|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2014-10-15 17:44:30, szerda
|
| |
| |
A Tejútrendszerben feleannyi a sötét anyag, mint eddig feltételezték
A legújabb számítások szerint a Tejútrendszerben feleannyi a rejtélyes sötét anyag, mint eddig feltételezték, az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai eredményeiket a The Astrophysical Journal legújabb számában ismertetik.
A sötét anyag olyan anyagfajta, amelyet közvetlenül lehetetlen megfigyelni csillagászati módszerekkel, ugyanis semmiféle elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Jelenlétére csupán a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásából lehet következtetni. Míg a látható anyag a világegyetem 4 százalékát teszi ki, a sötét anyag részesedése 25 százalék, a többit pedig a sötét energia tölti ki - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az ausztrál kutatók Prajwal Kafle asztrofizikus irányításával egy olyan módszert alkalmaztak, amelyet James Jeans (1877-1946) brit fizikus és csillagász csaknem egy évszázada, 1915-ben, jóval a sötét anyag felfedezése előtt dolgozott ki. A tudósok a csillagok sebességét vizsgálták az egész Tejútrendszerben, beleértve galaxisunk peremvidékét, 5 billiárd (milliószor milliárd) kilométernyire a Földtől, amelyet soha korábban nem pásztáztak végig az asztronómusok. Számításaik szerint a Tejútrendszerben található sötét anyag “súlya" 800 milliárd Nap-tömegnek felel meg.
A mérések segítettek megoldani egy olyan rejtélyt is, amely csaknem két évtizede foglalkoztatja az asztrofizikusokat.
"A galaxisképződés és fejlődés elmélete, az úgynevezett Lambda-CDM modell (Lambda hideg sötét anyag) szerint a Tejútrendszert sok nagy kísérőgalaxis veszi körül, olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is lehet látni, ám környékünkön mindössze három csillagváros található. Ezek a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, valamint a Sagittarius törpegalaxis. Ám ha a sötét anyag tömegére vonatkozó számításainkból indulunk ki, minden a helyére kerül, hiszen mindössze három kísérő galaxisra +futja+, s ezek itt sorakoznak a Tejútrendszer körül" - magyarázta Prajwal Kafle.
Geraint Lewis asztrofizikus, a Sydneyi Egyetem professzora, aki részt vett a projektben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásoknak köszönhetően kidolgozták a Tejútrendszer holisztikus modelljét. Ennek segítségével egy egész sor dolgot lehet mérni, például ki lehet számítani azt a sebességet, amellyel meg lehet szökni galaxisunkból, ehhez másodpercenként 550 kilométeres sebességet kell elérni. Összehasonlításképp: a Földről felbocsátott űrhajónak másodpercenként 11 kilométeres sebességre van szüksége, hogy leküzdje bolygónk gravitációs vonzását.
Forrás: filantropikum |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csillagászat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2014. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
456 db bejegyzés |
| e év: |
5813 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1243
- e Hét: 11357
- e Hónap: 25106
- e Év: 229807
|
|
|
Offline
