|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2014-05-19 23:17:11, hétfő
|
| |
| |
Mint minden évben, így 2004-ben is különböző műsorokban emlékeztek meg október 23-án a forradalom kirobbanásának évfordulójáról. Ekkor is háttértévéztem, miközben valami hasznosat próbáltam csinálni...
(Ma már tudom, hogy ez tulajdonképpen egy 1992-ben készült filmnek az ismétlése volt. http://www.youtube.com/watch?v=XxqyFOJA69w )
És egyszer csak ismerős hangot hallok.
Hát, odanézek, és Kovács László ,,házibarát" előugrik az egyik boltív alól, és azt mondja bele a volt, sorköteles AVO-s ,,kis"katona szemébe, hogy
- ,,Uram, itt semmiféle börtön nem volt soha az életben. Itt mindig is a Pártház kazánjai üzemeltek..."
És akkor hallom a rádióban, hogy Usztics Mátyás Nemzeti Kamaraszínház néven - a belvárosi Hazatérés Templomban létrehozott színházban bemutatta a Húsdaráló c. színdarabot. Ennek a lényege: az 1956 utáni megtorlások éveiben annyi volt a halott ezekben a pincebörtönökben, hogy a Műszaki Egyetemet felkérték egy - nagyobb ,,állatok" csontjai ledarálására alkalmas - daráló megkonstruálására. A létrehozott daráló sokadik változatával már meg voltak elégedve a Köztársaság téri emeszempé pártház megbízói. A konstruktőr megírta visszaemlékezését és azt: hogyan jött arra rá, hogy valójában emberi tetemek darálására kellett a daráló!
Egyik döbbenetből a másikba estem és azt sem tudtam, hogy kihez is fordulhattam volna segítségért... Hiszen, ,,Laci bácsi" házibarát http://furaila.xfree.hu/260583
számára nyitott könyv voltam évtizedeken keresztül, akiről akkor már tudni véltem, hogy azonos lehet azzal a szigorúan titkos főhadnaggyal, akinek a nevét és tevékenységét olvashattam egy - a neten keringő - ügynöklistán. Minél több információ birtokába kerültem, annál jobban féltem...
Erőt adott azonban a félelmem leküzdésében az, amikor a Hír tv-ben meghallottam Bubik Istvánt nyilatkozni. Egy beszélgetős műsorban azt mondta - az 1956-os forradalom kapcsán - hogy: figyelmezzetek az írókra! Ők sokkal előbb megérzik a sorsdöntő történéseket és azok üzeneteit is képesek értelmezni... Nem teszem idézőjelbe, mert nem tudom pontosan idézni csak a lényegét. Nekem sem kellett több, máris azon törtem a fejemet hogyan tudnám megszólítani és mint ,,író" hogyan beszélhetnék vele... Akkor már tudtam, hogy itt lakik a kerületben Pesterzsébeten. Egészen pontosan: nagybátyám (apa testvére) Bubik szomszédságában vette meg nemrég azt a kis kertes házat, ahol akkor lakott. Gondoltam, hogy TITOKBAN feltérképezem a helyzetet és titokban ODA fogok menni EGYEDÜL!
Eljött az a bizonyos szombat délelőtt, amikor ,,Őrző" el szokott menni ,,bevásárolni"... Nagyon izgatott voltam, mert már fél-dél volt és még mindig nem indult el... Már-már rosszul voltam az idegességtől, amikor jön a rossz hírrel valaki. Előre szól, hogy legyek erős, mert amit mondani fog, az olyan, hogy ...
- ,,Jobb, ha leülsz!"
És akkor mondja, hogy
- ,,...most hallottam a híradóban, hogy autóbalesetben meghalt Bubik István.".
Sikoltva borultam (volna) valaki mellkasára és úgy kiabáltam, hogy
- Nem! Nem! Nem lehet igaz!
...
Nagybátyám hirtelen odacuccolt barátnőjéhez és eladta az újonnan vásárolt házat. Nekem még csak nem is köszön, ha véletlenül erre téved és összetalálkozunk.
Évekkel később kerestem meg a szörnyű tragédiáról szóló tudósítást a neten. Ki is másoltam, amit most ide is bemásolva szeretném megörökíteni. Jó lenne, ha az utókor is tudna róla: kiről-miről is van szó.
Autóbalesetben meghalt Bubik István
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20041129/autobalesetben_meghalt_bubik_istvan
2004-11-29 00:10:29
A színész tegnap kora reggel autóval igyekezett Budapestre Szolnokról, amikor frontálisan ütközött egy szembejövő Forddal. Bubikot egy órán keresztül próbálták újraéleszteni - mindhiába.
Bubik István szombaton azért utazott le Szolnokra, hogy megnézze a Táncjáték című darab premierjét, amelyet régi barátja, Funtek Frigyes rendezett. Mint a társulat tagjaitól megtudtuk, nagyon tetszett neki a produkció, és jókedvűen csatlakozott kollégáihoz az előadást követő banketten. Jó hangulatban szórakoztak, majd Bubik még elment pihenni a Tisza Szállóba, ahol szoba volt foglalva számára.
Azt egyelőre senki sem tudja, hogy Bubik miért hajnalban indult haza. Tegnap ugyanis nem volt előadása az Új Színházban, ahol egyébként öt darabban játszik.
Barátságtalan, ködös, nyirkos hajnal volt, amikor beült imádott, öreg bogárhátú Volkswagenjébe. Talán arra gondolt, hogy szeme fényét, 3 éves kislányát ő ébreszti majd. Akkor még nem sejthette, hogy a sors milyen igazságtalan. Hogy valahol Cegléd és Ceglédbercel között, a 4-es főúton véget ér egy ragyogó színész karrierje. És élete is.
Reggel 6 óra 50 perckor a nedves-jeges úton valószínűleg megcsúszott - lehet, hogy elaludt? - és áttért a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy Ford Focussal.
A borzalmas csattanás után Bubiknak nem volt esélye: nem volt bekötve, így szörnyethalt.
A Volkswagen az oldalára fordult, a régi, 1966-os kasztni a darabjaira hullott.
A baleset helyszínén némán helyszíneltek a rendőrök. Ôk is megdöbbentek a látottakon: Pista legendás kalapja most a hideg betonon hevert. A kesztyűtartóban a színész személyes tárgyai, az ajtóban egy kötött pulóver. Az utastér harmonikaként nyomódott össze. A művészt tűzoltók vágták ki a roncsból, a mentők egy órán keresztül küzdöttek az életéért, de már nem tudtak segíteni rajta. A színész mostantól csak lélekben jár majd haza kislányához.
Bubik István, nyugodj békében!"
-.-.-
A közelmúltban hallottam a Kossuth Rádióban a zenés portréműsor-sorozatban, amint a közismert zenész megemlítette, hogy milyen szoros barátság fűzte Bubik Istvánhoz, és hogy mennyire megrendítette a halála. Bizony ő azt mondta ebben a műsorban, hogy talán azért volt olyan fontos Bubik számára, hogy visszaérjen a fővárosba, mert neki szombat reggel 9-kor találkozója lett volna a zenésszel.
Egy közös felvilágosító- műsort terveztek iskolások számára. Amolyan zenés irodalom- és történelemtanításra készültek, amivel járták volna az iskolákat!
Ekkor már hallottam arról, hogy Bubik Istvánról mindenki tudta: egyik pillanatról a másikra képes volt elaludni. Azt is tudni vélhették, hogy ha ő megbeszélt valakivel valamit, akkor azt mindenképpen be fogja tartani! Vagyis, társulati premiert követő bankettezés után, kialvatlanul útrakel és akkor...? Nem tudta marasztalni a szállodai szoba sem... Mehetnéke volt, mert megbeszélt valamit arra a reggelre...
Bubik István haláláról szóló tudósítások között olvastam, hogy a teljesen összepréselődött autó kormányán még ott lifegett az a cédula, amit az autószerelő tett oda. Azon olvasható volt még a figyelmeztetés, hogy mire ügyeljen, mert azzal baj van és...
-.-.-
Ezzel az egésszel csak az a gondom, és nem hagy nyugodni a gondolat, miszerint az előzőekben említett emeszpés polgármester (volt kollégám) és országgyűlési képviselő is ,,bogaras" - nagy gyűjtő hírében áll. http://furaila.xfree.hu/253201
Talán még a szerelőjük is azonos volt...
Feltételezem, hogy 2004-ben egy olyan hazafias kiállás, mint Bubiké, nagyon rosszul jött volna az emeszpéseknek... Talán, még a népszavazást is másképpen befolyásolta volna, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenccel az élen kívánták. Vagyis, az állampolgárság ellen kampányoltak ezerrel. Bubik meg nagy magyar hírében állt. A Csiliben is vállalt dobolós versmondást tárlat-megnyitón. Oda is elmentem, de nem mertem megszólítani. Túl sok volt a Kedves- Gondos és Barátságos ,,ismerős"...
Minden esetre 2006-ban már úgy kampányolt Szabados Ákos, mint ,,bogaras" polgármesterjelölt...
Természetesen, neki nem csak az az egyetlen rozzant bogárhátúja volt akkor már, mint Bubiknak! Ezt a 2006-os kampányújságban el is dicsekedte. Kérdezem én, hogyan bízhatnak meg egy ilyen kapitalistává vált pénzeszsákban a rá szavazó itteni, lepukkant- volt melósok? Na, de már úgyis mindegy! Bubikot meg alaposan sikerült lejáratni holtában... és ezzel mindazt, amit nemzeti elhivatottságával képviselt!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-13 16:12:56, kedd
|
| |
| |
... katonapolitikai háttere
,,A Biszku-perben, az ügyész kedd délelőtt másfél órás perbeszédében azt fejtegette, hogy a vádbeli időszakban minden hatalom forrása az állampárt volt, amelynek vezetésében a vádlott is részt vett, a karhatalmat pedig Horthy Miklós 1919-20-ban véres megtorlásokat elkövető tiszti különítményeseinek mintájára hozták létre, célja a megtorlás, a hatalom megszilárdítása és a munkástanácsok szétverése volt."
A fenti szövegtartalommal kapcsolatban újraszerkesztettem egyik idevágó írásomat, amit ismét bemásolok ide: a furaila blogba.
NEM 1920. JÚNIUS 4-én és nem is TRIANONBAN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattatása.
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
Ebben az esetben valóban igazságtalan a ,,KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG" elve alapján büntetni az egész magyar nemzetet, hiszen nyilvánvaló hogy vezetői kényszerítették a fent említett HADRAFOGHATÓSÁGGAL a háborúban való részvételre. Ezért sem évülhet el soha a Trianonban, 1920. június 4-én született békediktátum FELÜLVIZSGÁLATA! Szó nem volt a kollektív bűnösségről.
A hadkötelezettségnek eleget téve - a történelmi Magyarország területéről - kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Csakhogy...
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba.
Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdasáégban.
A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a harctérre, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt.
A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
,,A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót. November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna. Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanács mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács. A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács. Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett.
A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták: ,, a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
,,1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát.
Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről! Május 3-4-re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba."
-.-.-.-.-
Ezen adatok ismeretében, viszont már egyértelmű a bolsevik-fasiszta részvétel miatti felelősség. Csakhogy, itt sem beszélhetünk valódi önkéntességről, mert a fogolytáborokban toborzott szerencsétlen hadifoglyok a szabadulás és a hazajutás reményében álltak be ezekbe az álságos félkatonai alakulatokba!!!
Nem kellene ezt a tragikus tényt sem elhallgatni az értetlen utókor előtt!!!
A múltat be kellene végre vallani, hogy a kommunizmus kísérlete miatt veszítettük el újra és újra Magyarország kétharmadát és az elszakított területeken élő nemzettestvéreinket!!!
Mert nem csak 1920 június 4-én szaggatták szét magyar nemzetünket és hazánkat, hanem 1945 után is, amikor ismét megvalósult a bolsevik mintára ránk erőszakolt kommunista társadalmi - fosztogató és osztogató - berendezkedés.
-.-.-.-.-.-
Sőt, amikor már ez is megbukott 1956-ban, majd 1990-ben - még akkor is a vezetőik tehették tönkre Magyarországot, melynek elszenvedője az egész magyar nép!!!
Tették, mert tehették!!! Hogyan?
Úgy, hogy 1989-re már igyekeztek mindenféle kft -be menekíteni az állami, vagyis a ,,dolgozó" nép" tulajdonát!!! Amikor 1989-re kiderült, hogy Magyarország teljes csődbe jutott, akkor Medgyessy Péter az egyik MSZMP KB ülésen drámai bejelentést tett: "olymértékben eladósodtunk, hogy be kell jelentenünk Magyarország fizetőképtelenségét..."
Nahát, ezért adták át olyan "békésen" a hatalmat 1990-ben!
Vagyis, csak színleg adták át, mert a vállalatokat kiprivatizálták magánvagyonukat gyarapítandó, miközben a MAGYAR MUNKÁSNAK KISZÚRTÁK A SZEMÉT 15- MEG 20 EZER FORINTOKKAL!!!!
Ma ők lettek az újgazdag milliárdosok, mert tovább hazudhatták, hogy a magyar nép érdekeiért teszik amit tesznek. Ami nem más, mint reformnak hazudott népirtás!!!
MAGYARORSZÁG TÖNKRETÉTELE FOLYIK ÉVTIZEDEK ÓTA a vörös terror mintájára, maradék kis országunkat és a benne élő, dolgozni vágyó népet halálra ítélve.
Mert az, amit 2002-2010 közötti években - kormányzás címén a Gyurcsány-Bajnai kormány elkövetett a magyar néppel szemben, az a ,,modern" népirtás kategóriájába tartozik!
Tudniillik nem tettek mást, mint elvették tőlünk az életben-maradásnak, a létfenntartásnak a lehetőségét is!!!
De nemcsak előlünk vették el, hanem gyermekeink és unokáink elől is!!!
ÍGY ÍTÉLIK BŰNHŐDÉSRE - EL SEM KÖVETETT BŰNEIÉRT - A MAGYAR NÉPET VEZETŐI!!!
Tehát: felelősök vagyunk önmagunkért, gyermekeinkért, unokáinkért, mint a MAGYAR NÉP TAGJAI.
A felelősség KÖTELEZETTSÉGGEL jár! Ezt érezte át az un. "NÉP" a 2010-es parlamenti választásokon! Bűn lenne ezzel visszaélni!!! (Ma már tudjuk, hogy visszaélt vele!)
Meg kell akadályozni a jövőben - a baloldalinak tartottak és a velük lepaktáló joboldaliaknak - a TOVÁBBI NÉPIRTÁSI TÖREKVÉSÉT!!!
Valamint, visszamenőleg el kell számoltatni a mostani uralkodó pártok jogelődjét- az MSZMP-t, a KISZ-t, hogy merészelte felélni és a saját magánvagyonát gyarapítani mindazzal, amit a dolgozó nép termelt meg?
Számoljanak el a "DOLGOZÓ NÉP" VAGYONÁVAL!!!!
És, nem utolsó sorban, számoljanak el az 1990-et követő magántőke-felhalmozással!!!
Hogy lehetséges, hogy ugyanazok, akik a "DOLGOZÓ NÉP"-re hivatkozva - FÜGGETLENÍTETT párt- kisz- és szakszervezeti tikárokként rátelepedtek a dolgozó nép gyáraira, intézményeire - felélhették és magánvagyonokat képezhettek a megtermelt javakból - miközben az a "DOLGOZÓ NÉP" örökös kölcsönökért volt kénytelen kuncsorogni a vállalat- intézmény párttitkáránál, ha bármilyen, nélkülözhetetlen használati tárgyat szeretett volna vásárol????
Most ugyanezt teszik!!!
Belehajszolják a népet a kölcsönök fölvételébe, mert már ott állnak a lakásaik, kis véres verejtékkel megszerzett otthonaik, kertjeik, földjeik fölött az elárverezők és bagóért felvásárlók!
Tömegesen válhatnak földönfutóvá a volt MUNKÁSOK, vagyis az a bizonyos "DOLGOZÓ NÉP".- nem hagyva mást utódaikra, mint a HAJLÉKTALANSÁGOT A SAJÁT HAZÁJUKBAN!!!
Ez felelőtlenség, és nem érdemlik meg az utódaink, hogy ezt tegyék velük!!!
FELÜLVIZSGÁLATOT!
FELÜLVIZSGÁLATOT kell követelnünk, DE NEMCSAK TRIANONNAL KAPCSOLATBAN!!!
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-13 12:54:24, kedd
|
| |
| |
... "nyugodt felelősséggel", ha hagynák! De nem hagyták soha! Mindig ott ólálkodott körülöttem a hatalom kinyújtott karjaként ügyködő személy, aki válogatott módszerekkel próbált engem örökösen letéríteni.
Mondok egy példát: amikor anya ágyban fekvő beteg lett, eleinte minden idegszálammal tiltakoztam az ellen, hogy nekem kelljen ápolni. Végre főiskolás lehettem és nagy lelkesedéssel jártam Pécsre a hétvégi konzultációs órákra - 50 évesen! Igaz, éreztem a közegellenállást, amit le kellett küzdenem... És ez megzavarta azt a nyugalmat, amellyel oly természetességgel éltem meg azt, hogy főiskolai hallgató lehettem...
Háborgó lélekkel mentem át minden alkalommal a közelben lakó anyához, hogy rendbe tegyem... és apát is egy kicsit kizökkentsem a letargiából, amit felesége betegsége okozott.
Ahogy tettem a dolgomat és beszélgettem közben anyával, azt vettem észre, hogy egész lelkemmel felé fordultam és valami megmagyarázhatatlan nyugalom áradt szét bennem. Ezt a nyugalmat aztán sikerült átáramoltatni mindkét idős-beteg emberbe... Amikor apa fekélyes lábszárát leápoltam és megsimogattam közben - ott, ahol még ép volt a bőre - éreztem, hogy gyógyír neki nem csak a lábára, hanem a lelkére is. És, tényleg, egyre jobb lett neki is meg nekem is. Ugyanazt éltem át, mint amikor megszülettek a gyerekeim... Akkor, amikor átéltem az anyaság misztériumát már tudtam, hogy mi-végre születtem a világra! Akkor tudatosult bennem: a-végre, hogy szeretetteljes békességgel vigaszt nyújtsak azoknak, akik ebben nélkülöznek.
Eleinte magam sem értettem, hogyan voltam képes minden bajomról megfeledkezve teljes szívemmel-lelkemmel odafordulni olyan két ember felé, akik ezt elmulasztották velem megtenni, amikor még kicsi voltam...
Ma már tudom, hogy én azért vagyok olyan, amilyen, mert ez a küldetésem... Szeretetet adni az abban szűkölködőknek! Valami felemelő érzés volt megtapasztalni, ahogy megszelídült a két megtört- beteg és idős ember!
Csakhogy, a környezetemben élőknek pont ez nem tetszett és válogatott kegyetlenséggel próbáltak megtenni mindent, hogy ez az idilli kapcsolat tragédiába torkolljon! A saját lányuk minden áron el akarta helyezni őket egy SZOCIÁLIS OTTHONBAN, ahonnan zaklatásszerűen jöttek környezettanulmányra és mindezt úgy követte el a ,,húg", hogy az ÉN NEVEMBEN adott megbízatást az adott intézménynek!
Én meg kitartottam a két öreg mellett a végsőkig... Éreztem magamban a képességet, hogy az iskolát is be tudom fejezni és a saját háztartásomat is rendben tudom tartani... És akkor megmutatták nekem a hatalom kinyújtott karjai, hogy a két öreg kórházba fog kerülni, ahonnan már nem lesz számukra többé visszaút az otthonukba!
Apát titokzatos balesetek érték... olyankor, amikor Pécsre utaztam... Egyik alkalommal hosszanti lábszárcsont törést szenvedett. De olyant, hogy az csak úgy jöhetett létre, h. iszonyatos erővel combtőből kicsavarodott a lába! De felgyógyult!!! Imádkoztam érte és látogattam. Azonban ez alatt anyu egyedül maradt otthon és arra mentem vissza hozzá, hogy ő is megsérülve hevert az ágya mellett!
Kész HORROR volt, amin keresztülmentünk!!!
Ő is kórházba került ismét, ahonnan már nem volt számára többé visszaút...
Nekem, pedig bebizonyították, hogy nem lehet diplomám! Nem kaptam meg az abszolutóriumot... mert nem sikerült a nyelvvizsgám, mert amikor rákérdezett a vizsgáztató tanár, hogy:
- ,,...melyik nyelviskolában végzett?"
akkor azt mondtam, hogy autodidakta tanultam tankönyvekből és különböző hanganyagokból... Erre az volt a felelet, hogy:
- ,,Végezzen el legalább 11 szemeszter valamelyik jól-menő nyelviskolában és csak azután jöjjön ide ismét vizsgázni!".
Mondanom sem kell, hogy ez volt az az övön aluli ütés, amitől padlót fogtam akkor és beletelt egy kis időbe, mire föltápászkodtam... Ugyanis, nekem NEM VOLT akkor ÖNÁLLÓ JÖVEDELMEM és így NEM VOLT PÉNZEM AZ IDEGEN NYELVI TANDÍJRA sem!!! Mint eltartottnak a tartóhoz kellett volna kuncsorognom a nyelviskolai tandíjért... Aki évtizedeken keresztül mindent elkövetett - férjnek álcázva magát a külvilág felé - hogy nekem soha ne legyen önálló jövedelmem és soha ne tudjak érvényt szerezni semmiféle tudásomnak, vagy segíteni akaró szándékomnak!!!
Pedig, akkor már érvényben volt az a törvény, hogy 40 éven felüliek nyelvvizsga mentességet kaphatnak!
Mindenek ellenére, még a főiskola alatt megtalálni véltem a segítésnek. Szociográfiát készítettem az írásbeli dolgozataimból, amivel a Magyar Írószövetség által meghirdetett pályázaton középdíjat nyertem!!! A szociográfiában olyan pontos leírását adtam az 1945- 1956- és az 1990 utáni társadalmi viszonyokról, hogy az felért egy nagyon pontos DIAGNÓZISSAL! De nem csak soroltam a bajokat, a panaszos tüneteket, hanem sorra javaslatot tettem minden esettanulmányt követően az ORVOSLÁSRA! Ehhez felhasználtam a főiskolán tanultakat... Bizonyítandó, hogy nem önmagáért a diplomáért küzdöttem, hanem azért a tudásért, amivel megszerezhettem volna - az évtizedeken keresztül - oly nagyon nélkülözött LEGITIMITÁST.
Ma sem értem, hogy miért volt az akkora baj, hogy én azon nyomban HASZNÁLNI akartam a megszerzett tudásommal, hogy agyonhallgatták inkább az egész pályázatot, nehogy nyilvánosságot kapjon mindaz, amiről a pályázatok - köztük az enyém is - szóltak???
Akkoriban - és talán még mostanság is: a DIPLOMA JOGOSÍTVÁNYKÉNT működő iskolai végzettséget jelent ahhoz, hogy a feladatok közelébe kerülhessen a segítő szándékú magyar ember. Talán, azért nem kaptam meg a diplomavédéshez az abszolutóriumot, hogy a DIPLOMA HIÁNYA legyen INDOK arra, amiért elkergethetnek a hatalom képviselői a feladatok közeléből?!
-.-.-.-
Szóval, én azért születtem a világra, hogy segítsek azoknak, akik rászorulnak a segítségre!!! Mert akkor elmúlik nekem is minden bajom... De, tényleg!
Kár, hogy nem tehettem és még ma sem tehetem meg szabadon, mert akkor a hatalom kinyújtott karja lesújt szeretteimre... és közvetve megfoszt minden lehetőségtől, hogy azt tehessem, amire születtem!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-08 12:17:27, csütörtök
|
| |
| |
6. SzakMUNKÁS-képzés
A kádári időkben fontos volt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt munkaerőt állítsanak elő az erre a célra létrehozott (szövetkezeti- vállalati- iskolai tanműhelyek) intézmények.
Itt szó nem volt arról, hogy: "minden leszünk", meg, hogy: "a tudás hatalom" (pedig még a propaganda-csapból is ez folyt)!
Valójában arról volt szó, hogy a szalagrendszerben, teljesítménybérben dolgoztató konfekcióiparnak szüksége volt modern rabszolgára.
Vagyis olyan munkásnőkre volt szükség, akik kötél idegekkel bírták a napi 8-10 órai robotot minden kommunikációs igény nélkül! Kitermelték - az ókori "beszélő szerszám" mintájára - a legújabb-kori: nem beszélő változatot. Hogyan? Úgy, hogy a három évig tartó kiképzés alatt igyekeztek megfosztani őket minden személyiségjegytől, egyéni megnyilvánulási készségtől. Közben elrettentő történeteket meséltek nekik a "reakciós, burzsuj" időkről.
Szükség is volt erre a drákói kiképzésre, felkészítésre, mert az üzemcsarnokokban, a textilipari munkagépek iszonyatos zajjal működnek, működtek. Ebben a zajban lehetetlenség volt az anyanyelvi beszéd használata!
Mit tehetett egy újsütetű 17 éves szakmunkás, ha még ezek után is szeretett volna továbbtanulni? A legsürgősebben felkereste a lakóhelyi dolgozók esti gimnáziumát és kért egy "Jelentkezési lap"-ot, mellyel jelentkezett munkahelyi főnökénél a "továbbtanulási javaslat"-ért. Ugyanis nem tanulhatott tovább az akkori (1990 után is érvényben lévő) rendeletek értelmében senki intézményesen, csakis a munkahely- (1990 után a Munkaügyi Hivatal) javaslatával. Amit azután a főnök megtagadhatott, mondván:
- "Nincs szükségem érettségizett varrónőre!".
Sokan rácsodálkoznak erre mostanság. Ezért, itt kell megemlíteni, hogy az 1963-as amnesztiával kiszabadult 1956-os elítéltektől annyira rettegett a kádári hatalom, hogy ÁTÍRTÁK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT. Így fordulhatott elő, hogy ami addig alanyi jogon ,,JÁRT" mindenkinek, az ettől fogva csak ,,ADHATÓ" volt.
Beszélni kell arról is, hogy csak a fővárosban, az úgynevezett munkásszállókon elhelyezett (évfolyamonként 1200-1500 fő) építőipari- főleg fiú- szakmunkástanuló helyzete egyenesen tragikus volt, mert ők a három tanulóévük alatt csak a szálló-munkahely-képző-kocsma-szálló útvonalat ismerhették meg a fővárosból, a világ egyik legszebb városából!
Miért volt ez annyira tragikus?
Azért, mert a tizennégy éves gyerekek, a fővárosba kerülve úgy jártak, mint amikor egy növényt gyökér nélkül kitépünk "őshonos" helyéről és úgy akarjuk az idegen talajba átültetni.
Ráadásul a fiúk a szakmunkásvizsga után - több, mint két évre - bevonultak katonának, így teljesítve sorköteles katonai szolgálatukat. Mire leszereltek, minden családi- otthoni kötődésüket elveszítették.
Nem is ez az igazán elkeserítő, hanem az, hogy szinte semmit nem kaptak helyette! Az ifjúvá serdülés éveit ezeknek a fiataloknak is a TÚLÉLÉS jelentette - a töltekezés, a szellemi- testi- lelki "építkezés" helyett - a saját jövőjükre való fölkészülés helyett!
Így valósulhatott meg - a spártai katonaállam mintájára - az a politikai diktatúra, amit szovjet tankokkal, fegyverekkel, de magyar emberekkel lehetett fenntartatni. Mi köze ennek az anyanyelvhez és a modern rabszolga NEM BESZÉLŐ (szerszám) VÁLTOZATÁHOZ? Talán, csak annyi, hogy köztudottan a fegyveres testületek nem azon helyek, ahol az anyanyelvnek, mint kommunikációs eszköznek jelentősége van! A katona parancsosztó és parancs végrehajtó személy, akinek ritkán van lehetősége a választékos anyanyelvi önkifejezésre! Mire házasulandó korba kerültek ezek a fiatalok, már elveszítették organikus (természetes, ősi, az ősöktől örökölt tudás, vagy az iránti készség) műveltségüket, kötődésüket az anyanyelvükhöz!
Volt-e lehetősége a munka melletti továbbtanulásra egy negatívan megkülönböztetett (diszkriminált) fiatalnak? A válasz egyértelmű, hogy nem! Olyan rendeleteket és törvényeket hoztak, hogy még véletlenül se tudjon egy valamilyen kényszerpályán dolgozó ember továbbtanulni! Akik számára a "T"iltás jutott az Aczél György által meghonosított hármas "T"-ből, nekik megpecsételődött a sorsuk! Félek attól, hogy soha nem fogja az utókor megtudni, hogy milyen rettenetesen nehéz volt a "T"iltó, vagy legfeljebb a "T"űrő listán lévőknek kibontakoztatni tehetségüket és azzal "letenni bármit is a nemzet asztalára"!
Fölmerül a kérdés, mennyire voltak képesek önmaguk minőségi reprodukciójára, akkor amikor már nem tellett tőlük több, mint szolgai lélekkel szolgálva - túlélni a mindennapokat!? A válasz nemzetfogyásunkban is visszatükröződik. Ez a tömeges lepusztultság - tarthatatlanná válásával - elérkezetté tette a változtatás szükségességét!
Mit hozott az 1990-es történelmi váltás ezen széles néprétegnek?
Egy 1995-ös felnőttoktatási konferencián az egyik előadó A kettészakadó magyar társadalom című tanulmányában kifejtette: "... a kilencvenes évek kezdetétől ... az új helyzetbe került magyar társadalom elenyésző kisebbségének jelent reális kibontakozási lehetőséget. A többség számára a korábbi értékrendek felbomlása és a társadalmi kommunikáció új eszközeinek inadekvát léte" (hiánya) ,,egyfajta funkcionális analfabétizmust eredményezett. Ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy 1990-ben a 15 éves és ennél idősebb népesség 20,7 %-a nem rendelkezett befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, és 1,2 %-uk iskolába sem járt, megállapíthatjuk, hogy Magyarország lakossága kettészakadt: a még mobilizálható tudással rendelkezőkre és a reménytelenül leszakadókra."
És akkor még nem is beszéltünk az előzőekben megfogalmazott szakmunkásokról. Ők a további 42,5 %-ban találhatók (a középfokú és felsőfokú szakképzettségűekkel együtt) - egy 1990-ben elvégzett statisztikai felmérés szerint.(KSH Statisztikai Évkönyv 1991.)
Vajon mire jutott a felnőttképzési konferencia előadója?
"Ebben a helyzetben feltétlenül szükségesnek látszik kiterjedt felnőttoktatási intézményrendszerek létrehozása..." ... "Elsősorban azok helyzetének követése fontos, akiket alulképzettségük miatt ... nő az esélyük arra, hogy végleg "lecsúsznak", leszakadnak ..., teljesen perspektívátlanná válnak még utódaik sorsát tekintve is." ... "Képezhetetlenségükkel erős indítékot adnak az Andorka Rudolf által KÉTHARMAD-EGYHARMAD*, esetleg az egyharmad-kétharmad* típusúnak definiált társadalom kialakulásához, vagy (már) tartósításához."
* Ezzel a kifejezéssel Andorka Rudolf, a közelmúltban elhunyt szociológus professzor azt a társadalmat írja le, amelyben az aktív korú népességnek csak a kétharmada végez munkát, s a népesség egyharmada teljesen leszakad, a kétharmad eltartottjaként él. Itt gondolnunk kell azokra az aggastyánnak látszó, középkorú emberekre, a hajléktalanokra, akikről feltételezhető, hogy többnyire az alkalmazkodási készség hiánya miatt (is) kerültek az utcára. Róluk, újra és újra az a kép ötlik fel bennem, amikor az amerikai polgárháborúban, a rabszolgák felszabadítását követően ellepték az utakat a ,,gondoskodó" gazda nélkül maradt rabszolgák.
,,Az emberéletben bekövetkezett veszteség és az anyagi kár hatalmas volt. A legnagyobb változást az jelentette, hogy megszűnt a rabszolgaság, és vele az abból élő rendszer. Megszüntetésével úgy látszott, hogy a feketéknek az amerikai társadalomban elfoglalt helye gyökeresen megváltozik. Ennek a reménynek a megvalósulásáig azonban majdnem egy teljes évszázadot kellett még várni."
Ez egy idézet a Cambridge Enciklopédiából, melyben a megfogalmazott gondolattal párhuzamot szeretnék vonni a rabszolgatartó proletárdiktatúra és az amerikai rabszolgatartó társadalom között.
Mi lett a sorsuk a magyar rabszolgáknak 1990 után?
Ugyanaz, mint amerikai elődeiknek! Ahhoz, hogy bármilyen téren változás történt volna, előtte be kellett volna vallani, hogy amiért az egyetlen párt oly mértékben telepedett rá Magyarország MINDEN ÜZEMÉRE, GYÁRÁRA és INTÉZMÉNYEIRE - a FÜGGETLENÍTETT kisz- párt- és szakszervezeti bizottságaival, annak minden infrastrukturális hátterével és az alkalmazottaik bérével - hogy FELÉLTÉK ezen üzemek, gyárak, és intézmények MINDEN nyereségét... És, már az 1970-es évektől kezdődően - mindent - attól a rothadónak hazudott Nyugattól fölvett kölcsönökből kellett fizetni!!!
- Egyik bizonyíték a máig érvényben lévő 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza! Ez alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében.
Bővebben itt olvasható:
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=94720&n=furaila&blog
- A másik bizonyíték az 1989-es MSZMP KB jegyzőkönyvek tartalma!
http://furaila.xfree.hu/256559
Az, hogy már akkor is folyamatosan ELÁRULTA a MUNKÁSOSZTÁLYT ez a "PUHA" DIKTATÚRÁT megvalósító hatalmas PÁRT apparátus - mi sem bizonyítja jobban, mint-hogy az 1980-as évekre pont a MUNKÁSSÁG volt a legszegényebb!
Báthory Zoltán: a ,,Tanulók, iskolák, különbségek (Egy differenciális tanuláselmélet vázlata)" című könyvét olvasva megtudhatjuk, hogy az 1980-as évek szakmunkás rétegének gyermekei teljesítenek a legrosszabbul az iskolákban. A továbbtanulási arányuk egyre kisebb... Az okokat ,,kutatva" megállapítják a szerzők: a szegénységgel, az egzisztenciálisan halmozott hátrányos helyzettel magyarázhatók az ,,alul teljesítések" (vagyis: képességeik szerint többre lennének képesek). BÁTHORY ZOLTÁN olyan statisztikai adatokra hivatkozik ebben, a mások munkáját is összegző tanulmányában, melyek ezt bizonyítják. (Megjelent: 1992-ben a Tankönyv Kiadónál.)
Mi lenne a megoldás, hogy nálunk ne száz évet vegyen igénybe ezen leszakadók életének jobbrafordulása? Talán az, amit az előzőekben említett konferencia előadója mondott:
"A képző intézmények szerepeinek újragondolása, a képzési tartalmak korszerűsítése, a leszakadók helyzetének javításához eszközök, módszerek és a folyamatos feltáró vizsgálat megszervezése, működtetése feltétlenül állami feladat, amely akkor valósítható meg hatékonyan, ha az kormányprogram szintjére emelkedik. E programnak a feladata a veszélyeztetett rétegek leszakadásának megelőzése, megakadályozása. A program szerves része kell legyen a felnőttoktatást is magába foglaló átfogó oktatási program." (Új Pedagógiai Szemle 1995/2.)
- Sajnos, semmi nem történt ennek érdekében a konferencia óta eltelt 19 évben! Vagyis, voltak még konferenciák ebben a témakörben és elkészült 1989-ben MAGYARORSZÁG FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZA
http://furaila.xfree.hu/248314 amit lenyúlt a Német Népfőiskolai Szövetség... magyar egyetemi oktatók közreműködésével. Agyonhallgatta a média is, vagy el sem jutott hozzájuk.
- Ugyanez lett a Magyar Írószövetség által meghirdetett MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN c. http://furaila.xfree.hu/55534
szociográfiai pályázatokra beérkező több, mint kétezer pályaműnek a sorsa! Agyonhallgatták, elhallgatták azt a tragikus igazságot, hogy milyen nagy a reménytelenül leszakadó réteghez tartozók száma!
- A Nemzeti Konzultációs Testület http://furaila.xfree.hu/257851
illusztris tagjai is ugyanezt tették a hozzájuk özönlők panaszáradataival. Agyonhallgatták, mert kiderült számukra, hogy mekkora rombolást végzett az a hatalom, amiről ők vagy nem is tudtak, vagy amihez hallgatólagosan asszisztáltak!
Így fordulhatott elő, hogy egy egész nemzedékkel - a gyökértelenített: vágott-virág-rövid-életűek földi maradványaival - megteltek az elmúlt 24 évben a magyar temetők.
Utódaikat még megmenthetné a hatalom, mert megörökölték őseiktől az összes hátrányt, amibe szüleik belehaltak... Egyik megoldás az lenne, ha egy valós HELYZETELEMZÉS születne, amit úgy kellene kezelni, mint az orvoslásban a helyes DIAGNÓZIST. Mert, csakis az lehetne az alapja a megfelelő gyógymódnak. A ,,GYÓGYMÓD" részeként meg kellene tanítani ezt a népcsoportot régi (asztalosmesterek) identitására! Meg kellene végre teremteni azokat a helyeket ismét, ahol az egyén megismerheti saját egyéni értékeit, amellyel kialakíthatja saját alkalmazkodási életképességét, ami alapja lehet minden további elsajátításnak és tanulásnak. Olyan közösségi életterekre és életfelfogásra lenne szükség, ahol megvalósulhatna Ravasz László elgondolása az EGYÉNISÉG és a KÖZÖSSÉG viszonyáról.
"Isten teremtette az egyéniséget...azért, hogy a közösségnek szolgáljon; a közösséget azért, hogy az egyéniséget hordozza, táplálja és kivirágoztassa."
- Vége a Munka és munkaügy c. sorozatnak -
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-07 08:38:54, szerda
|
| |
| |
... a művészi képzelőerővel végzett munka
5. A művészi képzelőerővel végzett munkáról álljon itt egy asztalosmesterről szóló történet:
A szerzői önérzettel megfestett táblaképet (a Borsod megyei noszvaji református templom részére, amely a Dobó István Vármúzeumban látható Egerben) a reformáció idején készítette alkotója. http://furaila.xfree.hu/77344
Az 1734-ben, kettőszáznyolcvan évvel ezelőtt készült ,,népművészeti alkotás" egy mai pártpolitikus, országgyűlési képviselő (a Gyurcsány kormányban még kultuszminiszter(!) kijelentéséről jutott eszembe. Valami olyasmit mondott, hogy: ,,...a szakképzést meg kell reformálni, mert semmi szükség nincs arra, hogy ipari tanulók műelemzést tanuljanak, miközben azt sem tudják hogyan kell a ,,lapátot" (malteroskanál!) megfogni..."
A szívem összeszorult ettől a kijelentéstől és napokig nem tudtam aludni, miközben azon törtem a fejem: hogyan mondjam el és kinek, amit erről gondolok?
Emberek! Hazám fiai, lányai! Állítsátok meg végre őt, vagyis őket! Ne higgyetek nekik!
Ne engedjétek, hogy tovább rombolják mindazt, amiért ,,szakmunkás" őseink - például, mint a fiókáit saját vérével tápláló pelikánt megmunkáló asztalosmester - megküzdöttek, és amit megalkottak!
Tudjátok meg, hogy a "virágozó" asztalosok abban az időben a városi céhnek, pl.: a miskolci asztaloscéhnek voltak tagjai.
Váltakozva dolgoztak "úri" és "paraszti" megrendelésre, vagyis az "úri-városi", divatos minták és díszítőtechnikák szükségszerűen áthaladtak ugyanazoknak a kezén, akik a parasztok holmiját készítették.
1791-ben a céh kettéoszlott: az új polgári divat szerint dolgozó "német asztalosok"-ra és a régi hagyomány szerint virágozó "magyar asztalosok"-ra.
Az 1734-ben, tehát majdnem 60 évvel korábban, puhafán temperafestéssel készült kép motívumai és témája már mindkettő jegyeit magába foglalta.
A rajta lévő feliratból is arra lehet következtetni, hogy megrendelésre készült.
"Ez a ház Istennek hajléka. Mellynek hűséges Dajkája T. és N. Bossányi Kristina."
Valószínű, hogy T. és N. Bossányi Kristina "hűséges dajkasága" ihlette - a görög monda szerint, de hozzánk latin közvetítéssel került - a kicsinyeit saját vérével tápláló képzeletbeli madár (pelikán), mint az anyai áldozatkészség jelképének megfestésére.
Így lett, az egyébként önmagában is esztétikai minőséget hordozó pelikánból - mint az érintetlen természet részeként "csak" egy, a "melegebb tájakon honos, nagy vízimadár, hosszú csőrének alsó része zsákszerű; halakkal és rákfélékkel táplálkozik"-ból - emberi-társadalmi tartalommal bíró, egy emberi ,,kultúrkör" szemléletmódját tükröző esztétikai tárgy.
Melyik kultúrkörre gondolok?
Hála a kép készítőjének, a feliratokból egyértelmű, hogy a református kultúrkörre, mégpedig az 1734-es esztendőben.
Tudnunk kell erről az esztendőről, hogy csak három évvel korábban, "...az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - erősíti meg a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását. Ezt követően kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete. És továbbépülnek a református iskolaközpontok. Erősödik Sárospatak és különösen Debrecen szerepe." ,,... a 18. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában is őrzi pozícióit." *
A képet "virágozó" alkotó érzelmi elkötelezettségét a ,,gyermekeiért" vérét ontó pelikánban jeleníti meg, úgy, mint azok, akik a reformációs harcok idején vérüket hullatták és akár az életük árán is kiálltak érzelmeik, eszméik, hitük mellett. Itt kell megjegyezni, hogy a reformáció egybeesett a Rákóczi-féle szabadságharccal. Rákóczi fejedelemről, pedig köztudott, hogy törökországi száműzetésében maga készítette konyhabútorát gyönyörű- színes népi motívumokkal díszítette.
Visszatérve Asztalos Imre asztalosmesterre, aki az akkori virágozó asztalosmesterek mesterségbeli tudásával, szép simára gyalult puhafára ráfesti - a talán utánzással megkomponált - pelikánt és fiókáit.
Talán felötlött benne egy korábban látott kép, témaábrázolás...Talán éppen ez, a XV. század második feléből való, itáliai, aranyozott ezüstből készült Apostoli kereszt, amely az Esztergomi Főszékesegyház kincstárában látható. A róla készült fotó, pedig itt: http://furaila.xfree.hu/77344
A kereszt szárvégein, a fölső medallionban látható a pelikán domborműve.
Minden összehasonlítgatási szándék nélkül szembetűnő Asztalos Imre pelikánjának nehézkessége, az ősi erő, a nagyság megjelenítése. (Ezzel ellentétben, a kereszten ábrázolt pelikán könnyed, már-már kecses mozdulattal "ontja vérét".)
A ,,naiv művész" igyekszik a hősiességet, a tett nagyságát a madár erőteljes megjelenítésével is hangsúlyozni.
A testét pikkelyre emlékeztető toll fedi és a nyakán is a toll szinte sárkányszerű pikkelyként meredezik, majd ősi- népmotívumi kunkorban végződik.
A tábla szinte kétharmad részét a pelikán fészkét tartó fa tölti be. A fára is - főleg a törzsére - az erőteljes, megbízható nagyság jellemző, mint a madárra. Koronáját kétoldalt, síkban szimmetrikusan ábrázolt ágak (6-6) képezik. Ezeken az ágakon a levelek a népi ornamentikában megjelenő: rozmaringágak leveleire emlékeztetnek.
Olyanok a levélvégek, mint a "gyöngyös" rozmaring, azonban olyan szimmetrikusak és nagyok, mint egy fenyőkorona ágai.
A fa törzsén kúszó inda, akár a bibliai kígyót is jelképezheti. A fa vastag, majd fokozatosan elvékonyodó törzse két, leveles-indásan ábrázolt halom találkozásából "nő ki". A tetején - az utolsó jobbra és balra széthajló ágon - nyugszik a fészek, benne a három, már tollas fiókával.
A fészek ábrázolása igen érdekes. Keresztben, teljes szélességében kiér az ágak széléig és a két vége csiga alakban, felfelé kunkorodva elvékonyodik. Az egész fészken - két, szinte párhuzamos vonal között - "keresztöltéses" minta fut végig. A fa ágai alatt, jobb- és baloldalt is köralakban futó, majd az alsó sarkokban összetalálkozó leveles díszítés közepében egy-egy gránátalma látható. A gránátalma, mint motívum - és mint a jelképes történet - itáliai hatásra emlékeztet. (Az indás, leveles, gránátalmás, reneszánsz hatásra elterjedt díszítés a XVIII. századi magyar népművészet fő témái voltak. Megtalálhatók cserépedényeken, hímzéseken, festett bútorokon egyaránt.)
Asztalos Imre a kép hátterének meghagyta a "nyers" fa eredeti színét, majd erre egyetlen színnel - a barnával - festette meg a jelképes történetet.
Ez a ,,színábrázolás" hordozza a legfontosabb ÜZENETET az utókor számára!
Hiszen: Jézus Krisztus kereszthalálát nem lehet másképpen, mint a gyász színeivel megfesteni!
Itt hívnám föl a figyelmet arra, hogy egy asztalos, mai szóhasználattal: ,,szakmunkás" 280 évvel ezelőtt mekkora kulturáltsággal rendelkezett!
Hiszen: Asztalos Imre - a ,,virágozó" asztalosmester - a Fiait vérével tápláló pelikán című táblaképének megfestésekor többszörös szimbólumot örökített meg! Ez is bizonyítéka annak, hogy egy ,,szakmunkás" keze-munkájával képes ,,elmondani" az egész teremtett világot és azt a keresztény ,,kultúrkört", ami a mai napig meghatározója az emberiség történelmének!
Ez maga a MŰVÉSZET!
Bizonyságul szolgálhat az is, hogy a többi, Asztalos Imre által festett - és ugyancsak a noszvaji templomban látható - mennyezeti kazetták már nem ennyire ,,komorak", sokkal színesebbek, a paraszti bútorfestés motívumaira emlékeztetők.
Fiatalok! A jelen és a jövő szakmunkásai!
Vegyetek példát az évszázadokkal ezelőtt élő magyar asztalosmesterektől és ,,paraszti" bútorfestőktől! Tőlük még nem vitatták el azt a művészi képzelőerőt, amivel kézműves őseik rendelkeztek!
Bennünk is megvan ez a képesség, csak olyan társadalmi közegre lenne szükség, melyben elő lehet hívni, mint egy rég elfelejtettnek hitt fotókópiát!
A művészi képzelőerő szárnyalásához szükséges társadalmi feltételeket nem az olyan vezetők fogják létrehozni, akik még a ,,műelemzést" is kitiltanák a szakképzésből!!!
(Folyt.köv.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-03 11:13:38, szombat
|
| |
| |
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MUNKA emberi vonatkozásai:
Az osztálytársadalmak megszűntével, a jelen embere elsősorban magánember, aki a magánéletét általában családban éli le.
A család, viszont a társadalom legkisebb egysége.
E legkisebb társadalmi egység minősége meghatározója a társadalmi minőségnek.
Az alábbi hét témakör programja lehetővé tenné, hogy a kurzust elvégzők - helyes önértékeléssel képesek legyenek:
- a saját- jól felfogott érdeküket belátni, aszerint élni, cselekedni;
- arra, hogy igényeljék az olyan politikai képviseletet, amelyik nem a "jól bevált" bűnbakokra áthárító felelősséggel politizál, - mert az gátja lehet az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításának - hanem reális igényt támaszt! Előtte azonban, a POLITIKAI KÉPVISELETRE JELÖLTnek meg kell győznie választópolgárát arról, hogy megérti elhúzódó krízishelyzetét.
Megérti és arra törekszik, hogy MINDEN, a váltáshoz szükséges ESZKÖZT (erkölcsi rehabilitáció, a váltáshoz szükséges ismeretek, induló tőke) KÉPES biztosítani számára.
Témakörök:
1./ A legfontosabb, hogy az egyén ismerje meg saját genealógiai múltját és e megismeréssel kialakuljon, általánossá váljon az a tény, hogy a magyar- és más nemzetiségi (kisebbséghez tartozó) családok magántörténelmük, családi- genealógiai múltjuk ismeretével részeseik a magyar nemzet történelmének! (Ezzel a nemzettudattal már egyenrangú tagjai lehetünk az EU nemzetállamok - uniójának!)
2./ A szociálpszichológia segítségével megismerheti az egyén saját lelki alkatát, saját lelkiéletét. Ezen kívül olyan kommunikációs- és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthat el, amely a mindenkori emberi élet újra- és újjátermelését, fenntartását és gazdagítását segítheti!
3./ Az andragógia, a felnőttképzés- és művelődés keretében elsajátíthatók lennének azok a tanulástechnikák, amelyekkel megvalósítható lehet az egyén számára az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.
4./ A kultúrtörténeti áttekintés keretében lehetőség nyílna a politikai demagógiától mentes nemzeti kultúra történelmi, történeti megismerésére.
megtanulására. Szükséges a településeken létrehozni olyan helyeket, ahol jó együtt lenni és a közösség összetartó erejéből erőt meríteni, az emberi életenergiák- munkaerejének megújulásához...
5./ A környezetismereti áttekintés segítene a XXI. század emberének visszatalálni a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernie azt a természeti környezetet, ami őt körülveszi. Meg kell ismernie, hogy harmonikusan együtt tudjon élni vele, óvni- védeni tudja azt, hogy utódaik is élvezhessék!
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a KEK tanszékei, amelyek a Péteri majorban (Bp. XXIII. ker.) működnek: Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék, Zöldségtermesztési Tanszék, Kísérleti Üzem- és Botanikuskert, a civil lakosság számára ismeretlen, teljesen (elhanyagolt), zárt világ!
A népfőiskolai kurzustól függetlenül is meg kell szervezni a botanikus kertek látogatását.
Szükséges lenne a Magyarok Szövetsége Bárka-programjának széles körben való ismertetése és oktatása.
6./ Az állampolgári ismeretek keretében megismerhetné az egyén azokat a törvényes, jogi kereteket, amelyben mindennapjait megéli, amelyek ismerete nélkül lehetetlenség a személyes (rendszer)változtatás.
7./ A közösségfejlesztési technikák ismeretével könnyebben lehet barátságban élnie az egyénnek szomszédaival, szűkebb-tágabb környezetében élő embertársaival. Lehetőség nyílna társadalmi cselekvési technikák: párbeszédkörök, szomszédsági kapcsolatok létesítésének és ápolásának-, társas körök létrehozásának módjainak elsajátítására.
(Folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-03 11:02:12, szombat
|
| |
| |
A hátország kiépítésének helyszínei
Meg kellett volna - a lehető legsürgősebben - indítani a helyi kultúrházakban, vagy közösségi házakban a minden érdeklődő által elérhető NÉPFŐISKOLAI KURZUSOKAT!
Ezeken a népfőiskolai kurzusokon olyan "művelődési programot" kellett volna összeállítani, amely segíti, ösztönzi az egyént, illetve az adott közösséget fejlődésben, kreativitásban!
A program összeállításánál figyelembe kell venni, hogy - az élet minden követelményével és kényszerével behatárolt emberek - csaknem mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg:
1./ a család - legyen az meglévő vagy távlati - a házaspár és a gyermeknevelés problémái; idős, beteg szülők otthoni gondozásának összes problémája; az élet négy krízisszakaszának problémái;
2./ a szakmai munka - amelyben gondot okozhat: - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának természetes igénye, - a rekreációra való törekvés;
3./ a jövő - helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, háttér biztosítása, stabilitás, lakás, megtakarítás, elérhető célok kitűzése, részvétel egy olyan típusú társadalom építésében, amely biztosítja a jövőt és megfelel az EGYÉN vonatkozási kereteinek; a jelen fenyegetéseinek (környezetszennyeződés ártalmai, sugárszennyeződés, az emberi agresszivitás-terrorizmus, a közbiztonság hiánya, modern betegségek) túlélése.
MUNKAÜGYI FELADAT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A HÁTORSZÁG KIÉPÍTÉSÉVEL
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL majdnem mindenkinek az infrastrukturális fejlesztés jut eszébe. Villamosítás, hírközlési- és a kommunikációt szolgáló berendezések, vezetékes vízellátás, szennyvízelvezető csatornák, aszfaltozott út- és vasúthálózat; minden szükségletet kielégítő szolgáltató intézmények...
Csakhogy: ma már van a településfejlesztésnek emberi vonatkozása is.
A XXI. század igazi kihívása az, hogy az emberiség összességében képes lesz-e a kisebbségben lévő tudósok által kifejlesztett és megkonstruált technikai vívmányokat, műszaki berendezéseket - a saját hasznára - alkalmazni- felhasználni-TUDNI. Mert, egyre nagyobb a szakadék ezen a téren.
(A csernobili atomreaktor sem robbant volna föl, ha... Kevesen tudnak arról, hogy a ,,nagy októberi szocialista forradalom" évfordulójára tett többlettermelési felajánlás miatt iktattak ki egy hűtőláncot, mert így remélték a termelési folyamat felgyorsulását, a túlteljesítést elérni! Csakhogy olyan mértékben hevült föl a reaktor, hogy tűz ütött ki, majd felrobbant!!!)
(Folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-03 10:41:08, szombat
|
| |
| |
Az 1990 utáni hatalomnak támogatnia kellett volna a magyar családok magánéleti hátországának kiépítését.
Azokét kiváltképpen, akiket rabszolga sorban ért az 1990-es hatalomváltás.
A munkások és parasztok, a kétkezi dolgozók többsége egy elhúzódó krízishelyzetben éli át a rendszerváltozást. Pedig, (a mai öregségi nyugellátásban részesülő "eltartottakat") már polgárosodó állapotban érte a második világháború. Ennek bizonyságául, példaértékűek az egyletek, egyesületek és polgári körök (!) tömeges működése 1920 és 1945 között.
Ezekben az egyletekben pl. a közösséghez tartozás ereje olyan erős volt, hogy - a gazdasági világválság idején - volt anyagi és erkölcsi ambíciójuk az ÉPÍTKEZÉSRE!
Ők nemcsak templomok, munkásotthonok építésébe kezdtek, hanem - ami mindig is sokkal nehezebb volt, - közösséget is építettek!
Az Alföldről "feltelepült" protestáns, polgárosodó emberek hozták magukkal a ,,hogyan?" tudását! Tudták, hogy hogyan fogjanak hozzá ö n e r ő b ő l az építkezéshez!
Ezt a fajta identitást, ön- és közösségfejlesztő kreativitást irtotta ki a kommunista diktatúra belőlük és utódaikból.
Tudnunk kell tehát, hogy Ők nem azonosak azokkal, akik megvalósították a proletárdiktatúrát, hanem Ők azok, akiken megvalósult az!
Meg kell tanítani ezt a népcsoportot régi-új identitására! Meg kell teremteni azokat a HELYEKET ismét, ahol az egyén megismerheti saját, egyéni értékeit, amellyel megteremtheti saját szocializáltságát, ami alapja lehet minden további elsajátításnak! Magyarul, a mindenkori környezethez való alkalmazkodásra képesebb emberek az életképesek.
Csakhogy, nem mindegy, mihez kell alkalmazkodnunk!
Ahhoz-e, hogyan és mit találjunk ki annak érdekében, hogy meg tudjuk valósítani az önállóság felelősségével kigondolt életprogramunkat, vagy ráhagyatkozunk a mindenkori hatalomra?
Sajnos, az önállóság felelősségéről sokan leszoktak az elmúlt évtizedekben. Vagyis, attól az életképességtől fosztotta meg és fosztja meg a mai napig a - magát bal- illetve jobboldalinak hazudó - politikai erő, amellyel lehetséges lenne az önmagát sikeres helyzetbe hozni.
Olyan ,,szociokulturális" környezetre van szükség, melyben minden ember a saját külső- belső tulajdonságai, vele született adottságai alapján ki tud bontakozni és nemcsak biológiailag válik felnőtté, hanem társadalmi értelemben is.
Ez azt jelenti, hogy mikorra eléri felnőtt korát, szert képes tenni annyi szakmai ismeretre, tudásra, hogy azzal részt tud venni a társadalmi munkamegosztásban. Vagyis, egy szakmán belül el tudja fogadtatni személyét és szakmai tudását. Továbbá, a munkavégzésért annyi bért kap, hogy meg tudja venni más szakmák képviselői által előállított termékeket, szolgáltatásokat. Az előállított termékek cseréje is lehetséges és ezzel az önfenntartó gazdálkodásban való részvétellel otthont tud magának teremteni, családot tud alapítani... stb.
(Folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-02 00:07:44, péntek
|
| |
| |
A munka
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=2082&n=furaila&blog
Az életünk mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg:
1. a család,
2. a munka és
3. a jövő.
1.) A CSALÁD a munka szempontjából:
A család, mint társadalmi alapminta, magába foglalja az élet születését és az élet fenntartását, "melyben megfordulnak a nemzedékek, ahonnan ered a történelem, a nemzeti élet, az emberiség szolidaritása, mindaz, ami az embert emberré teszi."
-.-.-.-
2.) Mindenféle munkát a társadalomba szerveződő emberek, az élet két alapvető helyszínén,
2.1. családi- és
2.2. társadalmi munkamegosztásban végzik.
2.1.) A CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS a családi élet működőképességének fenntartását szolgáló funkciók, feladatok családtagonkénti szétosztása és elvégzése.
Például: a háztartás- és a gyermeknevelés, az idős- beteg szülők otthoni gondozásának feladatai, melyek elvégzéséhez ma már egyre több szakértelemre van szükség.
A magyar családok többségében a "családfenntartó" még nem tudhat a társadalmi munkamegosztásban végzett munkájával annyi jövedelmet magáénak, melyből ezen szakemberek (házvezető, gyermeknevelő, betegápoló) munkáját meg tudná vásárolni. Ezért, ezek a családok egy újfajta, az ősi mintára emlékeztető, önellátó háztartásra kénytelenek berendezkedni. Ez a nagy családokra, - ahol egy háztartásban több nemzedék él együtt, vagy gyermek felnevelésére, iskoláztatására vállalkoznak - fokozottan érvényes. Ott, a család működőképességéért a családtagoknak meg kell tanulni a szakszerű ellátáshoz szükséges szakmai ismereteket! Attól függetlenül, hogy a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése (pl.: Széchenyi Terv fejlesztési programja) a végső cél, szükség lenne olyan helyekre, intézményekre, ahol ezeknek az ismereteknek elsajátítására is lehetőség nyílna.
2.2.) A TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS a termelő- és egyéb emberi tevékenységek, munkák különböző foglakozási ágakká való szétválása, elkülönülése.
A társadalmi munkamegosztásban szakmai munkát végző Egyénnek gondot okozhat a munkahely elvesztése, a szakértelem elavulása, a teljesítménnyel járó feszültség oldásának /a pihenés) természetes igénye és a rekreációra (megújulásra) való törekvés.
-.-.-.-.-.-
3.) A jövőben - a munka szempontjából: olyan felnőttképzési- és művelődési intézményekre lesz szükség, ahol az Egyén - úgy is, mint magánember és úgy is, mint társadalmi lény - megismerheti saját, egyéni értékeit, ami alapja lehet minden további elsajátításnak, és amellyel megvalósítható lehet az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram.
Budapest, 2002, január 9.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-01 07:36:27, csütörtök
|
| |
| |
... sugárszennyezett légáramlat.
Csernobili atomkatasztrófa: 1986. április 26.
http://www.youtube.com/watch?v=WLE35RB97FU
Ma 28 éve: 1986. május 1-én elérte Magyarországot a csernobili atomreaktor április 26-i robbanásakor a levegőbe került káros sugárzást tartalmazó felhő.
Azon az 1986. május elsején azon gyötrődtem: vajon milyen kellemetlenségem lehet abból, hogy nem tettem eleget a munkahelyi elvárásnak és NEM mentem fölvonulni?!?
Rettenetesen aggódtam gyermekeimért, kortársaikért, jövőjükért. Ekkor már tudatosult bennem, hogy - rajtam kívül - mennyire nem számít semmit családom élete senkinek. Tudatosult bennem a HATALOM embereinek rosszindulata, ami úgy fonta hatalmi csápjait körénk, mintha egy óriási polip karjai lennének.
Még május 1-én sem tudtunk semmit a csernobili tragédiáról! Csak föltűnt, hogy hirtelen sokan lettek betegek a munkatársak közül. Volt aki egyik nap még táncolt a munkahelyi ünnepi megemlékezés utáni zenés összejövetelen, majd másnap meghalt szívrohamban 41 évesen! Volt aki agydaganattal került kórházba. Az iskola fölső tagozatos tanulói közül sokan rosszullétre panaszkodtak, amit szimulálásnak minősítettek egyesek... Majd, amikor már elájult, eszméletét vesztette a szerencsétlen gyerek, akkor értesítették a szülőt... De még akkor sem hívtak mentőt ezekhez a gyerekekhez! Csak amikor otthonról kórházba kerültek és már nem lehetett tovább tagadni, kezdték szájról-szájra adni a hírt: a László Kórházban külön osztályt hoztak létre! Akkor amikor már nem lehetett tovább ELHALLGATNI, hogy az erre a célra elkülönített osztályon már a 200 ágy mind megtelt! De még ekkor sem tájékoztatták a lakosságot a védekezés lehetőségeiről! Mennyi tejet megitattak velünk, mire elmondták, hogy a szennyezett füvet legelő tehenek tejébe kerülhet a káros sugárzást tartalmazó anyag.
Az igazság ELHALLGATÁSA a legalattomosabb HAZUGSÁG, mert amiről nem tudunk, azzal szemben védtelenek vagyunk! Nem lehet ELLENE VÉDEKEZNI!
A pulmonológiai rendeléseken is telt ház volt még évekig. Ott az orvosok titokban adták a jótanácsot: ,,ne adjunk gyerekeinknek friss gyümölcsöt, sem zöldséget, hanem az előző években tartósított konzervet vegyük és azt együk... és gyümölcslevet igyanak gyerekeink... De még ekkor sem lehetett tudni a tragikus eseményről szinte semmit!
Amikor végre, tudomást szereztem a csernobili atomerőmű katasztrófájáról, kihasználtam, hogy éppen tanítottam, mert minden alkalmat megragadtam arra, hogy elmondjam tanítványaimnak: "az emberiség pusztulását okozhatja, ha a tanulatlan, műveletlen emberek kezébe kerül az a technika, amit tudós emberek találtak fel, fejlesztettek ki embertársaik boldogulására. Azonban bizonyos érdekcsoportok fegyverként halmozták föl azt, ezzel olyan veszélyessé téve a földi létet, mintha egy ketyegő robbanószerkezeten kellene leélni életidőnket!"
De azt nem gondoltam volna, hogy megismétlődhet minden évtizedekkel később és az aggódás állandósulhat! Mert most is mi van? Fejlesztik a paksi atomerőművet és mégis megvalósul az a brutál terv, hogy Magyarországon lesz egy ,,bazi nagy erőmű és elosztó"!!!
Energiamezők Magyarországon
forrás: http://matula.hu/index.php?section=article&rel=50&id=615
Homoki-Szabó Attila
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2014. Május
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | |
| 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | |
| 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |
| 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | |
| 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
10 db bejegyzés |
| e év: |
136 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 289
- e Hét: 7287
- e Hónap: 8234
- e Év: 44175
|
|
|
Offline
