|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 22:08:40, csütörtök
|
| |
| |
Üzenik Orbánnak: Ez így nem mehet tovább
Az EB legújabb jelentése arra figyelmeztet, amire a szakértők már régóta: a magyar gazdaság helyzete rosszabb, mint azt Orbánék állítják, a javuló adatok mögött főként olyan mesterséges ösztönzők állnak, amelyek hosszabb távon nem fenntarthatók. Emiatt a hiány és az államadósság sem tud kellőképpen csökkenni, ami a túlzottdeficit-eljárás újraindításához vezethet.
Pofonként érhette a nagy gazdasági sikerekről beszámoló és az ország közeli felminősítéséről beszélő Fidesz-kormányt, hogy az Európai Bizottság egy szakértői vizsgálatot követően a túlzottdeficit-eljárás jövő évi újraindítását helyezte kilátásba, ha Orbánék nem hoznak pótlólagos költségvetési intézkedéseket. Az EB jelentésének határozott hangja meglepő, a felsorolt érvek azonban nem, azokat már számtalanszor hallhattuk az elmúlt években, e rovatban is sokszor írtunk róluk. A lényegük az, hogy az utóbbi egy évben beindult növekedés ingatag alapokon nyugszik, a makroadatok javulása jelentős részben nem piackonform, és hosszú távon a fenntartható fejlődés ellen ható kormányzati intézkedéseknek köszönhető. Más tehát a látszat, mint a valóság, ahogy erre a szakértők is folyamatosan felhívják a figyelmet.
Az EB konkrétan meg is nevezi az általa ,,mesterséges stimulusnak" nevezett tényezőket. Kezdi a rezsicsökkentéssel, amely átmenetileg deflációt hozott, és durva, viszont fenntarthatatlan beavatkozás a piaci viszonyokba. Torzítja a valós állapotokat az EB szerint a közmunka is, amely hatalmas költségvetési forrásokat emészt fel, valós munkahelyeket azonban nem teremt. A növekedési adatokat jelentősen javítja az uniós források gyorsított lehívása, ez a tempó viszont az új ciklusban már nem folytatható. A gazdasági bővülés másik fő motorja a járműipar, köszönhetően az élénkülő európai keresletnek, ez a többlethatás azonban jövőre már kevésbé fog érződni. Az EB arra is rámutat, hogy hiába tartjuk a GDP 3 százaléka alatt a hiányt, az államadósság nem akar csökkenni, emiatt 2015-ben ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerülhetünk.
Az Európai Bizottság a költségvetési korrekción túl lényegében megismétli azokat az ajánlásokat, amelyeket már többször megtett. Így javasolja az adórendszer átalakítását, beleértve a vállalati adózást, az szja-t és a különadókat. Az szja esetén az alacsonyabb jövedelműeknél túl nagynak tartja az adóterhet, azaz igazságosabb kulcsokat szorgalmaz, a különadóknál pedig ezek kivezetését sürgeti, mert a növekedés ellen hatnak. Az EB a versenyt korlátozó intézkedések kedvezőtlen hatására is figyelmeztet, valamint a hitelezés ösztönzésére, a bankok terheinek csökkentésére is javaslatot tesz. Összességében tehát éppen az ellenkezőjét szorgalmazza annak, ami Orbánék unortodox lépéseivel történik, nem meglepő, hogy az NGM azonnal bírálta a jelentést.
Az adatok elemzése azonban alátámasztja az EB érveit. Nézzük például a munkaerőpiacot: a hivatalos statisztika valóságos győzelmi jelentés, a foglalkoztatottak száma látszatra sokéves csúcson, a munkanélküliség viszont évtizedes mélyponton áll. A valóságban azonban az ugrásszerű javulás annak tudható be, hogy az idén a közmunkások átlagos száma elérte a kétszázezret, ami több mint háromszorosa a 2010-esnek és duplája a tavalyinak. A számokat javítja emellett a külföldön dolgozók egy része is, miközben munkakeresők tömegei kénytelenek a határainkon kívül keresni a megélhetést. Egy német szervezet felmérése és adatgyűjtése szerint ma már hatszázezer magyar dolgozik külföldön, minden második Nagy-Britanniában és minden negyedik Németországban. Ha ehhez hozzátesszük a közmunkásokat, valamint a semmilyen ellátást már nem kapó, és emiatt a munkanélküli statisztikákból kiesett mintegy 150-200 ezer embert, egymillióra tehető a hazai munkaerőpiacon tényleges munkához nem jutó honfitársaink száma: ez a munkaképes korú lakosság csaknem egyhatoda!
Ha az államadósság alakulását nézzük, jogos az Európai Bizottság aggodalma. Hiába hangoztatja a kormány, hogy az év végi számokat kell nézni, az évköziek nem számítanak, valójában nem az egyszeri adatok, hanem a trendek a fontosak. Az éves záróadat ugyanis egyszerűen manipulálható, ahogy azt Orbánék tavaly meg is tették: felfüggesztették a hitelfelvételt és az állampapír-kibocsátást az év végén, és a tartalékokhoz nyúltak. Ez év elején aztán rohamtempóban pótolták a kiesést, így nőtt meg néhány hónap alatt az adósságállomány 2500 milliárd forinttal a GDP 79,2 százalékáról 84,4 százalékra. Árulkodó a nettó adósságállomány alakulása: folyamatosan nőtt az elmúlt négy évben, a 2010-es 63 százalékról mostanra eléri a GDP 74 százalékát. Matematikailag levezethető, hogy a 3 százalékhoz közeli éves hiányok nem elegendők az adósság tartós csökkentéséhez, még viszonylag kedvező, pozitív pénzforgalmi egyenleg esetén sem, ahhoz a deficit tartósan 2 százalék körülire csökkentése kellene.
Az adósságadatot rontja a gyengülő forint: tavaly év végén egy euró 297 forintot ért, ma 312 körül van az árfolyam. A kilátások sem biztatók, az alacsony alapkamat és a befektetői bizonytalanság miatt elemzők szerint fel kell készülnünk a jelenlegihez közel mozgó forintárfolyamra. Ez növeli az adósságszolgálati terheket, drágítja az importot - az üzemanyagoknál ez azonnal érezhető -, és nehezíti a devizahitelek problémájának megoldását is. Hogy tényleg szükség lesz-e és mikor költségvetési korrekcióra, nagyban függ a GDP alakulásától. Az EB által is említett tényezők nyomán az idén a gazdaság bővülése 2-3 százalék között várható, ha a felső értékhez közelít, aligha kell 2014-ben megszorításokra számítanunk. Ha viszont jövőre a jóslatoknak megfelelően visszaesik a növekedési tempó, a korrekciós lépések kellenek, ha el akarjuk kerülni a túlzottdeficit-eljárást.
Lengyel L. László |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 21:29:21, csütörtök
|
| |
| |
Vlagyimir Putyin orosz elnök gépe volt a célpont?
2014. július 17., csütörtök 21:15 Írta: Orosz Hírek
Az orosz elnök repülőgépe csaknem ugyanazon az útvonalon haladt, mint a Malaysia Airlines Boeing 777-es gépe nemsokkal a lezuhanása előtt - írja az Interfax orosz hírügynökség egy névtelenséget kérő forrásra hivatkozva.
Az utasszállító - a Malaysia Airlines Boeing 777-es gépe - Amszterdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba. Ukrajna fölött 10 ezer méter magasságban, nemzetközi légi folyosóban haladt, amikor megszakadt vele a földi összeköttetés. A 280 utas és a 15 fős személyzet életét vesztette.
Az orosz Aeroflot légitársaság törölte a Kijevbe induló járatait, de nem indít gépeket Ukrajnába a Air France a Lufthansa, a Turkish Airlines, a Transaero és S7 légitársaság sem. Az orosz UTair is bejelentett nem repül Ukrajna felett.
http://oroszhirek.hu/index.php/ukrajna/3437-vlagyimir-putyin-orosz-elnok-gepe-vol t-a-celpont |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 21:13:33, csütörtök
|
| |
| |
Lehet választani: adóemelés vagy nyugdíjcsökkentés?
Balla Györgyi, 2014. július 14., 06:07
Privátbankár
A kettő közül az egyik tuti. Enélkül ugyanis nem lesz korrekt a nyugdíjrendszer. Németh György nyugdíjszakértő szerint attól még nem születik több gyermek, hogy magasabb nyugdíjat ígérnek a most aktív generációnak. Érdemes lenne viszont elgondolkozni azon, hogy azokat, akiknek négy vagy ennél több gyermekük van, engedjék ki a rendszerből. Németh György azt is mondta: a kormány adócsökkentési ígérete nem több politikai szimbólumnál, a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése durva és álságos volt. Interjú
Privátbankár.hu: Többször nyilatkozta, hogy nem kellenek a magánnyugdíj-pénztárak.
Németh György, nyugdíjszakértő: Igen, én voltam, aki ezt nagyon következetesen, már 1998-tól végétől képviseltem.
PB: Most elégedett?
N. GY.: Nem vagyok elégedett, bár a szakmából többen gondolták, nekem is közöm van a felszámolásukhoz. Király Júlia, a nyugdíjkerekasztal első elnöke is felhívott, és megkérdezte, hogy én vagyok-e mögötte. Nem voltam. Bár írtam a kormányzatnak anyagokat, azokra válasz sosem érkezett, talán el se olvasták, vagy ha el is olvasták, nem értették.
A kormány indokolása közgazdasági szempontból szakszerűtlen, a lebonyolítás durva és álságos volt. Én olyan megoldást javasoltam, amellyel a kormány úgy arathatott volna teljes szakmai, erkölcsi és politikai győzelmet a nagy nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Európai Unióval és a szocialistákkal szemben, hogy egyúttal jót tesz az országgal és a jövendő nyugdíjasokkal, csak a magánnyugdíj-pénztárak működtetőinek okoz kárt, de azoknak így is, úgy is okozott. Makrogazdasági szempontból, az ország pénzügyi sebezhetőségének csökkentése szempontjából a magánnyugdíj-pénztárakat fel kellett számolni, illetve azokat nem lett volna szabad létrehozni. Ehelyett a kormány arról beszélt, hogy ez egy drágán működő intézményrendszer, meg emiatt mekkora rés lett a nyugdíjkasszán, növekedett a hiány és az államadósság, és veszélybe került a nyugdíjak kifizethetősége. A kormány azt hitte, hogy itt az ,,állami" és a ,,magán" között folyik a vita, és igencsak hathatós, a tagok által kényszeredetten tudomásul vett érveket sorakoztatott fel az állami mellett. Közben - elméletileg - nem vonta kétségbe a választás szabadságát, amivel egy intézményi zárványt teremtett. De rosszul feltett kérdésekre csak rossz válaszokat lehet adni.
PB: De hát az állami felosztó-kirovó és magán tőkefedezeti nyugdíjrendszer valóban ég és föld.
A ma felosztó-kirovónak nevezett nyugdíjrendszerek nem azért jöttek létre, mert létrehozóik úgy gondolták, hogy a nyugdíjak folyósítása közfeladat, hanem azért, mert a 19. század végén, a 20. század első kétharmadában a szociális-társadalmi feszültségeket úgy kívánták csökkenteni, hogy az állam erre a célra járulékot szed és abból azonnal nyugdíjat fizet.
PB: Ezt kipipálhatjuk, a világ ezt azóta túlhaladta. Mi lenne most a megoldás?
N.GY.: Az 1980-as évek közepéig roppant előnyös volt nyugdíjasnak lenni, mert csekély befizetésért tisztes nyugdíj járt. Az ,,ideiglenesség korából" az ,,állandóság korába" kellett volna lépni, de ekkor még jó kérdéseket sem tudtak feltenni, nemhogy azokra jó válaszokat adni. A nyugdíjkérdés az 1980-es években foglalkoztat egyre több közgazdászt. Az Estella James vezette Világbank-munkacsoport 1992 és 1994 között kidolgozta azt a javaslatot (,,Averting the old age crisis ...."), amely az 1990-es évek kelet-európai és közép-ázsiai nyugdíjreformjainak ihletője lesz. A hárompilléres nyugdíjrendszerként ismert javaslatuk nyugdíjszakmailag helyes volt ugyan, de sajnálatosan tartalmazott egy súlyos makrogazdasági hibát: tőkésítéssel kívánta elérni, hogy a fizetett járulékok és a cserébe kapott nyugdíjak között szoros és elszakíthatatlan legyen a kapcsolat. A tőkésítés azonban növelte az ilyen jellegű nyugdíjreformot végrehajtó országok pénzügyi sebezhetőségét.
PB: Hogyan lehetett volna ezt a kapcsolatot tőkésítés nélkül garantálni?
N. GY.: A kormánynak az egyéni számlák vezetését és indexálását államosítania kellett volna, miközben a nyugdíjvagyon egészével csökkenti az államadósságot. Egy olyan nyugdíjalapot kell elképzelnünk, amely kizárólag állampapírt vásárol és működési költsége csaknem nulla. Lényegében csupán egy nyilvántartást végző szoftvert kell üzemben tartani. Ez a konstrukció addig működőképes, amíg a magyar államadósság szintje kb. a GDP 20-25%-a alá nem esik, vagyis elképzelhetetlenül hosszú ideig.
PB: Akkor most mégis, hogyan tovább?
N. GY.: A társadalom öregedésének felgyorsulása, illetve az, hogy ennek negatív következményeit a politika - ha a szokásos fáziskéséssel is - felismerte, az 1980-as évek közepéhez képest is új helyzetet teremtett. A kormányok problémája már nem az, hogy miként hozzanak létre a fizetett járulékok és az érte kapott nyugdíjak között szoros és elszakíthatatlan kapcsolatot. Hanem az, hogy miként érjék el, szavazóiknak, a jövendő nyugdíjasoknak lehetőleg ne váljon túlságosan nyilvánvalóvá, hogy az általuk fizetett járulékhoz képest alacsony nyugdíjat fognak kapni. Ez hozta magával a felosztó-kirovó ideológia reneszánszát, amely szerint kizárólag a mindenkori járulékbevételekből fizethetők ki a mindenkori nyugdíjak. Ha a nyugdíjak meghaladják a járulékbevételeket, akkor a rendszer fenntarthatatlan, és valamely paraméter változtatásával - most elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése dívik - kell a fenntarthatóságot helyreállítani.
Az átlátható, korrekt nyugdíjrendszer megteremtése az 1990-es években általános óhaj volt és előrelépést jelentett volna. A 2010-es évek elején, az erősen öregedő társadalmunkban egy átlátható, korrekt nyugdíjrendszer nyugdíjai csak egyre magasabb adókból lennének kifizethetők, extrém esetben még úgy sem. Ezért a felosztó-kirovó ideológia örve alatt a kormány rejtett módon megadóztatja a nyugdíjakat. Persze csak aközött választhat, hogy ezt rejtett vagy nyílt módon tegye. Az előbbit választotta.
PB: Mi történik azokkal, akik nem tudnak aktív korukban annyi pénzt félretenni, amennyiből lesz elég nyugdíjuk?
N. GY.: Ez időskori szociális probléma, nem nyugdíjkérdés.
PB: Mit akar ezzel mondani, ez nem ide tartozó kérdés?
N. GY.: A nyugdíj nem szociális kérdés. A nyugdíj közgazdasági értelemben az aktív kori felhalmozás időskori életjáradékként való visszaosztása. Egy generáció aktív korában nyugdíj céljára megtakarít, ez a megtakarítás megfelelően kamatozik, majd életjáradék formájában ez a generáció kapja vissza egészében.
Névjegy
Németh György tagja volt a Nyugdíj és Időskori Kerekasztalnak.
Fő szakterülete: a nyugdíj- és egészségügyi rendszer közgazdasági problémái, de foglalkozik a (makro)gazdaságpolitika, az adózás, az újraelosztás, a demográfia és újabban a cigányság integrációjának kérdéseivel is.
PB: Mégis mi legyen az időkorú szegényekkel?
N. GY.: Az állam folyósítson számukra segélyt. A legszerencsésebb az úgynevezett alapnyugdíj lenne, de ez csak nevében nyugdíj, közgazdasági értelemben nyugdíj és segély keveréke.
PB: Mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárakkal? Nekik hol lenne szerepük az új rendszerben?
N. GY.: Már magától az önkéntes kifejezéstől is borsódzik a hátam.
PB: Miért?
N. GY.: Az önkéntes arra utal, hogy az intézmény mintája a társadalombiztosítás, csak éppen tagnak lenni - azzal szemben - nem kötelező. Az önkéntes nyugdíjpénztár nagyon rossz konstrukció, egy intézményi förmedvény. Létrehozásakor, 1993-ban nem az volt a kérdés, hogy milyen legyen az az intézmény, amelynek feladata kisemberek kis pénzeinek havi rendszerességgel történő összegyűjtése és befektetése évtizedeken át, és amely - esetleg - még életjáradékot is tud nyújtani. Ez a feladat egy speciális befektetési alapot igényelt volna, az átlagosnál szigorúbb befektetési szabályokat és szorosabb állami felügyeletet, mert kisemberek nyugdíjcélú megtakarításáról van szó. Ehelyett a feladattal tökéletesen inadekvát módon egy biztosítókra hajazó - de legalább drága és bonyolult - intézmény kerekedett, ráadásul kizárólagosan egyesületi formában.
Ma már olyan állami nyugdíjpénztárt is el tudok képzelni, amely közvetlenül, folyószámla-szerűen finanszírozza az államháztartást, gyakorlatilag működési költség és kockázat nélkül, ráadásul a most elérhető legjobb hozamért.
PB: Az egyre inkább elöregedő társadalomban ez a rendszer működőképes lenne?
N. GY.: A közgazdasági értelemben vett nyugdíjrendszer egy technikai feladatot lát el: az aktív életszakasz nyugdíjcélú befizetését gyűjti, kamatoztatja, nem befekteti, mert a nyugdíjtőke az állam adósságaként létezik. Majd egy biztosításmatematikus segítségével életjáradékra váltja, az indexálással pedig tekintettel van az adott generáció várható élettartamára.
PB: Ezzel együtt a nyugdíj összege is mozgásban van?
N. GY.: Igen, a politika azonban aligha merné megkockáztatni a nyugdíjak csökkentését.
PB: Melyik az a párt ön szerint, amelyik ezzel kampányolna?
N. GY.: A politika értékőrző nyugdíjakról beszél. Szerintem lényegesebb a nyugdíjrendszer korrektsége. Ha egy nyugdíjas generáció várható élettartama hirtelen megnő, akkor erre az azonnali nyugdíjcsökkentés a megfelelő válasz. Ezt le kell nyelni. Álságos viszont, ha inkorrekt nyugdíjrendszerben a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről beszél a politika.
PB: Amit ön mond, hogy öregedő társadalomban a korrekt nyugdíjrendszer csak lényegesen magasabb adókból finanszírozható, éppen szembemegy a jelenlegi kormány logikájával.
N. GY.: Erről van szó. A kormány számára a személyi jövedelemadó mértéke, illetve annak további csökkentése politikai szimbólum.
PB: Arról is vita van, hogy az egy családban született gyerekek száma beleszámítson-e a nyugdíjba. Ön szerint?
N. GY.: Nem gondolom, hogy a gyermekvállalásban a majdani magasabb nyugdíj ígérete ügydöntő lenne. Én amellett vagyok, hogy azokat, akiknek négy, esetleg csak három gyermekük van, engedjük ki a rendszerből. Kapják meg a szociális hozzájárulási adót, és ne szerezzenek nyugdíjjogosultságot. Ennek alapja az a meggondolás, hogy az emberek kétféleképpen teremthetik meg idős koruk anyagi biztonságát: vagy takarékoskodnak, vagy sok gyermeket vállalnak, akik idős korukban eltartják szüleiket. Az állam mondja azt, hogy vagy-vagy. Azt remélem, hogy egy nagyon tudatos kisebbség a kilépést választaná, és növelné gyermekei számát. Az ötlet nem az enyém, hanem Alessandro Cigno közgazdász-demográfus professzoré.
PB: Ha sokan kimaradnak a rendszerből, nem lesznek rosszabb helyzetben azok, akik maradnak?
N. GY.: De igen. De itt legfeljebb egy erős és elszánt kisebbségről lenne szó, amely döntő módon járulhatna hozzá népesedési helyzetünk javításához. Ennek pedig az egész társadalom a nyertese lenne.
Hogyan tovább?Reform kell - a nagy ellátórendszerekkel, égető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a rendszerváltás óta ezt halljuk. Az ötletelés azonban sokszor kimerül a meglévő rendszer kritizálásában, gyakran valódi alternatíva nélkül. A Privátbankár.hu új cikksorozatában arról kérdezünk politikusokat, szakértőket, hogyan képzelik el egy-egy nagyobb rendszer jövőjét, milyen válaszokat adnának azokra a problémákra, amelyekkel a magyar társadalom 2013-ban szembenéz.
A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét, Gaál Pétert, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatóját, Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkárt és Bálint Botond szakorvos-jelöltet. Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja a korrupcióról, Osztolykán Ágnes, a Lehet Más a Politika képviselője, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára az oktatásról, Viszkievicz András és Gál Róbert Iván elemzők a nyugdíjrendszerről, Pongrácz Gergely, a Budapesti
Közlekedési Központ menesztett LMP-s igazgatósági tagja pedig a közlekedésről beszélt.
http://privatbankar.hu/makro/lehet-valasztani-adoemeles-vagy-nyugdijcsokkentes-a- ketto-kozul-az-egyik-elkerulhetetlen-270676 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 20:50:40, csütörtök
|
| |
| |
Lelőttek egy malajziai utasszállítót Ukrajnában - mindenki meghalt
Posted on 2014/07/17 Szerző: Admin
Lelőttek egy malajziai Boeing-777-es utasszállító repülőgép Ukrajnában az orosz határ közelében - adta hírül csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség légügyi hatóságokra hivatkozva.
gép1
Lelőtték a malajziai utasszállító repülőgépet csütörtökön Kelet-Ukrajnában 10 kilométeres magasságban - jelentette az Interfax hírügynökség szerint légügyi forrásokra hivatkozva. Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója azt közölte, hogy a repülőgépet egy Buk föld-levegő légvédelmi rakétával lőtték le. Kijev is megerősítette, hogy meghalt a 280 utas és a 15 fős személyzet.
gép2
Az ITAR-TASSZ jelentése szerint a repülőgép 60 kilométerre az orosz határtól zuhant le. A gép - egy Boeign 777-es - Amszterdamból tartott a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba.
gép3
Utoljára az ukrán légtérben volt kapcsolat az utasszállítóval - közölte az üzemeltető maláj légitársaság.
(MTI)
Bal-Rad komm: Úgy két héttel ezelőtt egy olvasónk a repüléstilalmi zóna ötletének fölvetése kapcsán kommentben megjegyezte: “Ha elvetik a javaslatot, hamarosan lesz egy lelőtt utasszállitó is!"
-És mit ad Isten?! Ma ez is megtörtént.
Egy dolog biztos. A gépet lelőtték-háborús övezet felett. Egy dolog azomban fölöttébb érdekes. A gép olyan területen zuhant le, ahová a Valcman-horda “szagolni sem mer. Ám alig fél órával a lelövést követően “...Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója azt közölte, hogy a repülőgépet egy Buk föld-levegő légvédelmi rakétával lőtték le...."
Ilyen szerszámokat szerzett be a milicia kb. két hete Donyeckben. Az ukrán hadsereg eszközállományából.
Játszadozhatunk a gondolattal, hogy maradt még néhány BUK a hadsereg tulajdonában. Amely hadsereg amúgy riadókészültségben rettegve várja az Ukrajnára RÁRONTOTT orosz haderőt!
Játszadozhatunk a gondolattal, de okosabbak nem leszünk. A miliciák ma kettő darab UKRÁN KATONAI GÉP lelövését jelentették! A donbasszi háború kirobbanása óta hetente legalább kettő repülőgépet lőttek le idáig ABBAN a légtérben.
ABBAN A LÉGTÉRBEN, amelyet egyébiránt a polgári légiforgalom KERÜL!
Ez a maláj gép mégis odakeveredett!
Az ember agyába ilyenkor óhatatlanul is “bevillan" egy negyedszázados történet. A Dél-koreai légitársaság-a KAL-007-es járatának esete az Ohotszki-tenger felett. Valahogyan odatévedt az éjszaka sötétjében. “Azok a galád ruszkik!"
A kijevi gyors reagálás kissé elsietettnek tűnik-legaéábbis a LifeNews-hirei szerint.
Igaz, hogy az önvédelmiseknek van BUK-rendszerük, de az csak 6-7000m. magasságig hatásos-állitja a hircsatorna. Ilyesmire csak az Sz-300-as képes. Ilyen viszont nincs a miliciáknak. (Még nem futotta rá!)
Viszont: SZEMTANÚK állitkák több helyszinről is, hogy nagy magasságban ma délután az emlitett légtérben az ukrán légierő egyik Szu-gépe cirkálgatott. NAGY MAGASSÁGBAN!
http://balrad.wordpress.com/2014/07/17/lelottek-egy-malajziai-utasszallitot-ukraj naban-mindenki-meghalt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 18:13:12, csütörtök
|
| |
| |
Die Welt: Rémálom a magyar minisztériumokban
Hadat üzentek a kitelepítésnek az alkalmazottak
Az érintett minisztériumok alkalmazottai hadat üzentek a tervnek, hogy vidékre költöztessék tárcájukat, bár kísérti őket a félelem a kényszerkitelepítés miatt - írja a Die Welt.
Az agrárminisztérium például Debrecenbe menne, hogy a lepusztult Kelet-Magyarországon közelebb legyen a gondokhoz, vagy inkább a folyamatosan háborgó gazdákhoz, akik a minap pl. tejet öntöttek ki, így tiltakozva az olcsó import ellen. A fővárosi bürokraták számára, akik hozzászoktak a finom életmódhoz, a kormány terve lidércnyomás.
Cser-Palkovics András polgármester azt mondja: Székesfehérváron kitűnő, jól kiképzett munkaerő áll rendelkezésre, amely át tudja venni mindazok helyét, akik nem akarnak áttelepülni. Hozzátette: a HM munkatársainak legtöbbje katona, aki hozzászokott ahhoz, hogy szolgálatot teljesítsen és esküt tett arra, hogy végrehajtja a parancsot.
De miért kellene a tárcáknak elhagyniuk Budapestet, és miért pont ezeknek? Cser-Palkovics szerint próbáról van szó, és ha sikerül, akkor lehetséges, hogy tíz év múlva más kormányszervek is követik a példát.
Tény az, hogy a fővárosra összpontosító politika pár éve átaludta a Jobbik felemelkedését, miután az vidéken történt. Ha a kormányzati elit nagyobb számban jelen lenne vidéken, az hozzájárulhatna, hogy jobban megértse az országot.
Amúgy Székesfehérvárnak jól megy, de ott is csökken a népességszám, akárcsak Debrecenben. A védelmi tárcánál ezért alighanem arra kíváncsiak a dolgozók, miért kellene odaköltözniük, ahonnan mások elmennek.
Közben kiszivárgott, hogy a háttérben kemény csaták tombolnak a kormányzat minden szintjén, a kitelepítés ellen még Kövér László is állást foglalt. Hogy a végén ki győz, azt most még nem lehet megjósolni, mindenesetre múlt hétfőn levették a kérdést a kabinet napirendjéről.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
http://www.168ora.hu/itthon/kenyszerkitelepitesrol-beszelnek-miniszteriumokban-12 9175.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 18:08:02, csütörtök
|
| |
| |
Annyi lehet a paksi bővítésnek - Tiltólistára került az orosz bank
propeller.hu, ma, 15:24
Magyar érdekeltségű orosz bankot is érintenek az Egyesült Államok minden eddiginél szigorúbb szankciói. A szankciókat az ukrán konfliktus miatt hozták Oroszország ellen.
A tiltólistára került Vnyesekonombank nem csak a magyar Dunaferr tulajdonosa, de a paksi atomerőmű bővítésére szánt hitelcsomagnál is ő az egyik ügynök. Egyelőre nem tudni, hogy az EU is tiltólistára teszi-e majd a bankot, de egyébként össze szokták hangolni a két listát az Egyesült Államokkal. Ha igen, az baj lehet a paksi bővítésnél.
http://propeller.hu/nagyvilag/2958064-annyi-lehet-paksi-bovitesnek-tiltolistara
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 17:43:14, csütörtök
|
| |
| |
Feketén őrzik a NAV-ot, de küzd ellene
Hír24
navmunkaerő-kölcsönzés
2014. július 17. 14:49
Cikkünk alapján faggatták a nemzetgazdasági minisztert, aki érdemben nem cáfolt.
Varga Mihály - a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott tájékoztatásra hivatkozva - jelezte, hogy a NAV objektumait vállalkozási szerződés alapján védi egy cég, amely feladata ellátásába négy alvállalkozót vonhat be, munkaerő-kölcsönzőket is megbízhat, bár ezt a NAV nem támogatja, az alvállalkozókat pedig rendszeresen ellenőrzi. ,,Amennyiben az ellenőrzés során, vagy más módon, adóelkerülés, szabálytalan foglalkoztatás, illetőleg bármilyen jogsértő cselekmény jut a NAV tudomására, a vagyonvédelmi feladatok ellátására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat visszavonása mellett, a NAV az érintett gazdasági társasággal szemben a szükséges vizsgálatokat, adóellenőrzést elrendeli, valamint büntetőfeljelentést kezdeményez."
A miniszter elismerte, hogy ,,közérdekű bejelentés alapján a NAV biztonsági szakterületén jelenleg is vizsgálat folyik a visszaélések feltárása miatt. A korábbi vizsgálatok alapján már több alvállalkozót is kizártak a teljesítésből, "emellett ezeknél a vállalkozásoknál adóellenőrzést is elrendeltek, valamint büntetőeljárást is kezdeményeztek". Az adóhatóság egyébként tud a szektorra országosan jellemző adóelkerülési technikákról, arról, hogy a biztonsági cégek adójuk csökkentése miatt elbocsátják dolgozóikat, akiket tovább foglalkoztatnak munkaerő-kölcsönzés keretében. A jelenség egyértelműen káros a munkavállalók érdekeinek és jogainak csorbítása miatt. Ezért az ilyen jelenségekkel szembeni fellépésre az adóhatóság folyamatosan jelentős erőket mozgósít - írta Varga Mihály.
Harangozó Tamás lapunk cikke alapján kérdezte a minisztert. A szocialista politikus nem tartotta elfogadhatónak a NAV magyarázatát, hogy a biztonsági szolgáltatások megrendelésekor ,,szerződő félként", nem ,,adóhatóságként" jár el. Szerinte ,,tarthatatlan, hogy a feketemunka elleni küzdelemre létrehozott hatóság maga is hozzájáruljon a feketefoglalkoztatáshoz, és annyi erőfeszítést se tegyen, ami még egy jó gazdaként eljáró magánszemély megrendelőtől is elvárható lenne".
Múlt héten jelent meg egyébként az a rendelet, amely szerint az építőipar után a vagyonvédelmi szolgáltatóknál is bevezetnék a minimális rezsióradíjat, lapunk pedig néhány hete hívta fel a figyelmet a parlamenti kérdezz-feleleket megalapozó furcsaságra.
Egy biztonsági őr jelezte, hogy a NAV egyik irodáját vállalkozón, alvállalkozókon keresztül egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottjaként védi. Munkaszerződése van, elszámolást kap, fizetést is, az orvos ellátja, de az ügyfélkapun nyoma sincs, hogy legálisan dolgozna, amikor pedig megbízta a NAV-ot, készítsék el az adóbevallását, megtudta, hogy sem bevallás, sem befizetés nem érkezett a munkáltatójától. Akkor - mint Varga Mihály is utalt erre - az adóhatóság vizsgálatot indított, de csak annyi történt, hogy más munkaerő-kölcsönző vette át. Ő ugyanott dolgozik, ugyanazt csinálja, semmi nem változott, csak a cégek csődöltek be és alakultak újra. A döbbenetes történet további részletei itt!
http://www.hir24.hu/belfold/2014/07/17/feketen-orzik-a-nav-ot-de-kuzd-ellene/?utm _source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=napi&utm_campaign=fn_ 2014-07-17 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 17:41:34, csütörtök
|
| |
| |
Haverok, mutyi, hanta, rezsiharc, békemenet...
2014. július 17.
A rezsiharccal kapcsolatos irodák fenntartása úgy nyeli az adóforintjainkat, mint kacsa a nokedlit. Hogy miért kell még mindig irodákat fenntartani alkalmazottakkal, azt nem lehet tudni. Irodánként kb. két ügyfele van egy-egy irodának naponta!!
Németh Szilárd rezsibiztos vajon mennyit kaszál ezen a címen havonta?
És mi az oka annak, hogy Csepelen nem választották meg egyéni országgyűlési képviselőnek őt, vagyis a csepeli polgármestert? Csak nem az, hogy ismerik?
Nem a rezsiharccal kellene bohóckodni, ki kellene találni végre valami sokkal okosabbat! Például azt, hogyan lehetne a közmunkát kiváltani értéket előállító termelő munkahelyekre? Mert a közmunkáért kapott pénz hideg vízre se elég már, és sajnos nem is számít munkaviszonynak!
Tovább dagad a kormányban, illetve a közelében az agyonfizetett naplopók létszáma! Tessék őket bevetni a termelő munkába. Ráadásul az egykulcsos adónak köszönhetően nem, vagy alig fizetnek adót!
SVPSZ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 14:25:43, csütörtök
|
| |
| |
Nyugdijrendszerünk: “sikerágazat" az összeomlás küszöbén!
Posted on 2014/07/17 Szerző: Admin
A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Pedig a legnagyobb átalakítások és megszorítás az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le, és sokan kerültek az ,,út szélére" a Policy Agenda szerint.
A 2008-as válságot követően a magyar kormányok jelentős megszorításokba kezdtek a nyugdíjrendszerben. A Policy Agenda összeszedte ezeket, és kiszámolta, mennyit veszítettek a nyugdíjasok, illetve kik voltak a változások nyertesei. Az első lépés a Bajnai-kormány idején megszüntetett 13. havi nyugdíj volt, amelyet azután az Orbán-kormány alatt a nyugdíjrendszerből kiszorítás politikája követett. Csaknem 300 ezer fővel lett kevesebb az ellátott, és ez lehetővé tette, hogy azok, akik benne maradtak a rendszerben néha az inflációnál is nagyobb emelést kapjanak.
A gazdaságkutató intézet szerint az elmúlt években sokan kerültek ,,az út szélére". A kormány eközben azt hangoztatta, hogy kiállt a nyugdíjasok mellett, és megvédte a nyugdíjakat. A védelem a Policy Agenda szerint megszorításokra épült, és a kabinet csak csak azok eredményeit mutatja fel, akik a reform ,,túlélői".
Több öreg, kevesebb nyugdíjas
A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5 százalékos emelkedést jelent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre apadt, amely 9 százalékos csökkenés.
Rokkantnyugdijas fölülvizsgálat. Keze-lába megvan!-dolgozhat.
A jelenségnek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.
Mi lett a pénzzel?
Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíjellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2 százalékos növekedést jelent, amely a GDP-hez viszonyítva már csökkenésnek számít. 2008-ban még a GDP 10,9 százalékát költötte az állam a nyugdíjrendszerre, 2014-ben ez az arány 9,6 százalékra csökkent. Azaz a bruttó hazai össztermék 1,3 százalékát a válság óta kivonták a magyar kormányok a rendszerből. Ez a hat évvel ezelőtti arányhoz hasonlítva 380 milliárd forint megszorítást jelent.
A képet árnyalja, hogy 2008 óta 27,7 százalékkal emelkedett a nyugdíj összege, legalábbis annak aki, már hat évvel ezelőtt is nyugdíjas volt. A nyugdíjak egy főre vetített nominális értéke azonban ennél nagyobb emelkedést mutat. 2008 áprilisában még 74.568 forint volt az átlagosan folyósított összeg, 2014 áprilisában ez 103.527 forint.
Azaz 39 százalékkal kap többet átlagosan az, aki benne van a rendszerben, mint az aki 6 évvel ezelőtt kapott ellátást. Ez a mérték elsőre jól hangzik, de ha összevetjük a korábbi adatokkal (átlagos emelés mértéke, illetve a rendszerből kikerülők száma), akkor az látszik, hogy a statisztika azért lett jobb, mert az átalakítások miatt sokan kiestek az állami nyugdíjrendszerből a támogatotti körből azok közül, akik amúgy is kis összeget kaptak. Ezek pedig leginkább a megváltozott munkaképességűek közül kerülnek ki.
A többiek eltérően reagáltak
Az Európai Unió statisztikai szervezetének (Eurostat) adatai azt mutatják, hogy versenytársaink eltérően reagáltak a válság miatt kialakult helyzetre a nyugdíjrendszer szempontjából. A visegrádi országokkal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával és a Balti-államokkal összehasonlítva Magyarországot az látszik, 2011-ig Litvánia után náluk volt a legkisebb növekedése a nyugdíjrendszerre fordított kiadásoknak. Magyarországon 4 százalék volt az emelkedés mértéke, míg a sorban előttünk állóknál átlagosan 20,5 százalék.
A következő években nyilvánosságra kerülő adatok még rosszabbak lesznek számukra, mivel ahogy korábban is bemutattuk 2014-ben várhatóan csökken 2011-hez viszonyítva a kiadások összege, miközben versenytársaink ezen a fronton is elhúznak mellettünk.
(HVG)
Bal-Rad komm: Egészen hihetetlen, de Banditisztán lakossága körében még mindig a nyugdijasok-A MEGMARADT NYUGDIJASOK-vannak a viszonylag legnagyobb biztonságban. Ma még! Persze mindenki érzi és tudja, hogy ez már csak nagyon rövid ideig fog tartani!
Pontosan ennek a viszonylagos biztonságban megmaradt nyugdijasokra épiti folyamatos diadaljelentés kampányát a döbrögista horda! A rendszerből kizártak révén felszabadult pénz egy jó részéből a sikerkommunikátorgárdát alapitották meg és apanázsolják. A Diadaljelentések Kormánya persze nagyon jól tisztában van a rendszer közeljövőbeni összeomlásának veszélyével.
Ez a veszély viszont csak a társadalmat fenyegeti-a hatalmat nem!
A hatalom felkészült a vészhelyzet “kezelésére"-és készültségét folyamatosan erősiti. De végső soron-ha minden kötél szakad-elillannak az országból. A zsákmányolt vagyonnal természetesen.
http://balrad.wordpress.com/2014/07/17/nyugdijrendszerunk-sikeragazat-az-osszeoml as-kuszoben/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-17 14:01:34, csütörtök
|
| |
| |
Máris megérte nem kijutni a focivébére
akiraly
futball
ma 11:17
Míg a brazilok négy, a spanyolok hét helyet rontottak, Magyarország 9-et javított és már 38. a világban a Fifa ranglistáján. A varázslatos és a valósággal való kapcsolatot jelentős részben nélkülöző listát most a világbajnok Németország vezeti Argentína és a vébé előtt még csak 15. helyre rangsorolt Hollandia előtt. A lista alapján EB-selejtezős riválisunk, Görögország, ami a 13. helyre esett vissza, még mindig jobb csapat, mint amilyen a holland vagy a francia volt a vébé előtt.
http://444.hu/2014/07/17/maris-megerte-nem-kijutni-a-focivebere/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
589 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1613
- e Hét: 5377
- e Hónap: 9122
- e Év: 162618
|
|
|
Offline
