|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 23:38:41, szerda
|
| |
| |
2014.07.23. 08:29
Lássuk be: a magyar foci halott!
8:1 a hollandokkal, 1:6 a portugálokkal. Két eredmény, két generáció, de a fos azonos ami a magyar "labdarúgás" sajátja. Ami tegnap Orbán Viktor stadizóleumában megesett az a magyar foci és az utánpótlásképzés teljes csődje.
,,Portugáliát akkor sem vertük volna meg, ha behugyozunk." - mondta Mészöly Géza, és még hozzátette: "Ha nagyon jó az ellenfél, néhányaknál egyszerűen lemegy a redőny". Ne bassz, tényleg? Akkor vajon mire tanítjátok a srácokat az akadémiákon, ha a vizsgadrukk legyűrésére se? Mert a szakmai munka a finggal van egy szinten, az éppen most derült ki, úgyhogy azt nem várjuk ám komolyan, hogy egyeneset fognak tudni rúgni a labdába, és majd legalább hatot rúgnak egy olyan válogatottnak, amelyik összesen négy meccset játszott rövid fennállása alatt, és nem héroszi küzdelemben elért eredménynek lesz beállítva egy Gibraltár elleni döntetlen.
De ha ennyi sem megy akkor adja magát a kérdés, hogy ti minek vagytok?
Minek az akadémiai rendszer, minek ennyi stadion, minek ez a hacacáré, ha ennyire nem megy semmi? Minek ez az egész, ha az úgynevezett ifjú focistáink a szövetségi kapitányuk szerint összecsinálják magukat azon nyomban, ha valódi ellenfél van a pályán. Lassan ott tartunk, hogy Vitya lesz az egyetlen aki egy ilyen meccs előtt tényleg izgul az eredmény miatt, pálya melletti ideges toporgásával hullámokat fodrozva a felázott füvön összegyűlő pocsolyák tetejére.
foci3.jpg
Ahogy ma állunk azt lesz érdekes figyelni, meddig tarthat ez az eredménykényszer nélküli, TAO pénzekkel és állami támogatással bőven kitömött kegyelmi állapot? Mikor unja meg ÉdesViktor a szarszagot amit rajongott sportja áraszt magából? Meddig hiszi azzal a futballokos fejével, hogy ennyi embernek szükséges ingyenélni a fociból, hogy tulajdonképpen haladunk, sőt, egyenesen irányt mutatunk, amit ha beáraznak nyolc meg hat bekapott gólokkal és degecikínos vereségekkel, akkor csak pechünk volt. Mikor érti meg, hogy klubszinten sem az érdekes hány ponton azonosít a nézőket beengedő biometrikus szkenner, hanem, hogy kapura lövés nélkül meccset nyerni nyögvenyelős lesz. Igen, jól érted, a magyar "sztárklubnál" az elfogadott taktika, hogy idegenben kontrajátékra rendezkedünk be, és adott esetben nem mászunk el góllövés szándékával az ellenfél kapujáig.
Mi? Hogy focit gólra játsszák és nem a saját kapu elé betömörült, behugyozott védők létszámfölényére? Ezt mi már el is felejtettük. Nálunk, Hülyemagyarázatisztánban pont elég, ha a két meccsen égő szövetségi kapitány aszongya: "Persze, tudni kell, itt Európa élcsapatai szerepelnek a tornán, a portugáloknál minden játékos egyénileg kiváló képességekkel rendelkezik." - és máris megnyugszunk: hisz ezek az élcsapatok, akiktől nem szégyen semmise, mert a játékosaik egyénileg kiválóak, amíg a mieink ezek szerint nem azok. No, Mészöly legalább őszinte, így kormányszóvivő nem lesz belőle a jövőben, de a foci körül biztos maradhat. Elvégre sóval beszántásról és a semmiből újjáépítésről szó nincs, mi tovább bízunk benne, hogy a felcsúti jóisten és Puskás szelleme egyszer csak megsegít.
Épkézláb edzőket, szakvezetőket addig sem képzünk, mert azt meg minek? Uff.
http://varanus.blog.hu/2014/07/23/lassuk_be_a_magyar_foci_halott |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 23:35:04, szerda
|
| |
| |
El Qro megmondta: “Ha nem tetszik?!-el lehet innen menni!"
Döbrögi megvalósitja!
“...sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem olyan, ami vonzó lehetne. Nincsenek munkahelyek, beruházások, nincs gazdasági növekedés, és nincs igazán kilátás sem arra, hogy ez hamarosan megváltozna..."
-De hiszen szárnyalunk! Már legalább két éve!
Jah! Vagy hogy elfelé? El innen?
Az is szárnyalás! Mint ahogyan a döbrögista közgazdász (?) szerint a negativ “NÖVEKEDÉS" is NÖVEKEDÉS!
Nézőpont kérdése az egész! Persze innen-alulról nézve-nem szép látvány! De még cudarabb érzés! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 23:31:55, szerda
|
| |
| |
Így szokik hozzá a magyar közigazgatás a költségvetési zárolásokhoz
ma 15:31
26 10
,,Nem tudom, mi lesz, gondolom, rábaszunk, ahogyan tavaly. Meg tavaly előtt"
- válaszolta egy civilszervezet vezetője arra a kérdésre, mire számít most, hogy a kormány a múlt héten 110 milliárdos költségvetési zárolásról határozott. A civilszervezet olyan feladatokat is végez gyakorlatilag önszorgalomból, amik állami támogatásokra is jogosulttá teszik, de a vezető már nem számít arra, hogy idén pénz érkezzen.
,,Ez volt tavaly is, csak akkor már májusban jött a zárolás. Épp bent volt egy kérelmünk a minisztériumban, és telefonon mondták is, hogy rendben lesz, de aztán mégsem volt rendben. Azt mondták, hogy a nekünk szánt pénz nem volt lekötve, így elveszett. Aztán az év vége felé jött a telefon, hogy úgy néz ki, feloldják a zárolást, úgyhogy adjunk be még egy támogatási igényt. Hát mondom, az a rendezvény, amire kellett volna a pénz, az már megvolt, megcsináltuk saját zsebből."
2009 óta minden évben volt költségvetési zárolás
Július 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, ami összesen 110 milliárd forintnyi, azonnali költségvetési zárolást rendelt el. Hogy pontosan a költségvetés mely sorairól kell elvonni, azt nem a kormány határozta meg, a miniszterekre bízta, hogy eldöntsék, hol fagyasztják be a forrásokat. A kormányhatározat csak minisztériumokra lebontva határozta meg, hogy mennyit kell spórolni.
Költségvetési zárolás minisztériumonként (milliárd forint) | Create Infographics
Ezen az ábrán látszik, hogy közvetlenül a minisztériumi fejezetekről ez a zárolás nem von el annyi pénzt, mint a tavalyi. Összességében viszont az idei 110 milliárdos zárolás mégis nagyobb, mint a 2013-as, idén ugyanis többet vonnak el az olyan, minisztériumoktól elkülönítve működő pénzalapoktól, mint a Nemzeti Kulturális Alap, a Földalap vagy a Foglalkoztatási Alap. Azaz helyesen szólva, ezektől a szervektől nem elvonják a pénzt, hanem arra kötelezik őkek, hogy milliárdokkal javítsák a mérlegüket.
De az eredmény ugyanaz:
kevesebbet tudnak költeni ezek az állami intézmények.
Ezzel zsinórban az idei a hatodik olyan költségvetés, amiben az év közben kell forrásokat zárolni annak érdekében, hogy tartható legyen a hiány. Pedig tavaly nagyon arról volt szó, hogy az a zárolás lesz az utolsó. Azt azzal indokolta a kormány, hogy Magyarország csak így kerülhet ki az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
,,Dehogy hittük el, hogy a tavalyi az utolsó! Aki ma Magyarországon minisztériumi főosztályvezető, és nem készül arra, hogy félév táján zárolják a forrásait,
az elképesztően naiv vagy teljesen hülye.
Mi is még év elején megbeszéltük az államtitkárral, hogy kötelezettségeink vannak a szakma felé, évek óta nem tudunk annyi forrást kiadni a szervezeteinknek, amennyit az év elején ígérünk.
Ezért igyekszünk kiszórni minél több pénzt, amilyen hamar csak lehet, és nem megvárni, hogy zárolják a sorainkat.
Általában az államtitkárok informálisan utasítják is erre a beosztottjaikat"
- mondta egy minisztériumi főosztályvezető.
Viszont az, hogy a minisztériumok készülnek a zárolásokra, oda vezet, hogy sok esetben olyan költségtervekre is adnak támogatást, amikre egyébként rossz kidolgozottságuk vagy hiányosságaik miatt nem adnának.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik dolgozója így foglalja össze:
,,Az egyik oldalon ott van a szakma, amit elméletileg képviselne ez az államtitkárság, a másikon meg ott van a költségvetési fegyelem. Azokat az embereket, akik az NGM-ben megmondják, hogy a hiánycél tartásához ennyi meg ennyi milliót kell elvenni innen és innen, nem érdekli, hogy mi évek óta ígérgetünk a támogatandó szervezeteknek, hogy jövőre lesz pénz. Ezért hát addig nyomjuk, amíg el nem veszik. Oszlopos baromságokat persze nem támogatunk,
de a zárolástól való félelmünkben nem egy olyan kérvényre adtunk már támogatást, amit egy normális évben végigolvasás nélkül dobtunk volna vissza."
Erre jó példa, ami 2012 végén történt. Ebben az évben ősszel jött egy komoly zárolás, majd karácsony előtt pár nappal, amikor a kormány már jobban látta, mire marad pénz és mire nem, a költségvetési tartalékból hirtelen kiosztott pár milliárd forintot. Viszont a pénzhez jutó szakterületeknek mindössze 5 napjuk maradt az év végéig arra, hogy a kapott pénzeket kiszórják a támogatandó szervezeteknek. Az Origo tavalyi cikkében ezt így írta le egy kormánytisztviselő:
,,Hogy várjuk így el, hogy normális költségtervet küldjenek be hozzánk? Sehogy. Gyorsan kiválogattuk azokat, akiknek a zárolás előtt adni akartunk pénzt, aztán felhívtuk őket, hogy két órán belül legyen projektterv.
Mindegy milyen, csak legyen."
A minisztériumok persze - mint minden zároláskor - most is próbálnak faragni az igazgatási költségeikből is. Ezeken van például a nemzetközi utak finanszírozása, erre azonban egyébként is minden évben egyre kevesebb jut.
,,Már lassan oda is csak nehezen jutunk el, ahová muszáj" - mondta egy kormánytisztviselő. ,,Voltam már olyan megbeszélésen is, ahol azt kellett bizonygatnom, hogy miért fontos elmenni egy olyan nemzetközi szervezet taggyűlésére, aminek Magyarország is a tagja, és erre azt mondták, hogy felesleges elmenni, úgysem lesz pénz kifizetni a szervezetnek a tagdíjat. Nem tudtam mit válaszolni."
http://444.hu/2014/07/23/igy-szokik-hozza-a-magyar-kozigazgatas-a-koltsegvetesi-z arolasokhoz/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 23:05:18, szerda
|
| |
| |
Beérett a Döbrögivel szembeni uniós undor, és a hazai Nagy Lenyúlások közös gyümölcse! Elfogyott a lé, Brüsszel nem csorgat vissza semmit, a pénzek pedig nagyon kellenének!
Mert a stadionok épülnek, biztos van még kilátásban néhány emlékműféle is, no meg hát az udvartartást-bár szűkebbre vették a parlamenti mamelukhordát-apanázsolni kell. Hogy a Döbrögi-bunker megvalósitásáról ne is szóljunk! Szóval nagyon is kéne az a lóvé!
Ám ha nem jön?-nem jön! Nyicsevo! Van még tán' egy kis lefejni való a magyarokon?! Persze szigorúan “nemmegszoritás" formájában.
Meglássátok feleim: LESZ MÉG BIRKAMENETDÚLÁS OTT BRÜSSZELBEN! (Ott is!) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:44:34, szerda
|
| |
| |
2014-07-23. 21:29
Jáír Lápid izraeli miniszter: "A humánus magatartásunknak is van határa"
Jáír Lápid izraeli miniszter, az egyik kormánykoalíciós párt elnöke, a rossz emlékű, magyargyűlölő Joszéf Lápid fia néhány perccel ezelőtt az Izraeli Tv 2 Híradójában indulatosan kijelentette: "a humánis magatartásunknak is van határa".
Jáír Lápid erkölcsöt prédikál a magyaroknak az Országházban
Jáír Lápid izraeli pénzügyminiszter, a Van Jövő kormánykoalíciós párt elnöke néhány perccel ezelőtt az Izraeli Tv 2 Híradójában a többi között ezt mondta: "az a szándék, hogy az ENSZ bizottságot kíván fölállítani az izraeli hadsereg által a Gázai övezetbeli polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására, nem más, mint mocskos képmutatás, mert a mienk a világ legerkölcsösebb hadserege", jelentette ki a Budapesten nem is olyan régen a magyaroknak az Országház szószékéről erkölcsöt prédikáló, a Jobbikot "magyar" politikusokkal közösen mocskoló Lápid.
Hogy mennyire igaza van, azt bizonyítja a Kudsz el-Ihbárijjá hírportál által kitett videó is, amelyen az látható, hogy a világ legerkölcsösebb hadserege robbantással miként rombol porig egy nyolcemeletes lakóházat a gázavárosi Tell el-Havá negyedben.
"Jelenleg komolyan fontolgatjuk a Gázai övezet megszállását, s egyáltalán, föl kell számolni a Hamász infrastruktúráját még mielőtt a tűzszünetről beszélnénk. A humánus magatartásunknak is van határa", jelentette ki Budapest díszvendége. Lápid ezután fölindultan és harcias hangnemben így folytatta: "a humanista megfontolások miatt egyetlen katonánk sem sebesülhet meg a Gázai övezetben. A Hamász terrorszervezet, amelyet meg kell semmisíteni. Ez a legfontosabb célunk."
Hering J. - Kuruc.info
További részletek: http://kuruc.info/r/4/130760/#ixzz38KJ1yoJ3
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:42:18, szerda
|
| |
| |
Az OTP perli az államot
gazdaság
ma 21:22
Az OTP csoport és tagjai - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Lakástakarék - élni fog a devizahiteles törvény adta perlési joggal a devizahitel-szerződései védelme érdekében, és mérlegeli, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordul-e - közölte a csoport szerdán.
Az OTP csoport továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelszerződés-kötési és -módosítási gyakorlata mindenkor megfelelt az aktuális törvényi szabályozásnak. Ezt a pénzügyi felügyelet is folyamatosan ellenőrizte és megfelelőnek minősítette.
A bank MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelenlegi jogszabályban kimondott, illetve megdönthető vélelemként rögzített feltételek új, a devizahitel szerződések megkötésének időpontjában ismeretlen elvárásokra alapulnak. Ezért kívánnak élni az abban biztosított lehetőséggel, amely alapján bíróságon dönthetik meg az egyoldalú szerződésmódosítási feltételekre vonatkozó “tisztességtelenség" vélelmét.
A bank korábbi közlése alapján az OTP csoport egészének az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy
27 milliárd forint.
Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra képzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásuknál a törvénybe az elfogadás előtt nem sokkal bekerült elévülési szabályok miatt.
Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek az OTP szerint a devizaalapú hitelek esetében
közel 90 milliárd forintot,
a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további
20-30 milliárd forintot érinthetnek.
A törvény elfogadott változata 40 milliárd forinttal növelte az általuk várt összeget - tudatta a bank július elején. (MTI)
http://444.hu/2014/07/23/az-otp-perli-az-allamot/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:29:44, szerda
|
| |
| |
Oroszország valódi alternatíva lehet Magyarország számára
Alexander Latsa egy francia újságíró és elemző, aki Moszkvában él. Ő az orosz RIA-Novosti hírügynökség egyik hírszerkesztője, és szerkesztője egy honlapnak (www.alexandrelatsa.ru), amely Eurázsia geopolitikájával és demográfiájával foglalkozik. Együttműködik az orosz eurázsiai mozgalommal és több intézménnyel a geopolitika terén. Számos könyv társszerkesztője, Putyin rendszerének kitűnő ismerője. Moszkvából adott interjút a Magyar Jelennek.
- Először is, milyen a jelenlegi politikai helyzet Oroszországban? Moszkvában él, hogyan látta a választások körüli vitát, valóban feszült a helyzet?
- Nem egyáltalán nem, a helyzet soha nem volt feszült. Voltak a választásokat követően, december 4-én, politikai tüntetések, amelyeket a választási eredményeket vitatók szervezték. Ezek gyorsan Putyin elleni tüntetésekké változtak. A megmozdulásokon részt vett néhány tízezer ember Moszkvában, és csupán néhány százan vagy néhány ezren más városokban, ami valójában nagyon kevés az orosz lakossághoz, 143 millió emberhez viszonyítva. A nyugati sajtó túldramatizálta ezeket az eseményeket, de összességében a megmozdulások nem fajultak összecsapásokká, sem a rendőrséggel, sem pedig a különböző mozgalmak között. Február 4-e, szombat óta azonban sok minden megváltozott. Eddig a Putyin ellen tüntetők azt hangoztatták, hogy övék az utca és ők képviselik a népet, de február 4-én, nagyszabású Putyin-párti tüntetések voltak szerte Oroszországban (több mint 100 ezren voltak Moszkvában). Az igazi Oroszország egyértelműen kiállt Vlagyimir Putyin mellett.
- Putyin ellenzői egy rendkívül sokszínű társaságot képeznek: liberálisok, kommunisták és a szélsőjobboldali csoportok. Kik ezek, mit akarnak, van-e közöttük némi politikai közeledés?
- Nincs politikai közeledés közöttük, hacsaknem a Putyin elleni gyűlölet. Ez a fő probléma az ellenzékiek körében: a vegyes politikai összetétel. Találunk közöttük liberálisokat, nacionalistákat, szélsőbaloldali-antifasiszta csoportokat, anarchistákat, monarchistákat, a homoszexuálisok és leszbikusok jogaiért harcolókat, és számos civil csoportot és elégedetlenkedőt, akik egyetlen politikai pártot sem támogatnak.
Három nagy politikai irányzatra lehet őket felbontani:
1. a liberális, Nyugat-barát és Amerika-barát irányzat, amelyet olyan liberális politikusok képviselnek, mint a milliárdos Michael Prokhorov
2. a mérsékelt nacionalisták (az úgynevezett Nemzeti Demokraták) szintén Nyugat-barát irányvonalat képviselnek. Ezt az irányzatot képviseli a blogger Alexei Navalny, aki koalícióba szeretné tömöríteni a nemzetieket és a liberálisokat: ez lenne a ,,narancsbarna front."
3. és a szélsőbaloldali antifasiszta és antikapitalista irányzat. Kétségkívül a fő közös pont közöttük, az Egyesült Államok általi támogatottság, ennek egyik fényes bizonyítéka, hogy nemrégiben egyes ellenzéki vezetőket fogadta az amerikai nagykövet (sok orosz azt mondja, hogy azért mentek, hogy átvegyék a parancsot). Alexei Navalny-t például nyíltan pénzeli a New Endownment for Democracy nevű amerikai civilszervezet, amely minden ,,színes forradalom" kirobbantásában szerepet játszott. Röviden, ezeket az ellenzéki vezetőket azért fizetik, hogy a nyugati demokráciát propagálják Oroszországban.
A tüntetők között megtalálhatjuk még az apolitikus tiltakozókat is, akik legtöbben a moszkvai burzsoázia képviselői és jellemzően egyfajta kisebbségi komplexusban szenvednek a Nyugattal szemben: úgy tartják, hogy Nyugaton minden jobb, különösképpen a tökéletes demokrácia!
- Mi a véleménye arról, hogy a szavazatokat alighogy ös-szeszámlálták, külföldiek által finanszírozott(mint Soros György) nem kormányzati szervezetek, valamint némely országok nem késlekedtek megkérdőjelezni a választási eredményeket? Gondolja, hogy valóban történtek választási csalások?
- Több ezer csalást azonosítottak úgy az orosz, mint a nyugati megfigyelők,de a hatalmon lévő párt (Egységes Oroszország) delegáltjai is jeleztek csalásokat. Nyilvánvaló, hogy sok kisebb csalásra került sor, de ezek nem csak az Egységes Oroszország hibái, és egyébként sem változtatták volna meg a választások kimenetelét, hiszen az Egységes Oroszország messze a legtöbb szavazatot érte el egész Oroszországban. A valóságban, a tavaly decemberi választások lehettek valószínűleg Oroszország történelmének legigazságosabb választásai, mivel rendkívüli felügyelet alatt zajlottak. ,,Elképesztő", hogy a liberális politikusok, akik ma kimentek az utcára tiltakozni, az 1990-es években nem tiltakoztak, miközben akkoriban sokkal zavarosabban zajlottak a választások, mint ma. A választások mérlege azt mutatja, hogy a baloldali pártok (a Kommunista Párt és az Igazságos Oroszország) erősödtek, míg a liberális pártok, amelyek a nyugati minták partizánjai, nagyon gyengén szerepeltek. Már a választások másnapján olyan videók kezdtek el keringeni a világhálón, amelyek választási csalásokat lepleztek le, de céljuk leginkább a közhangulat hergelése volt. Azóta sokról bebizonyosodott, hogy hamisan összeszerkesztett videók voltak és legtöbbjüket egy kaliforniai szerverről tették elérhetővé. Önök szerint mi célból?
- Tizenkét évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy Oroszország a szakadék szélére került Borisz Jelcin egy évtizedes elnöksége alatt és a gazdasági liberalizáció következtében. Hogyan sikerült Putyinnak talpra állítania az országot?
- 1993-tól 1998-ig Oroszország bruttó hazai összterméke (GDP) jelentősen lecsökkent, olyannyira, hogy 1998-ban Oroszország közel került a fizetésképtelenséghez. 1998- ban az államadósság elérte a 160 milliárd dollárt, vagyis a GDP 66 %-át. Oroszország azóta jelentősen csökkentette az állami kiadásokat és profitált az olaj-és gázpiac adta lehetőségekből. Fontos strukturális reformok is történtek 1998 és 2002 között, úgy mint az új adótábla bevezetése (amely tartalmazza az alacsonyabb adózást a kis- és középvállalkozások esetében), vagy mint az új törvények kihirdetése. Alig egy évvel a fizetésképtelenség állapota után, az orosz gazdaság újra növekedésnek indult, átlagosan mintegy 7 %-kal bővült évente egy évtizeden keresztül, egészen a 2008-as válságig. Nyilvánvaló, hogy eme gazdasági növekedés mögött az 1998-as válsághelyzet után bevezetett reformok állnak, amelyek még jóval az olajár-emelkedés (ami előnyös Oroszország számára) előtt éreztették hatásukat. Sokan nem tudják, hogy az orosz gazdaság felélénkítését nem Putyin kezdte el, hanem Jevgenyij Primakov. Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésének volt egy másik pozitív hatása is: helyreállította az állam tekintélyét és visszaállította a gazdaság politikai irányítását.
Ennek részeként sor került a maffiával való leszámolásra, és az oligarchák letartóztatására vagy semlegesítésére (sokan Angliába vagy Izraelbe menekültek). Az oligarchák, akik Oroszországban maradtak, kénytelenek az új játékszabályoknak megfelelően tevékenykedni: rendesen adót kell fizetni és nincs beleszólásuk a politikába.
- Hogyan alakul Oroszország demográfiai helyzete, amely az 1990- es években drasztikus csökkenésnek indult? A fehér oroszok fölénye az Orosz Föderáción belül valóban veszélyben forog, mint ahogy azt egyes nacionalista csoportok állítják?
- 1990-ben Oroszország lakossága 149 millió volt, 2001-re ez a szám 145 millióra, 2007-re pedig 142 illióra csökkent. Oroszország 7 millió főt vesztett kevesebb, mint 20 alatt. Az orosz nép eltűnésének folyamatát, amely évente átlagosan 400 ezer fővel csökkent, úgy tűnt lehetetlen megállítani: egyes demográfusok 2050-re kevesebb, mint 77 millió oroszt vetítettek előre. 2000-ben Oroszország közel 1 millió lakost vesztett! Putyin hatalomra kerülése óta a gazdaság gyors helyreállítása és a szociális helyzet javítása kétségkívül jelentősen hozzájárultak az orosz születési arány fellendítéséhez. Putyin 2005-ben, orosz elnökként állami prioritásként kezelte a demográfiai kérdést. Egy sor intézkedést hoztak, hogy ösztönözzék a születési arányt és segítsék a fiatal párokat egy második vagy akár egy harmadik gyermek vállalásában. 2011-ben, az ország már ,,csak" 131.508 lakossal csökkent: a születési ráta 10 éve folyamatosan emelkedik, Oroszország jó úton halad, hogy leküzdje demográfiai válságát. 2010-ben a születési arány magas volt az ázsiai területeken, de ezek alacsony népességű vidékek. A születési arány magas a kaukázusi muzulmán köztársaságokban is, de a halandóság is magas, és így ezen területek népessége nem növekszik lényegesen. Az oroszok többsége szerint, az ország szláv és ortodox (73%-a lakosságnak) alapokra épül, de az Orosz Föderáció valamennyi kisebbségét egyesíti a hazafiság, mely sokkal fontosabb, mint a kulturális, etnikai vagy vallási különbségek. Valószínűleg ez a hazafiasság a sokféleségben az, ami hiányzik az EU-ban, hogy megvalósítson egy valódi politikai elképzelést.
- Hol tart a Putyin által 2011- ben meghirdetett Eurázsiai Uniótervezete, amelyhez Magyarország is csatlakozhatna?
- Az eurázsiai uniós projekt elkezdődött, hiszen az unió már létezik vámunió formájában (áruk és személyek szabad mozgása) Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország között. Politikai közeledés van folyamatban Kirgizisztánnal, Tadzsikisztánnal és Örményországgal. A projekt célja egy jelentős gazdasági pólus létrehozása Nyugat- Európa és a dinamikusan fejlődő ázsiai csendes-óceáni térség között. Hosszabb távon a tervek szerint a cél egy eurázsiai gazdasági közösség létrejötte Lisszabontól Vlagyivosztokig. Az elképzelt projekt méretéhez viszonyítható Vlagyimir Putyin politikai dimenziója is. Vonzónak találom az ötletet, hogy Magyarország is csatlakozzon ehhez az új táborhoz, amely geopolitikai ellensúlyt képezhetne a nehéz helyzetben lévő és talán jövő nélküli EUval szemben, ha ez utóbbi nem válik egy valódi politikai unióvá, amely tiszteletben tartja a nemzeteket. Emellett Magyarország osztozik Oroszországgal egyfajta sztyeppei hagyományban, és Magyarország kétségtelenül a legnyugatibb eurázsiai kultúrájú ország. Más okok miatt, ez az eurázsiai szövetség sok egyéb európai ország számára is vonzó lehet, különösen olyan országok számára, amelyek két világ határán helyezkednek el, gondolok itt Ukrajnára, Görögországra, Bulgáriára, Szerbiára, Ciprusra vagy Moldáviára.
- Hogyan szemlélték Oroszországban a Magyarország körüli médiahisztériát ?
- Emlékeztette az oroszokat a Putyin és Oroszország körüli médiahisztériára. Érdekes itt megjegyezni, hogy ez az acsarkodás Putyin és Orbán ellen ugyanazoktól a politikusoktól és médiáktól ered. Az oroszok nagy figyelemmel kísérik a magyarországi helyzetet, mivel ez egy ország, amelynek persze közös múltja van Oroszországéval, de főleg azért, mert a magyarországi helyzetet egy az EU berkein belül kialakult törésvonalnak tekintik.
- Hogyan látják Oroszországban az európai országok adósságkrízisét ?
- Oroszországnak van oka aggodalomra, hiszen az EU a fő energetikai importőre. Az orosz gazdaság 10 év alatt látványosan javult és sikerült még a 2008-as válságon is túltennie magát : a kereskedelmi hiánya majdnem lecsökkent a nullára és a rubel egy stabil pénznemmé vált a dollárhoz és az euróhoz képest, a munkanélküliség viszonylag alacsony (kb. 6 %), a gazdasági növekedés tartós. Az orosz gazadaság számára még persze vannak nagy kihívások, de összességében a helyzet kielégítő más országok gazdasági elyzetéhez
viszonyítva. Oroszországnak olyan politikai elitje van, amely képes volt a jó reformok bezetésére, amelyek lehetővé tették, hogy az ország visszanyerje pénzügyi függetlenségét és csökkentse eladósodottságát. Európának hiányzik egy ilyen elit
- Az Egyesült Államok mostanában hivatalosan is kifejezte aggodalmát a Szíriának szánt orosz fegyverszállítmánnyal kapcsolatban. Melyek az orosz diplomácia céljai és mely eszközökkel rendelkezik a Közel-Keleten ?
- Szíria a szimbóluma annak az amerikai és orosz harcnak, amely a Közel-Kelet feletti befolyásért zajlik. Az oroszok nem szeretnék, hogy egy a líbiaihoz hasonló forgatókönyv megismétlődjön a térség egyetlen országában sem, mert az amerikai idióta mesterkedéseknek köszönhetően már nem először erősödne meg a radikális iszlám, ami nem tetszik Moszkvának. A Kreml egy status quo-t szeretne a térségben, legalább Szíria és Irán esetében. Az orosz diplomácia lehetőségei viszont eléggé behatároltak : a vétójogának az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsában talán lehet hatása... ha a nemzetközi jogot tiszteletben tartják. Emlékezzenek 1999-ben a NATO az ENSZ beleegyéze nélkül bombázta Szerbiát.
- A múltban Oroszország rendkívül domináns viszonyban volt a « birodalmához » tartozó országokkal és népekkel, legyen itt szó a Szovjetunió tagországairól vagy Közép-Európa országairól. Gondolja, hogy Oroszország képes lenne egyenrangú viszonyokon alapuló kapcsolatot kialakítani a volt birodalmához tartozó országokkal és képes lenne egyes közép-európai országok számára egy alternatív szövetséget ajánlani a jelenlegivel szemben?
- Igen, őszintén gondolom. Oroszország egy hatalmas ország többezer kilométeres határvonallal, amelyet sokszor nehéz kezelni. Annak szükségessége, hogy egy közeli idegen ország stabil baráti viszonyban legyen Oroszországgal, már nem ideológiai kérdés, hanem egy erőteljes geopolitikai és földrajzi nyomásra adott válasz. A történelem egy lapján már átlapoztunk, a Szovjetunió már nem létezik és fel kell mindenkinek tennie a kérdést, hogy mit hoz a jövő ? Az orosz és a magyar európai és keresztény népek, és immáron ugyanazokkal a veszélyekkel kell szembenézniük : a totalitárius amerikai birodalmi törekvésekkel, a veszélyesen alakuló népesedési helyzettel, az instabil arab világgal, vagy
olyan új óriások feltörekvésével, mint Kína.
http://alexandrelatsa.ru/2013/01/oroszorszag-valodi-alternativa-lehet-magyarorsza g-szamara/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:24:06, szerda
|
| |
| |
Egyetlen fillér sem jött április óta Brüsszelből
magyarip
július 22., kedd 8:08
Április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből tudtuk meg, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar pénzosztó rendszer átszervezésével, és ezért arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy egyelőre nem akarják kifizetni az új rendszerben keletkezett számlákat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU-s pályázatok brüsszeli finanszírozása leállt.
A Miniszterelnökség a cikkünk megjelenése napján rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nincs semmi baj, néhány információra kíváncsi csak a bizottság, és mire a következő negyedéves számlákat ki kellene Brüsszelnek egyenlítenie, addigra minden megoldódik, és jön majd a pénz, nem lesz fennakadás.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár akkor arról beszélt, hogy néhány hete egyenlítette ki Brüsszel a legutóbbi számlaigényeket, és mivel Magyarország úgyis csak negyedévente küldi ki a felhalmozódott számlákat Brüsszelbe, mire a következő kifizetési idő eljön, addigra minden rendben lesz.
Ehhez képest a helyzet most ez:
A magyar kormány egyetlen számlát sem küldött el Brüsszelnek április óta.
Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki.
Pontosan ott tartunk mint áprilisban, amikor azt írtuk, hogy baj van.
Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket.
Még vizsgálódnak
Az ügyben kis lépések persze történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.
A másik jelentés, amit Brüsszelben vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet.
Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.
Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.
Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hiába kérdeztük. Máshonnan úgy értesültünk, hogy Brüsszel nem tervez nyilvános választ adni, hogy mit szóltak a magyar intézményrendszer átszervezéséhez. Nem lesz közlemény, hogy a vizsgálaton megfelelt-e a magyar kormány, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.
A hivatalos brüsszeli álláspont ugyanaz, mint május elején volt: a magyar fél ha akar, akkor küldhet ki számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.
Felfüggesztés a szó EU-jogi értelmében továbbra sincs. Csak éppen az a helyzet, hogy nem jön pénz az EU-tól.
Meddig bírjuk nélküle?
A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert. És ha nem fogadja el, akkor jöhet a ,,korrekció", vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki.
Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.
A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből. Az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést:
,,A biztonsági intézkedés azért is célszerű, mert az uniós támogatások maradéktalan felhasználása érdekében egyes fejlesztéseket várhatóan nem uniós, hanem hazai költségvetési forrásból fogunk megvalósítani. Az így ,,felszabaduló" uniós keretet a kormány más beruházásokra fogja fordítani."
Itt a nemzetgazdasági tárca feltehetően az útépítési pályázatok problémáira utal, ahol hamarosan eldől, hogy mennyi lesz a büntetés. A felszabaduló keretről szóló szöveg pedig arról szól, hogy új pályázatokat ki lehetne írni a ki nem egyenlített számlák keretére. Ám ha a régi pályázatokat a korábbi közbeszerzések hibái miatt nem fizetik ki, az új pályázatokat viszont a kifizetési bürokrácia átszervezése miatt nem fizetik ki, akkor ebben hiába bízik a kormány. És ennek újabb zárolás, vagyis megszorítás lehet a vége.
Idén legalább 1000 milliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható.
http://444.hu/2014/07/22/egyetlen-filler-sem-jott-aprilis-ota-brusszelbol/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:21:07, szerda
|
| |
| |
Brüsszel az időt húzza, nem merik korlátozni az orosz földgázimportot
2014.07.23 16:55
Több mint egy hetes késéssel, az oroszellenes szankciók harmadik szakaszának kiszivárogtatásával kezdett foglalkozni a nyugati média. Mostanra már a hivatalos köröket is lefutották; amerikai szenátorok nyilvánosan felszólították Barack Obamát, hogy újabb szankciókat vezessen be az orosz gazdaság hadiiparával, energetikai és pénzügyi szektorával szemben, valamint nyilvánítsa terrorista szervezetté a Donyecki Népi Köztársaságot. A javaslatot a külügyi bizottság elnöke, Robert Menendez, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Dianne Feinstein, és a katonai szolgálat vezetője, Carl Levin írta alá. A beadást követően máris jöttek a hírek, miszerint az Európai Unió szintén "megkezdte" az újabb szankciók tárgyalását.
Hídfő.net | Európai Unió
A dolog érdekes vonatkozása, hogy a most "kiszivárogtatott" szankciókat már a 16-i brüsszeli csúcstalálkozón beiktatta volna az Európai Unió, - amit végül nem tettek meg, mert az orosz médiához még a tárgyalásukat megelőzően eljutott a szankciók teljes tervezete és az orosz sajtó már akkor az új szankciók főbb pontjait elemezte, amikor Brüsszelben még meg sem kezdődött a csúcstalálkozó, amin előterjesztették volna a tervezetet. Ezt a "kiszivárogtatást" egy hét elteltével hozta elő az európai média. Vagyis nem új dologról van szó, mindössze egy hétig tartott nekik kitalálni, hogyan reagálják le a kialakult helyzetet.
Az Európai Unió a szankciók harmadik szakaszával megtiltja, hogy az európai állampolgárok befektetéseket intézzenek Oroszországban, tilalmat vezet be a kőolaj és földgáz behozatalára. A szankciók helytelen voltával Brüsszel is tisztában lehet, mert a földgázimport tiltását egy hete akarták beiktatni, mégsem tették meg. Vagyis blöffölnek. Ezért nem beiktatják a szankciót, hanem "kiszivárogtatják".
Valójában a brüsszeli vezetőknek fogalma sincs, hogyan tudnák kiváltani az orosz földgázt, emiatt időhúzásra törekszenek. Mint kiderült, az amerikai szenátorok sem gondolják komolyan, hogy az Egyesült Államok cseppfolyósított földgázt szállíthatna az Európai Unióba.
http://www.hidfo.net/2014/07/23/brusszel-az-idot-huzza-nem-merik-korlatozni-az-or osz-foldgazimportot
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-23 22:19:34, szerda
|
| |
| |
Alkotmánybíróság: itt a vége
2014.07.22. 00:16 timargabor
Amióta áll a kétharmad, a többségi párt már nem tartja magát ahhoz, hogy az alkotmánybírák jelölése szavazati arányok szerint történjen. Megteheti: semmi jogi kényszer nincs erre. Aztán egy idő után természetesen a Fidesz itt is többségbe kerül azzal, amit mi "józan észnek" tartunk, a fideszdroidok már a korábban delegált jobboldali bírákkal is szembekerülnek, és egy idő után törvényszerűen többségbe is jutnak.
Az elmúlt hetek már megmutatták ezt a jelenséget. Az, hogy a takarékszövetkezeteket államosítani, majd egy kiválasztott félnek újraprivatizálni alkotmányos dolog, és nem sérti a tulajdonhoz fűződő alapjogot, igen szélesre tárja a magántulajdon értelmezhetőségét. Az, hogy a trafikpályázat veszteseinek szabad vállalkozáshoz fűződő jogai nem sérültek, ha nem is az előző mértékben, de szintén. Mindkét döntés az Alkotmánybíróság (AB) elmúlt időszakának gyöngyszeme, mindkét eset kulcsszava a "közérdek" (hm, emlékszünk korábbról ilyen érvelésre?). Tegnap azonban felkerült az i-re a pont. Igen, a budapesti önkormányzati választási törvényről van szó.
Korábban a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán, arányos szavazás szerint választottuk: ha A párt 60%-ot, B pedig 40%-ot kapott, akkor az előbbi 60, utóbbi pedig 40 százaléknyi képviselőt küldhetett - a valóságban ennél kicsit többet, mert az 5% alatt teljesítő listák nem kaptak mandátumot. Ezt most, pár hónappal a választás előtt a fideszes országgyűlési kétharmad átírta: ülhessenek be a kerületi polgármesterek a közgyűlésbe. Miért? Csak. Mert így nyerhet a Fidesz akkor is, ha esetleg véletlenül nem nyerne. Persze így sérül a szavazatok egyenlő értékének elve s a vesztes szavazatok elszámolása is. Gyorsan hegesztettek is rajta fideszék: kitalálták, hogy a döntéshez nem elég a képviselők többsége, a képviselt lakosság többsége is kell hozzá. És hát legyen azért kompenzációs lista is, mert azért ez a rendszer mondjuk a Jobbikkal meg az LMP-vel minősítetten babrál ki. Persze, ment a dolog az AB elé.
De kérem, ez így teljesen rendben van, alkotmányos, nincsen itt semmi látnivaló. Ezt mondta hétfőn az AB, betűvel leírva. Illetve még azt, hogy a kompenzációs szavazatok végképp nem egyenlőek, így az azért ne legyen - hadd kerüljön kizárólag csak a fideszmszp a közgyűlésbe. A közgyűlésnek pedig nyilván majd minden véleményalkotáskor lakosságarányt is számolnia kell, a bizottsági helyek kiosztásától a főpolgármester-helyettesek és a főjegyző megválasztásáig, gondolom ezek után, sőt Újbuda polgármestere természetesen hétszer annyiszor szólhat hozzá, mint Belváros-Lipótvárosé, nem? Mert ha nem, akkor meglehetősen kamu a taláros testület érvelése. Az AB elnöke szerint is jobb lett volna, ha más döntés születik, nem épp könnyű kritikával illetve kollégáit. A hírek szerint a határozat meglehetősen éles szavazás után született meg, a különvéleményekből pedig úgy tűnik, a fideszes pártdelegáltak tényleg átvették a többséget. Teljesen mindegy, kit küld már oda ősszel a Fidesz: a gyümölcs beérett, az AB is beállt a bólogató fékek és ellensúlyok közé.
A kérdésem a szokásos a még megmaradt elvszerű jobboldali, konzervatív alapállású Fidesz-szavazókhoz: rendben van ez így? Lehet a demokrácia alapműködése, a választás szabályozásában ilyen sufnituningot csinálni? Belefér ez pár hónappal a választás előtt - megjegyzem: utóbbira van szoci oldalról is példa: 1994-ben ugyanígy a választás előtt pár hónappal írták át lényegi ponton (többfordulósból egyfordulóssá téve) az önkormányzati választás szabályait. Akkor az is rendben volt?
Muszáj megkérdezni, mert ismétlem: itt már a rendszer alapműködésénél tartunk. Ha a választási rendszert a saját pártérdekeink szerint bármikor át lehet írni nekünk kedvezőbbre (hm, győzteskompenzáció, kamupártok, egyfordulós választás: megvan?), és eszerint lehet újra és újra nyerni (áprilisban egy szolid, de meglevő többséggel kétharmadot, most Budapesten esetleg kisebbséggel többséget), aztán a Parlamentben autofire módban küldeni az újabb bólogató bírákat az AB-ba, akkor ennek a rendszernek tényleg csak egy módon lehet majd vége. Arra meg inkább nem lennék kíváncsi, ha szabad.
http://kard.blog.hu/2014/07/22/alkotmanybirosag_itt_a_vege |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2014. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
589 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1109
- e Hét: 2596
- e Hónap: 13707
- e Év: 167203
|
|
|
Online
