébresztettek bennük és elindították őket a tanúságtétel útján. Szólíts engem is nevemen! Engedd, hogy megérintselek! Add nekem is a hit ajándékát! Feltámadásodba vetett hitemet és irántad való szeretetemet azzal szeretném megmutatni, hogy az apostolokhoz hasonlóan én is bátran hirdetem feltámadásodat, amely az új élet, az örök élet forrása minden ember számára.
.........
C. Horváth István Sándor atya elmélkedése
Jelenések és találkozások
A feltámadt Krisztus megjelenéseiről és találkozásairól az asszonyokkal, az apostolokkal és a tanítványokkal mind a négy evangélium részletesen beszámol, valamint az Apostolok Cselekedetei is ezzel kezdődik. Egyszerű papként nem vállalkozok arra, hogy időbeli sorrendbe állítsam ezeket az eseményeket, ezt a szép feladatot meghagyom a szentírástudósoknak. A feladat igen bonyolult, főként, ha a jelenések pontos földrajzi helyét is meg akarják határozni.
Ehelyett inkább e jelenések és találkozások közös jellemzőit igyekszem összefoglalni a mai elmélkedésben, illetve az előttünk álló húsvéti vasárnapokon a feltámadásba vetett hit megszületésére próbálom ráirányítani az olvasók figyelmét. Mi derül ki a húsvéti beszámolókból?
Elsőként említsük meg azt, hogy a feltámadt Úrral való találkozások az emberek számára érzékelhető valóság rendjébe tartoznak, azaz látják őt azok, akiknek megjelenik, hallják szavát, akár testi kapcsolatba is léphetnek vele, azaz megérinthetik őt, gondoljunk csak a kételkedő Tamás apostolra. Még az is előfordul, hogy az apostolok szeme láttára eszik (vö. Lk 24,41-43). Az Úr tehát testben támadt fel, s ennek hangsúlyozása azon tévedések miatt fontos, melyek szerint Jézusnak csak a lelke támadt fel.
Másodszor arra érdemes figyelnünk, hogy bár a Feltámadott az emberek számára érzékelhető testben mutatkozik meg, jelenései mégis túlmutatnak az emberi világ valóságán, azaz megdicsőült testére már nem vonatkoznak ennek a világnak fizikai törvényei. A zárva tartott ajtók sem tudják megakadályozni, ott és akkor jelenik meg és tűnik el, amikor akar.
Harmadszorra azt tanítják a jelenések, hogy a feltámadt Krisztus azonos a keresztre feszítettel, azaz még megdicsőült testén is látszanak a keresztre feszítéskor szerzett sebei, és azonos azzal a Jézussal, akit korábban megismertek az apostolok és a tanítványok, valamint az emberek. Olyan cselekedeteket tesz, amelyek sajátosan őrá jellemzőek. Amikor például megtöri az emmauszi tanítványok szeme láttára a kenyeret, akkor ezt úgy teszi, ahogyan az utolsó vacsorán is tette (vö. Lk 24,30-31), s ennek hatására ismerik fel őt. Vagy azonosságának igazolására felhozhatjuk példaként, hogy nevén szólítja azokat, akiknek megjelenik, azaz életéből ismeri őket személyesen, gondoljunk csak például Mária Magdolnával való találkozására, aki e néven szólításkor ismeri fel őt (vö. Jn 20,16).
És ha már a felismerést említettük, negyedik közös elemként a hit látásmódjáról kell szót ejtenünk, mint a felismerés minden bizonnyal legfontosabb tényezőjéről. Erre jó példa a mai evangélium. Mária Magdolna futva visz hírt az üres sírról az apostoloknak: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!" (Jn 20,2). Péter és János rögtön a sírhoz szaladnak, s amikor a szeretett tanítvány látja az otthagyott lepleket, hinni kezd. A szövegben így szerepel: ,,Látta mindezt, és hitt" (Jn 20,8). Vagy példaként hozhatjuk még azt is, amikor a Tamással való találkozáskor ezt mondja Jézus: ,,Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!" (Jn 20,29).
Ötödik közös vonásként és mintegy befejezésként essen szó arról, hogy a Feltámadott küldetést ad. Azt a küldetést, hogy apostolai és tanítványai legyenek feltámadásának tanúi, hirdetői, s ők engedelmeskednek e kérésnek. Ennek köszönhetően kezd el terjedni a feltámadás örömhíre és csatlakoznak egyre többen az Egyházhoz, a Krisztusban és feltámadásában hívők közösségéhez. E közösséghez tartozunk mi is, akik megtapasztalhatjuk az Úr jelenlétét, s akik szintén azt a küldetést kapjuk, hogy legyünk a feltámadás hirdetői a világban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2014. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
271 db bejegyzés |
| e év: |
3406 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1486
- e Hét: 7287
- e Hónap: 40441
- e Év: 274188
|
|
|
Offline
