|
2014-06-04 21:29:33, szerda
|
| |
| |
A "VÖRÖS VESZEDELEM" TERJEDÉSE MIATT BÜNTETTÉK
A MAGYAR NEMZETET TRIANONBAN
A ,,vörös veszedelem" terjedésétől való félelem szülte ,,békediktátum"
NEM 1920. JÚNIUS 4-én és nem is TRIANONBAN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattatása.
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
Ebben az esetben valóban igazságtalan a ,,KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG" elve alapján büntetni az egész magyar nemzetet, hiszen nyilvánvaló hogy vezetői kényszerítették a fent említett HADRAFOGHATÓSÁGGAL a háborúban való részvételre.
Ezért sem évülhet el soha a Trianonban, 1920. június 4-én született békediktátum FELÜLVIZSGÁLATA!
Szó nem volt a kollektív bűnösségről!!!
A hadkötelezettségnek eleget téve - a történelmi Magyarország területéről - kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Csakhogy...
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba.
Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdasáégban. A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a harctérre, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt.
A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
,,A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna.
Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanács mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács.
A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács.
Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták:
"a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
,,1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát.
Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba."
(Magyarok krónikája/OfficinaNova/1995.)
Ezen adatok ismeretében, viszont már egyértelmű a bolsevik-fasiszta részvétel miatti felelősség. Csakhogy, itt sem beszélhetünk valódi önkéntességről, mert a fogolytáborokban toborzott szerencsétlen hadifoglyok a szabadulás és a hazajutás reményében álltak be ezekbe az álságos félkatonai alakulatokba!!!
Nem kellene ezt a tragikus tényt sem elhallgatni az értetlen utókor előtt??!!
A múltat be kellene végre vallani, hogy a kommunizmus kísérlete miatt veszítettük el újra és újra Magyarország kétharmadát és az elszakított területeken élő nemzettestvéreinket!!!
Bóna Mária ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
