|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2014-07-24 20:55:08, csütörtök
|
| |
| |
Az Alcsúti Arborétumról szóló posztunkon belelkesedve kedves olvasónk, Ninimimi felajánlotta, hogy megosztja velünk ismereteit és fotóit a Jeli Arborétumról. Ma az ő írását, annak is az első részét olvashatjátok.
Link
Hazánk földrajzilag, talajában és mikroklímáját tekintve talán legkülönlegesebb fekvésű arborétuma az Alpoktól szinte látótávolságban, a Vasi-Hegyháton fekszik. Amilyen érdekes és változatos a táj felszíne, olyan a növényzete is. A görög hitrege szerint aszfodéloszok világították meg Hadész birodalmát, az ,,alvilági mezőket": s ennek a tipikus mediterrán növénynek, a királyné gyertyájának (Asphodelus albus L.) a Hegyhát a legészakibb spontán előfordulása. Az atlanti csarabnak (Calluna vulgaris L.) a legdélibb, a tavaszi héricsnek (Adonis vernalis L.) az egyik legnyugatibb lelőhelye. De találni itt még szubborealis flóraelemeket is, mint az ernyős körtike [Chimaphila umbellata (L.) Barton] és a rovarfogó kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia L.) Észak és dél, kelet és nyugat, alföld és fennsík, földközi-tengeri, atlanti és kontinentális klíma ölelkezik ezen a helyen. Növényföldrajzilag a terület egészen pontosan a magyar flóratartomány (Pannonicum) átmeneti (alpokalji) flórajárásához (Castiferreicum) tartozik.
Link
Ezek a különleges adottságok a kerítésen kívüli környezet - belülről nézve - viszonylagos szegénységéhez képest a Jeli Arborétumba lépve testesülnek meg igazán. A gyönyörködtetően sokszínű növényvilág képében egy európai mértékkel is páratlan gazdagságú havasszépe-gyűjtemény (Rhododendron) látványa, kontinensek növényvilága tárul elénk, amelynek itteni létrejöttéhez hozzáértők felismerésére és kitartására volt szükség. Ambrózy-Migazzi István gróf 1922-ben ismerte fel a ,,hely szellemét", a ,,genius loci"-t, majd élete hátralévő, rövid szakaszában, 1933-ban bekövetkezett haláláig fejlesztette az akkor még csupán pár hektárnyi, bekerítetlen ültetvényt.
Link
Ezután több mint két évtizedes pusztulás és teljes elhagyatottság következett. A terület háború utáni gazdája, az Állami Erdőgazdaság gazdálkodási terveiben ekkor még erdősítésre kijelölt területként szerepelt, amit részben meg is valósítottak a későbbi arborétum helyén. Az ötvenes évek második felében azonban dr. Nagy László erdőmérnök - főmunkája közben - nyomára lelt Ambrózy egykori telepítéseinek az akkor már főleg legelőnek használt területeken.
Link
Rájött felismerésének lényegére és egyedülállóságára anélkül, hogy Ambrózynak írásos tervei maradtak volna fenn. A Jeli Arborétum következő évtizedeit felölelő, hosszú távú fejlesztési tervet készített, melyet sikerült elfogadtatnia az ötvenes-hatvanas években általában egyéb kiadásokat sokkal fontosabbnak tartó pártállami vezetéssel. A területet a sokszorosára növelték, bekerítették, és megindult terveinek megvalósítása, valamint a kapcsolatfelvétel a világ tudományos intézeteivel a szaporítóanyag beszerzése és tapasztalatcsere céljából. Elfogadta Ambrózy nézetét, mely szerint nem a természet, hanem mi magunk, felfogásunk, elfogultságunk tehet arról, hogy ősztől tavaszig ,,halott évszak" van kertjeinkben.
Link
A több mint 300 változatban virágzó növénytömeg mellett a terület különleges adottságait hasznosító, kontinensek növényvilágát reprezentáló növényegyütteseket alakított ki. Amerika, Japán, Szecsuán, Jünnan, a Himalája, Kaukázus, Kis-Ázsia, a Balkán, Olaszország lombos örökzöldjei varázsolnak szüntelen tavaszt az arborétumba.
Link
A legcsodálatosabb, szinte elképzelhetetlenül változatos szín- és illatgazdagság azonban májusban várja a látogatót, a havasszépe (Rhododendron) virágzásakor. Róla, valamint talaj és klíma iránti igényeiről, az arborétum további érdekességeiről a következő részben olvashatnak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-24 20:45:10, csütörtök
|
| |
| |
Több kertészeti szakkönyvben olvashatjuk, hogy a sárgarépa eredetileg nem narancssárga volt. Az első termesztett sárgarépák színe lila, citromsárga vagy fehér volt, a narancssárga csak később jelent meg. De hogyan, és miért? Erre a kérdésre egyik könyv sem adott választ. Végre Jamie és Adam (Az Állítólag c. műsor vezetői a Discovery csatornán) megválaszolták a blogjukban Link:
Link
,,A sárgarépa azért narancssárga, mert a narancs is narancssárga."
Nos, ettől nem lettünk sokkal okosabbak, de a történet annál érdekesebb.
A rómaiak által Kr. e. 35-ben alapított dél-francia kisváros, Arausio nevét eredetileg 'Aurenja'-nak ejtették. Valószínűleg ebből lett az orange, mikor a franciák a perzsa 'narang'-ot határozatlan névelővel 'un naranj' -nak mondták, majd a névelőt egyszerűen lecserélték az 'or'= arany szóra. Így ismerősebben is hangzott, meg értelmes is lett. Amikor hallgatag herceg, Nassau-Dilneburgi Vilmos 1544-ben megörökölte az Orániai hercegséget, felvette az Orániai Vilmos (William of Orange) nevet. Ő lett a németalföldi szabadságharc vezetője.
Ebben az időben a hollandokat tartották Európa legnagyobb répatermesztőinek. A répa színe akkor még lila, citromsárga vagy fehér volt. A 17. században aztán egy nagyobb béta-karotin-tartalmú fajtát nemesítettek ki, ez volt az első narancssárga sárgarépa. A holland farmerek Orániai Vilmos tiszteletére elkezdték nagyban termeszteni az új narancssárga színű fajtát, így a hagyományos fajták visszaszorultak. Politika és divat - ki gondolta volna?
Ma már az eredeti színű répák számítanak ritkaságnak. Sajnos, pedig ezek a színes répák remekül feldobják a salátákat. A következőkben 5 fajtát mutatunk be, amelyeket érdemes elvetni a kertünkben:
1. 'Cosmic Purple' A sárgarépa héja élénk lila, a belseje pedig narancssárga. Zamatos, édes fajta. Egy másik lila színű fajtát a 'Purple Dragon'-t is beszerezhetjük internetes áruházakban.
Link
2. 'Atomic Red' Ezek az élénk piros sárgarépák akár 20 cm-esre is megnőnek, és nagyon ízletesek. Megfőzve édesebbek, de nyersen is nagyon finomak.
Link
3. 'Snow White' A forgalmazók szerint ez a fajta volt a legnépszerűbb a középkorban, és ma is egyre több helyen termesztik. Krémfehér színű, ropogós húsú fajta. Megfőzve és nyersen egyaránt nagyon finom.
4. 'Lunar White' Ennek a fajtának krémfehér színe és enyhe íze van, igazi csemege.
Link
5. 'Amarillo' Ha citromsárga színű fajtát szeretnénk, akkor az 'Amarillo' a legjobb választás. A gyökér akár 20 cm hosszú is lehet, a húsa nagyon édes.
Link
A hagyományos fajták közül nálunk ezek a leggyakoribb konyhakertben termeszthetők:
Nantesi: narancssárga színű, jó terméshozamú, édeskés ízű.
Ibiza: vörös színű, kiváló ízű fajta.
Párizsi vásár: narancssárga színű, rövid, gömbölyded formájú, finom ízű, korai fajta.
Duwicki: narancssárga színű, apró, gömbölyded fajta.
Amsterdami: narancssárga színű, hengeres gyökerű fajta.
Kerti (Marktgärtner): Narancssárga színű, hengeres testű fajta.
Chantenay: Hosszú tenyészidejű, jól tárolható, narancssárga színű fajta, széles vállal. Hosszúsága 22-30 cm. A kötött talajokon is bőven terem.
Vörös óriás: Narancssárga színű, a nevéből is kitűnik, hogy hatalmas fajta.
Flakker: Narancssárga színű, széles vállú fajta.
Aki mégis szeretné kipróbálni a különleges színű fajtákat, rendelhet vetőmagot itt Link.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2014. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
510 db bejegyzés |
| e év: |
5810 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2495
- e Hét: 5931
- e Hónap: 16945
- e Év: 123089
|
|
|
Offline
