Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Csiperke, a szuperélelmiszer
  2014-10-02 22:33:47, csütörtök
 
  Csiperke, a szuperélelmiszer

Csiperke vagy champignon - ki így, ki úgy ismeri. Egész évben és minden zöldségesnél kapható, rengeteg módon felhasználhatjuk. Lehet főszereplő, de töltelékek, raguk kiegészítője is.

Készülhet belőle villásreggelire tojással omlett, előétel gyanánt bruschetta, leves vagy krémleves, főfogásként talán a legismertebb paprikásan elkészítve, de a vörösborosan vagy tejszínnel főtt gombás ragu is nagyon finom, sőt a töltött, grillezett vagy épp rántott gombafejekről sem érdemes megfeledkezni. Ez utóbbi tartármártással, párolt rizzsel szervírozva a vendéglői kínálat meleg előételeket tartalmazó szekciójának máig vezető fogása, de otthon is remek. Ez még csak a kezdet, hisz megszámlálhatatlan finomság készül gombából, gombával, amely rendszerint kizárólag vagy főként csiperkét jelent.

Milyen csiperke kerül az asztalra?

A csiperkék (tudományosan: Agaricus) nemzetsége legalább 300 fajjal büszkélkedik, amelyek döntő többsége ehető. Vadon nőtt példányaival bőséges esőzés után erdők szélén is gyakran lehet találkozni. Az inkább krémszínű erdőszéli csiperke rendszerint igencsak méretes, estenként akár 20 cm átmérőjű kalappal is rendelkezhet, de csak gombaszakértő által bevizsgált példányokat érdemes hazavinni, mert laikus számára könnyen összetéveszthető más mérgező gombával! A kerti vagy réti csiperke, mint a neve is mutatja, a maga természetes élőhelyén, mezőkön és ritkábban kertekben is felbukkan. Szintén rendes méretű kalapjával hívja fel magára a figyelmet, bár ez jórészt feleakkora csupán, mint erdei rokonáé. A zsenge példányok selymes kalapja alatt rózsaszínes lemezek rejtőznek - ezeket érdemes leszedni, de itt is fontos szempont az elővigyázatosság, mindenképp nézessük meg szakértővel!





A bőséges termést adó termesztett fehér csiperke egész évben kapható

Hófehér kalapjával, kellemesen enyhe ízeivel világszerte a legnépszerűbb és legkönnyebben hozzáférhető gombafajtája a termesztett csiperke (tudományos nevén: Agaricus bisporus). Ebből is legalább kétfélével lehet találkozni: a minden piacon és zöldségesnél, valamint közértekben megtalálható fehér és barna csiperkével. Igen ritkán egy harmadik, enyhén vöröses árnyalatú típussal is, de ez kevésbé jellemző. Ezek mindegyike fogyasztható, egészséges gombafajta, kalapjuk átmérője pedig az 1-2 cm-estől rendszerint 8-10 cm-ig terjed, időnként akadnak persze ennél kissé nagyobb példányok is.

Közkedveltségét már nevének változékonysága is mutatja. Sokan champignon vagy sampinyon formájában használják, a gomba francia nevéből eredően. Nem is véletlen, hogy számos nyelven elterjedt az a közkeletű elnevezés, hisz a termesztett csiperkéről szóló első írásos emlékek XIV. Lajos korának Franciaországából származnak. A jeles szerző, Olivier de Serres, Théâtre d'Agriculture című 1600-ban napvilágot látott munkájából értesülhetett róla a szélesebb közönség. A könyv egyben a 17. századi francia mezőgazdaságról szóló kulcsfontosságú forrásmunka.

Az igencsak bőségesen termő fehér csiperke kalapja, tönkje egyaránt fogyasztható, és gyakorlatilag minden gombát tartalmazó recept elkészítésére alkalmas.





A barna csiperke íze sokkal karakteresebb

Ha pedig krémgomba, francia krémgomba, római gomba, sőt portobello, baby bella gomba neveken is előforduló, erdei gombákat idéző, kellemes, enyhe barna árnyalatú típushoz van szerencsénk, ki ne hagyjuk! Senkit ne tévesszen meg az olykor elegánsan hangzó névkavalkád idegen nyelvről magyarra fordított szakácskönyvek, receptek esetében, minden esetben a fehér rokonánál ízesebb, feldolgozás előtt kissé keményebb húsú barna termesztett csiperkéről van szó. Ez a típus kevesebb termést hoz, mint közeli fehér rokona, ezért is borsosabb az ára, ugyanakkor sokkal karakteresebb. Valóban kissé krémesebb állagú, ízletesebb, de az időnként hallható rokonsága a vargányával tökéletesen nélkülözi a valóságalapot. Ha már rokonságot kellene keresni, talán az őzlábgomba áll rendszertanilag a közelebb hozzá. A barna csiperkétől sokan idegenkednek, pedig aki egyszer kóstolta, biztos, hogy legközelebb is szívesen készít belőle valamilyen finom fogást.

Csiperke, a szuperélelmiszer

Akár fehér, akár barna csiperkével van dolgunk, mindig friss példányokat válasszunk. Hűtőszekrény zöldséges rekeszében télen maximum 2 napig, nyáron inkább csak 1 napig célszerű várakoztatni, mielőtt felhasználnánk, de a legbölcsebb azonnal elkészíteni. Ha pedig már tároljuk, feltétlenül papír- vagy vászonzacskóba tegyük, a piacról hazavitt, a kofák által gondosan lezárt nejlonból azonnal vegyük ki!

Mivel a termesztett csiperkék általában nagyüzemi körülmények között komposzttal töltött zsákokban fejlődnek, a tönkök végein található szennyeződést mindig távolítsuk el. A gomba többi részét elegendő egy erre alkalmazott puhaszőrű kefével, esetleg ronggyal megtisztítani, de aki biztosra akar menni, mossa meg nyugodtan - nem vétek ez, hiába hangoztatják tv-szakácsok gyakran az ellenkezőjét.





Gyorsan elkészíthető, és szinte mindenféle ízvilág jól illik hozzá

A rendszertanilag se nem a növény-, sem az állatvilághoz nem tartozó, hanem külön kategóriát képező gombák egyik legfontosabb tápértékét a magas fehérjetartalmuk adja. 10 dkg csiperke átlagosan közel 6 g fehérjét tartalmaz, majdnem fele ennyi, 3,3 g szénhidrátot. Szinte 90 %-a víz, alig található benne zsír (mindössze 0,2 g), ez pedig igencsak jó hír a diétázóknak, sportolóknak. A nyers gomba energiatartalma mindössze 40 Kcal. Található benne néhány létfontosságú vitamin, úgymint B2-, C-, D-, valamint E-vitamin, továbbá fontos ásványianyag-forrás is. Nagyobb mennyiségben található benne kalcium, kálium, de folsav, cink, réz, niacin, szelén és vas is van benne.

Úgynevezett szuperélelmiszerré azonban az emberi szervezetre gyakorolt, kutatásokkal alátámasztott, rendkívül jótékony tulajdonságai emelik. A szuperélelmiszerek közé olyan táplálékok sorolódnak, amelyek számos kedvező hatást fejtenek ki az emberi szervezetre (idetartozik többek között a joghurt és az olívaolaj is). Ez persze nem azt jelenti, hogy mértéktelenül fogyasztandók, sokkal inkább azt, hogy rendszeresen helyük van az egészségtudatos étrendben.





Zöldségekkel grillezve nem csak isteni finom a barna csiperke, de egészséges is

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzősében elengedhetetlen a káros koleszterinben szegény étrend. Kísérletek bizonyítják, hogy a rendszeres csiperkefogyasztással a magas koleszterinszint csökkenthető, ami a benne található livosztatin névre hallgató anyagnak köszönhető. A daganatos betegségek kialakulását és leküzdését az antioxidánsok segítik. Ma már tudható, hogy az egyik leghatékonyabb antioxidáns is a gombában található. Az L-ergothionein nevű rendkívül erős antioxidánsból pl. több mint tízszer-tizenkétszer annyit tartalmaz a csiperke, mint a búzacsíra, amelyet sokáig az egyik legjobb táplálékforrásként tartottak számon ezen a téren. A csiperkefogyasztás megakadályozza a túlzott ösztrogéntermelést is, amely a mellrák kialakulásának kockázatát csökkenti. Sőt két olyan anyagot is kimutattak nemrég a csiperkéből, amelyek a prosztatarák megelőzését segítik elő.

Azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy minél apróbbra daraboljuk, annál könnyebben emészthető.

Kedvencek csiperkével

Nem csak Magyarországon, de Európában, sőt az USA-ban is a leggyakrabban fogyasztott gombafajta, de az ázsiai konyha is szívesen használja. Viszonylag olcsó, és az egyik legjobban variálható, fűszerezhető alapanyag.

Bármilyen fűszerezéssel és eljárással készítjük, alapvetően kétféle csiperke-fogást lehet megkülönböztetni. Az egyik típusban a főszereplő, a másikban pedig akár töltelék, akár összetevő formájában szerepel egy-egy ételben.





A friss csiperke nyersen is mehet a nyári salátába

Az enyhe aromájú csiperkét bátran fűszerezzük! Remekül illik hozzá majdnem minden zöldfűszer, de a rozmaring, a kakukkfű, a bazsalikom, a petrezselyemzöld különösen jó barátja. A fokhagyma, a vörös- vagy lilahagyma szinte minden olyan fogásban szerephez jut, amelyben a gombákat nem egészben használjuk fel. Húsokkal, halakkal és mindenféle zöldséggel is bátran kombináljuk! Aki pedig vegetáriánus, vegán étrend szerint étkezik, tanácsos különösen nagy figyelmet szentelnie a rendszeres csiperkefogyasztásnak, hogy teljes értékű aminosavakhoz juttassa szervezetét.

Ha főszereplővé lép elő a csiperke, gyakran azonnal használható, nem szükséges előzetesen főzni, sütni. A rántott vagy töltött gombafejekhez a friss és egészséges csiperkét tisztítást követően bundázhatjuk, illetve megrakhatjuk mindenféle finomsággal, a rántott töltött gomba esetén pedig mindkét művelet végrehajtásával kerül a bő, forró olajba a csiperke, de hajszálvékony szeletekben a pizza tetejére is azonnal tehetjük.

Ugyanakkor ha gombával töltött quiche-t akarunk sütni vagy épp tésztával rétegeznénk, hogy csőben sült egytálétellé süssük, netán gombafasírthoz támad kedvünk, feltétlenül pároljuk, süssük vagy pirítsuk elő a szeletelt vagy felkockázott csiperkét, hogy a felesleges nedvességtartalma eltávozzon.

Ha aprított gombát pirítunk, mindig célszerű kevés zsiradékot használni, és felhevített serpenyőbe halmozni. Valóban csak addig süssük, pirítsuk, amíg nem veszíti el teljesen a színét, és nem esik össze, nem sül sötétbarnára - ez utóbbi esetben ugyanis minden jótékony és hasznos összetevőjét elveszítjük.





A hirtelen pirított gomba egyik kedvenc körete a sült krumpli

A friss fehér vagy barna csiperke tisztítás után, uborkagyalun szeletelve friss zöld salátákkal, paradicsommal, olívabogyóval társítva, salátaöntettel meglocsolva kitűnő saláta, ami könnyű nyári ebéd is lehet.

Valószínűleg magyar találmány a paradicsommártással kínált svéd gombasaláta, amit sokféle fűszerrel megbolondítva, változatosan is érdemes elkészíteni. Enyhén pirított gombaszeletekből, ha pedig nagyon apró példányokhoz jutunk, egész gombából is remek, tartalmas salátát kínálhatunk sültek mellé köretként, vagy péksüteménnyel ebédre, vacsorára, ha zöldfűszeres-joghurtos öntettel, tartármártással gazdagítjuk.

Gombasaláta fűszeres remuládmártással

Hozzávalók:
50 dkg aprószemű friss fehér csiperke
1 dl sovány tejföl
1 dl natúr joghurt
3 evőkanál majonéz (saját készítésű vagy késztermék)
1 teáskanál dijoni mustár
½ citrom leve
1 kis fej vöröshagyma
1 teáskanálnyi aprított tárkony
2 kisebb ágacska rozmaring levelei finomra aprítva
1 csokor petrezselyemzöld finomra aprítva
1 kis gerezd fokhagyma finomra aprítva (elhagyható)
3-4 db közepes méretű (nagyjából 6 cm hosszú) csemegeuborka
2 teáskanál olívaolaj
tengeri só és frissen őrölt bors ízlés szerint

Elkészítés: A gombákat megtisztítjuk, ha elég aprók (kb. 1 cm átmérőjűek) egészben hagyjuk, ha nagyobbak, félbevágjuk vagy negyedeljük.
A hagymát egészen apróra kockázzuk, az olajon üvegesre pároljuk, majd rádobjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, és néhány perc alatt enyhén megpirítjuk. Hűlni hagyjuk.
Közben elkészítjük az öntetet. Ehhez az uborkákat ½ cm-es kockákra vágjuk, tálba halmozzuk. A friss zöldfűszereket és a fokhagymát felaprítjuk, a savanyú uborkához adjuk. A tejfölt, a joghurtot, a mustárt és a majonézt a citromlével simára keverjük, majd a fűszerekkel gazdagított uborkához adjuk, alaposan elkeverjük. A már szobahőmérsékletű gombát beleforgatjuk. Tálalás előtt legalább 1 órán át lefedve, hűtőszekrényben tároljuk.

Csiperkéből remek levesek is készülhetnek, akár úgy, hogy többféle zöldség, hús hozzáadásával ragulevessé alakítjuk, akár tejszínnel simára turmixolva krémelvesként tálaljuk. Ha lehetőségünk van rá, próbáljuk ki barna csiperkéből is, vagy többféle gomba hozzáadásával - már egy evőkanál szárított erdei gomba vagy vargánya is különlegessé teszi a gombakrémlevest, felerősítve a csiperke lágy aromáit. A változatos fűszerezésről nem is szólva.

Télen-nyáron érdemes a nagyobb gombafejeket grillezni, sőt akár meg is tölthetjük elősütött darált hússal, fűszeres túróval, sajtkrémmel vagy reszelt sajttal, amihez csak kedvünk támad.

Különösen ízletes egytálétel kerekedhet a csiperkéből, ha újkrumplival, friss paradicsommal kerül a sütőbe.





A selymes gombakrémleves télen-nyáron elkészíthető, különféle fűszerekkel sokféle módon variálható

Tepsiben sült barna csiperke újkrumplival

Hozzávalók:
50 dkg közepes méretű újkrumpli
50 dkg közepes méretű barna csiperke (ha nem kapunk, fehérrel is helyettesíthető)
2-3 db paradicsom
1 dl olívaolaj
1 evőkanál aprított, friss rozmaringlevél
1 dundi gerezd fokhagyma áttörve
1 kis csokor bazsalikomlevél
1 mokkáskanál őrölt fűszerpaprika
só és frissen őrölt bors ízlés szerint

Elkészítés: A krumplit megtisztítjuk, negyedeljük. A gombát is megtisztítjuk, a krumplival nagyjából azonos méretűre daraboljuk. A paradicsomokat meghámozzuk, vékonyan felkarikázzuk.
Az olívaolajat nagyobb mélyhűtőtasakba locsoljuk, rozmaringgal, fokhagymával, pirospaprikával, sóval, borssal fűszerezzük, összerázzuk. Majd hozzáadjuk a krumplit és a gombát, alaposan megforgatjuk a fűszeres olajban.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Egy közeper méretű tepsit sütőpapírral bélelünk, szétterítjük rajta a krumplit és a gombát. A tetején elrendezzük a paradicsomszeleteket, végül meghintjük a bazsalikomlevél felével. 25-30 perc alatt megsütjük. A maradék, friss bazsalikomlevéllel meghintve frissen kínáljuk.

Akár önálló ebéd- vagy vacsorafogás is lehet, de frissen sült natúr húsok gazdag köreteként is kiváló.

A nagyobb gombafejeket érdemes tölteni. A töltelékbe kerülhet csirkemáj, rizs és persze megszámlálhatatlan variációban aprított zöldségek. A zeller, a sárgarépa, a cukkini egyaránt remek rizzsel összekeverve, de akár rizibizivel is tölthető a gomba.

A legegyszerűbb paradicsommártást is könnyedén feldobhatjuk egy kisebb adag pirított csiperkével, és máris kész a spagettiszósz.





A tökéletes pirított csiperke néhány perc alatt elkészül

A tejszínes gombamártás pedig nem egyszerűen főtt tésztákhoz remek, vadak, sertés-, marha vagy szárnyassültek csodás kísérője, de akár sós palacsintákat is érdemes tölteni vele. A dagadó töltelékét éppúgy gazdagíthatja pirított gomba, mint a szaftos húsokhoz kínált zsemlegombócét.

Ha a pirított, megfelelően fűszerezett csiperkét kevés tejföllel és tojással gazdagítva leturmixoljuk, réteseket, lepényeket is tölthetünk vele, sőt kenyérszeletekre halmozva, reszelt sajttal gazdagon megszórva gyors és nagyszerű melegszendvicseket süthetünk.

Egyszerű gombatöltelék

Hozzávalók:
25 dkg csiperke
1 db kis fej hagyma
1 csokor petrezselyemzöld
1 teáskanál szárított kakukkfű
1 dl tejföl
1 db közepes méretű egész tojás
1 evőkanál olívalaj
só, bors ízlés szerint

Elkészítés: A gombát gorombára vágjuk, a hagymát és petrezselyemzöldet finomra aprítjuk. Egy közepes méretű serpenyőben üvegesre pirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a durvára vágott gombát. Sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel fűszerezzük, 3-4 perc alatt megpirítjuk. Kissé hűlni hagyjuk.
Turmixgép poharába kanalazzuk a gombát, valamint a maradék hozzávalókat, és 2-3 perc alatt simára pürésítjük.
A fűszerezésen kedvünk szerint módosíthatunk. Kerülhet bele több zöldfűszer, aki karakteresebben szereti, friss chilipaprikát is adhat hozzá.

Annyiféle fogás készülhet csiperkegombából, hogy megszámlálni is lehetetlen volna - merjünk kísérletezni, és ne hagyjuk ki a heti étrendünkből!





A híres burgundi marha is elképzelhetetlen csiperke nélkül

HL

Forrás:Mindmegette.hu
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Laskagomba: csoda a fatörzsön
  2014-10-02 22:13:08, csütörtök
 
  Laskagomba: csoda a fatörzsön

Egyre népszerűbb a világban a laskagomba, hiszen íze intenzív, és nem is drága. Szinte minden erdőben megél, főleg kiszáradt fákon találkozhatunk vele.

Mi köze az osztrigának a laskagombához?

Latin neve oldalra növő osztriga, pleurotus ostreatus. Az angolok osztriga gombának hívják (oyster mushroom), Kínában a neve lapos gomba. Nálunk a laska egy tésztaféle, egyes régiókban lepényszerű, lapos alakja miatt valószínűleg ezért kapta itthon a laskagomba nevet.





Alakja miatt osztriga gombának is hívják


Hol találjuk?

Fűz és bükkfákon él elsősorban, de megtaláljuk más erdei és kerti fákon is. Ma már nagyüzemekben termesztik, mivel famaradékon, fűrészporon is megél. Rendkívül gyorsan terem, naponta akár többször is szükséges lehet szedni.

Domború, szürke kalapos gombafajta, lemezei és tönkje fehér. Létezik barnás, szürkés, lilás is. Egyik fajtája olyan sárga, hogy messziről összetéveszthető a sárga rózsával. Lehet akár 20-30 cm nagyságú is. A legnagyobb, felső kalapok alatt több szintben helyezkednek el az alsó emeletek.

Szerencsére kevés hasonló mérges gomba van, ezért kezdő gombászok is szívesen gyűjtik.





Édeskés íze kedveltté teszi

Előkészítés

Nem kell pucolni, egyszerűen le kell vágni a keményebb tönkjeit. Sokan még mosni sem szeretik, inkább csak megtörölgetik a gombát. A nagyobb kalapos példányokat esetleg félbevághatjuk. Húsa öregen rágós lehet, ezért a fiatal példányokat szedjük. Az öregebb gombát apróra vágva, darálva fogyasszuk, vagy készítsünk belőlük gombaport.

Gombapor, gombadara
A gombapor vagy dara készítéséhez a gombát ki kell szárítani, majd összetörni és szitálni, esetleg kávédarálóban megőrölni. A kiszáradt gombát vízbe áztatva felfrissíthetjük.

Laskagomba a tányérunkon

Édeskés ízű gomba. Vannak, akik szerint íze kicsi hasonlít az osztrigáéhoz, mások inkább ánizsosnak találják. Változatos fogásokat készíthetünk belőle, hiszen íze intenzív és nagyon finom. Előnye, hogy egész évben beszerezhető.

Készíthetünk belőle levest, hagymán megpirítva és tojással bekeverve gombaropogóst, finom szószokat, omletteket, salátákba is tehetjük, de nagyon finom vajon megpárolva, kis fehérborral, fokhagymával, petrezselyemmel (a recept lenn). Köretként is jól megállja a helyét, például halak mellé. Megbolondíthatjuk vele a lecsónkat is. A japán, koreai, kínai konyha gyakran használja levesként, töltve vagy wokban elkészítve szójaszósszal.




ű
Levest is készíthetünk belőle

Nagyon egészséges

Kalóriaszegény, zsír- és szénhidráttartalma is alacsony. Aktiválja az immunrendszert, csökkenti a vér koleszterinszintjét. A kínai orvoslásban az erek regenerálására is használják.
Aminosavakból is több van benne, mint a csiperkegombában, és könnyebben is emészthető.

Vajas-fokhagymás laskagomba

Hozzávalók:

kb. 80 dkg laskagomba
6-7 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
vaj
fehérbor

bors

Elkészítés:

A laskagombát megtisztítjuk. Egy nagy serpenyőben vagy lábasban vajat olvasztunk, és rászórjuk a gombát, meglocsoljuk egy kis fehérborral, és 10-15 perc alatt puhára pároljuk.
Amikor levet eresztett a gomba, rányomjuk a fokhagymákat, megszórjuk sóval, borssal, és a lé nagy részét elpárologtatjuk.
Tálalás előtt megszórjuk apróra vágott friss petrezselyemmel, és pirítóssal tálaljuk. Magában is finom, és mindenféle sült vagy párolt tengeri halhoz illik.

Borjúcomb tejszínes laskagombával

Hozzávalók:

4 szelet borjúcomb
1 kis fej vöröshagyma
20 dkg laskagomba
2 dl tejszín
1 csokor petrezselyem
2 evőkanál olaj
1 teáskanál majoránna
2 dl fehérbor

Elkészítés:

A hús szélét bevagdossuk, hogy sütésnél ne pöndörödjön. A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A gombát megtisztítjuk, megmossuk, és a felét a tejszínnel összetörjük-turmixoljuk. A petrezselymet megmossuk, lerázzuk a vizet róla, és felaprítjuk.

Nagyobb serpenyőben felforrósítunk 1 evőkanál olajat, üvegesre pároljuk benne a hagymát, hozzáadjuk az egészben hagyott gombát, és addig pároljuk, amíg a levét elfövi. Megszórjuk a majoránnával, sóval, borssal. Másik serpenyőben felforrósítjuk a maradék olajat, és a hússzeletek mindkét oldalát hirtelen megpirítjuk benne. A serpenyőt lefedjük, és lassú tűzön még kb. 20 percig pároljuk a húst. Sózzuk, borsozzuk, kivesszük a zsiradékból, és tálra téve melegen tartjuk. A visszamaradt zsiradékba beleöntjük a fehérbort, a tejszínes gombapürét, és összefőzzük. Beletesszük a hagymás gombát, összekeverjük és felforraljuk. A melegen tartott húsra öntjük, és a petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Sonkával sült laskagomba

Hozzávalók 4 személyre:

1 nagy fej hagyma
10 dkg vaj
40 dkg főtt sonka
50 dkg laskagomba
8 evőkanál zsemlemorzsa
2 szál petrezselyem

Elkészítés:

A hagymát meghámozzuk, és apró kockákra, a sonkát ujjnyi vékony csíkokra vágjuk. A gombák szárának végeit lecsípjük, papírkendővel tisztára töröljük vagy folyó víz alatt gyorsan megmossuk, a nagyobbakat félbe, negyedbe vágjuk. A tárkonyt megmossuk, letépkedjük a leveleit.
A sütőt 180 fokra (gázsütő: 2. fokozat) előmelegítjük. Egy sütőedényt vékonyan kivajazunk. A hozzávalókat sütőtálba tesszük, lazán összekeverjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Néhány tárkonylevelet félreteszünk a díszítéshez, a többit a sonkás gombához adjuk. A tetejére morzsoljuk a maradék vajat, meghintjük a zsemlemorzsával, és a sütőben kb. 20 percig, enyhe pirulásig sütjük. Megszórjuk a félretett tárkonylevelekkel, friss kenyér kíséretében tálaljuk.

SB

Forrás:Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Vargánya, az erdők kincse
  2014-10-02 22:07:01, csütörtök
 
  Vargánya, az erdők kincse

Júniustól októberig érdemes az erdőket járni - vargányák után (is) kutatva. Az erdei gombák királyaként is számon tartott vargányákból szerencsés esetben igencsak szép példányokra lehet lelni. Frissen és szárítva is ritka kincs, nagyon finom fogások alapanyaga.

Egy vargánya, több vargánya?

A vargányák, mert Magyarországon többféle is található belőlük, a tinórufélék családjához tartoznak, és az úgynevezett savanyú talajú erdőket kedvelik - bükkösökben, tölgyerdőkben, néhol fenyvesekben fordulnak elő. Nincs belőlük túl sok, ezért is kérik meg az árát piacokon, sőt az időjárás is erőteljesen befolyásolja, hogy mennyi terem egy adott évben.

A vargányák alapvetően az északi félteke országaiban honosak, de a déli féltekén is kísérleteznek szaporításukkal. A nálunk megtalálható fajok közül kettő különösen népszerű: az ízletes vargánya (Boletus edulis), valamint a nyári vargánya (Boletus reticulatus). Néhány helyen, elsősorban hegyvidéken lehet találkozni még a vörösbarna (Boletus pinophilus) és a bronzos vargányával (Boletus aereus) is. Mindegyik ízletes, aromás gomba, de csak szakértő által bevizsgált, jóváhagyott példányokat szabad hazavinni - a vargányáról is elmondható, hogy avatatlan szem könnyen összetévesztheti más, mérgező fajokkal, ráadásul érdemes a vásárlásnál is résen lenni, néha más ehető, szintén finom tinórut is kínálnak vargányaként.





Keressünk tovább a környéken, ha ilyen gyönyörűségeket találunk!

A leggyakrabban előforduló ízletes vargánya igencsak tekintélyesre nőhet, szakértők szerint kalapja egyetlen nap alatt akár 2 cm-t is terebélyesedhet, és nem ritkák a 15-20 cm átmérőjű kalappal büszkélkedő példányok. Fiatalon szinte gömb alakú, de a jellegzetes kalap idővel szétterül, akár foltos is lehet. Barna színéről, vastag, tömör húsáról sokan azonnal felismerik, a tönkje akár egy kisebb hordóra is emlékeztethet, de van, hogy szabályos hengert formál - egy biztos: robusztus külsővel rendelkezik. Hasonlít néhány mérgező tinórura, úgyhogy vigyázni kell a gombavadászat során!

Szerencsés esetben júniustól októberig lehet vele találkozni, és az összes ismert vargánya közül ez a fajta viseli legjobban a hűvös napokat, ősszel is fel-felbukkan lelőhelyein.

Az íze sokak szerint az erdők minden zamatát őrzi, mély, dióra emlékeztető, különleges aromájú típus. Frissen is hihetetlenül ízletes, de vannak, akik szerint szárítva gazdagodnak aromái. Az biztos, hogy akár egy csipetnyi szárított vargánya is különlegessé teszi a leveseket, mártásokat. 1 kg friss gombából nagyjából 15 dkg lesz csupán, mire kellőképpen, eltarthatóan megszárad.





A vargányák igen kiadósak, 15-20 dkg-tól akár 1 kg-ot is nyomhat egy-egy jól fejlett példány

A nyári vargánya, mint a neve is mutatja, kifejezetten szereti a meleget. A főként lombhullató erdőkben felbukkanó típus igazi szezonját a nyári hónapok jelentik. Kalapja ízletes rokonához igen hasonló, de soha nem foltos, szintén jó ízű, vaskos tönkje pedig inkább szabálytalan hordó alakú, és kis barázdák is találhatók rajta. Régóta kedvelt fajta, sokak kedvence.

A vörösbarna vargánya enyhén vöröses árnyalatú kalappal, és rokonaihoz igencsak hasonlatos tönkkel, bár jórészt szerényebb méretekkel, barázdás tönkkel bír, ízletes, aromás fajta.

A bronzos vargányának, amelynek kalapja inkább sötétbarna, méretes, akár a 30 cm átmérőt is elérheti, a tönkjének felső része erősen barázdált, és dombvidékeink erdeiben is előfordul a nyár folyamán.

Mindegyik fajta ehető, sőt nagyon ízletes!
A kalapos gombák nehézsúlyú bajnokai

Nem vitás, gombakedvelők királyi jelzővel illetik a vargányákat, és ez nem csupán tekintélyes méretének (gyakran akár egyetlen példány elérheti az 1 kg-os tömeget is), de állagának, frissen fehér húsának és mással nem összetéveszthető, gazdag ízeinek is köszönhető. Van, aki egyszerűen az erdők pecsenyéjének (de micsoda pecsenyének!) hívja, hisz annyira gazdag ízekkel és számos igen jótékony tulajdonsággal rendelkezik mindegyik vargánya.





A friss vargánya húsa egészséges, tömör és szép fehér

Mint a legtöbb ehető gomba, a friss vargánya is közel 90 %-ban vízből áll. Igen magas a fehérjetartalma (100 g-ban 7,39 g), az állati táplálékban előfordulókhoz hasonló felépítésű aminosavakat tartalmaz, amelyek létfontosságúak az emberi szervezet számára, és a húsmentes táplálkozás során fokozottan ügyelni kell a bevitelükre. Talán meglepő, de a vargánya egy kevés zsírt (100 g-ban 1,7 g) is tartalmaz, ami jó hír, hogy ez jórészt telítetlen zsírokból áll. Igen gazdag ásványi anyagokban (kálium, foszfor, kalcium, vas, nátrium, cink is található benne), vitaminokban. B1-, B2-, B5-, B9-vitaminok találhatók benne, és a friss vargánya C-vitamintartalma sem elhanyagolható. Ez utóbbi sajnos a főzés-sütés során elillan, de aki zsenge és friss példányokra tesz szert, vékony szeletekben adagolja bátran salátákhoz nyersen, és minden jótékony hatását élvezheti.

Arra érdemes odafigyelni, hogy a vargánya - számos ehető gombához hasonlóan - kitint is tartalmaz. Ez az emberi szervezet számára csupán ballasztanyagként hasznosuló összetevő felelős azért a tulajdonságáért, amelyet köznyelvi szóhasználatban gyakran úgy illetnek: nehéz étel lesz belőle. A megfelelően felaprított, feldolgozott vargánya azonban jól emészthető - persze mint minden jó falatra, erre is igaz: fontos a mértékletesség!

Erdei gombáról van szó - nem lehet eléggé hangsúlyozni: csakis frissen szedett gombát vigyünk haza, és lehetőség szerint azonnal készítsük el! Ha erre nincs lehetőség, jól tűri a mélyhűtést is. Tisztítást követően akár egészben, akár szeletekben 2-3 hónapra bátran -18 fokra fagyaszthatjuk, és felengedés nélkül, a frissel megegyező módon használhatjuk.





Frissen pirítva, sóval, borssal, kakukkfűvel fűszerezve egyszerűen isteni a vargánya

Már az ókori rómaiak is a legjobb gombafajtákként tartották számon a vargányákat, maga a latin boletus elnevezés az ógörög bólosz ('gombóc, gumó') szóból ered. Intenzív ízvilága, amelyet a legjellemzőbb gombaaromák gyűjteményének is lehet tekinteni, hő hatására, sőt a szárítás során sem illan el, ezért is tartják oly nagy becsben világszerte. Az antikvitás során gyógyító hatásai miatt is fogyasztották - általános tisztító tulajdonságait nagyra tartották, a hagyományos kínai orvoslás pedig ma is keringésjavítóként alkalmazza, de különböző gyomor- és bélrendszeri megbetegedések kezelésére is használják, gyakran szárított, majd összetört vargányából készítenek pirulákat.

Vargánya, az ünnepi fogás





Az apróbb vargányát elegendő félbevágva pirítani, tésztaételekhez keverni

A nyári és kora őszi időszakban, ha csak lehetőség nyílik a friss vargányák fogyasztására, mindenképp érdemes sort keríteni rá. Az erdei gombák többségével megegyezően ezeket a típusokat is célszerű megtisztítani a szennyeződésektől egy kifejezetten erre a célra használatos gombakefével, majd akár grillen, akár sütőben kevés sóval, borssal, esetleg zöldfűszerekkel grillezhetjük, süthetjük is. Mindenféle zöldfűszerrel (többek között petrezselyemzölddel, bazsalikommal, kakukkfűvel) harmonizál. A fokhagyma pedig mély ízeit erősíti.

Kitűnő levesek, pörköltek készülhetnek belőle - a vörösboros vargányapörkölt önmagában is fejedelmi fogás, de vörös húsokból, esetleg vadhúsból készülő pörkölteket is különleges zamatokkal gazdagítanak a friss vargányaszeletek.

Szakácsok és táplálkozástudományi szakemberek abban rendszerint egyetértenek, hogy erős tűzön, nagyjából 15-20 perc szükséges a tökéletes állag eléréséhez - ez természetesen a mennyiségtől is függ!

Ha csak kevesebb vargánya kerül a háztartásba, bármely erdei gombával, de termesztett csiperkével is érdemes házasítani, kitűnő aromáival minden hozzávaló ízét gazdagítja.

4 személyre is különleges, mégis könnyen és gyorsan elkészíthető tésztaételt készíthetünk 50 dkg vargányából.

Vargányás szélesmetélt

Hozzávalók:
50 dkg szélesmetélt (pappardelle)
50 dkg vargánya
1 közepes fej lilahagyma
1 dundi gerezd fokhagyma
2-3 db közepes paradicsom (kb. 30 dkg)
2 dkg vaj
2 evőkanál olívaolaj
1 csokor petrezselyemzöld finomra aprítva
1 csokor bazsalikom levelei
3-4 ágacska kakukkfű levelei
só és bors - ízlés szerint
A tálaláshoz:
3-5 dkg keménysajt (pl. parmezán, pecorino)

Elkészítés: A vargányát megtisztítjuk, ha apróbb szemű, elegendő hosszában nagyjából ½ cm vastag szeletekre vágni. A paradicsomokat 1-2 percre forró vízbe mártjuk, héját lehúzzuk, ½ cm-es kockákra daraboljuk. A hagymát egészen finomra aprítjuk, a fűszernövényeket finomra vágjuk.
Egy méretes fazékban vizet forralunk - ebbe kerül majd a tészta.
Egy közepes méretű serpenyőben felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk az olajat, hogy egyik zsiradék se égjen meg, a lilahagymát üvegesre pirítjuk, beletesszük a finomra vágott fokhagymagerezdet. Rádobjuk a vargányaszeleteket, sózzuk, borsozzuk, 10-12 percig pirítjuk, majd a paradicsomkockákat is rádobjuk. További 3-4 percet sütjük.
Közben a tésztát a csomagoláson előírtaknak megfelelően, sós vízben kifőzzük.
A tésztát lecsepegtetjük, a gombát, valamint a friss, aprított zöldfűszereket hozzáadjuk, alaposan átforgatjuk, frissen reszelt keménysajttal azonnal tálaljuk!





A vargányás raguhoz a szalvétagombóc is tökéletes köret

Ha tejszínt vagy tejfölt használunk a vargánya elkészítése során, fehérborral vagy citromlével érdemes kissé pikánsabbá tenni.

Pikáns vargányaragu

Hozzávalók:
50 dkg friss vargánya
1 közepes fej vöröshagyma
2 dl tejszín
1 dl száraz fehérbor
1 dl zöldségleves vagy húsleves
1 teáskanál dijoni mustár
1 teáskanál csemege mustár
2 kisebb ágacska rozmaring levelei finomra aprítva
1 dkg vaj
1 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál kukoricakeményítő
só, bors - ízlés szerint

Elkészítés: A vargányát tisztítást követően gorombára vágjuk. A hagymát finomra aprítjuk. Egy nagyobb serpenyőben felforrósítjuk a vajat és az olajat, megdinszteljük rajta a hagymát, hozzáadjuk a vargányát. 2-3 perc alatt hirtelen átpirítjuk, majd felöntjük a fehérborral, néhány perc elteltével pedig hozzáadjuk a levest, sózzuk, borsozzuk, rozmaringgal fűszerezzük. 10 percig fedő nélkül pároljuk. Közben a tejszínt, a kétféle mustárral és a keményítővel csomómentesre keverjük, hozzáöntjük a gombához, és kissé besűrítjük.
Párolt rizzsel, zsemlegombóccal vagy főtt tésztával kínáljuk.
Változat: A gombaragut akár mártásként is használhatjuk, hirtelen sült szárnyasok, natúr sültek mellé.

Gyakorlatilag minden gombával készült fogást fejedelmivé változtat a hozzáadott vargánya, illetve ha olyan szerencsések vagyunk, hogy nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, színtisztán vargányából is elkészülhet minden olyan étel, amelynek hozzávalói között gomba szerepel.





Vargányás rizottó -parmezán jár hozzá és kis saláta

Olaszország-szerte gyakran lehet találkozni a funghi porcinival az étlapokon, a vargányás rizottó az északi országrészben szinte nemzeti ételnek számít. A helyi klimatikus viszonyoknak megfelelően őszi ételként kínálják. Európa számos országában vannak vargánya-hetek az éttermekben szezon idején, de Oroszországban is a legkedveltebb erdei gombának számít, szárítva igen sokféle fogásba kerül belőle egész évben.

Napon, szabad levegőn magunk is száríthatunk vargányát, de a készen kapható szárított vargányából is érdemes sokféle fogásba csempészni. A szárítás utáni aromái remekül érvényesülnek a saját magunk által készített fűszeres olajban, amely igen sokrétűen felhasználható.





Minél nagyobb a szárított vargányaszelet, annál nemesebb

Vargányás olaj

Hozzávalók:
2,5 dl extraszűz olívaolaj
5 dkg szárított vargánya
2-3 ág kakukkfű

Elkészítés: A szárított vargányát és a kakukkfűágakat jól záródó üvegbe helyezzük, felöntjük az olajjal. 2-3 hétig sötét, száraz hűvös helyen érleljük.

Ezt az olajat salátákhoz, tésztaételekhez, pirított zöldségekhez, de még főzelékek készítésénél is használhatjuk.

Ha szárított vargányát használunk, érdemes 20-30 percre hideg vízbe áztatni felhasználás előtt. Ennyi idő alatt megpuhul, és a frissel azonos módon készíthetünk belőle bármilyen finomságot. Az áztató vizet se öntsük ki! Óvatosan öntsük át egy másik edénybe, hogy a tál alján maradt szennyeződést ne, az értékes aromákat azonban levesekben, mártásokban is hasznosítani tudjuk.

A vargánya remek tölteléke lehet húsoknak, ravioliknak, de a kissé pirított vargányaszeletekkel megpakolt pizzáknak sem lehet ellenállni. Tehetjük lepényekbe, a puliszkát éppúgy feldobhatjuk néhány szelettel, mint a Sztroganov-módra készített bélszín- vagy csirkemellcsíkokat.

Az igazi vargányarajongók persze frissen, akár egészben hirtelen megsütve fogyasztják. Zöld leveles salátával körítve nem egyszerűen nagyszerű étel, de kalóriákban sem dúskál.





Nem csak főszereplő lehet a vargánya: már egy kevés is feldobja a vele készült fogást!

HL

Forrás:Mindmegette.hu
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Rókagomba, az ínyencek kedvence
  2014-10-02 21:56:20, csütörtök
 
  Rókagomba, az ínyencek kedvence

A sárga rókagomba, tudományos nevén Cantharellus cibarius, nem ismeretlen az ínyenc konyha rajongói előtt. Nálunk elsősorban tölgyesek, bükkösök mélyén, meleg és esős nyári, kora őszi hónapokban lehet vele találkozni, sokak talán nyulica vagy csirke-, illetve sárgagomba néven szeretik.

Rókagomba, az összetéveszthetetlen

Jóllehet a gombaszedéshez nem árt némi szakismeret, a sárga rókagomba azon kevés gombafaj egyike, amelyet nehéz eltéveszteni. A sűrű erdőkön kívül a mohás hegyoldalakat is kedvelő sárga rókagomba elsősorban Közép-Európában terem - az egyes országok éghajlati viszonyaitól függően - júniustól nagyjából november elejéig, de Észak-Amerikában, Mexikóban, sőt még a Himalája lejtőin is előfordul. Tölcsér alakú, már-már kalappá fejlődő felső része szinte fodros szélekkel rendelkezik a nagyobbacska példányoknál, maga a kalap azonban többnyire lapos, néha kis tölcsérre emlékeztet. A gomba kalapja az 1 cm átmérőjűtől maximum 8 cm-ig terjed, de az apróbb, 1-3 cm-es példányok a leggyakoribbak. A tönkje sem ölt gigantikus méreteket, 3-6 cm magasra nő csupán, és meglehetősen karcsú. Elnevezését színéről kapta, amit leginkább a főtt tojás sárgájához szoktak hasonlítani, jóllehet vannak világosabb, okkersárgás, sőt kissé szürkébe hajló árnyalatú példányok is.





A sárga rókagomba egyike a legaromásabb gombafajtáknak, felismerni sem nehéz

A legízletesebb gombák között tartják számon, kissé csípős, enyhén borsos ízei dominánsabbak, de ezek a főzés, sütés során enyhülnek, a fűszerezéstől függően szelídülnek.

Nem csupán ízletes, de nagyon egészséges is! Az ehető gombákhoz hasonlóan igen magas a víz- és fehérjetartalma, ez utóbbiból közel 1,5 g van 10 dkg-ban, azonban energiatartalma mindössze 38 Kcal. Rendkívül gazdag káliumban (506 mg/10 dkg), a friss gomba C-vitamintartalma is viszonylag magas: 4 mg/10 dkg, de ez magas hőmérsékleten csökken. Ezen túlmenően a D-vitamin egyik legjobb természetes forrása, de B2-, B3-, B5- és B6-vitaminokat is tartalmaz számos fontos ásványi anyag mellett. Vasból, kalciumból, magnéziumból, mangánból, foszforból és cinkből is említésre méltó mennyiség található benne.

A sárga rókagomba nem tartozik a férgesedő gombák közé, aminek az az oka, hogy olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek távol tartják a rovarokat - ez azonban az emberi szervezetre nem veszélyes. Ha az időjárás kedvező, idehaza is több vidéken lehet gyűjteni, de olykor termelői piacokon is bőséges belőle a kínálat. Jól tűri a mélyhűtést, kitűnően szárítható.





A friss rókagomba aromái utolérhetetlenek

Ha frissen szedjük vagy vásároljuk, érdemes mihamarabb felhasználni, de papírba csomagolva a hűtőszekrény zöldséges rekeszében akár 2-3 napot is átvészel. Szakértők szerint a friss gombák közül a rókagomba tűri legjobban a tárolást.
Rókagomba-kisokos

A rókagombát már az ókorban kedvelték, de a középkori táplálkozásban is fontos szerepet töltött be. Az 1500-as évekből maradtak írásos emlékei a fogyasztásának, azonban az ínyenc arisztokraták jó kétszáz évvel később kezdtek igazán hódolni élvezetének, először nem is meglepő módon Franciaországban, nem utolsósorban az ételkészítési eljárások mind kifinomultabbá válásának köszönhetően. Évszázadok alatt az egyik legkedveltebb gombafajjá nemesedett az európai asztalokon. 1836-ban Elias Magnus Fries svéd botanikus, aki először rendszerezte a gombákat - és ennek köszönhetően a modern mikológia (gombatan, a biológia önálló tudományága) atyjaként is számon tartják - már azt írta a rókagombáról, hogy az egyik legfontosabb és legízletesebb ehető gomba.

Franciaországban, ahol girolle, Németország déli részén, Ausztriában, ahol Pfifferling névre hallgat, ma is az egyik legnépszerűbb gombafajta.

Európa-szerte az 1970-es évek óta egyre kevesebb terem belőle, aminek oka nagyrészt abban rejlik, hogy rendkívül érzékeny a levegő kémiai összetételének megváltozására, különösen a nagyobb mennyiségű kénessav jelenlétére, sőt az ózon is gátolja spóráinak fejlődését. Ennek ellenére Dél-Németországban, Ausztria számos tartományában valóságos helyi specialitásnak számít minden rókagombával készült fogás.





Melegszendvics pirított rókagombával

Rendkívül aromás, a gyümölcsös illatok, a mély, gazdag, enyhén földes ízek egyaránt jellemezhetik. Gazdag ízei a kucsmagombára, sőt egyesek szerint a szarvasgombára is hasonlítanak, és mivel összehasonlíthatatlanul kedvezőbb áron lehet hozzájutni, számos igazi ínyencfogás készíthető vele akár otthon is.
Rókagomba a tányérban

Ha friss rókagombához jutunk, a többi erdei gombához hasonlóan érdemes gondosan eltávolítani róla a szennyeződéseket, aki teheti, speciális gombakefével tisztítsa meg, de érdemes folyó víz alatt is megmosni. A kalapja és szára egyaránt használható. Ha nagyon kisméretű példányokkal van dolgunk, akár egészben, ha méretesebbekkel, félbevágva érdemes használni.

Mivel húsa keményebb a csiperkénél, valamivel hosszabb sütési, főzési időre szükséges, amíg tökéletes lesz. Aromái vajban, növényi olajban egyaránt kitűnően érvényesülnek, de nem szabad elfelejteni, ezt a gombát nyersen ne fogyasszuk! Már néhány perces pirítás is elegendő, ha pl. zöldfűszerekkel, vajjal keverve szendvicsekre halmozzuk vagy bruschettaként kínáljuk.





A legegyszerűbb rántottából is különlegesség válik rókagombával

Akár a legegyszerűbb rántottát is különleges fogássá teszi, ha kevés hagymát némi olívaolajon üvegesre pirítunk, majd rádobjuk az előkészített rókagombát, nagyjából 3-4 perc alatt megpirul. Fűszerezzük sóval, borssal, üssünk rá néhány tojást, és már is kész a finom fogás.

Aki a salátákat kedveli, ne hagyja ki a rókagombás Ceasar-salátát!

Ceasar saláta rókagombával

Hozzávalók:
25 dkg aprószemű rókagomba
4-5 szelet toast kenyér
1 fej jégsaláta
4-5 kanál majonéz
1 citrom frissen préselt leve
2+2 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál őrölt rozmaring
ízlés szerint: só és frissen őrölt bors

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk.
A toast kenyeret 1 cm-es kockákra vágjuk. Egy serpenyőben felmelegítünk 2 evőkanál olajat, beledobjuk a kenyérkockákat, és 1-2 perc alatt megpirítjuk. Kivesszük a serpenyőből, majd belekanalazzuk a maradék olajat. Rádobjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, rozmaringgal fűszerezzük. 4-5 perc alatt megpirítjuk. Kivesszük a serpenyőből.
A majonézt a citromlével elkeverjük, kevés sóval, borssal fűszerezzük.
Egy méretes salátástálba tépkedjük a salátaleveleket, ráhalmozzuk a pirított gombát és a kenyérkockákat, a majonézzel meglocsoljuk. Azonnal tálaljuk.





Bármilyen salátára érdemes halmozni a pirított rókagombából

A rókagombához kitűnősen illenek a zöldfűszerek. A rozmaring, a kakukkfű, a zsálya egyaránt tökéletesen harmonizál vele.

Hirtelen sült, grillezett húsokhoz, halakhoz, sőt tésztákhoz is érdemes kipróbálni a tejszínes rókagombamártást.

Tejszínes rókagombamártás

Hozzávalók:
50 dkg friss rókagomba
1 evőkanál olíva olaj
2 dkg vaj
1 nagy csokor aprított petrezselyemzöld
2-3 ágacska friss rozmaring levelei
4-5 ágacska friss kakukkfű levelei
1 babérlevél
1 csokor újhagyma
1 dundi gerezd fokhagyma
3 dl tejszín
só, frissen őrölt bors - ízlés szerint

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, ha szükséges, félbevágjuk. A zöldfűszereket finomra aprítjuk. A hagymát és a fokhagymát egészen apróra kockázzuk.
Az olajat és a vajat egy méretesebb serpenyőben felmelegítjük, hozzáadjuk a hagymákat, a babérlevelet, üvegesre pirítjuk, majd rádobjuk a rókagombát. Sózzuk, borsozzuk, a gombák nagyságától függően 6-8 percig pirítjuk. Felöntjük a tejszínnel, kissé beforraljuk, majd a zöldfűszerekkel megszórjuk.

Ha vad-, illetve sertés- vagy marhahússal sütjük együtt, esetleg ragut, pörköltet készítünk belőle, a vörösbort és a borókabogyót sem érdemes kihagyni az ételekből.





Töltött csirkemell rókagombamártással rizskörettel, spenóttal

Tepsiben sült csirkemell rókagombával és zöldségekkel

Hozzávalók:
50 dkg csirkemellfilé
25 dkg rókagomba
50 dkg nem szétfövő burgonya
25 dkg koktélparadicsom
2-3 szál sárgarépa
1 teáskanál őrölt rozmaring
1 teáskanál őrölt zsálya
1 mokkáskanál őrölt pirospaprika
1 dundi gerezd fokhagyma
3 evőkanál olívaolaj
2 dl csirkehúsleves (kockából is készülhet)
só, bors - ízlés szerint

Elkészítés: A gombákat megtisztítjuk, 1 evőkanál olívaolajon kevés sóval 2 perc alatt épp csak megpirítjuk.
A burgonyát 10-12 perc alatt héjastól félkeményre főzzük, meghámozzuk, nagyobb hasábokra daraboljuk. A sárgarépát 3-4 cm-es hasábokra vágjuk. A csirkemellet nagyjából 2 cm széles csíkokra szeleteljük.
Egy kisebb tálba kanalazzuk a maradék olajat, beleszórjuk a fűszereket, a fokhagymanyomón áttört fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, alaposan elkeverjük. A csirkemellcsíkokat egy nagyobb tálba szedjük, meglocsoljuk a fűszeres olajjal, majd alaposan összeforgatjuk.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
Egy tűzállótálba rakjuk a csirkecsíkokat, melléhalmozzuk a burgonyát és a sárgarépát, végül rákanalazzuk a rókagombát. A sütőtálat alufóliával lefedjük. 15 percig sütjük. Ekkor az egészet óvatosa átforgatjuk, majd további 20-25 perc alatt megsütjük.

Rókagombával nagyszerű leveseket, krémleveseket, tésztaételeket, rizottókat is főzhetünk, és akár más erdei gombákkal, de csiperkével, laskával, vargányával is érdemes együtt használni, sőt a burgonyás ételeket is egészen különleges aromával gazdagítja.





Levesnek elkészítve is nagyon finom a rókagomba

Ha konzerv formájában kerül a konyhába, a levét mindig alaposan csepegtessük le. Mivel ebben a formában már előfőzték vagy sütötték, még gyorsabban elkészíthetünk vele bármilyen fogást. A szárított rókagombát használat előtt mindig be kell áztatni. De míg tart a szezon, érdemes kipróbálni frissen, hisz aromái így a legtökéletesebbek.





Szárítás során nedvességtartalmából sokat, aromáiból egy keveset veszít

HL

Forrás:Mindmegette.hu
 
 
0 komment , kategória:  Receptek, írások - vegyes  
Fordított csokoládétorta őszibarackkal
  2014-10-02 21:44:29, csütörtök
 
  Fordított csokoládétorta őszibarackkal

Hozzávalók:

egy 26 cm-es tortához:
1 kg őszibarack
15 dkg liszt
15 dkg porcukor
2 evőkanál kakaó
1/2 csomag sütőpor
1/4 teáskanál szódabikarbóna
15 dkg "Vénusz sütőmargarin
2 csomag vaníliás cukor
2 db tojás
1 dl tejszín

Elkészítés:

A tortaformát béleljük ki sütőpapírral, majd rakjuk ki a cikkekre vágott őszibarackkal.

A porcukrot, a vaníliás cukrot, az egész tojásokat és a puha margarint kezdjük el habosra keverni. Pár perc után adjuk hozzá a kakaót, majd keverjük alaposan össze, állandó keverés mellett csorgassuk hozzá a tejszínt. A lisztet keverjük össze a sütőporral és a szódabikarbónával, majd szitáljuk hozzá a kakaós masszához, és szintén keverjük pár percig, hogy egy sima tésztát kapjunk.

A tortaformában lévő barack tetejére kanalazzuk rá a tésztát, majd simítsuk el a tetejét, kicsit ütögessük a tortaformát az asztallapjához.

Helyezzük előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 45-50 percig (én légkeverésnél 160 fokon 45 percig sütöttem).

A sütőből kivéve hagyjuk a tortát a formában pár percig hűlni, majd egy gyors mozdulattal fordítsuk át egy tálcára, a sütőpapírt óvatosan húzzuk le a barackról, és így hűtsük ki egészen.





Felszeletelve tálaljuk.

Megjegyzés:

A receptet és a fotót Kgizike küldte. Köszönjük!

Forrás:Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-sütemények-desszertek  
Céklás palacsinta brokkolimártással
  2014-10-02 21:40:25, csütörtök
 
  Céklás palacsinta brokkolimártással

Hozzávalók:

10-12 vékony palacsintához:
12,5 dkg liszt
1 nagyméretű tojás
3 dl tej
10 dkg főtt vagy sült cékla finomra reszelve
1/2 kávéskanál só
növényi Vénusz olaj a sütéshez
A töltelékhez:
kb. 25 dkg rózsáira szedett brokkoli
2 dl tej
3 dkg vaj
3 csapott teáskanál kukoricakeményítő
5 dkg finomra reszelt félkemény sajt (pl. edámi, ementáli, trappista)
1 kis csokor petrezselyem zöld felaprítva

frissen őrölt bors

Elkészítés:

A tészta hozzávalóiból palacsintatésztát készítek. A homogén állag eléréséhez az alkotórészeket turmixgép poharába teszem, simára turmixolom. Fél órát hűvös helyen pihentetem.

Közben elkészítem a tölteléket: a rózsáira bontott brokkolit 4-5 perc alatt forrásban lévő sós vízben blansírozom, majd jeges vízbe szedem, hogy üde zöld színét megőrizze. Az egyszerű mártáshoz a tejben elkeverem a keményítőt, felforralom, sózom, borsozom, majd hozzáadom a vajat, a petrezselyemzöldet, végül a sajtot. A kész mártásba forgatom a brokkolikat.

A tésztából kevés olajon 10-12 palacsintát sütök. Megtöltöm a brokkolimártással, frissen őrölt borssal fűszerezve tálalom.





Megjegyzés:

A receptet és a fotót Habliliom küldte. Köszönjük!

Forrás:Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-húsmentes ételek  
Almás-fahéjas palacsinta pudinggal
  2014-10-02 21:38:23, csütörtök
 
  Almás-fahéjas palacsinta pudinggal

Hozzávalók:

2 tojás
kb. 20 evőkanál liszt
2-3 evőkanál cukor
kevés só
kb. 1 dl tej
1 közepes alma
fahéj
Vénusz olaj
A pudinghoz:
pudingpor
cukor
tej

Elkészítés:

Bizonyára a legtöbben tudnak palacsintát sütni, de azért leírom, hogy én hogy szoktam. :) Először kimérem a lisztet, aztán só (nem sok, 2-3 csipet) és a cukor megy bele az edénybe, majd a 2 tojás. Ráöntöm a tejet, pici vizet, és csomómentesre keverem - szerintem legegyszerűbb habverővel. Az almát megpucolom, kiszedem a magházát, hogy biztos ne kerüljön bele a tésztába, és belereszelem. Adunk hozzá még vizet, és jól elkeverjük. Mehet hozzá a fahéj is ízlés szerint. Ne legyen túl híg és túl sűrű sem, én merőkanállal szoktam letesztelni. Önthetünk egy kevés olajat a tésztába, így jobban eloszlik, és kevésbé ragad le. Sütésnél sem árt alárakni egy keveset, mivel az alma miatt amúgy sem lehet vékonyra csinálni, így felveszi, nem lesz annyira olajos.

A pudingot a csomagoláson leírtak szerint megfőzzük, esetleg tehetünk még bele plusz tejet vagy vizet, hogy sodósabb jellege legyen. A palacsintát vékonyan megkenjük, majd kétszer félbehajtva háromszög alakúra hajtjuk. Díszítésként a tetejére is csurgathatunk pudingot, esetleg egy kis kakaóporral vagy fahéjas cukorral is meghinthetjük.





Megjegyzés:

Csináltam már vaníliás és csokis pudinggal is, mindkettőnek nagy sikere volt, a fiúk imádták. :) Elég laktató, szóval csak csínján vele.

A receptet és a fotót Dinus88 küldte. Köszönjük!

Forrás:Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-tésztafélék,szendvics  
Tárkonyos csirkeraguleves gazdagon
  2014-10-02 21:36:28, csütörtök
 
  Tárkonyos csirkeraguleves gazdagon

Hozzávalók:

2 db csirkemellfilé
4 evőkanál napraforgó Vénusz olaj
3 közepes sárgarépa
2 közepes fehérrépa
1 kis karalábé
1 kis zeller
1 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
20 dkg zöldborsó
20 dkg gomba
2 dl főzőtejszín
fél citrom leve
4 db leveskocka (erőleves)
1 csokor petrezselyem
tárkony

bors
ételízesítő
1 evőkanál liszt
2 l víz

Elkészítés:

A csirkemellfilét apró kockákra vágjuk. A vöröshagymát és fokhagymát szintén. A zöldségeket tetszőlegesen aprítjuk.

Egy jó nagy lábosban felhevítjük az olajat, és a vöröshagymát megdinszteljük, majd hozzáadjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk.
Hozzáadjuk a répákat, a karalábét és a zellert. A hússal együtt 5-10 percig dinszteljük, majd hozzáadjuk a fűszereket is (tárkony, só, bors, ételízesítő és a felaprított fokhagyma). Majd felöntjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk készíteni (kb. 2-3 liter.) Beletesszük a leveskockákat, és felforraljuk, majd fedő alatt takarék lángon félpuhára főzzük. Ekkor adjuk hozzá a zöldborsót és a gombát. Addig főzzük, míg minden megpuhul.

Egy kis tálba öntjük a tejszínt, és rámerünk 3-4 merőkanál forró levest, hozzáadjuk az 1 evőkanál lisztet, és simára keverjük, majd a forrásban levő leveshez adjuk. Amikor elkészült, hozzáadjuk az apróra vágott friss petrezselyemzöldet és a friss citrom levét (ajánlatos kóstolgatni, inkább kevesebb citromot adni hozzá, amit tálaláskor ízlés szerint pótolhatunk).





Megjegyzés:

Régen mindig étteremben ettem, akkoriban tárkonyos borjúragulevest. Ma is ha kapok szép borjúhúst, szívesen készítem belőle, de csirkéből is ízletes!

A receptet és a fotót Szilviamalmos küldte. Köszönjük!

Forrás:Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-levesek  
Jó éjszakát, békés álmokat!
  2014-10-02 00:06:34, csütörtök
 
  Kedves Mindannyiotoknak



 
 
0 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 343 db bejegyzés
e év: 4790 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1005
  • e Hét: 5586
  • e Hónap: 19491
  • e Év: 149198
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.