|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2014-07-28 09:40:28, hétfő
|
| |
| |
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz,nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak...A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez,ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve...amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el.S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk,a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe,egyáltalán nem értenek meg,nem értik,miért olyan fontos ez neked,hogy közben majdnem sírva fakadsz.És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok,hanem mert nincs,aki megértsen...
(Stephen King)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-07-28 09:15:57, hétfő
|
| |
| |
Szakáli Anna:
...... ...... ........ Aki tanít
Hány gyermek sorsa volt kezében?
Sok ezren lehettek az évek során,
kiknek fény ült okos szemében,
s értelmet pallérozó szavak nyomán,
lelkükbe égette a vágyat,
megértette, hogy ez tudássá válik;
- magvető járja ily szorgosan a határt -,
s a szárba szökkenő életnek
egy új világra ablakot tárt.
Szavak emlék-sokasága visszacseng.
A derű mosolya nem fogy el,
szemében látjuk a lángot,
mely folyvást égett, lobogva,
mint a fáklya, s egy hosszú életpálya
értelmet nyert.
Honnan az erő, honnan az akarat?
Mikor a nehéz évek ránk roskadtak,
menteni tudást, hitet, az emberek
tanácsért a tanárhoz rohantak.
S lett ezer és ezer édes gyermek,
ki hálával visszaemlékezhet arra,
kitől szabadságot kapott szelleme,
aki oktatta a jóra, s a történelem
zsarnoka, hőse, életre kelt.
Aki tisztelni tanított, félni is néha,
mikor a sors zord arcát mutatta,
s az iskola falai közt nevelkedett
a jövő nemzedék záloga.
Egy ember drapp kabátban
siet az utcán, kezében táska,
mosoly játszik arcán,
mikor köszöntik, ifjak, vének,
régi tanítványok, már ők is idősek...
Nagy család ez, sok ember a tagja,
mintha tanárukban élne a múlt hangja,
s aki tanít, nem fogyhat türelme,
néha óhajtják: bár még ő vezetne...
Eljárt az idő. Meghajlott a kor,
s benne az ember, aki tanított.
Köszöntsük tisztelettel!
Élete legyen annak áldott,
ki pártolja a zsenge ifjúságot,
óvja, hogy bohósága
az élet mélységébe le ne rántsa.
Legyen hát áldott!
Fáradtság jutalma legyen: szeretet,
mely, mint tisztes öreget átöleli,
s emlékek ködén át megőrzi Őt.
2014. január 30.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyermekvilág |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2014. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
310 db bejegyzés |
| e év: |
5415 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 8452
- e Hét: 18657
- e Hónap: 58269
- e Év: 287206
|
|
|
Offline
