Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Édes savanyú csirkemell
  2014-05-02 14:31:05, péntek
 
  Hozzávalók:
50 dkg csirkemell filé
1 fél szál póréhagyma
1 szál sárgarépa
1 db hegyes erős paprika
1 piros kaliforniai paprika
1 darabolt ananászkonzerv
3 ek. ketchup
2 ek. fehérbor ecet
2 ek. worchester szósz
2 ek. szójaszósz
3 ek. méz
1 ek. keményítő

olaj
Elkészítése:
A csirkemellet, póréhagymát, kaliforniai paprikát, sárgarépát és a csípős paprikát csíkokra vágjuk.
A csirkemell csíkokat wokban vagy serpenyőben kevés olajon fehéredésig sütjük. Sózzuk, borsozzuk, rádobjuk a sárgarépát, paprikákat és pár percig együtt pirítjuk. Hozzáadjuk a lecsepegtetett ananászt és a póréhagymát. Ráöntjük az ecetet, egy decilitert az ananász levéből, worchester szószt, szójaszószt, ketchupot, mézet és kb. két deciliter vízzel elkevert keményítőt. Kiforraljuk, majd levesszük a tűzről.
Rizs körettel tálaljuk.
Jó étvágyat kívánok hozzá!!
Kautz József
 
 
0 komment , kategória:  csibehúsos és más szárnyasok  
Cukkinivel tűzdelt szűzpecsenye
  2014-05-02 11:57:19, péntek
 
  Hozzávalók
60 dkg sertésszűzpecsenye
vagy kicsontozott karaj
20-25 dkg cukkini
1 kiskanál só
1 mokkáskanál őrölt fekete bors
1 kiskanál mustár
3 evőkanál olaj
A kenegetéshez:
1-2 evőkanál olaj
Elkészítés módja
1. A húst 8 egyforma szeletre vágjuk, kissé kiverjük. Szélüket bevágjuk, nehogy a pecsenye sütés közben összeugorjon.
2. A cukkinit megmossuk, kb. 10 centis darabokra vágjuk, majd ezeket egyenként az oldalukra állítjuk (vágott felükkel lefelé), és 0,5 centi vastagon felszeleteljük, azután ugyanilyen vastag csíkokra vágjuk.
3. A hússzeleteket ezzel megtűzdeljük, ami úgy történik, hogy a pecsenyébe kiskéssel 6-8 lyukat vágunk, és 3-4 zöldségcsíkot belebújtatunk. A sót a borssal, a mustárral és az olajjal összekeverjük, és a hússzeleteket megkenjük vele.
4. Amikor a rostély kellően forró és a faszén csak parázslik alatta, a cukkinis hússzeleteket rárakjuk. Oldalanként 3-4 percig sütjük, s ha nem lenne elég a rajta lévő fűszeres olaj, akkor egy kevés olajjal még külön is kenegetjük, nehogy kiszáradjon. Grillezett zöldség vagy nagy adag saláta illik köretnek hozzá.
Mesterszakács
 
 
0 komment , kategória:  sertéshúsos  
Anyák napi várakozás
  2014-05-02 11:22:20, péntek
 
 



Az esőcseppek egyenletes kopogása törte meg a hajnali csendet. Az asszony amint kinyitotta a szemét, azonnal kipattant az ágyból. Fáradt lábai megtáltosodtak, a fájdalom elpihent. Nagy nap vár rá, összejön a család. Öltözködni kezdett. Hűvös még a reggel, otthonkája alá pruszlikot vett fel. Reggeli teendői után a konyhába sietett. Este mindent előkészített, szülétől így tanulta, ha másnap sokasodik a munka. Süteményes tepsik a kamra polcain sorakoztak. Mellettük szalvétával bélelt üres kartondobozok ácsingóztak a tartalomra. Nem sokkal később arany gyöngyök incselkedtek a fazékban, készült a finom tyúkleves. Lesz nagy meglepetés, ha meglátják, mi lesz a levesben. Egy álló napon át sodorta bordázott sablonon a kis tészta négyzetet, mire lúdgége lett belőle. Elmosolyodott, eszébe jutott a fia lakodalma. Egy hónapon keresztül szorgoskodott hasonlóval. Amikor a vőfély megjelent az első tál levessel, mindenki megcsodálta a levesbetétet. Süteményt mostanság ritkán sütött, csak jeles ünnepre, amikor együtt a család. Kora délelőttre dagadtak a tepsik, zserbó volt az első, a legszebb szeletek mentek a dobozba, a kissé ferdék az asztalra, a széleket megtartotta magának. Ez lett a többinek is sorsa. Az apró, szilvalekvárral töltött, illatos vaníliás félholdból nem hagyott magának, az a menye kedvence, vigyék csak magukkal. Lassan megteltek a dobozok. Csak a lúdgégés zacskó itt ne maradjon, aggódott magában. Az előszoba asztal roskadozott a finomságoktól, a hófehér damaszt abrosz alatt.Megterített, áttörölte a régen használt poharakat, hogy szépen csillogjanak. Akkora lett az öröm a szívében, hogy alig fért el a mellkasában.A szíve... Néha rakoncátlankodik, elkezdte a versenyfutást az idővel, aztán, hirtelen megáll, dobbant egy nagyot és megy tovább. Szólt is az orvosának, hogy gyakran galoppozik a beste, de kinevették, mert ha az leáll, bizony többet el nem indul. Kapott rá tablettákat, azóta ritkábban ijesztgeti. Valami extraszisztolét emlegetett a doktor, alig tudta megjegyezni, minek is kellene neki ilyen nyelvbotló szavakat ismerni, hiszen úgy sem használja. A családnak meg sem említi a botladozó szívét.Közeledett az óra, izgatottan tett, vett a konyhában, bepanírozta a csirke darabokat, a rizst többrétegű konyharuhába csomagolta, párnák közé rejtette, hogy meleg és gurulós maradjon, mire asztalra kerül. Elővette egyetlen ünneplőjét, szüleitől megtanulta az ünnepi ebédnél illik megtisztelni egymást, mindig az alkalomhoz illő öltözetükben. Örömmel állapította meg, most is szép a kosztüm, amit az ezüstlakodalomra varratott magának. Nem látszik rajta a több évtizedes múltja. Hogyan is látszana, hiszen csak ünnepnapon szabadul ki a szekrény fogságából. Orrát megcsapta a levendula illata. Elhomályosodott a szeme, eszébe jutott, hogy szerette a férje ezt az illatot, nagyot szippantott a levegőbe. A kopott ékszeres dobozból elővarázsolta egyetlen köves gyűrűjét, amit a párjától kapott ezüstlakodalmi ajándékként. Tenyerében tartva ismét megcsodálta a nemes kő csillogását.Paraszti munkát végzett, ahhoz nem való a pompa, azért maradt meg az ékszer újszerű állapotban.Egész életében sok volt a munka. Valamikor nem volt üres az ól és istálló. A teheneket adták el először, aztán követte a többi, csak a majorság maradt. Kellett a pénz az egyetemre, meg a lakodalomra. Nem sajnálták, nem siratták soha, a fiuk boldogsága lett a gazdagságuk. Felhúzni készült a gyűrűt, de gondolt egy nagyot. Ebéd után megajándékozza vele a menyét, biztosan örülni fog neki, mindig dicsérte a csillogó követ. Az óramutatók körtáncukat járták, az idő egyre haladt. Amint közeledett a délhez, az ablakhoz lépett, a vizes üveghez nyomta a homlokát, hátha messzebbre lát. Az esőfüggöny mögött eltakarta az utcát, csak sejtetni lehetett a távolságot.Két napja készült a találkozásra, de sokszor elgondolta, milyen jó lesz, körbeülni a nagy asztalt, és beszélgetni sokat. Régen látta szeretteit, a fiával karácsonykor találkozott, de nem maradt sokáig, mert sietnie kellett. Ki sem bonthatta a csomagot, csak megittak egy kávét, a süteményes dobozokat elpakolták, ahogy jött, olyan gyorsan elviharzott.Harangoztak, rég itt kellene lenniük, - aggódott. Mindig pontosan délben ebédeltek. Így szokták meg, ezt eddig tiszteletben tartották. A leveses tálban gőzölgött az aranyló húsleves, mellette zöldség, répa és egyebek, az aprólékkal. Jaj, csak jönnének már, kihűl az ebéd, - sopánkodott. Még soha nem érezte ennyire a szükségességét, hogy magához ölelje az övéit. Húsvétra is készült a találkozóra, de nem jöhettek, mert befizettek valami távoli útra a barátokkal közös programra. Megértette, hiszen mostanában ez a divat járja, elvolt hát egymagában. Elolvasta a szomszédtól kapott kiolvasott heti lapokat, megevett két szelet gépsonkát, hozzá 2 főtt tojást, azt is úgy húsvéti illendőségből, nem volt rá éhes. Maga elé képzelte a családját. Számára az volt a boldogság, ha mindenki egészséges és vidám.Bevillant egy emlékkép a diplomaosztóról. Boldog menyasszonnyal és a pocaklakóval. Jött is gyorsan az esküvő, szépen éltek, gyarapodtak. Szerencsések voltak, jó állást kaptak, haladtak egyről a kettőre. Nagy házat építettek, nyaralót vettek és utaznak sokat. Egyre több dolguk akadt, ritkán jutottak haza.Megint az órára nézett. A szíve elkezdett kalapálni, megijedt. Csak most ne! Nehogy rosszul legyen! Gyorsan bekapott egy tablettát, kinyitotta az előszoba ajtót, s kiment a levegőre. Akkor fordult be a sarkon az ismerős autó. Megörült, letörölte az esőcseppet a homlokáról, felkapta az esernyőt és a család elé sietett. Menye szállt ki elsőnek, föléje ernyőt tartott, homlokára puszit nyomott. Jött az unoka, a drága kincse, aki két fejjel nagyobb, szinte alig ismerte meg, akkorát nőtt egy év alatt, pont egy éve látta. Utoljára a fia lépett ki az csillogó csodából, két kocsikerék nagyságú csokorral. Egyet neki nyújtott át boldog Anyák napját kívánva, egyet az apjának hozott.Nem volt már semmi baj a szívével, nem is a tabletta hatott, hiszen alig pár perce vette be. Az ölelés gyógyította meg.Gyors kézmosás után asztalhoz ültek.Dicsérték a levest, és a finom falatokat. Elmondták, milyen nagy terveik vannak. Mit vesznek, hova mennek. Rengeteget dolgoznak, hogy szinten maradjanak. Új barátaik vannak, a régiek elmaradtak. Ezek pénzemberek, nagy protekcióval, ma már így lehet érvényesülni. Oly sok új információhoz jutott, felét sem értette, mi az a pályázati kalkuláció, csoporton belüli felosztás, jattpénz, mit milliókban mérnek. Csak hallgatta menye csivitelését, milyen szép fiatal még mindig, nem látni rajta, hogy felnőtt fia van. Divatos nadrág kosztümjét szemlélve vette csak észre, mennyit változott az alakja. Olyan asszonyos lett, kicsi mellei voltak, mindig panaszkodott, de most akkorára megnőtt, alig fért a kabátjába. Lehet, hogy szivacsos melltartót hord, szögezte le magában, aztán eszébe jutott, halott valami szilikonról, biztosan az lehet, szivacsot nem tenne a melle helyébe, az biztos, nagyon igényes volt mindig. Elszégyellte magát, hogy elkalandozott, miközben hozzá beszélnek, és nem rájuk figyelt, de nem értett a beszámolóból semmit. Talán csak azt jegyezte meg, az új barátokkal más életet élnek, és ez nekik fontos. Fogyott az ebéd, szaporodtak a szavak. Az unoka beszámolt hova jár teniszezni, mit tanul. Készül az államokba, már intézik, ott is legyen ösztöndíja. Lehet, hogy pár évig ott is marad. Mekkorát fordult a világ kereke, csodálkozott. Az ebédet befejezték, leszedte az asztalt, és süteménnyel pakolta meg.Gondolta, most ő következik. Elkezdte mesélni, hogy meghalt a ..., - idáig jutott, mikor a fia, intett a kezével, és ingerülten megjegyezte, öreg volt, mindenki meghal egyszer. Elgondolkodott, mit is beszél itt ilyenkor, dühös lett magára.Felállt, odament a konyhaszekrényhez, kivette az ékszert, a dobozt a kosztüm zsebébe csúsztatta, majd a menyéhez lépett.- Mutasd kislányom a kezedet. - kérte a menyét.Az asszony felé nyújtotta a kezét, fénylett a gyöngyökkel kirakott hosszú körme. Szinte a szája is tátva maradt, ilyet sem látott soha. Mikor a gyűrűt az ujjára akarta húzni, az asszony elrántotta a kezét. Az ékszer nagyot koppant a kövön és gurult tovább az asztal alatt.- Mit akar mama, azzal a gyűrűvel? - kérdezte dühösen?- Neked adom lányom, mindig tetszett, nekem már nincs rá szükségem.- Ugyan mama, ki hord már ilyet, nem látja, hogy az ujjamon brill ragyog, tudja, mennyibe kerül egy ilyen? Majdnem egy millió.A briliáns vakító fénye elvakította, könnyeket csalt a szemébe. Lehajolt, hogy ne lássák szégyenét, az asztal alá görnyedve felvette a férjétől kapott kincsét.Hirtelen csend lett, zavar támadt, a fia lefelé nézett.- Ideje cihelődni, várnak a barátok. - törte meg a csendet a menye.Asztalt bontott a család. Az asszony a fiához fordult, és félve kérdezte?- A temetőbe nem megyünk ki?- Majd legközelebb, anyám.- Most nincs idő arra anyuka, ott a csokor majd kiviszi, ha eláll az eső. - szólt ingerülten a asszony.- Jól van lányom, menjetek csak, ha elígérkeztetek.Elbúcsúztak egymástól, bepakolták a süteményes dobozokat, és ahogy jöttek, el is mentek. Üres lett a ház. Levetette ünneplőjét, átöltözött. Hűvös lett, fázott és remegett.Elmosogatott, az eső megszánta, késő délutánra elállt. Fogta a csokrot elindult a temetőbe, nehezen ment felfelé a dombon. A temetők mindenhol magasan vannak. Kifulladt, mire felért, leült a sír melletti padra. A műanyag flakont, amiben a vizet vitte, ollóval körbevágta, a virágot elhelyezte benne, majd így szólt.- Apus ezt neked hozták, ma itt voltak. Most sietniük kellet, más dolguk akadt, de meglásd, ha legközelebb jönnek, itt újra együtt lesz a család.

Lélek Sándorné 2013.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kína sem kér többet a génkezelt kukoricából
  2014-05-02 10:32:55, péntek
 
 
Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást.

A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

További hasonló írások:
GMO

Forrás: hidfo.net
 
 
0 komment , kategória:  tallózásból  
Néhány fontos részlet a cukorról,amit tudnod kell!
  2014-05-02 10:26:55, péntek
 
 
Van egy rossz hírünk meg egy jó hírünk. A rossz hír, hogy a cukor halálos méreg, a jó hír, hogy nem muszáj fogyasztani.

A felelősséget magától elhárító egyén visszatérő fordulata, hogy ,,ma ezt mondják, holnap meg azt", és tömik a fejüket mindazzal, amit a reklámkampányok el akarnak adni nekik, vagy amit már megszoktak, mint a svájci pásztorok az arzénevést. Aztán ezek az egyének töltik meg a kórházakat, és haldokolva kérdezgetik keserűen, ,,miért pont én?" Kétségtelen, hogy világgazdasági válság törne ki, ha az emberek hirtelen abbahagynák a dohányzást, a sörfogyasztást, az alkoholizálást, a tej és az édességek fogyasztását. (A kávét nem említem, mert nagyfogyasztó vagyok, és különben is saját cikkemből tudom, hogy egészséges ). De azért nem kéne felülni annak, hogy trendi dolog mérgeket fogyasztani, még ha a világgazdaság egyensúlya is a tét. Talán majd mindenki a wc-be önti a kóláját, kukába a mélyhűtött fagylaltjait, és szétszórja a szélbe az otthon őrzött félmázsa kristálycukrát? Amilyen kaotikus a világ, persze még ez is megeshet. Ne feledjük, hogy balsors nem más, mint rossz szokások folyamatos gyakorlása.

A cukor története

Nem tudom, felfigyelt-e az olvasó arra, hogy minden élvezeti szer kultúrtörténete valahol keleten kezdődik. A cukoré is; hogy pontosan hol, az szerzőnként változó, de már időszámításunk előtt Bengáliában, később Indiában kezdték cuppogni, majd sajtolni a cukornád levét. Ha besűrítették és megszárították, előállt az ,,indiai só". Először Nagy Sándor katonái csodálták meg a nádat rágcsáló parasztokat . A rómaiak szakharonnak nevezték el, innen a mai szacharin elnevezés, ami apró édes szemcséket jelent. Dioscorides az I. században úgy írta le, hogy ,,szakharonnak nevezett méz, amit nádból nyernek Indiában és Arábia Felixben, állaga olyan, mint a só és ropog a fogak alatt". Akkor még nem volt Tesco, hanem a minden hájjal megkent arab kereskedők révén jutott el aztán a cukor Európába. Spanyolországban a hétszázas években tűnt fel, és az 1150-ből származó leírások szerint már kiterjedt cukornádültetvények voltak. A velenceiek az 1300-as években még importálták a cukrot, de később maguk is belevágtak a cukorfinomításba. Mikor III. Henrik francia király Velencébe látogatott ezerötszáz-valahányban, a tiszteletére adott ebéden az asztalterítőtől az evőeszközökig, mindent cukorból volt.. A cukornád aztán Kolumbusz és Cortez közreműködésével gyorsan elterjedt az új gyarmatokon, ahol elég leigázandó és dolgoztatható bennszülött volt, ami gyorsan fellendítette az üzletet. Hajókaravánok szállították a cukrot és melaszt Dél-Amerikából Európába. A cukor akkora biznisz lett, hogy a hollandok elcserélték New Amsterdamot egy kis Dél-Amerikai angol gyarmatra, Suriname-ra, ahol remekül lehetett cukornádat termelni. Így lett New Amsterdamból New York. Az amerikaiak, bár a déli államokban megtermett a cukornád, az őslakosokat követve juharfasziruppal édesítették mindennapjaikat. A melasz, a cukorfinomítás kátránya hamar népszerűvé vált, amikor az emelkedő gabonaárak miatt rumot kezdtek belőle erjeszteni. Az angol tengerészetnél a rumot védőitalként rendszeresítették, s míg 1698-ban még csak 940 litert, 1775-ben már 9 080 000 litert importáltak. Sokak szerint az amerikai függetlenségi háború sem a teára kivetett angol védővám, hanem az 1733-as melaszra kivetett adó miatt tört ki. Merthogy a telepeseknek is a rum volt a védőitala. Véd a józanság ellen. Közben az angolok blokád alá vették Napóleont és vele Franciaországot, és lőttek a torkosságnak. Válaszként Napóleon 1806-ban 100 ezer frank jutalmat tűzött ki annak, aki bármilyen növényből cukrot tud előállítani . Benjamin Delessert 1812-ben be is mutatta, hogy cukorrépából cukrot tud kotyvasztani . Következő évben már hatalmas mennyiségben termelték a cukorrépát és császári finomítókban párolták a cukrot.

De hogy ne vesszünk el a részletekben: a cukor hatalmas üzletnek bizonyult, s nem kis része volt a rabszolgaság elterjedésében. A cukorra kivetett adók akkora jövedelmet jelentettek a tengeri hatalommal bíró Angliának hogy I. Erzsébet, ha kicsit fanyalogva is, de végül rendeletben engedélyezte a gyarmatokon a rabszolgamunkát, vállalva, hogy ezért talán isten majd megbünteti. Sir Dalby Thomas 1690-ben azt írta, hogy ,,Anglia jólétéért, dicsőségéért és nagyságáért a cukor többet tett, mint bármi más áru" . Az üzletmenet úgy nézett ki, hogy Dél-Amerikában vagy a Karib-szigeteken a melaszból rum készült, a rummért a kereskedők Afrikában rabszolgát vettek, azt Dél-Amerikában rummért eladták, és már húztak vissza megint Afrikába csereberélni. De mielőtt elmerülnénk abban, hogyan raboltak ki másokat a cukor nevében, beszéljünk arról, hogyan rabolnak ki minket állítólagos szükségleteink nevében. Kétségtelen, hogy fajunkat (is) erős vonzalom jellemzi az édes íz iránt, ami kivételen nem szüleink bűne, hanem egy evolúciósan hasznos képesség ellenünk fordulása. Az emberi faj legnagyobb átka ugyanis, hogy őskori viszonyokra lett kifejlesztve, s az édes íz akkoriban az érett, ehető gyümölcsöt jelentette. Az evolúció belső korlátokat nem épített be sem a falánkságra, sem az ölésre, sem a paráználkodásra (ezt próbálta meg később az emberiség a tízparancsolattal sikertelenül kompenzálni), mivel a korlátok maguk a fizikai környezetben adottak voltak. Az emberi fejlődés a palackból kieresztett gonosz szellem története, legyen az a szellem az ölés technikája, a dohány, az alkohol, a kábítószer, a szex vagy a cukor. A fejlődés korlátozhatatlansága a mi vesztünk.

78 módja annak, ahogy a cukor rombolja egészségünket

A cukor ugyanis olyan finomított vegyület, ami a természetben nem fordult elő soha, s a szervezet csak nagy üggyel-bajjal bánik el vele, pláne akkora mennyiségben, ahogy azt mi észrevétlenül ételeinkkel vagy desszertjeinkkel fogyasztjuk. Sok módja van a cukor romboló hatásának, természetesen nem soroljuk fel mindet, de a borzongani vágyók szakirodalmi hivatkozásokkal együtt olvashatják a címen. Mi csak mazsolázgatva a halálnemek közt, kezdjük mondjuk a rákkal.

A cukor és a rák

Természetesen ma már mindenki tudja, hogy minden rákot okoz, de azért van ami még annál is inkább.

Egy vizsgálatban egereket mellráksejtekkel fertőztek meg, majd az egerek egy csoportját úgy táplálták, hogy magas legyen a vércukorszintjük, egy csoportnál normál szintű volt a vércukorszint, és egy csoportnál alacsonyan tartották a vércukorszintet. Hetven nap után a magas vércukorszintű egerek egyharmada élt még, a normál vércukor szintűek kétharmada, és az alacsony vércukorszintű egerek közül 95% volt életben. Vagyis a vércukorszinttel (azaz a cukor bevitellel) szoros kapcsolatban állt a rákos daganat fejlődése.

Egy orvosi kutatás során 140 kétoldali mellrákban szenvedő nőt követtek táplálkozási szokásaikat figyelve, és kiderült, hogy a rákosok 2.6-szer több cukrozott üdítőt fogyasztottak, mint azok, akiknek nem volt mellrákja. Hasonló eredményre jutott egy olasz vizsgálat is. Egy mexikói vizsgálatban a sok cukrot és fruktózt (gyümölcscukrot) fogyasztó nők 2.2.-szer valószínűbben lettek mellrákosok .

Vizsgálták az epehólyag rákot is, 111 ilyen rákban szenvedő embert hasonlítottak össze 480 rákmentes személlyel, és a rákosok körében dupla akkora volt a cukorfogyasztás.

Hogy hol kezdődik a dolog, arra rávilágít az a vizsgálat, amelyben 10 egészséges személy 100 g cukrot fogyasztott el különféle formákban, úgy mint narancs dzsúsz, méz ill. kristálycukor. Mindannyiuknál azonnal lecsökkent a rákellenes védelemben fontos szerepet játszó immunsejtek működése. Ezt persze olvashatjuk úgy is, mint érdekes tudományos kísérletet, de büszkén gondolhatunk arra is, hogy mi ezt a kísérletet napjában többször is elvégezzük, csak nem pepecselünk az immunrendszerünk vizsgálatával. Végülis bőven elég, ha tudjuk, hogy most éppen ártunk magunknak.

Patrick Quillin vezető onkológus keserűen ír arról, hogy rákbetegek millióit fosztják meg attól az információtól, hogy táplálkozásuk jelentős hatással van betegségük alakulására, és a cukor az egyik fő veszély forrás. A jelszó szerinte az, hogy
,,a cukor táplálja a rákot".

A vizsgálatok tanúsága szerint a cukor azért veszélyes, mert a ráksejtek nagy energiafogyasztók és imádják a cukrot. Persze végső soron a szervezet mindent cukorrá bont le, amit energiaként akar felhasználni, azonban a tiszta cukor igen gyorsan felszívódik, és hirtelen emeli meg a vércukorszintet: erre a gyökérrágcsálásra és egyéb nehezen emészthető dolgok (sáska, stb.) fogyasztására tervezett emberi szervezet nem tudja a válasz. Amit ma az orvoslás normál vércukorszintnek fogad el, az kb. a duplája annak, amit őseink produkáltak volna egy kőkori rendelőben.

Tanulság: ha szerelmünknek örömet akarunk okozni, ne csokit, hanem teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret vagy szójatúrót vigyünk. Ha kezdetben furcsállja is, hosszú távon, ahogy hullanak el kortársai, belátja majd, hogy ez volt a legjobb, amit tehettünk érte.

A cukor, elhízás és a szívbetegség

Azt is tudja minden óvodás, hogy már a levegővétel is emeli a koleszterinszintet, s gondolom a nagycsoportosoktól felfelé a többség azt tippelné, hogy a cukor is.

Ha az Interneten rákeresünk a témára, jó sok cikket, tanulmányt olvashatunk arról, hogy cukornak semmi köze a szívbetegségekhez és az infarktushoz, leszámítva a váratlan cukoráremelések sokkoló hatását. Egy ártatlannak tűnő tanácsadó oldalon pl., amit a WSRO nevű szervezet tart fent, 37 vizsgálat összevont analízisét közlik, miszerint a cukor nem áll kapcsolatban a szívbetegséggel. Az oldalon idézik a FAO/WHO ajánlását, miszerint a cukor nem áll oki kapcsolatban a szívbetegségekkel, és azt ajánlják, hogy a táplálkozásban a zsírt minél több szénhidráttal cseréljék fel. Az oldal még idéz is egy vizsgálatot, melyben a táplálékban a zsírt cukorra(!) cserélték, és ez nem volt káros a vér zsírszintjére. Nem kell a tudomány Sherlock Holmesának lenni, hogy az olvasóban a gyanú sercegő szikrája kigyúljon. Csak egy klikk és kiderül, hogy a WSRO nem más, mint a ,,Világ Cukorkutatóinak Szervezete", amely a világ cukortermelőinek, feldolgozóinak és terjesztőinek a szövetsége. A szervezet célja, hogy ,,jobban megértsük a cukor szerepét az egészségben". Az ember azt hinné, ilyen nyilvánvaló és átlátszó hazugságokat csak a leleplező filmekben találnak ki, hogy aztán legyen mit leleplezni. Következő oldalukon azt írják, hogy sok ember aggódik, hogy a cukorfogyasztás árt az egészségnek, holott az aggodalom fölösleges, mert kimerítő vizsgálatok cáfolják a cukor és bárminemű betegség közt a kapcsolatot. A legnagyobb hazugságok szó szerint persze mindig igaznak hatnak. A WHO és a FAO tényleg azt állította, hogy direkt, közvetlen bizonyíték nincs a cukorfogyasztás és a szívbetegség, cukorbetegség és egyéb krónikus betegségek közt, de azt viszont nem állította, hogy ne volna közvetett és igen erős összefüggés. Ezért is a WHO melegen ajánlja, hogy mindenki csökkentse étrendjében a felhasznált cukrot 10% alá, mert az élelmiszerek túlzott energiatartalma elhízáshoz vezet, és ez közvetve igenis okozza ezeket az említett betegségeket.
Egy átlagos angol 2002-ben évente 95 kg cukrot fogyasztott el, vagyis naponta 26 dkg-ot! Ez negyed kiló cukor, üdítőkbe, süteményekbe, különféle ételekbe, teába, kávéba csempészve. Ez az elképesztő energiafölösleg zsír formájában rakódik le, amely aztán növeli a vér koleszterinszintjét és végül érelmeszesedéshez és a rettegett infarktushoz, és agyvérzéshez vezet. Az eddig idézett, The Lancet hasábjain megjelent cikkben Jim Mann vizsgálatokat idéz, melyekben a kísérleti személyek, ha csak részlegesen is elhagyták a cukrot étrendjükből, jelentős testsúlycsökkenést tapasztaltak. Egy Új-Zélandi vizsgálatban a cukor elhagyásával 20%-os vérzsír-szint csökkenést sikerült elérni. A cukorlobby persze nem hagyta annyiban Mann cikkét, egy ,,cukrosbácsi" azonnal válaszolt rá, miszerint a cukorfogyasztás jelentősen csökkent, az emberek mégis híznak, ergo: nem a cukor hizlal. Ez persze megint csak szó szerint igaz, mert a nád- és répacukor-fogyasztás tényleg csökkent, viszont a gyümölcscukor (kukoricaszirup) élelmiszeripari használata bődületesen megnőtt.

A szomorú helyzet az, hogy 1980 és 1994 közt duplájára nőtt az elhízott gyerekek száma, 24% -uk már túlsúlyos! Egy vizsgálatban kimutatták, hogy pusztán csak a napi üdítők fogyasztásával két év alatt négy kilót híztak a vizsgált gyermekek. Amúgy az amerikai polgárok fele túlsúlyos. A negatív, forgalmat csökkentő tudományos eredményekre speciális csapatok indítanak ellencsapásokat. Az egészséget veszélyeztető termékeket (dohány, cukor, gyógyszer, alkohol) gyártó multik tudósokat vásárolnak meg, hogy azok árujuk védelmében a csillagot is lehazudják az égről. A tudományos közvéleményt egyre inkább aggasztják, az un. szellemírók, akik különböző cégek megbízásából teljesen tudományosnak ható cikkeket gyártanak, azokhoz neves tudósok nevét vásárolják meg, és majd megjelentetik neves orvosi szaklapokban. Egy szakcikk olvastán nem lehet igazából eldönteni, hogy az valódi vizsgálat-e, vagy kamu. Pesszimista becslések szerint a szaklapokban megjelenő cikkek felét szellemírók, vagyis cikkíró ügynökségek névtelen dolgozói írják megrendelésre. Megrázó lehet ez a hír annak, aki hisz a tiszta tudományban, de ez csak azt jelenti, hogy túl sok, a tudományt idealizáló ifjúsági regényt olvasott. Nemrég Amerikában nagy botrány tört ki, mert kiderült, hogy a koleszterinszint-csökkentőkkel kapcsolatos kezelési irányelveket kiadó bizottság kilenc szakemberéből nyolc olyan cégekkel volt anyagi függésben, akik ezeket a gyógyszereket gyártják. A kezelési irányelveknek óriási hatása van, mert az orvosok ennek alapján kezelik országszerte a betegeket. Az új ajánlásban megfogalmazott elvek szerint további hét millió amerikaira várt volna az, hogy háziorvosa komor arccal sürgősen javasolja majd neki, hogy ezentúl koleszterinszint-csökkentőt kell szednie, ha drága az élete.

Kicsit elkalandoztunk a kedves olvasó meszesedő érfalaitól, melyeken azóta is icipicit vastagodott a réteg. William Dufty, a magyarul is olvasható ,,Cukor Blues" könyv szerző víziója a cukor érrendszeri hatásáról a következő: A fölöslegesen felvett finomított cukor kicsit átdolgozva a májba kerül, amely a napi adagok hatására mint egy lufi, felpuffad, majd amikor eléri tárolókapacitásának maximumát, zsírsavként bocsátja ki a vérbe a tárolt cukrot. Ez a zsír szépen lerakódik a jól ismert helyekre (fenék, comb, has, mell, stb.), na meg az érfalakon csinos kis plakkokat képez. (Dufty persze hatása alá került a koleszterinmítosznak, és egy teóriát tálalt tényként. A tény az, hogy a sok cukor valóban szív és érrendszeri betegséget okoz, de ebben nem feltétlen a koleszterin a bűnös.)

Az elhízás során terhelődik a szív, nő a vérnyomás, sorvadnak az izmok, kimerül a vese, és előáll az, un. kettes típusú cukorbetegség.

A cukor és az ő betegsége

Kézenfekvő gondolat, hogy a mértéktelenül fogyasztott édesség cukorbetegséghez vezet. De ha a diabétesszel foglalkozó oldalakat böngésszük, ezen oldalakon vastag és dőlt betűkkel tudatják az olvasóval, hogy ez egy mítosz, cukorfogyasztástól nem lehet cukorbetegséget kapni. Na jó rendben van, ha már valaki cukorbeteg, ne keltsünk benne bűntudatot, hogy ő okozta magának. De aki még nem az, azt miért vezetjük félre? A világ úgyis tele hamis megnyugvással az atomerőművek, a környezetszennyezés, a dezodorok és az ételízesítők vonatkozásában.

Az inzulin jó ismerősünk, mindenki azt gondolja róla, hogy ő ,,égeti" el valahogy a vércukrot. Nem elégeti, hanem ő segít a cukor és fehérjemolekuláknak bejutni a sejtekbe, hogy azok felhasználhassák. Az éveken át tartósan magas kalória-bevitel tartósan magas inzulinszintet, pontosabban evésekként egy-egy hatalmas inzulinhullámot jelent a szervezet számára. A sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukorral szemben, és kialakul az inzulinrezisztencia, vagyis a sejtek ellenállnak az inzulin sejtfal nyitogató kísérleteinek. Ám mivel az agy érzékeli, hogy a vérben ott a sok cukor, utasítja a hasnyálmirigyet, hogy még több inzulint termeljen. Őrült hajsza kezdődik ekkor. A magas vércukorszint mindent tönkretesz, a szervezet ezt egyre nagyobb adag inzulinnal próbálja kivédeni, a sejtek meg egyre ingerültebben állnak ellent. Egy ponton a hasnyálmirigy bedobja a törölközőt, és amíg tulajdonosa elégedetten böfög a tévé előtt degeszre tömött hassal, a szervezet feladja a küzdelmet, és a tartósan magas vércukorszint elkezdi áldásos munkáját, melynek sok év múlva vakság, lábamputáció, súlyos érelmeszesedés, impotencia és infarktus lesz a következménye (a felsorolás egy kíméletesebb változat!).
Amikor még nem látszik semmi, azt az állapotot X szindrómának hívjuk, talán azért X-nek, mert alattomosan és ismeretlenül kezdi pusztítani a szervezetet. Aztán kiderül, hogy a polgár cukorbeteg lett, felkeresi a diabétesszel foglalkozó webszájtokat, ahol fülébe duruzsolják, hogy ,,te nem tehetsz semmiről, de azért fogyjál le egy kicsit".

Hát először is, a finomított cukor növekvő fogyasztása igenis szoros kapcsolatot mutat a diabéteszes betegek számának növekedésével, írják egy amerikai táplálkozástudományi szaklapban. Továbbá az amerikai orvosok szövetségének lapjában (JAMA) 2004-ben megjelent vizsgálatban 91 249 diabétesz-mentes nőt kezdtek el követni, figyelve étkezési szokásaikat. Nyolc év alatt 741 nő lett cukorbeteg. Akik naponta megittak egy cukrozott üdítőt, kétszer valószínűbben lettek cukorbetegek, mint akik vizet ittak.

A másodlagos vagy felnőttkori cukorbetegséggel kapcsolatban felmerül ismét egy összeesküvés-elmélet, háttérben a diabétesz-lobbyval. A diabétesz és szövődményeinek kezelése ugyanis óriási üzlet a gyógyszeriparnak és az egészségügynek. A másodlagos diabéteszről ugyanis mindig úgy beszélnek, hogy az nem gyógyítható, csak kezelhető, írja Thomas Smith a ,,Halálos diabétesz-rászedés" című cikkében. A diabétesz-ipar Smith által taglalt leleplezését most mellőzném, a lényeg ugyanis, hogy egyszerűen le kell fogyni, és áttérni a normális, egészséges táplálkozásra. Cukrot, alkoholt elfelejteni. Sajnos tudjuk jól, hogy az emberek inkább belehalnak, de nem akarnak lefogyni, lemondani a nassolásról és pláne nem az ivásról. Innentől viszont mégiscsak szükség van a diabétesz-iparra, mert ha valaki nem akar meggyógyulni, valahogy karban kell tartani őt a lassú haldoklása folyamán.

Aspartam, Nutrasweet: Te válts meg minket!

Ennyi jó hír a cukorról kicsit megkeseríti az ember száját, nem? A fenének kellett kitalálni. Ráadásul, ha most valaki bánatában a Nutrasweetes vagy Aspartamos üveg felé nyúl, csak annyit mondhatunk, hogy tiszteletben tartjuk az öngyilkossághoz való jogát, s Szókratész is a méregpoharat választotta.

Az aspartam sikersztorinak indult, aztán kotnyeles tudósok kezdtek felfigyelni arra, hogy furcsa tünetek jelentkeznek fogyasztásakor: szédülés, migrén, asztma, bőrérzéketlenség, figyelemzavar, epilepsziás rohamok, Alzheimer betegség, stb. Akkutan a tünetek megegyeznek a ,,Kínai étterem" szindrómával, mert az aspartam is, és a kínai ízesítők némelyike is glutamátot tartalmaz. Mint Richard Seah írja, a vizsgálatokat két csoportra lehet osztani: az egyiket az aspartam gyártók szponzorálják, és mind azzal zárul, hogy az aspartam egészségre ártalmatlan, és van a másik csoport, amely mindenféle káros mellékhatást bizonyít az aspartam fogyasztása kapcsán. Én valahogy inkább hiszek azoknak, akik szponzorálás nélkül dolgoznak.

Az Amerikai Gyógyszerészeti Hivatal 1995-ben úgy engedélyezte az aspartam bevezetését, hogy tüntessék fel a címkén glutamát tartalmát. Mintha egy halandó tudhatná, mi az.

A hivatal jelentésében azt írta, hogy az emberek ismeretlen arányban a következő tünetekkel reagálhatnak az aspartam fogyasztására: égő érzés a felsőtesten, érzéketlenség a törzsön, végtagokon, csipkedő, melegség vagy gyengeség érzés a test egyes részein, az arc feldagadása, mellkasi fájdalom, fejfájás, hányinger, szapora szívverés, légszomj, szédülés, gyengeség. A jelenség leginkább akkor lép fel, ha kb. 3 gramm aspartam jut az üres gyomorba (pl. diétás üdítő formájában). A hivatal asztmásoknak kifejezetten nem ajánlotta a fogyasztását. De hol látunk mi ilyen figyelmeztető címkéket az aspartam tartalmú üdítőkön és ételeken? Sehol, mert az édességipar pontosan tudja, hogy akkor senki nem merné fogyasztani ezeket az édességeket.

Az aspartam a tünetek súlyosbodását okozhatja figyelemzavarban, hiperaktivitásban, allergiákban, asztmában, szívritmuszavarban, cukorbetegségben, depresszióban, epilepsziában, magasvérnyomásban, irritábilis bélszindrómában, gyulladások fennállásakor, migrénben, multiplex szklerózisban, hipofízis daganatban, alvászavarban, fülzúgásban, látási problémák esetén.

Konklúzió

Egy édes álom elröppent, de módosítva a kínai gondolkodó paradoxonát, vagy azt gondoljuk, hogy mi vagyunk a cikk, akit olvasnak, majd lassan elenyészünk a kukába került többi újsággal együtt, vagy mi vagyunk az olvasó, aki ezt a cikket olvassa, és onnantól nem hagy nyugodni bennünket a gondolat, hogy lassan ölő mérget fogyasztunk. De döntéseinket ne hamarkodjuk el. Csak a cukorról való tömeges lemondás munkahelyek százezreit szüntetné meg, kezdve a cukorrépa és cukornádtermelőktől, a szállító és feldolgozóiparon át a cukrot alapanyagként felhasználó iparágakig és a kereskedelemig. A cukor elhagyása étkezésünkből komoly válságot idézne elő az orvosi kutatásokban és az egészségügyben is, hiszen a gyógyszerkutatások egy része olyan betegségekre irányul, melyeket többek közt az irdatlan cukorfogyasztás idéz elő. Gondolja meg tehát kétszer is az, aki egészséges életmódra akar áttérni, mert ennek beláthatatlan világgazdasági következményei lehetnek. Persze vannak felelőtlen elemek, akik egészségesen táplálkoznak, és a cukrot otthon halálfejes címkével ellátott üvegben tartják. Ők elegánsan kivonják magukat a közös szenvedésből, amit a világpiac egyensúlyáért mi nap mint nap átélünk. Vagy nekik van igazuk? Sutyiban azért néhányan megcsinálhatjuk a magunk kis forradalmát, s talán nem omlik össze tőle a tőzsde.

Többen kérdezték, na és akkor mivel édesítsék meg napjaikat?
Van stevia, nyírfacukor, eritrit...A Steviát éppen nemrég engedélyezték, köszönjük neked Coca Cola. Amint egy multinacionális cég használni akar egy anyagot termékeiben, a hatóságok rögtön megenyhülnek, s amiről addig azt mondták, nem biztonságos, hirtelen nagyon biztonságossá válik a szemükben. A nyírfacukorral és az eritrittel szerencsére nem kellett ilyen köröket lefutni...

Szendi Gábor:
La dolce vita

Megjelent: Internet Kalauz 2004 október 28-32. old.

Forrás: tenyek-tevhitek.hu
 
 
0 komment , kategória:  Egészség,életmód  
Hatékony gyógynövény a bodza
  2014-05-02 10:21:35, péntek
 
 
A bodzát különösebben nem kell bemutatni senkinek. Tavasz vége felé a bodzaszörp neve sokaknak ismerősen cseng, de vajon hányan tudják azt, hogy milyen gyógyító hatásai vannak ennek a növénynek.

A bodza egy 3-7 méter magas bokor vagy kisebb fa. A törzs alján a kéreg világosbarna, és szürkés-fehér színű a felső részen.
A levelek egymással szemben helyezkednek el, szárnyaltak, kihegyesedők, finoman fogazottak és sötét zöld színűek.
A fehéres-sárgás virágok bogyós gyümölccsé fejlődnek, melyek előbb zöld színűek, majd vöröses-barnák, végül fényes fekete színűek lesznek.

Gyógyhatásainak se szeri se száma, a talajt is javítja, finom illatú, esztétikus és szinte bárhol megterem.
Általánosságban elmondható, hogy az egész növényt felhasználják a gyógyszeriparban vagy élelmiszerként is.

Az angolszász kultúrkörben nagy erővel ruházzák fel e növényt: nem vághatjuk ki és nem égethetjük el. Ha nem mondunk imát Bodza-anyához, miközben elpusztítjuk a növényt, akkor az visszatér és bosszút áll, megátkoz minket. A bodza varázserejének tisztelete máig nem veszett ki az angolokból, elég arra gondolnunk, hogy a világsikerű Harry Potter történet főgonoszát csak egy bodzából készített varázspálcával tudták elpusztítani, mely minden pálcák legerősebbike.
A bodzának persze nem csak varázs-, de gyógyereje is van, mi több, e gyógyerő meglehetősen széleskörű, és szerencsénkre a kúra sem borzasztó, hiszen a bodza termése és virágzata egyaránt ízletes ételek és italok alapanyaga.

A BODZA TERÁPIÁS HASZNÁLATA ÉS GYÓGYHATÁSAI:

Az indiánok fertőzések kezelésére használták a bodzát.
Leggyakrabban a nátha orrfolyás és torokfájás tüneteinek kezelésére használják, valamint segít csökkenteni a lázat, izomfájdalmakat és az influenza más tüneteit.
Ez a gyógynövény hatékony méregtelenítő, és úgy vélik, hogy segít az olyan fertőzések tisztításában, mint a pattanások, kelések és bőrkiütések. Folyadékként is felhasználják a bodzáta bőrre, mint általános vérzéscsillapítót.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a bodza kivonat hatékony kezelés az influenzára. A bodza virágát hagyományosan megfázás, influenza és láz kezelésére használják, mivel erős izzasztó és hűtő összetevőket tartalmaz. A közelmúltban tesztelték a bogyó egyik elfogadott kivonatát, és kimutatták, hogy jelentős javulást hozott az influenza tüneteinél 2-3 nap leforgása alatt.
Gyógynövény-kezelésként használják székrekedés esetében. Itt nálunk Európában gyakran használják enyhe hashajtóként és vízhajtóként, vagyis a bodza hasznos a vesék egészségét tekintve is.
Kimutatták a bodzáról, hogy antibiotikum kezeléssel együtt, jótékony hatással van a szinusz fertőzésekre.
A magas koleszterinszintben szenvedőket vizsgálva, korai jelentések szerint a bodzaszörp csökkentheti a koleszterinszintet és növeli az alacsony sűrűségű lipoproteint, más néven ,,rossz koleszterint".

A bodza öregedés-gátló tulajdonságokkal is rendelkezik.
Gyógynövényként is használják, immunrendszer-erősítő. A fekete bodza ösztönzi az egészséges immunreakciót a nem kívánt organizmusok ellen, melyek influenza-szerű tüneteket okoznak. A fekete bodza antioxidáns és immunrendszer erősítő tulajdonságai jótékony hatást gyakorolnak a test normális reagálására az A és B vírusok által okozott influenzával szemben. A bogyók, mint a legtöbb bogyós növénynél, tele vannak antioxidáns flavonoidokkal.
A bodza tartalmaz antocianin flavonoidokat, melyek ismertek a szabad gyökök semlegesítési tevékenységeikről az egész keringési rendszerben.
A BODZA ALKALMAZÁSA

Folyékony bodza kivonat: A folyékony bodza kivonatot 5 ml-től (gyerekeknél) 10 ml-ig (felnőtteknél) adagokban igyuk naponta kétszer, és lehet keverni más gyümölcslevekkel.
Bodza tea: A tea elkészítéséhez, forralj fel 3-5 g szárított virágot 250 ml (1 csésze) vízben, és főzd 10-15 percig. Naponta háromszor is ihatjuk ezt a teát.
A bodza kérge vagy a gyökér kérge: A kérget is gyökeret frissen kell használni. Használjunk 5 ml kérget vagy gyökeret fél csésze, forrásban lévő vízhez. Ne igyunk többet egy nap, mint egy csészével, és egy alkalommal csak egy kortyot fogyasszunk.
A bodza gyakran kapható tinktúrák, folyékony kivonatok, tabletták, szörpök, nemzetközileg elfogadott kivonatú kapszulák és torok sprayek formájában.
ESETLEGES MELLÉKHATÁSAI

-A friss bodza nyers bogyói ehetők, de hányingert és/vagy hányást is okozhatnak.
-Helyes használat esetén, nincsenek ismert mellékhatások vagy reakciók a bodzával szemben.
-Egyesek szédülésről, kábulásról számoltak be, amikor hashajtóként használták a bodzát.

Hogyan gyűjtsük, hogyan használjuk
A virágzat szedését akkor kell elkezdeni, amikor a bogernyő szélén lévő virágok kinyíltak és a középsők még bimbósak (május-június). A bodza virágzatát csak száraz időben szabad gyűjteni, ugyanis ha esőtől vagy a harmattól nedves virágzatokat gyűjtjük, akkor a virágok szárítás közben megbarnulnak.
Forrás: édenkert, weborvos
 
 
0 komment , kategória:  A természet gyógyszertárából  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2014.04 2014. Május 2014.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 174 db bejegyzés
e év: 1742 db bejegyzés
Összes: 8743 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1097
  • e Hét: 3313
  • e Hónap: 5208
  • e Év: 55999
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.