|
2014-07-22 19:00:55, kedd
|
| |
| |
BRAZÍLIA
Brazília a legnagyobb és legfontosabb ország Dél-Amerikában. Chile és Ecuador kivételével minden országgal határos a kontinensen. Az első néhány dolog ami eszünkbe jut az Amazonas, a fantasztikus strandok, a foci és a karnevál - persze Brazília sokkal több ennél.
Brazília legérdekesebb helyei a nyüzsgő délkeleti metropoliszok: Rio de Janeiro és Sao Paulo; a valamivel nyugisabb Salvador északkeleten, a régi gyarmati városok Ouro Preto és Olinda, valamint a Fernando de Noronha sziget. Az Iguazu-vízesés a legszebb természeti jelenségek egyike.
A Copacabanán nagyszerű az élet
Tartson velünk Brazília legszebb városába, ahol a ,,nép strandján" nem számít, ki a gazdag és ki a szegény
- See more at: http://www.rd.hu/A_Copacaban%C3%A1n_nagyszer%C5%B1_az_%C3%A9let#sthash.dN2xZvKX.d puf
Első napomat töltöm a világhírű Copacabana-strand négy kilométernyi csillogó homokján, a szuperfitt, bronzbarna testek és a falatnyi fürdőruhák között. És máris úgy érzem magam, mint a partra vetett hal. - Ugye, nem ez lesz rajtad? - kérdezi brazil barátom, Renata, buggyos cargo rövidnadrágomra mutatva, tudják, amelynek a szárát térdnél le lehet cipzárazni.
- Miért ne? - kérdezek vissza, miközben sápadt bőrömet vastagon bekenem 100-as faktorú naptejjel.
Nem válaszol, azonban rögtön megértem a célzást, amint végignézek a strandolás örömeit élvező, többnyire remek formában lévő, barnára sült cariocákon (portugál nyelven így nevezik a riói születésűeket, akiknek a többsége itt lakik egészen közel).
Majdnem minden nő brazil bikinit visel, ami, mint Renatától megtudom, jóval kisebb, mint a francia változat. Sőt, néhányan csupán szabad szemmel alig látható vékony pántokat hordanak, amelyet a helyiek ,,fogselyemtangának" becéznek. A hasonlat találó, mivel a pántok hátulról nézve ugyanúgy eltűnnek, mint a fogselyem a fogak között.
Míg a férfiak némelyike szörfnadrágot visel, a legtöbbjük - életkortól függetlenül - szűk sungában feszít. Ez valamivel nagyobb, mint egy Speedo úszó, de sokkal kisebb, mint a rajtam lötyögő nevetséges sort, amely tévedhetetlenül jelzi, hogy gringo vagyok, vagyis külföldi, esetemben Vermont-ból érkezett amerikai, ahol az emberek inkább síelnek, mint napoznak. Itt mindenki csodálatosan le van barnulva.
Mivel azért jöttem Rióba, hogy feltárjam a tengerpart áldásos szerepét a cariocák életében, rögtön eszembe vésem: ,,lesülni, buggyos gatyát kidobni, sungát venni".
A Copacabana egy életre kelt képeslap: finom fehér homokkal borított félhold, amelyet toronyházak öveznek. Északon a 400 méteres Cukorsüveg-hegy, délen pedig a Megváltó Krisztus szobra magasodik. És mint az összes riói strand, bárki szabadon látogathatja.
- Talán nehéz belátni, miért, de a Copacabana és a többi strandunk azon kevés brazíliai hely közé tartozik, ahol nincs osztálykülönbség - mondja az ismert antropológus, Roberto DaMatta, amikor meglátogatom a Rio szomszédságában lévő otthonában.
- A tengerparton egyenlők a favelák (Rio hegyoldalra épült nyomornegyedei) lakói, az üzleti élet vezetői és a diákok - állítja. - Mivel mindenki szinte meztelen, nemigen lehet megállapítani a társadalmi hovatartozást, és mivel a strandok nyilvánosak, bárki bemehet. A tengerpart Brazília legdemokratikusabb helye.
Hamarosan magam is fölfedezem, hogy a Copacabanán Michael Palin író szavaival élve ,,szinte teljesen eltűnik a kitaszított és a kiváltságos közötti szakadék". A futkározó, röplabdázó, strandteniszező, tornázó, úszó, szörföző, napozó vagy csak egyszerűen bámészkodó strandolók sokaságában összeakadok a magas, sovány, sötét bőrű Magnóval, aki az egyik közeli favela lakója.
- Ez a nép strandja - mondja, mielőtt egy csapat fitneszőrült társaságában beugrana a vízbe, hogy átússza az öblöt. - Itt senkit sem érdekel, hogy gazdag vagy-e, vagy szegény.
Nem messze Fernando Moraes újságíró vesz szabadtéri capoeiraleckét (a tánc, a sport és a harcművészet ezen ötvözete Brazília-szerte nagyon népszerű), és közben elmagyarázza, hogy a Copacabana sokszínűsége a környező zsúfolt lakónegyednek is köszönhető.
- Ez nagyon érdekes környéke Riónak, ahol mindenféle ember él. Napi 24 órában zajlik itt az éjszakai élet, és az ország minden részéből érkeznek ide gazdagok és szegények egyaránt. Itt minden előfordul.
A rendőrök rendszeresen járőröznek a parton, ettől csökkent a ,,söprések" száma, amelyek során (állítólag a környező favelákról érkező) fiatalok hordái özönlik el a strandot, hogy kiraboljanak mindenkit, helybelieket és turistákat egyaránt.
Mindazonáltal a strandolókat állandóan figyelmeztetik, hogy a lehető legkevesebb értéket hozzák magukkal és ügyeljenek minden gyanús mozzanatra. A környező sokemeletes hotelek némelyike adóvevőkkel felszerelt biztonsági embereket alkalmaz, akik az épületek tetejéről távcsővel figyelik meg a parton strandoló szállóvendégeiket. A patinás Copacabana Palace Hotel 32 tagú, magasan képzett biztonsági személyzettel dicsekedhet.
Már az első napon a saját bőrömön tapasztaltam, hogy érdemes óvatosnak lenni. - Cipőtisztítást, uram? - szólított meg egy 150 centisnél nem magasabb süvölvény, akinek a vállán átvetve cipőpucoló faláda fityegett. Aztán a tornacipőmre mutatott, amin, ki tudja honnan, egy nagy sárga mustárpaca éktelenkedett.
Mielőtt visszautasíthattam volna, a fickó már előttem térdelt, és lázasan suvickolt. Miután végzett, rámutatott a fadoboz oldalán virító feliratra, és közölte: - Ötven amerikai dollár lesz!
Hirtelen rájöttem, hogy biztosan ő vagy a tettestársa lopódzott mögém pár perccel korábban, hogy mustárt fröccsentsen a cipőmre - ősrégi trükk. Először még mulattatott a szemtelensége, ám a viselkedése megváltozott, amikor nem voltam hajlandó pár dollárnál többet adni neki. Megragadta a pénzt, és portugálul átkozódva eloldalgott. Később megtudtam, hogy szerencsém volt: a srác más turistákat meg is támadott, amikor nem akarták leperkálni az 50 dollárt.
A Copacabana ,,nép strandjaként" betöltött szerepe hétvégeken és a nagy nyilvános rendezvényeken a legszembetűnőbb. Amikor Ferenc pápa, a történelem első latin-amerikai pápája 2013-ban Brazíliába látogatott, misét celebrált itt. Több mint hárommillió zászlót lengető ember tódult a partra az egyházfő üdvözlésére.
Rod Stewart állítólag még a pápát is túlszárnyalta: 1994-ben több mint 3,5 millióan jöttek el a koncertjére. A Rolling Stones 2006-ban másfél millió embert vonzott a partra. Copacabana ad otthont a világ legnagyobb szilveszteri partijának minden évben, amikor több mint kétmillió bulizó árasztja el a strandot, hogy gyönyörködhessen a káprázatos tűzijátékban és tiszteleghessen a tenger afrobrazíliai istennője, Iemanjá előtt.
Vasárnaponként Rio 6,5 millió lakosa közül annyian tartanak a Copacabana-strand felé, hogy a városi hivatalnokok kénytelenek lezárni az autóforgalom elől a fejedelmi tengerparti sétányt, az Avenida Atlânticát a gyalogosok, biciklizők, gördeszkázók és görkorcsolyázók számára. A strandról távozó rióiak Boa praia! kiáltással köszöntik az éppen érkezőket, ami annyit tesz, ,,Élvezd a strandot!"
Ezen a vasárnapon a part zsúfolásig megtelt. Sőt annyi itt az ember, hogy a tengernyi tangától szinte már nem is látni a homokot. Miközben a szelíden ívelő part mentén sétálok, látom, ahogy az árusok serege beszivárog a strandolók közé, kínálgatva bikinitől jeges italokig, szalmakalaptól futball-labdáig, és ha hiszik, ha nem, üdülési jogig mindent. Egy brazil barátom egyenesen azt tanácsolta: - Csak ülj nyugodtan, és bármi, amire szükséged lehet, előbb-utóbb odajön hozzád.
Miután hólyagosra sültem a perzselő napon, belegázolok a meglepően hűvös, 20 fokos vízbe, és úszom egy kicsit. A tenger nyugodt, ám ez nincs mindig így; néha hatalmas hullámok és dagály nehezíti az úszást. Az is meglep, hogy a tenger egyáltalán nem zsúfolt: sok strandoló láthatóan beéri a parttal vagy egy kis mártózással.
- Figyelje meg a riói strandolókat - mondta Roberto DaMatta. - Észre fogja venni, hogy senki sem olvas. Inkább egymást nézik. Ez az egyik nemzeti időtöltésünk.
Igaza van. Nézel és néznek; ez a brazil tengerpart lényege. Megkérdezek egy gyönyörű, napbarnított, hosszú, fekete hajú, karcsú, fiatal nőt, aki épp most emelkedett ki a tengerből anyagtakarékos bikinijében, hogy nem zavarja-e a sok száz reá szegeződő női és férfitekintet. - Egyáltalán nem - feleli. - Mi picike fürdőruhákban nőttünk fel, és elismerésnek tekintjük, ha jól megnéznek. A latin emberek értékelik a szép testet. Maga nem?
Hogy is mondhatnék ellent?
Egyes strandrajongók szerint lehet, hogy a Copacabana túlvan a virágkorán. Kétségkívül erősen megkopott a fénye azokhoz az időkhöz képest, amikor Brigitte Bardot, Cary Grant, a Kennedy család és kéjutazók serege látogatta Copacabana azóta bezárt kaszinóit és flancos szállodáit. A filmekben, slágerekben sokáig a ,,Ruccanjunk le Rióba!" számított a legmenőbb szórakozásnak, a legmenőbb hely pedig a Copacabana volt.
Sokan állítják, hogy a közeli Ipanema vagy Leblon strandjai elhomályosították a Copacabanát, ám egy copacabanai lakos előtt még véletlenül sem tanácsos ilyet mondani.
- Ipanema? Az a sznoboknak való - jelenti ki Lirian Rodrigues helyi lakos és ingatlanügynök, s hogy szavainak nyomatékot adjon, ujjával megérinti orrának oldalát. - A Copacabana sokkal igazibb. Sokkal brazilabb!
Andrea Natal, a Copacabana Palace Hotel igazgatója szerint ez a strand Brazília egészséges, örömteli életstílusát tükrözi. - Nagyon különleges hely - mondja az igazgatónő, amikor a 90 éves, 241 szobás szállodában üdvözöl, ahol a szobaárak 640 dollárnál kezdődnek. - A víz, a panoráma és a legbarátságosabb emberek. Nincs még egy ilyen hely a világon!
Még egy bizonyíték van arra, hogy a Copacabana egyedülálló a hetven riói strand között - ez pedig a félhold alakú tengerpart déli csücskében található, közvetlenül a Forte de Copacabana katonai bázis alatt. A pálmafákkal tűzdelt partszakasz sarkában horgonyoz egy fából készült csónakokból álló kis flotta, amelynek tulajdonosai ma is halászatból élnek, és büszkén ápolják a kis halászfaluból kifejlődött Copacabana hagyományait.
Hajnalonta még jóval az előtt, hogy a strandot benépesítenék a látogatók, ezek a viharban edződött halászok egymást segítve vízre teszik csónakjaikat, majd elindulnak, hogy lehalásszák a Copacabana környéki vizeket.
- Büszkék vagyunk arra, hogy sikerül fenntartanunk ezt az életformát - mondja José Manuel Pereira Rebouças, a kolónia elnökhelyettese, egy közeli favela lakója. - A többség szórakozni jön a partra, mi viszont dolgozni.
Egy jó napon Rebouças és társai fejenként akár száz kiló halat is kifognak, amelyet a boltjukban árusítanak.
A Copacabana tengerpartjának és nyüzsgő környékének felfedezésével töltött néhány nap után sok mindent megtudtam arról, mi teszi a Copacabanát a világ egyik leghíresebb strandjává. Magam is jelentős változáson mentem át az első itteni napomhoz képest, amikor sápadtfehér bőrömről és lötyögő nadrágomról lerítt, hogy gringo vagyok.
Nos, a bőröm most sem csokiszínű, de a riói tűző napon eltöltött időnek és 20-as faktorú új naptejemnek hála legalább kezdek barnulni. És ha nem festek is úgy, mint egy vérbeli carioca, strandra már úgy járok, ahogy ők: csak annyi brazil reált viszek, amennyi elég arra, hogy napernyőt és nyugágyat béreljek, illetve igyam pár caipirinhát (hagyományos brazil koktélt).
Ami pedig a buggyos sortot illeti, megszabadultam tőle, és vásároltam egy zöldben és sárgában - a brazil nemzeti zászló színeiben - pompázó sungát. Persze ez is XL-es méretű, de nem érdekelt, ha megbámultak. Hiszen, ahogy az anyagtakarékos bikinit viselő hölgy mondotta: ,,elismerésnek tekintjük, ha jól megnéznek".
Boa praia!
- See more at: http://www.rd.hu/A_Copacaban%C3%A1n_nagyszer%C5%B1_az_%C3%A9let#sthash.t7PG4G1P.d puf
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
|
|
Offline
