|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:58:33, szerda
|
| |
| |
Májusi ars poetica
Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Áztatja a kertemet.
Friss májusi Szeretet,
Rovott telet eltemet,
Vígan, zölden mosolyog.
A rosszkedv már nyikorog,
Pesszimizmus csikorog,
Táncba hív a Kikelet.
Komor, rossz lózungos sorok,
Erőltetett szimbólumok
Helyett Létet akarok.
A kényelem rossz fogat,
Halandzsa-létre ragad.
Alabástromtornyokat
Renegát líra fogad.
Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Kopog az ereszemen.
Ponttalan és monoton
Nyúlós-nyálkás sorokon
Díjasok kérőddzenek.
A pokolban káosz éget;
Ritmusban lakik az Élet.
Elkorhadt szavak helyett
Fényes sorok kellenek.
Toprongyos nyugat-mánia,
Redves, lapos szó-mágia
Helyett egyszerű tisztesség.
Dolgos, egyszerű békesség,
Nem arcra kent piros festék
Hozhat emberibb jövendőt.
Ablakomon beleső
Csendes májusi eső
Ígér békés éveket.
Magyar szóval, igazul,
Magyar szóval,
Magyarul.
Magyarnak szült az Anyánk,
Magyar líra a Hazánk.
Az Apánk magyarnak nemzett;
Sose voltunk bűnös nemzet.
Hetyke májusi vihar,
Nem is tudja, mit akar.
Öreg fűzfán varjú károg,
Médiából hazugságok
Globál-károgása hallik.
Odakint még nem pitymallik,
Ősrégi vihar morajlik.
Sziréndalok rikoltozzák,
Hogy csak a pénz a Szabadság,
Pedig a pénz keshedt vágya
Csak a Szabadság hiánya.
Önelégült orángután
Tollászkodik mű-pálmafán...
Messze van még
A Kánaán.
Ha majd egyszer,
Ha valaha
Mindenkinek lesz
Otthona.
Ha majd egyszer nem kell félni,
Csak dolgozni kell,
Meg élni.
Ha majd egyszer senki se fél,
S ha az Igazság is
Megél.
Mindenkinek lesz munkája,
Kenyere;
Szerelemre,
Alkotásra
Ideje.
Ha majd minden nyelven lehet
Dalolni a szerelmeket,
S minden nyelvet
Megértenek.
Ha mint napsugár az ágra,
Úgy mosolyog a világra
Az Isten vidám békéje.
Szebb gyermekkor lesz,
S öregkor: boldogabb;
S a profitnál
Az Élet lesz
Fontosabb.
Ványadt szellő
Ücsörög a körtefán;
Magyon-nagyon messze még
A Kánaán.
Friss, tavaszi illatár,
Májusi víg napsugár
Hitet és reményt ígér.
Azt mondja a friss tavasz:
Hit és Ritmus -
Ugyanaz.
Amíg a Ritmus dobog,
Az isteni tűz
Lobog.
A mélységes éjszakában,
Globál profit-puszaságban
Líra szent tüze lobog.
Május, nóták, Kikelet,
Vén Nap a világ felett;
Az Ember még
Jobb lehet.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:55:43, szerda
|
| |
| |
Verekedni magyarul tudok
Valamikor a XVI. században portyázó török csapat rontott egy magyar várra. A néhány száz akindzsi nagy zsákmányt remélt, de nem sok prédára akadt. A falusiak zöme jól elrejtőzött, vitték szegényes értékeiket, állataikat. A kontyos csak az üres házak zsúpfedeleire vethetett csóvát.
Hanem ez a vár! Legfeljebb néhány tucat magyar hitetlen lehet benne. Jó lenne elfoglalni és kirabolni.
A csapatot vezető bég úgy döntött, ráijeszt a várőrségre. Ágyúkat ugyan nem hozott magával, de úgy vélte, hogy a gyengén védett, rozzant erősséget közönséges rohammal is beveheti. A gyaur magyarok úgyis gyávák.
De hát, ha gyávák, akkor talán elég megijeszteni őket...
Nosza, a rác íródeákkal tüstént megadásra szólító levelet íratott, méghozzá magyarul és szerbül. Aztán egy mindkét nyelvet ismerő magyar renegáttal beküldte a várba.
Bent az öreg kapitány ránéz a levélre.
- Miféle nyelven van ez?
- Szerbül és törökül - készségeskedett a küldönc. - Lefordítom kegyelmednek, ha akarja.
- Ne fáradj, fiam! Egy kérdésre felelj csak: megadásra szólít?
- Igen, uram.
- Akkor vidd innen! Mondd meg a bégnek, nem adom fel a várat, és hordja el magát, amíg jól van dolga.
A küldönc már elindult, de a kapitány még utánaszólt:
- Mondd meg azt is neki, én nem értek se rácul, se törökül. Még verekedni is csak magyarul tudok.
A küldönc jelentett a bégnek, mire a törökök letáboroztak a vár alatt. Pihennek egy kicsit, ráérnek másnap rohamozni.
A kapitány csak erre várt. Csendben felsorakoztatta az embereit, és a mikor a török kényelembe helyezte magát, minden ágyúját egyszerre sütötte rájuk, aztán a zűrzavart kihasználva vitézeivel kirohant, és elkergette a vár alól az ellenséget.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:51:58, szerda
|
| |
| |
Május-völgyben
Május-völgyben
Távoli, zord
Tél-hegyek között;
Nagy újság van:
A friss Tavasz
Hazaköltözött.
A virágzó
Tavaszpompa
Nyár jöttére vár;
Virágmintás
Ünneplőben
Virít a határ.
Ilyenkor a
Vén Idő is
Tán arra fogad,
Lehet egyszer
Még a világ
Sokkal
Boldogabb.
Május-völgyben
A friss füvön
Tavasz hempereg;
Egymás szemébe néznek
A fáradt
Emberek.
Harsog a
Színes Kikelet,
Reményt hoz a zöld;
Amíg Isten ritmust kopog,
Le nem áll a Föld.
Friss lombokkal
Kap erőre,
Aki jó akar;
Mert az Élet
Évről évre
Mindig
Fiatal.
Május-völgyben
A Létezés
Magas lángon ég
Új Tavasz van
Alkotni
És élni hív
Az Ég.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:50:13, szerda
|
| |
| |
Kertünk új virággal tele
Kertünk új virággal tele,
Új kis fák sóhajtanak,
Új bokrokat ültettünk el
Anikóval a minap.
Lila akácunk ünnepel,
Két Lányunk is hazajött,
Utoljára megpihenni
Vizsga-őrület előtt.
Virágzik a kicsi kertünk,
Vígan tűz a nap le ránk,
Önfeledten ugrándozik
Két szép fekete kutyánk.
Kertünk új virággal teli,
Szikráznak ifjú Hitek,
Néha mégis úgy érzem, hogy
Csontig hatol a hideg.
Mintha sötét szél-himnuszra
Bólintanának a fák;
Erről még Isten sem tehet -
Így öregszik a világ.
Bár a Tavasz lombjaiban
Isten mosolya suhan,
Az emberek világában
Még minden bizonytalan.
Kertünk új világgal teli,
Körtefánk szépen terem,
Átölelve tart bennünket
A hatalmas Szerelem.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:47:42, szerda
|
| |
| |
Május lombsátra alatt
Május lombsátra alatt
Modern mélaság;
Nem mindegy, hogy csak szállás, vagy
Otthon a világ.
Vidám tavaszi szelek
Játszanak megint;
Ilyenkor az ember újra
Jövőbe tekint.
Csendesek a megszokott
Itthoni falak;
Nem csábítanak külföldre
Anyagi javak.
Május lombsátra alatt
Boldog csók terem;
Itt születhet a réginél
Jobb Történelem.
Ha nem adna ihletet
Az ifjú Tavasz,
Hamar elvinne bennünket
A vén bakarasz.
Otthon csendes májusa
Virágzik nekem,
Ifjú boldogságot ad még
A vén Szerelem.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:46:25, szerda
|
| |
| |
Ki az igazi gyermek?
Élt egyszer régen, még Harun-al-Rasid kalifa előtt valamelyik Bagdadhoz közeli városban egy fazekasmester. Volt három fia.
Ellenség tört az országra, a férfiakat fegyverbe szólította az uralkodó. Az apa a két kisebb fiával harcba vonult.
A legidősebb fiúnak azonban nem fűlött a foga a harchoz.
- Mit kapok én ezért? - mondogatta magában.
Talált rá ürügyet, hogy otthon maradjon.
A háború nagy bajt hozott a fazekas családjára. A vérengző pusztai lovasok elleni vad küzdelemben mindkét fiú elesett, és az apa is megnyomorodott. Az édesanyát csaknem sírba vitte a két fiú elvesztése, hosszú ideig betegeskedett, utána is csak bottal tudott járni.
Rászorultak volna egyetlen életben maradt fiuk segítségére.
A fiú azonban nem sokat segített.
- Mit kapok én ezért? - kérdezte állandóan.
Alig lehetett odahaza látni, folyton csellengett és szórakozni járt. Ami pénzt csak talált otthon, mind elverte, de maga sohasem adott haza egy petákot sem.
A szülők nyomorba jutottak. Az apa már alig tudott dolgozni a fazekasműhelyben, a bevétel gyéren csordogált. Arra, hogy segítenie kellene a fiú vállat vont:
- Mit kapok én ezért?
A ház is mindinkább tönkrement. A padlás beszakadással fenyegetett, sürgősen meg kellett volna javítani. Az öreg fazekas már nem bírt vele. A szomszédok szóvá tették a fiúnak.
- Mit kapok én ezért? - volt a válasz.
A konyhahertet felverte a gaz, a család földjeit szintén. Az apa és anya nem tudta már művelni őket. Megkérték a fiút, segítsen.
- Mit kapok én ezért? - mondta, és elment szórakozni.
Az állatok? Alig esznek, soványak. Gondozni kellene őket.
- Mit kapok én ezért?
A szülei szinte folyamatosan éheztek. A szomszédok csak akkor mertek segíteni egy-két falat étellel, amikor a fiú nem volt otthon. Ha valakit a szüleinél talált, elkergette.
Valamelyik hajnalban a temető mellett sétált haza a fiú. Elnézegette a sírboltokat.
“Anyámék hamarosan ide kerülnek. Nem olcsó mulatság. Ki fogja őket idehozni, ki fogja őket eltemetni? Miből?"
Megrázta a fejét.
- Mit kapok én ezért?
Valami szöget ütött a fejébe. Gyakran járt a kikötő környékén. Mi lenne, ha valami távoli országban próbálna szerencsét?
Talán maradjon odahaza? Ápolja a magatehetetlen szüleit? Minek? Mit kap érte?
Odahaza összeszedett minden értéket, amit talált. Főleg a pénzt. Kell útiköltségre.
- Többet nem láttok! - vetette oda az öregeknek.
A kikötőből kifelé haladva még utoljára megnézte a szülővárosát.
- Itt maradnék, ha volna miért - mondta magában.
Az öreg szülők nagyon nehéz helyzetbe jutottak. Már az uzsorások sem adtak nekik kölcsön.
- Hol a fiatok?
Egy napon azonban beállított hozzájuk Ali, aki évekkel korábban egyszer-egyszer segédkezett a fazekasműhelyben. Inas azonban nem lehetett, mert nemtudta a díjat kifizetni, ugyanis árva fiú volt, a városi közfürdő egyik kis kamrájában lakott, cserében takarított.
Ali azóta daliás fiatalemberré serdült.
Nosza, az apa beállította Alit a műhelybe. A fiúnak égett a keze alatt a munka, a vevők visszatértek, és az öreg mester is erőre kapott. Készített maga is néhány igazán szép edényt, mint régen.
Ali hozzájuk költözött, felásta, bevetette a kertet. A földeket is a gondjaiba vette. Végre volt, aki ellássa az állatokat, és takarmány is lett elég.
Ali kijavította a háztetőt. A szomszédok mind nagyobb tisztelettel néztek a fiúra, a fazekas fiának tekintették.
- A fiammá fogadom - mondta a fazekas a feleségének.
A kádi bólogatott.
- Reméltem már, hogy így teszel, barátom!
Ali így lett a fazekas törvényes fia. Kellett is a segítsége, mert nehéz esztendő jött. Az öntözőcsatornák rendszere tönkrement, és a környék egy részét víz árasztotta el. A városi temető mocsárrá vált, néhány lakost el kellett költöztetni, de a város megúszta. Ali is ott dolgozott vállvetve a többiekkel a csatornákon és a gátakon. A házuktól ötvenlépésnyire sikerült a vizet megállítani.
Esztendőre Ali asszonyt hozott a házba, újabb egy év múlva unokának örvendett a fazekas. Nagyon szerette a kis családot a nagypapa is, a nagymama is.
A következő évben ismét háború volt. Az ellenséget visszaverték. Ali vitézül harcolt, és épségben tért haza.
Az öreg fazekas és felesége még tizenkét évet éltek békében és nyugalomban. A hűséges feleség három hét múlva követte férjét a sírba. Ali az új temetőben helyezte őket nyugalomra.
Ekkor már Harun-al-Rasid kalifa uralkodott.
Egy év múlva baljós ábrázatú idegen érkezett a városba. Láthatólag gazdag volt, veszedelmes fegyveres léhűtők kísérték.
Egyenesen a kádihoz ment. Már nem az volt a bíró, aki Ali örökbe fogadásánál segédkezett, az öreg meghalt, utódja Bagdadból jött, és unalmasnak találta az itteni életet.
- A szüleim házát akarom! - mondta az idegen. - Kereskedni akarok, és itt a helyi polgárok illetékmentesen tehetik ezt. Nem fizet sem adót, sem illetéket, akinek háza van a városban. Nekem van. Itteni illetőségű vagyok, fazekas volt az apám.
A kádi utánanézett.
- Atyád már nem él, uram.
Az idegen legyintett. Vén marha volt, nem kár érte.
- Akkor elfoglalom a házát.
- Attól tartok, nem teheted, uram. Atyád örökbe fogadott valakit, az lakik most ott a családjával.
A férfi gyűlölködve gondolt az apjára. A vén marha!
A zsebébe nyúlt.
- Száz arany elég lesz a költségeidre, kádi?
A bíró elvigyorodott.
- Elég lesz, uram!
Még aznap este kidobták a házból Alit és a családját. Az új kádi kihirdette, hogy az örökbe fogadásnál formai hiba történt, érvénytelen, ők mehetnek Allah hírével, ahová akarnak, de a házba többé nem tehetik be a lábukat.
A csatornaparton éjszakáztak.
De - gonosz tervez, Allah végez...
Az új kádi helyettese az ifjú szultán játszópajtása volt évekkel korábban, és nem nagyon tetszettek neki a főnöke mesterkedései. Felháborodott a kádi eljárásán, és gyorsfutárt menesztett Bagdadba, Harun-al-Rasidhoz.
Másnap délután kétszáz katona kíséretében megérkezett az ifjú szultán.
Előbb a volt játszótársával beszélt, majd megkerestette Alit. Hosszan elbeszélgetett vele, aztán a jövevényért küldött.
A fazekas fia meglepődött. A szultán? Mit akar tőle a szultán? Miért nem marad Bagdadban, talán nincs elég háremhölgye? Fene a koronás marháját!
Felöltözött, és szertartásosan megjelent a szultán színe előtt. Vajon kit kellene itt megvesztegetni. Talén magát a szultánt? Azt nem merte. Akkor kit? Ezeket a mord ábrázatú lovasokat? Sokat forgott fegyverek között, volt rabló is, kalóz is, azonnal látta, hogy ezek nem műkedvelő díszkatonák, hanem nagyon is veszedelmes fickók, jobb nem bosszantani őket.
- Törvényes fia vagyok apámnak, felség, a háza engem illet.
- Igaz fia voltál-e apádnak?
- Az voltam, felség!
- Hajlandó vagy erre esküt tenni?
- Igen, felség!
- Apád sírjánál?
- Igen, felség!
- Vezess oda bennünket!
A fickó gyanútlanul megindult a szultáni kíséret előtt, és - eljutott a mocsárvidékig. Nem tudta, hogy a régi temetőt elöntötte a víz.
- Nem tudod, hol nyugszik atyád, akinek a támasza voltál?
Ali mutatta meg, hol nyugszik az öreg fazekas.
- Akkor tégy esküt a házatok padlásán!
A fickó csaknem rábólintott, de eszébe jutott, hogy rossz a padlás. Még a nyakát töri egy ostoba eskü miatt!
- Nem felség, mert a padlás elkorhadt. Majd kijavíttatom.
- Valóban?
Ali megmutatta. A padlás rendben volt.
- Nem tudod, milyen állapotban van a ház, aminek a gondját viselted? Nem bánom, esküdj a kertedben vagy a földjeiden, és nevezd meg, hová mit vetettél!
A jövevény megpróbálta, de mindent elhibázott. Ali magyarázta el, hová mit vetett.
- Nem tudod, hol mit terem a föld, ami atyádat táplálta?
- Idegenben voltam, felség! - magyarázta a férfi. - Nem tudtam idehaza megélni.
- A szüleidet milyen állapotban hagytad itthon?
A férfi lehajtotta a fejét. Baj van. Nem lesz övé a ház, se a polgárjog. Se az adómentesség.
- Vér szerinti gyermeke vagyok apámnak, felség! - kiáltott fel.
A szultán Alira mutatott:
- Nem ő volt-e apád igazi gyermeke? Nem ő volt-e, aki apádat és anyádat betegségében ápolta, elesettségükben a támaszuk volt, öregségükban kenyeret adott a kezükbe?
A férfi hallgatott.
- Kötelességeink vannak a szüleinkkel és a hazánkkal szemben is. Te egyiket sem teljesítetted. Semmirekellő, hitvány ember vagy. Nincs itt keresnivalód. A ház Alit illeti. Fizess neki száz arany kártérítést, amiért meghurcoltad! Ő legyen a város megbecsült polgára, szabadon rendelkezzék mindazzal, ami apátokról rá maradt.
A szultánnak itt haragosan megvillatn a szeme:
- Takarodj oda, ahol eddig voltál! Ha még egyszer idetolod a képed, veszítsd el a fejed!
A férfi megszégyenülten kullogott el, többé a színét se látták. Ali és családja boldogan éltek tovább.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:45:04, szerda
|
| |
| |
Mai Magyarok
Hallgat a Jelen,
A Régmúlt mesél;
Sem jobbak,
Sem rosszabbak senkinél
Nem voltunk,
Nem vagyunk, s míg el nem veszünk,
Nem is leszünk.
Száz nemzedék mosolya
Ránk ragyog,
És éltet minket
Mai magyarok.
Ránk hagyományoztak
Nyelvet,
Hazát;
S a feladatot,
Adjuk
Tovább.
Felettünk még
Hazai csillagok,
A formázatlan Jövő csikorog,
Hát fel a fejjel,
Mai Magyarok.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:43:26, szerda
|
| |
| |
Lét-tengeren gond-hajó
Lét-tengeren gond-hajó;
Az Élet makacs folyó.
Sok eső napfényt oroz,
Gond-zivatar záporoz.
Gondtól hervadt kikelet,
Borúsak a vén egek.
Lét-tengeren gond-hajó,
Vitorlája hervadó.
Vén fergeteg komponál,
Arra táncol a halál.
Füstöl felhő-csutora,
Könnyezik az ég ura.
Lét-tengeren gond-hajó;
Az Akarat - áradó.
Anyag nem sír Lét helyett;
Emberben a Kikelet.
A Jövő mindig bolond;
Az Élet adója - gond.
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-05-21 23:42:01, szerda
|
| |
| |
A török nem tudja
A magyarországi török uralom fináléja az 1697. szeptember 11-én vívott zentai csata volt. Savoyai Jenő úgy döntött, nem várja be a kissé lemaradt hadtápot, hanem minden teketória nélkül, menetből támadja meg az éppen a Tiszán átkelő oszmán hadat - amivel a Habsburg-birosalom történetének legjelentősebb győzelmét aratta.
A már a Tisza túlsó partján tartózkodó szultán mintegy páholyból nézhette végig hadserege megsemmisítését, főtisztjei zömének vesztét.
A katasztrofális vereségtől már a török is elszontyolodott, béketárgyalásokat kezdett, és lemondott magyarországi hódításairól.
A menetből támadásra bontakozó csapatok közt volt egy gyalogsági zászlóalj, amely egyáltalán nem rendelkezett lőszerrel. Nem volt egy lövésre való se. A parancsnok szeretett volna tartalékba kerülni, hogy megvárhassa a lőszert.
Savoyai Jenő nemet intett.
- Most minden erőre szükség van! A zászlóalj a legszélső balszárnyon szuronyrohammal támadja oldalba az ellenséget!
- De hát egy lövésre való lőszerünk sincs, tábornagy úr!
Savoyai elmosolyodott.
- Ne féljen! A török nem tudja!
Forrás:http://lnpeters.sfblogs.net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vén Muskétás versek, írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2014. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
548 db bejegyzés |
| e év: |
4790 db bejegyzés |
| Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
| |
- Ma: 951
- e Hét: 5465
- e Hónap: 10503
- e Év: 140210
|
|
|
Offline
