|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2014-06-01 11:57:48, vasárnap
|
| |
| |
Hmmm! Ez eddig is nyilvánvaló volt, hogy csak akkor kapsz normális egészségügyi ellátást, ha mélyen a zsebedbe nyúlsz! Csak azt nem értem, hogy mi a francért vonnak le a fizetésből olyan hajmeresztő összegeket! De ez-
Valami készül az egészségügyben: bár a Fidesz a 2008-as szociális népszavazással elutasította a vizitdíjat, ám ez nem oldotta meg az egészségügy problémáit. A kórházak eladósodottak, az orvosok elvándorolnak, a szolgáltatás minőségét pedig jócskán lehetne javítani. A rendszer fenntartható működéséhez muszáj lesz reformokat bevezetni a szektorban, ezt már a kormányzaton belül is egyre többet hangoztatják.
Jelenleg a kormányközeli sajtó szivárogtatásaiból úgy tűnik, bevezetésre kerül egy "nem-vizitdíj", amely a minőségibb ellátásért és a szabad orvosválasztásért rendszerszinten kötelezné fizetésre az extra költséget vállaló betegeket (a módszer hellyel közzel egyébként már működik). Ez a részleges térítési díj azonban nem oldaná meg a nagy többség problémáját, az alacsony színvonalú, hálapénzzel fenntartott egészségügy problematikáját.
Alternatív javaslatok is léteznek: egy koncepció szerint negyedévente maximum ötször lenne ingyenes a betegellátás, a további kezelésekért, vizitekért fizetnie kellene a betegeknek.
Amennyiben a fenti táblázatra tekintünk, azt láthatjuk, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások jelentősen kisebbek - arányaiban és összegükben is - a fejlettebb államokénál, azonban Lengyelország kivételével a visegrádi államokénál is kisebb. Mindemellett nálunk is jelentős költségvetési kiadást jelent az egészségügy működtetése.
Az elmúlt évtizedekben a nyugati reformok az öngondoskodás erősítésére, azaz az állami szerepvállalás mellett a háztartások (a magánszemélyek) forrásainak minél szélesebb körű bevonására irányultak. Röviden: az egyének (a ,,zemberek") pénzét vonták be szélesebb körben a rendszer működtetésébe. Ez a tendencia Magyarországon is megjelent: legerősebben a 2006-ot követő időszak egészségügyi reformjai éppen egy ilyen szabályozott forrásbevonást teremtettek volna a 300 forintos vizitdíjjal és az 1000 forintos kórházi napidíjjal.
Ezt a rendszert söpörte el a Fidesz 2008-as ,,szociális népszavazása". A vizitdíj eltörlése azonban nem oldotta meg a finanszírozási problémákat. Sőt, a más szektorokban fantasztikusan működő Fidesz által minden szektorra ráhúzott államosítás sem. Így valamit kezdeni kell ezzel a kérdéskörrel, ezzel pedig a kabinet is tisztában van.
Ami körvonalazódik: a ,,nem-vizitdíj"
A probléma kezelése során a kormánypártok ugyanazzal a csapdahelyzettel kerülnek szembe, mint a tandíjnál. A megoldást - vagyis az egészségügy egyes szolgáltatásainak fizetőssé tételét - szívesen alkalmaznák, ám politikailag nem vállalható, hiszen a vizitdíj ellen pont ők harcoltak a leghangosabban.
Mi hát a megoldás? Bevezetni a ,,nem-vizitdíjat". Ez a megoldás már a sajtón keresztüli ,,megdolgozásból" körvonalazódik. A kormányhoz közeli sajtóorgánumok ugyanis jelzik a ,,zemberek" igényét arra, hogy fizessenek a minőségibb ellátásért és a szabad orvosválasztásért. S ha a ,,zemberek" valamit akarnak, akkor a ,,zemberek" kormánya azt teljesíti: a ,,zemberek" fizethetnek.
Természetesen nem vizitdíjat, hanem annál valószínűleg többet: ugyanis ha a nekik területileg vagy egyéb módon járó ellátásnál jobbat akarnak, akkor a mai szabályozásból is levezethetően valószínűleg egy részleges térítési díjat vezethetnek be. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a neki járó alapellátásnál valamivel jobbat akar - mert mondjuk, a kijelölt betegút nem egy életbiztosítás - akkor elég mélyen a zsebébe nyúlhat. Egy részleges térítés ugyanis nem napi ezer forint, hanem egy komolyabb kezelésnél alaphangon több tízezres, de akár százezres vagy milliós tétel is lehet. Így nem lesz vizitdíj, de ha valaki jó ellátást akar, akkor az annál sokkal többet kell fizetnie. S utána még jön a paraszolvencia, hiszen a kormányzat kommunikációjából egyelőre nem látszik, hogy ezt a helyzetet hogyan kezelnék.
Hogy megy a gyakorlatban?
Aki meg tudja fizetni a magasabb nívójú szolgáltatást, az lemondva a közfinanszírozásról soron kívüli ellátást kaphat. Ez a modell többek közt az Uszoki kórházban már bevezetésre került. A modell előnye, hogy a kórházak kapacitás-kihasználtsága növekedhetne, hiszen a közfinanszírozási plafon miatt ma Magyarországon minden kórházban kevesebb beteget látnak el, mint amennyire lehetőség lenne. Hátránya viszont, hogy a rendszerben maradt átlagos fizetéssel rendelkező állampolgároknak nem jelent megoldást, hiszen ők képtelenek lennének kifizetni a műtétenkénti többmilliós költségeket. Így nekik maradna az alacsony színvonal és a hálapénz. Továbbá ez nem jelentene megoldást a további egészségügyi szakemberek - ápolók, szülésznők, gyógyszerészek alacsony fizetésének problémájára sem.
A fizetős betegeknek szabad orvosválasztást és a privát kezelést egyébként 2011-től tette lehetővé a kommunikációjában erősen privatizációellenes Fidesz, azonban a kórházak nagyrésze ezidáig nem élt a lehetőséggel. Az Uzsoki kórház ebben éllovasnak számít.
Az orvosválasztás rendszere szerintünk akkor lehetne a legcélravezetőbb, ha az orvosok műtét-típusonkénti statisztikája nyilvánosan elérhető lenne az interneten, ezzel ugyanis verseny alakulhatna ki, és javulhatna az információáramlás. A legjobbaknak ennek megfelelően magas tarifájuk lenne a magánpraxisokban, míg a rosszabbul teljesítők alacsonyabb honoráriumot kapnának a beavatkozásokért.
Háziorvosok: vissza a díjat!
Bár a vizitdíj bevezetésekor az azt elutasító háziorvosoktól volt tele a sajtó, most az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) azt hangoztatja: negyedévente maximum ötször legyen ingyenes a betegellátás, egyébként fizetésre köteleznék a pácienseket. Bevezetnék a háziorvosok napi maximális ,,betegellátási kvótáját" is, ezáltal maximum napi 50 beteget láthatna el egy háziorvos a most általános 70-80 helyett
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-06-01 11:44:22, vasárnap
|
| |
| |
Kérelem Magyarország Miniszterelnökéhez
a Rákóczi-szabadságharc kezdetének
Nemzeti Ünneppé nyilvánításáért
Tisztelt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr!
A magyar nemzet történelmének legkiemelkedőbb szabadságharca ügyéért - a II. Rákóczi Ferenc Erdély és Magyarország vezérlő fejedelme által kibontakoztatott szabadságharc kezdetéért - immáron másodjára keresem fel Önt, hogy törvényhozás alá bocsássa a leghosszabb ideig tartó szabadságharcunk kezdetének, Június 16-nak Nemzeti Ünneppé nyilvánítását.
A civil kezdeményezés alapján összeforrott mozgalmunk, a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület megvalósítandó célját vitte a Magyar Parlamentbe 2013. október 25-én azzal a töretlen reménységgel, hogy a ma létező összes politikai párt frakcióvezetőjének átnyújtott petíciójuk megértő lelkekre és öntudatos harcosokra talál, akiknek támogatásával ismét révbe vihetnénk a magyarság feladatát, s végre dicső múltú történelmünk fényes csillaga a köztudatban visszanyerhetné a hozzá méltó helyét.
Hiszem és vallom, hogy nem kell már sokáig várakoznunk, míg honfitársaink felismerik majd annak értelmét, hogy mi végre telepítődött épp a Nemzet Templomának bejáratához a nemzet büszkeségét felidéző II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra, s hogy a minket megillető jog, - mely szerint kötelességünk lenne évente megemlékeznünk e kiemelkedő eseményről - megvalósulása által soha ne merüljön feledésbe.
Megtörtént ugyanis, hogy az ősszel beadott, s a Miniszterelnöki Hivatalnak címzett petíciónkra csupán 2014. február 14.-én kaptunk választ, de nem Öntől, mint ahogyan vártuk volna, hanem dr. Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi miniszter úrtól, aki válaszlevelében arról értesített, hogy ,, Jelenleg nincs napirenden nemzeti ünnepeink számának növelése.", következésképpen egyfajta visszautasításra találtunk.
Azt tapasztaljuk, hogy az igazságért folytatott próbálkozásunk mindannyiszor gátakba torkollik, ám szent elhatározásunk, hogy erőnk fogytáig visszük a zászlót, s hittel igyekszünk követni az Istennel a hazáért és a szabadságért eszmeiséget.
Ha kell, hát mindannyian összegyűlünk az Országháza előtt, s megmutatva e kiváló jelentőségű ügy iránti elszántságunkat, érdemleges válaszra késztetjük a tisztelt képviselő urakat, akik méltatlan módon félresöprik szent kezdeményezésünket.
A Miniszterelnök Úr közös ügyünk iránti akaratában bízva ismételten kérjük, hogy terjessze napirendi pontra jelenlegi kérésünket, mely szerint Június 16. a Rákóczi szabadságharc kezdete legyen nemzeti ünnep Magyarországon, hadd ismerkedjenek képviselőink a helyzet jelentőségével, s mielőbb dönthessen a józan ész egy szent akarat megvalósulásáért.
Tisztelettel: László Ferenc
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-06-01 10:45:08, vasárnap
|
| |
| |
BUDAPEST - VAJDAHUNYAD VÁR
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BELSŐ TERE
LOTZ KÁROLY FRESKÓI
Kálmán Imre statue of the Budapest Operetta
Minden kedves barátomnak jó pihenést kívánok!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2014. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
157 db bejegyzés |
| e év: |
3482 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 836
- e Hét: 3872
- e Hónap: 13055
- e Év: 65763
|
|
|
Offline
