|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 19:37:28, vasárnap
|
| |
| |
2014-11-02. 14:35
A revíziós magyar nemzetpolitika első sikere: az első bécsi döntés 1938. november 2-án
Károlyiék országpusztításának egyenes ági következménye lett az első bolsevik horrordiktatúra vörös rémuralma és Trianon tragédiája, amely hazánk ellenségei kezére juttatta államterületünk csaknem háromnegyed részét. Zoom Felvidék részleges visszacsatolása E vészkorszak leginkább lényegre törő jellemzését adja Palatinus József A szabadkőművesség bűnei című 1937-ben megjelent korszakalkotó művében a következőképpen: ,,Alig 17 éve múlt annak, hogy a budapesti gyűjtőfogházból kiszabadult szovjet csőcselék a szabadkőműves-radikális zsidóság vak eszközéül feltolt szerencsétlen gróf Károlyi Mihály és internacionalista desperádói által tervszerűen és céltudatosan előkészített őszirózsás forradalma talajából fakadt posványon kifeszítették a vörös téboly kalózhajóinak vitorláit, és 133 napon át Lombroso legtipikusabb gonosztevőit csimborasszói magasságban felülmúló bestialitással rabolva, gyilkolva, az osztálydespotizmusnak olyan hallatlan és gyalázatos terroruralmát oktrojálták szerencsétlen hazánkra, mely örök szégyenfoltja marad a magyar históriának." Néhány lappal ez után a vakoló testvéreket kiválóan ismerő, jeles szerző így folytatja: ,,133 napig tobzódott ebben a szerencsétlenül meggyötört országban a vörös téboly, amely mérhetetlen vér- és vagyonáldozatot követelt. A legkétesebb existenciák, írógépjavító vigécek, tyúkprókátorok, álhírlapírók, soha tengert nem látott tengerészek, bőrkabátos és állig felfegyverzett, kézigránátokkal teletűzdelt bócherzsidók, a legkétesebb exisztenciákból máról holnapra Napóleonná avanzsált hadvezérek, véres kezű terrorcsapatok tartották megszállva az országot, vérfagyasztó rémületet keltve mindenütt, ahol megjelentek. Az egyiptomi sáskajárás nem tarolta le annak idején annyira a Nílus-medencét, mint az ötcsillagos szovjet-banda siserehada, amelynek végcélja volt Magyarországon lerakni az új Júdea államának fundamentumát". Az őszirózsás-kommunista patkánylázadás korának logikus nemzetpolitikai következménye lett Trianon. 1920. június 4-ét követően a magyar külpolitika első számú krédójává a revízió lett. Az ország feldarabolása, kivéreztetése és lefegyverzése után persze erre reális esély csaknem egy évtizedig nem mutatkozott. A teljes külpolitikai elszigeteltségből való kitörés első jelentős lépésének a fasiszta Olaszországgal kötött szövetségi és barátsági szerződés tekinthető, amelyet 1927. április 5-én írtak alá Rómában. Az olasz-magyar szerződés aláírását követően a magyar diplomácia kísérletet tett a német-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésére és revizionista politikai tartalommal való megtöltésére, hiszen Berlinnek is voltak jócskán visszakövetelhető területei. Végső célként egy német-magyar-olasz revizionista blokk létrehozására törekedett. Erre azonban csak 1933-ban, Hitler hatalomra kerülését követően nyílt lehetőség, ugyanis a konformista liberális degenerációt megtestesítő weimari köztársaság politikai vezetése semmiféle hajlandóságot nem mutatott ezt illetően. A Führer azonban kancellári kinevezését követően szinte azonnal bejelentette: a versailles-i rendszer totális revíziójára törekszik. Az 1934-38 között elért német külpolitikai sikerek után reális lehetőség mutatkozott a magyar revíziós törekvések valóra váltására is. Hitler ugyanis elhatározta a Csehszlovákiához tartozó, 3 milliós német lakossággal rendelkező Szudéta-vidék Reichhez csatolását. Ezt az 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország által aláírt müncheni négyhatalmi egyezmény tette lehetővé. A paktum záradéka kimondta, miszerint a magyar és csehszlovák kormánynak meg kell egyeznie a magyar kisebbség sorsával kapcsolatos vitás kérdésekben is. Zoom Az első bécsi döntés résztvevői A magyar-tót tárgyalások 1938. október 9-én kezdődtek Komáromban, és négy nap elteltével tökéletes kudarccal végződtek. A magyar külügyminiszter, Kánya Kálmán először az egész magyarlakta határmenti sáv átadását követelte, valamint azt, hogy a ,,szlovákok" és rutének lakta vidékek hovatartozásáról rendezzenek népszavazást. A tót diplomácia azonban legfeljebb a Csallóköz visszaadásába volt hajlandó beleegyezni. Végül is a tárgyalások azon buktak meg, hogy a felek nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, miszerint Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár és Munkács, illetve ezen városok közvetlen vonzáskörzete melyik országhoz tartozzon. A müncheni megállapodás értelmében ezek után négyhatalmi konferenciának kellett volna döntenie, ám Anglia és Franciaország érdektelenséget nyilvánított az ügyben - noha az egész bonyodalmat ők idézték elő Trianonban 18 évvel korábban -, így német-olasz döntőbíráskodásra került sor. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-palotában a Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszter által aláírt első bécsi döntés rendelkezése értelmében 11 927 négyzetkilométernyi terület, a Csallóköz és a Felvidék déli szegélye, Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Krasznahorka, Kassa, Ungvár, Munkács és Beregszász városaival visszatért Magyarországhoz. Viszont Csehszlovákiánál maradt Pozsony és Nyitra. A hazatért területen 1 millió 60 ezer lakos élt, melynek csaknem 90 %-a magyar volt. A Felvidék déli szegélyének hazatérését a korabeli magyar közvélemény egyöntetű, kitörő lelkesedéssel fogadta. Kormánypárt és ellenzék egyaránt. Koszorús költőnk, Babits Mihály ódát szentelt az eseménynek. Sajnálatos és egyben jellemző, hogy a birtokomban lévő ,,Babits-összes"-ből ezt a verset kicenzúrázták. Zoom A magyar csapatok bevonulása Losoncra - 1938. november 10. (A döntéshez egyébként kapcsolódik egy politikailag nem korrekt, de nagyon is aktuális kérdés: miért kell ma is, az Európai Unióban magyar emberek százezreinek közvetlenül a határ mentén egy ellenséges állam joghatósága alá tartoznia, mely nyilvánvalóan ellenséges, hátrányosan diszkrimináló politikát folytat a magyarsággal szemben és nyíltan asszimilálásukra törekszik?) Fülek vissza, mindent vissza! Ezek után a Magyar Királyi Honvédség Horthy fővezérrel az élen, ünnepélyes keretek között és hatalmas ovációtól kísérve bevonult Kassára, ahol a kormányzó beszédet mondott. (A beszéd 1938. november 11-én hangzott el.) A diadalmámorban úszó sajtótól rögvest meg is kapta az ,,országgyarapító" melléknevet. Országszerte hónapok után egymást érték a diákok tüntetései, fáklyásmenetei mindenfelé az országban, zúgtak az utcák a tömegek hangjától: ,,Pozsonyt vissza! Kassát vissza! Mindent vissza!" Az akkori nemzedékek őszintén hittek abban, hogy Horthy kormányzó, a legfőbb hadúr rövidesen kiadja a hadparancsot: ,,Előre az ezeréves határokig!" Sajnálatos módon az első bécsi döntés hatályát veszítette azáltal, hogy a tengelyhatalmak vereséget szenvedtek a nagy európai polgárháború 1939 és 1945 között folyó második szakaszában. Sőt, a világháborúban győztes, háborús bűntettek tucatjait elkövető Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak köszönhetően hazánk területe az 1947. évi második párizsi béke értelmében még tovább zsugorodott az ún. pozsonyi hídfő, 43 négyzetkilométernyi terület, Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár települések elcsatolásával, melyek a történelmileg második alkalommal, mesterségesen újragalvanizált cseh-tót államalakulathoz kerültek, ezáltal tovább csonkítva a maradék trianoni Magyarország földjét. Egyetlen ma élő magyar ember sem nyugodhat bele abba, hogy a jelenlegi államhatárok tartósan megmaradjanak, és Magyarország a revízióról örök időkre lemondjon. Ehhez azonban felelős nemzeti kormány szükségeltetik! Lipusz Zsolt - Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/9/135229/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 19:06:07, vasárnap
|
| |
| |
Befagyasztják az utazási kedvezményeket Orbánék jövőre
2014. november 2. vasárnap 17:34:59
Ahogy azt a korábban bemutatott konvergencia programban a kormány már "megígérte", nem emelik a szociálpolitikai menetdíj-támogatások összegét.
104 milliárd forintban határozta meg a kormány a kedvezményes utazások kompenzációjaként kifizetett szociálpolitikai menetdíj támogatások összegét 2015-re. Ez az összeg megegyezik az idei előirányzattal, vagyis reálértéken kevesebb jut majd a nyugdíjasok, a diákok és más arra rászoruló társadalmi csoportok utazásának támogatására, hiszen a kormányzat 1,8 százalékos inflációval számol jövőre. A költségvetés tervezetéből kiderül az is, hogy 2013-ban 94,8 milliárd forintot költöttek erre a területre, vagyis az idei és a jövő évi előirányzat 9,6 százalékos emelkedést jelent nominálisan a tavalyihoz képest. Vagyis tavaly még ilyen mértékű emelést tartottak szükségszerűnek a döntéshozók. Ha hinni lehet a tavasszal bemutatott konvergencia program számainak, akkor a befagyasztás egészen 2017-ig érvényben marad.
Hogy a befagyasztás pontosan milyen hatással lesz az utazási kedvezményekre, még nem lehet tudni. Lehet, hogy a kedvezményezettek körét szűkítik, az infláció mértékével emelik ezeket a jegyárakat, vagy a társaságok más módon ,,nyelik be" az extra költségeket.
Célkeresztben az e-kereskedelem - miért üthetik meg a bokájukat a webshopok? - Mfor.hu Konferencia az adatvédelemről - november 4.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a közösségi közlekedés más területein is megvágnák a kiadásokat. Emelik például a vasúti pályafenntartásra szánt keretet 1,3 milliárd forinttal 73-ra, és a vasúti, illetve az autóbuszos helyközi személyszállítási szolgáltatások végzésére forduló pénzek is nőnek 185,5 milliárdról 187,9-re. Több mint duplájára emelkedik jövőre a budapesti közösségi közlekedés feladatainak támogatása az idei 10 milliárdról 24-re. A települési önkormányzatok hasonló célra pedig 2 milliárdot kapnak jövőre az idei 1 helyett.
A központi költségvetés 2015-ben is átvállalja a MÁV Zrt. tartozásának egy részét. A jövő évi előirányzat szerint 23,4 milliárdot. Az idei előirányzat 35 milliárd forint értékű szeptemberben lejáró kötvénytartozás átvállalásáról szólt. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert ezekre a költségekre a társaságnál nem képződik fedezet.
Ha már közlekedés, az autósok élete is változik. Kaphatnak például 28 százalékos adót az üzemanyagcélú földgázra (CNG), az ,,indokolatlan adókedvezmények szűkítése" jegyében. Ez a módosítás egyébként kizárólag a magánhasználókat sújtaná, ugyanis a helyi és helyközi közlekedésben működő autóbuszok által felhasznált CNG üzemanyag adója visszaigényelhető lenne. Ezt ugyanakkor még nem kell készpénznek venni, ugyanis Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő már módosító indítványt nyújtott be az adó ellen környezetvédelmi és humán-egészségügyi okokra hivatkozva.
A közúthálózat fenntartására 56,7 milliárd forint jut, 10-zel több, mint idén. Szót érdemel még az a változás is, hogy a 34,5 milliárd forint bevételt termelő időalapú útdíjból befolyó pénzek a központi költségvetés közvetlen bevételei között jelennek meg, hasonlóan a megtett úttal arányos rendszer 169 milliárdjához.
A gépjárműadóból elvárt bevétel jövőre 45,5 milliárd forint lesz szemben az idei 39-cel és a tavaly valóban beszedett 41,2 milliárddal.
http://mfor.hu/cikkek/Egy_betartott_igeret__kevesebb_jut_utazasi_kedvezmenyre.htm l
mfor.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 15:21:47, vasárnap
|
| |
| |
Talányos mondatok a holland nagykövettől:
"Hollandia az egyik legnagyobb nettó befizető az EU-ban, és a holland adófizetőket is egyre jobban érdekli, hogy mi történik a pénzükkel, hogy valóban arra a célra használják-e az adóbefizetéseket, amire beszedik. Ha azt hallják, hogy valamelyik támogatott európai állam kormánya korrupt, akkor teljes joggal gondolják, hogy ők ezt nem szeretnék finanszírozni. " |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 10:46:44, vasárnap
|
| |
| |
“Orbán Viktor nagy tévedésben van"
Posted on 2014/11/01 Szerző: Admin
Simonyi András volt washingtoni nagykövet szerint a magyar kormány és Orbán Viktor nagy tévedésben van. A mostani külpolitikai helyzetet nem lehet kezelni a propagandagépezet beindításával.
“Semmi értelme megpróbálni úgy tenni, mintha Orbán Viktor nem tudná, hogy egy súlyos külpolitikai válságról van szó. Ez nem az a helyzet, amit a propagandagépezet beindításával kezelni lehet" - mondta Simonyi.
“Ha amiatt aggódna a kormány, hogy korrupt elemek férkőztek az államapparátusba, és ezeket el kell távolítani, mert megfertőzhetik a többi köztisztviselőt, akkor az amerikai hatóságokkal való szoros együttműködést választotta volna, nem pedig a konfrontációt" - véli a volt nagykövet.
Amerika a kitiltásokkal a hazai “demokráciadeficitre" hívta fel a figyelmet, és arra, hogy nagyon rossz szemmel nézi az Oroszországhoz való magyar közeledést.
És hogy mennyire rossz szemmel nézi ezt a közeledést, arra talán a lejobb példa, hogy “ideiglenes budapesti ügyvivője" az az André Goodfriend, aki a szíriai amerikai fölforgatás legfőbb kivitelezőjeként működött Damaszkuszban, Budapestre vezénylése előtt. Közvetlen washingtoni főnöke pedig a kijevi cukrosnéniként közismertté vált Victoria Nuland. Összegyúrják kissé a szír - ukrán forgatókönyveket, és máris megvan a magyar recept a demokráciadeficit leküzdésére.
Ami mindaddig egy cseppet sem szúrta a Fehér Ház birtoklóinak szemét, amig föl nem fedezték Orbán kijelentésének - “az Európai Unión kívül is van élet" - közelmúltbani bátortalan megvalósítási szándékait.
Amivel csak - szerintünk - egyetlen aprócskának nem nevezhető gondunk van: NAGYON BÁTORTALAN KISÉRLETECSKE - féle valami történt ez ügyben. Washington viszont már emiatt is felhorkant! És lépett, és - kétségeink efelől ne legyenek - lépni is fog még! Haseregük pillanatnyilag elégségesnek tűnő része már a Bakonyban (?) van!
Az “ötödik hadoszlop" törzse pedig már megtartotta a főpróbát is!
Amennyiben pedig Orbán rosszul értékeli a helyzetet, (márpedig szerintünk nagyon rosszul értékeli!) “élete értelmét" fogja elveszíteni! A hatalmát! Ami lehetne akár az ő baja is csak! Ám a valódi vesztesek MI LENNÉNK!
MI! - MAGYAROK!
Úgyhogy tisztelt Orbán Viktor! - igaza van Simonyinak! Itt már dumálni nem lehet! CSELEKEDNI KELL! AZONNAL!
http://balrad.wordpress.com/2014/11/01/orban-viktor-nagy-tevedesben-van/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 09:59:53, vasárnap
|
| |
| |
ÓRIÁSI PÁNIK A "DEMOKRÁCIA BÖLCSŐJÉBEN": A RUSSIA TODAY TÉVÉ MEGINDÍTOTTA KÜLÖN ADÁSÁT A KIRÁLYSÁG LAKÓINAK
A tévedések elkerülésére: a globális RT (Russia Today) televízió világszert egyre népszerűbb adásait eddig is sugározta angolul. De most, október 30-tól, londoni stúdiója megnyitásával elindította kifejezetten az Egyesült Királyság népének szóló csatornával, az RT UK-vel. Angol nyelvű adásai immár három stúdióban készülnek. Moszkvában a globális adás angolul - a spanyol, arab és orosz programok mellett. Washingtonból az amerikai adást állítják össze.
A világot más szemszögből is bemutató Russia Today Nagy-Britanniában több mint két éve a leginkább nézett, külföldről sugárzott adó lett, megelőzve a Euronews-t, az amerikai Fox News-t vagy a France24 angol programjait.
A demokrácia és szabad sajtó bölcsőjében, gondolhatnánk, nyilván nagy örömöt vált ki, hogy most az RT már helyi, londoni stúdiójában készült anyagokkal is gazdagítja műsorát, amely nem csak azokat a híreket mutatja a világból és Angliából, mint az összes többi nyugati adó. Nem így történt. Az RT londoni stúdiója elindítása és brit programja hisztérikus reakciót váltott ki a ,,szabad" brit sajtóból. A The Times nevű napilap a program debütálásának napján ,,Nem engedhetjük, hogy Oroszország büntetlenül hazudozzék" szalagcímmel támadta az RT UK indulását. Volt olyan lap is, amely felszólította a brit politikusokat, hogy ne nyilatkozzanak az adónak. Vagyis bojkottálják.
Nick Clark, egy népszerű brit újságíró nem volt rest, és gyilkos iróniával 13 pontban óvta az RT UK jelen és jövőbeli nézőit, miért ne nézzék műsorát és hogy az milyen veszélyt jelent rájuk nézve. 13 pontja (http://rt.com/op-edge/201307-rt-uk-l...edia-criticism) rövidítve:
1. Az RT nem nyomja az oroszgyűlöletet
Felháborító, hogy az RT nem hasonlítja Putyint Hitlerhez! Hogy merészeli nem démonizálni az orosz elnököt akkor, amikor, mi neokonok, azt mondjuk, hogy ez kötelező?
2. Az RT olykor érdes a bankárokkal
Hogy engedhető meg az ilyen egy szabad társadalomban?
3. A maláj gép lezuhanása
Megengedhetetlen, hogy az RT a malajziai MH 17 Ukrajna fölötti lezuhanása utáni első pillanatokban már nem vádolta azzal Putyint, hogy saját maga lőtte le saját maga által barkácsolt rakétájával a gépet. Ez bizonyítja az RT elfogultságát és ez azt, hogy miért kell betiltani.
4. Az RT alkalmazottai között olyanok is vannak, akik nem neokonok és nem akarnak ,,liberális beavatkozást" más országokban
Na ez azután botrány! Az RT olyanokat is megszólaltat, akik nem támogatják a Nyugat állandó háborúkból álló politikáját. Olyanokat is, akik kimondják, a Közel-Keleten ne bombázzanak szuverén államokat.
5. Az RT-n valódi szocialisták és valódi konzervatívok is megszólalhatnak
Ez valóban szörnyű: az RT olyanokat is meginterjúvol, akik ellenzik a neolibealizmust és a globalizációt, legyenek azok baloldaliak vagy jobboldaliak. Márpedig az ilyen embereknek nem szabadna mikrofont a szájuk elé tartani. Csak azok beszélhetnek, akik a hegemón konszenzust támogatják. Nagyon fontos, hogy a szólásszabadság és a demokrácia védelmében az alternatív véleményeket senki ne hallja.
6. Az RT-n megszólaló szakértők szélsőségesekkel paroláznak
Nagyon figyelem, hogy mifajta figurák jelennek meg az RT-n. Az egyik interjúalany egyszer kitett egy linket blogjára, amely egy másik blogra utalt, amely egy másik link-kel egy harmadik internetes helyre, amely tagadta a holokausztot és azt állította, hogy a Marsról jött emberek irányítják Washingtont.Egy másik megszólaltatott pedig egyszer egy olyan konferencián vett részt, ahol egy másik meghívott egy alkalommal egy vendéglőben ebédelt, mégpedig egy olyan asztalnál, ahol korábban Hitlert és Sztálint dicsőítette, sőt 1962-ben egy észak-koreai lapban cikke is megjelent.
7. Az RT antiszemita
Jójó, erre nincs bizonyítékom, de akkor is nyomom a dolgot, mert olyan jól hangzik.
8. Az RT a jugoszláv háborúban nem mindenért a szerbeket okolta.
9. Az RT olyan ,,szakértőket" is megszólaltat programjaiban, akik erősen bírálták Izraelt. Márpedig ez teljesen megengedhetetlen.
10. Az RT megmondó emberei gyakran viccelődtek amerikai politikusokon
A tiszteletnek ez a hiánya visszataszító és nem szabadna megengedni egy szabad társadalomban.
11. Az RT szíriai riportjai
2011-13-ban megszólaltatott szakértők azt mondták, hogy a lázadók egy része nem demokráciaszerető, hanem fanatikus terroristák. Ma visszatekintve...
12. Az RT sok olyan embert szólaltat meg, akik nézeteivel nem értek egyet
Márpedig ezt nem lenne szabad megengedni! Hát nem demokráciában élünk?
13. A legfontosabb ok: az RT veszélyt jelent
Világszerte egyre többen nézik az RT-t. Ezért mi, neokonok és ,,liberális beavatkozók" annyira aggódunk és próbáljuk befeketíteni mindazokat, akik ott megjelennek. Ha az RT tovább terjeszkedik, a következő háború már nehezebben lesz eladható. Ne nézzék az RT-t, mert nem akarjuk, hogy az emberek egyre több kérdést tegyenek fel. Sokkal könnyebb a dolgunk, ha nem kérdeznek semmit.
(Lovas István, FB, 2014. november 1) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 09:54:53, vasárnap
|
| |
| |
Üresen kong az uniós büdzsé is!
Nem lehet ekkora létszámmal (60 ezer főre duzzadt már a bürokraták létszáma, hatezer fő főz rájuk, konyhai és takarítói személyzet, stb.) működni! 800 körül vannak az uniós képviselők, akiknek minden költségét is fizetnek, és átszámítva átlag 3 millióba vannak havonta. Röpködnek három hetente feleslegesen Brüsszel és Strasbourg között különrepülőgépeken. Viszik az összes személyzetet is, és a rengeteg bürokráciát. Tíz repülőgép odavissza, ki lehet számolni a költségeit.
Az uniós bürokraták a magas jövedelem ellenére lopnak, mint a pocok!
Van cirka 20 felső vezető, átszámítva ötmillió forintos fizetéssel. Most a portugál bukott miniszterelnököt váltja az unió élén a luxemburgi adóparadicsom bukott miniszterelnöke! Ezt nevezik fejlődésnek, ettől aztán lesz majd nagy fellendülés. Egyiptomnak adtak egymilliárd segélyt az Arab tavasz idején, amit azonnal el is loptak. Most eddig már csaknem egymilliárd euró ment el az ebolával kapcsolatban. Hogy a számlákat ellenőrzi-e valaki, nem lehet tudni. Az Egyiptomnak juttatott pénz visszaszerzésére nincs esély, ahogy nincs esély a nálunk ellopott, száz milliárdot is meghaladó roma felzárkóztatási pénz fellelésére.
Ha a tagállamoktól nem kap 2,7 milliárd euró friss forrást az EU, a bizottság novemberre kifut a pénzből egy Facés társ információja szerint ...
Ez azt jelentené, hogy Brüsszel november közepén már nem tudná teljesíteni a tagállamokkal szembeni kötelezettségeit - azaz nem tudná a közösen elfogadott módon újraosztani a pénzüket. A pluszbefizetésre azért van szükség, mert az unió vámbevételei ötödükkel zuhantak... Valószínűleg az oroszok elleni szankciók miatt. Amerika jól elintézte az Európai Unió jövőjét. Egy konkurenst fegyver nélkül kilőtt!
Nagy-Britanniától próbált egy jelentős összeget beszedni az unió, a miniszterelnök azonban elég keményen bemutatott. Egyelőre nem ököllel, csak az ujjával!
A bürokraták létszámát az unióban is, és valamennyi tagállamban felére kell csökkenteni! Számítógépes programokkal történik az adatfeldolgozás, és többen vannak már, mint a mechanikus feldolgozás idején.
Érdekesség, hogy az unió új vezérkara Halottak napján áll munkába. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 09:42:53, vasárnap
|
| |
| |
Ezért a verséért 1920-ban Kárpáti Piroska tanítónőt a románok felakasztották.
Kárpáti Piroska tanítónő verse
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek?
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!
Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok!
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket!
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban: egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 09:12:07, vasárnap
|
| |
| |
Iszik vagy netez?
2014.10.28. 11:23
Emlékszünk, a kétharmados hatalma birtokában, a köznép nagy örömére, Orbánék egyik első intézkedései között szerepelt a pálinkafőzés adóztatásának megszüntetése. Amit ugye éppen mostanában kényszerülnek, ha nem is teljesen visszavonni, de jelentősen korrigálni.
Népszerű intézkedés volt ez egy olyan országban, ahol még a fináncok is zugiban pancsolták a szeszt, s ahol rekordmagasságú az alkoholisták száma, és ahol még ráadásul a miniszterelnök is azzal mutatott példát a híveinek, hogy illuminált állapotban ordítozta a kamerába sok kislány fehérvári huszárok általi meghágásának történetét.
De hát ez egy ilyen ország. Ahol, ha máshonnan nem is, de a Gripen vadászgépek beszerzése óta mindenképpen tudjuk, nincs állami korrupció. Van viszont zéró tolerancia. És ahol - miként Deutsch Tamás oly plasztikusan megfogalmazta - mégis harmadosztályú CIA ügynökök oktatgatnak ki minket a tisztességes állam mikéntjéről.
Épp', mint a viccben. Hová mész magyar kormány, kérdezi Amerika. Miféle tyúk, kérdez vissza agresszívan, a milliókért vadászgató és milliós nyugati hoteleket látogató Lázár főminiszterünk.
De a pálinkára visszatérve. Jól mutatja Orbánék világfelfogását, hogy még most is a pálinka adómentességéért harcolnak, miközben kegyetlenül megsarcolni tervezik azt az internetet, amely ma már minden gazdaság motorja, s amely az egyszerű embernek is olyan lételeme, mint a levegő. Megadóztatni tervezik, ahelyett, hogy ingyenessé tennék.
Vagyis ÖN DÖNT, ISZIK VAGY NETEZ?
Mit szólna ez a nagy stadionépítő, ha megadóztatnánk a meccs közbeni szotyizást például? Minden megkezdett zacskó után száz forint. Vagy különadókkal sújtanák mondjuk a disznóvágást és a kolbásztöltést.
Egyébként sokak vélemény volt, hogy ez a netadó valójában nem más, mint figyelem-elterelés. Kommunikációs trükk. Hogy ne foglalkozzunk annyit a kitiltási botránnyal és a mögötte húzódó feltételezett állami szintű korrupcióval.
Hát köszönöm szépen az ilyen figyelem-elterelést! Ez kábé olyan, mintha az orvos, hogy a sérvoperáció okozta fájdalomról elterelje a figyelmünket, egy jó nagyot a valagunkba rúg.
Mindenesetre, ha már megadóztatják mégis az internetezést, nem kéne itt megállni. Ha lúd, legyen kövér. Adóztassuk meg a kommentelést is pluszban. Egy komment 100 Ft, a kormányzást bíráló 200 Ft, a vezetőinket lehülyéző 300 Ft, kurvaanyjukat is felemlegető 500 Ft.
Ugyanez blogban a duplája. A kurva anyjukat!
http://proszektura.blog.hu/2014/10/28/iszik_vagy_netez |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 09:05:10, vasárnap
|
| |
| |
2014-10-31. 20:43
Lipusz Zsolt: Miért nem győzhettünk 1526-ban?
A Mohács-komplexusról - mítoszok és moralizálás nélkül I. Szulejmán (1520-1566) trónra léptekor az Oszmán Birodalom már három világrészre terjedt ki: Ázsiára, Európára és Afrikára. A török állam területe ekkor nagyobb kiterjedésű volt, mint bármely európai országé. A demográfiai, gazdasági mutatókat és a haderő korszerűségi szempontjait tekintve is többszörös fölényben volt európai riválisaival szemben. Magyarország pedig végképp nem volt egy hatalmi súlycsoportban az Oszmán Birodalommal: hazánk egy süllyedő európai középhatalomnak, míg a török impérium egy dinamikus világbirodalomnak számított. Szulejmán birodalmának alattvalói 12-13 millió főt tettek ki, ellenben a Magyar Királyság népessége mintegy 4 milliónyira tehető. Isztanbul éves állami bevétele 9,5 millió aranyra rúgott, míg Budára a Jagelló-korban jó esetben 200 ezer arany folyt be. A török állam költségvetési bevételei kiemelkedően magasnak tekinthetők, összehasonlításképpen az európai nagyhatalom Spanyolország jövedelme 9 millió, Franciaországé 5 millió, a Velencei Köztársaságé 4 millió arany volt. Tehát még Mátyás korának - kiemelkedően jó pénzügyi éveket tekintve - 800 000 - 1 milliós kincstári bevétele is elenyésző volt a Török Birodaloméhoz képest, nem is szólva arról, hogy ezt az adóbevételt is a meghódított osztrák, cseh és sziléziai tartományok a hazainál jóval gazdagabb városai polgárságának befizetései adták. A korabeli európai számadáskönyvek tükrében a magyarországi városok szegénysége szembetűnő. Az 1450-es években - Mátyás trónra kerülésének időszakában - Augsburg 160 legmódosabb polgárának vagyona közel félmillió aranyforintot tett ki. A gazdag itáliai kalmárvárosok és kulturális központok közül Firenze, Milánó és Nápoly éves bevétele 300-600 ezer arany között mozgott, ezzel szemben a magyarországi viszonylatban kiemelkedően fontos bányavárosok, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya vagyona együtt is csupán 80 ezer aranyforintra rúgott a 16. század közepén. A szabad királyi városok, a szászok és a zsidók által a központi költségvetésbe befizetett adó Thurzó Elek és Váradi Pál 1523. évi számadásában kereken 30 ezer forintot tett ki. Nos, ezen összegből egy évre 1250, fél évre 2500 zsoldost lehetett felfogadni. Ez természetesen semmire nem lett volna elegendő az évente akár 60-80 ezer profi zsoldos katonát is könnyedén felvonultató és a legmodernebb tüzérséggel felszerelt oszmán birodalmi reguláris sereg ellenében. Korabeli források szerint egy 60 ezer főből álló hadsereg és egy 150 hajót számláló flotta felállítása és fenntartása mintegy 800 ezer aranyba került e korban. Gazdaságtörténeti evidencia, hogy a hazai polgárság tőkeereje összehasonlíthatatlanul kisebb volt nyugat-európai polgártársaiénál. A mezőgazdasági termelést folytató, illetve jövedelmét abból szerző úri birtokosság és parasztság pénzvagyona pedig még ennél is csekélyebb volt. Az ország első számú egyházi méltóságának, az esztergomi érseknek az 1520-as években 35 ezer aranyforint, a kalocsai érseké 20-22 ezer, a gazdagabb püspököké pedig 10-25 ezer aranyat tett ki. Miként a kor kiváló ismerője és hadtörténésze, Perjés Géza Mohács című alapművében megemlíti, egy-egy egyházi főméltóság vagy mágnás halála után néha mesésnek tűnő vagyonok maradtak fenn, de ezek valahogyan holt kincsek maradtak. Az arisztokrácia is állandó pénzzavarral küzdött, és rendkívüli kiadásait is csupán gyors kölcsönökkel vagy birtokainak zálogba bocsátásával tudta fedezni. Tipikus, hogy amikor a nagy harácsoló, dúsgazdagnak számító Werbőczy birodalmi követségbe indult, kénytelen volt kölcsönt felvenni, hogy méltóképpen reprezentálhassa az országot külföldön. Nos, e csekély pénzforrásokból Mátyás halála után - különösképpen az általa meghódított osztrák és cseh területek elveszítése után - állandó zsoldos hadsereg fenntartására nem volt lehetőség. Ezért kellett a fekete sereget szélnek ereszteni 1490 után. A fentebbi költségvetési statisztikai számsorok azt is világosan mutatják, miszerint Magyarország a Jagelló-korban önerejéből már nem tudott egy nagy háborút finanszírozni, vagyis külföldi segítségre szorult. (Egyébként már a 15. század közepétől, Mátyás alatt is több-kevesebb rendszerességgel érkeztek a külföldi támogatások a német birodalmi rendektől, a pápától és Velencétől. Egyetlen példa erre Vitéz Jánosnak alább, függelékként közlendő, a frankfurti birodalmi gyűlésen 1453-ban elmondott beszédének részlete, amely bizonyítja, hogy hazánk önerőből már akkor sem tudta magát megvédeni. Mivel a török az 1470-es évektől kelet felé építette birodalmát, és még ott volt számára Perzsia is, az összeomlás ezért nem következett be hamarabb.) Az 1520-as évek elején a fő segélynyújtók a pápa és a velenceiek voltak. Maga az a tény, hogy hazánk rá volt utalva az idegen segítségre, igen súlyos politikai következményekkel járt. Mivel a háborúra való felkészülés bizonyos időt igényelt, a magyar udvar azt szerette volna, ha a külföldi hatalmak jóval a hadműveletek megkezdése előtt folyósítják a pénzt. Minthogy azonban a török pontos szándékait előre nem lehetett tudni, a segélyadók rendszeresen későn fizettek, vagyis akkor, amikor a háború már bizonyossá vált. A szponzorokban ugyanis élt a gyanú, hogy a magyar kormány akkor is elkölti a pénzt, ha történetesen mégsem kerül sor a háborúra. Voltaképpen ez így is volt, hiszen tekintettel a végvárak és a logisztikai háttérbázis katasztrofális állapotára, ezek folyamatos karbantartást igényeltek, s béke idején is fizetni kellett a várak őrségét, hiszen mindennaposak voltak a törökökkel való kisebb-nagyobb határmenti összecsapások. Ennél is súlyosabb következmény volt, hogy a magyar politika teljesen az európai nagyhatalmak járszalagjára került, és külpolitikai, illetve stratégiai-katonapolitikai mérlegelések során a döntéshozatalban legalább olyan mértékben estek latba idegen, mint magyar érdekek. Sőt, elsősorban azok estek latba. Egyébként is - bármennyire is tragikus ez a magyarságnak - a katolikus keresztény Habsburg világhatalom és az Oszmán Birodalom ütközőzónájába kerülve más sors nem várhatott országunkra, mint a felosztás. Sok ilyen eset volt már a történelemben, elég, ha épp a török terjeszkedés miatt a 15. századi Bosznia, Szerbia sorsára gondolunk, csak akkor ezek a kicsiny balkáni államok az akkor még erős - mert egy közép-európai birodalom részeként létezett - Magyar Királyság és az oszmánok hatalmi érdekszférájának határára kerültek. Persze ekkor még a Török Birodalom területe, népessége, gazdasági-katonai ereje meg sem közelítette az egy évszázaddal későbbit. Ezért tudta Magyarország tartani magát. De mondhatunk egy modern példát is: a második világháború végén az angolszász hatalmak és a Szovjetunió érdekszférájának határára került Németországot is felosztották. Ebben a korban a háború megvívása már igen komoly elméleti-stratégiai és gyakorlati szakértelmet, nagyszabású tüzérséget kívánt, no meg profi zsoldoshadat, és természetesen mindennek tetejébe - miként napjainkban is - temérdek pénz szükségeltetett. A fentebb említett Perjés Géza hivatkozott művében kimutatja, hogy amennyiben az akkori ország valamennyi fegyverforgatásra alkalmas férfiját hadba szólítják, az összlétszám 142-177 000 között lehetett volna. Ehhez azonban három körülményt feltétlenül hozzá kell tennünk: 1. A Magyar Királyság földrajzi kiterjedése, a kor közlekedési, utánpótlási és logisztikai viszonyai között ennek a létszámnak csak eleve töredékével számolhatunk. Az északibb területek hadra fogható lakossága török elleni bevetésének úgysem lett volna semmi értelme. Már csak azt a körülményt tekintve, hogy mire a török támadásról biztos értesülések érkeztek Budára, a mozgósításukkal már több hónapos késésben lettek volna. A hadműveleti területtől távol eső várak sem maradhattak őrség nélkül, nem lehetett őket ebek harmincadjára hónapokra őrizet nélkül hagyni. S ne a modern kor útviszonyaiból és gépesített alakulataiból induljunk ki, különös tekintettel arra a körülményre, hogy még a második világháborúban is alkalmaztak fogatolt egységeket. 2. A fentebbi elvileg említett létszámba beleértendők a mintegy 60-70 000 főt számláló népfelkelők, akiknek a harci értéke a zérónál alig volt valamivel több, legfeljebb portyázásra, kisebb rajtaütésekre voltak alkalmasak, reguláris haderő elé terelni őket a kollektív öngyilkosság biztos formája lett volna. Ráadásul esetükben is fennállt a korábban már említett körülmény, vagyis az ország északibb részeiben már eleve csak elkésve tudták volna őket hadba szólítani. 3. Katonai értékét tekintve egyedül számba jöhető harci értéket csak a zsoldosság jelentett, ám a királyi bevételek elégtelenségét figyelembe véve, még a külföldi segélyekkel együtt, jó esetben is, II. Lajos legfeljebb 10-12 000 fővel számolhatott. S ott voltak még a főpapok és mágnások magánhadseregei, ám ezek közül is hasznavehetők a déli határvidék méltóságainak bandériumai - mintegy 3000 fő -, valamint a 6-8 000 főnyi végvári katonaság, no meg a kb. 2500 főt számláló al-dunai naszádosok voltak. Az ország középső-felső részei zászlósurai bandériumainak harcászati értéke meglehetősen kétséges volt, hiszen még törököt sem láttak addig. Miként az közismert, a mohácsi csatavesztés okairól a magyar historiográfiában és közgondolkodásban már 1526-ban elkezdődött a szenvedélyes, érzelmektől áthatott diskurzus, amely napjainkig tart. Az emocionális túlfűtöttség nem vált javára a vita objektivitásának. A polemizálók nagy része a gyászos végeredményből, tehát a középkori Magyar Királyság bukásából kiindulva, annak egyedüli okaként az ,,országvesztő" uralkodó kaszt hitványságát jelölte meg, a legkevésbé sem tartva fontosnak a korabeli hazai és külföldi forrásanyag tanulmányozását. Különösen nagy hiba, hogy Mohács okainak és következményeinek mérlegelésénél teljes egészében hungarocentrikus nézőpont érvényesült, s sok vitázó egyáltalán nem fordított figyelmet a korabeli világpolitika, a Mediterráneum térségében és a tengeri kereskedelem útvonalainak átrendeződése következtében végbemenő globális horderejű folyamatok tanulmányozására és azok hazánkra gyakorolt hatásának számba vételére. Zoom Johann Schreire: A mohácsi csata (1555) Szulejmán korának Oszmán Birodalma ugyanis - miként fentebb említettem - már alapvetően másfajta demográfiai, gazdasági és hadi potenciállal rendelkezett, mint a Hunyadiak korának török államszervezete. 1475-ben II. Mohamed vazallus állammá tette a krími tatár kánságot, ezzel a fekete-tengeri kereskedelem fölötti ellenőrzés és annak haszna is a kezébe jutott. Teljesen új fejezet nyílt a török történelemben Szíria és Egyiptom 1516-1517-ben történt elfoglalásával. E két tartomány I. Szelim által történt meghódításával ugyanis lehetővé vált, hogy a közel-keleti impérium részesedjék az akkori világ legbusásabb üzletéből, az indiai fűszer- és luxuscikk-kereskedelemből. A 15. század végéig a kereskedelmi cserék hosszú láncolata fűzte össze az indiai, a ceyloni és az indonéziai fűszerpiacokat, a keleti végén Kínával, a nyugatin Velencével. India térségéből arab hajók szállították az értékes árukat Európa felé, amelyeknek két fő tranzitkikötője volt: a Perzsa-öböl bejáratánál Ormuz és a Vörös-tenger bejáratánál Aden. Ormuzból az áru útja Bassorába vezetett, ahonnan karavánút vitt tovább Mezopotámián át Bagdadba, majd a szíriai Aleppóba, illetve ennek kikötővárosába, Tripoliba. Az Adenben kirakott fűszert pedig a Vörös-tengeren Szuezbe szállították, ahol a közvetlen tengeri összeköttetés megteremtése végett szárazföldi úton átszállították Alexandriába, ahonnan a Földközi-tengeren a "tengerek királynőjének" hajóin fuvarozták Velencébe. A levantei kereskedelemnek e hagyományos útvonalai szinte teljesen megszakadtak mintegy negyedszázadra, amikor a portugál Vasco da Gama felfedezte 1498-ban a Jóreménység foka megkerülésével az Indiába vezető óceáni útvonalat. A portugál kereskedők és kalandorok - a korszakban kalandor, kalmár, kalóz, utazó és felfedező gyakorta azonos jelentéstartalommal bírt - kíméletlenül és brutálisan kézre kerítették az indiai és ceyloni fűszerpiacokat, az óceánokról pedig kiszorították az arab konkurenciát. A levantei kereskedelem kis-ázsiai és észak-afrikai empóriumaiba érkező luxuscikkek mennyisége ily módon drasztikusan leapadt, és Velence helyett Lisszabon lett a világpiac centruma. Ekképpen az Egyiptom és Szíria felett uralkodó mameluk szultánoknak csupán a keleti kereskedelemre kivetett félmillió arany összegű vámbevételei alaposan megcsappantak, vagyis Szulejmán atyja, Szelim ily módon könnyedén hódoltathatta 1516-1517-ben a két államot. Godinho portugál gazdaságtörténész a következőket írja: ,,Kétségtelen, hogy Szelim terjeszkedési politikájában a célok egyike India, vagy legalábbis e mesebeli világba vezető utak feletti ellenőrzés megszerzése volt." Miután az oszmánok a rivális Perzsia miatt a Perzsa-öbölbe nem juthattak ki, Szelim először a vörös-tengeri kereskedelmi útvonal feletti ellenőrzést óhajtotta megszerezni. Viszont ehhez megfelelő hadiflottára lett volna szüksége, amely egyelőre nem állt rendelkezésére. Ezért bátorította a velenceieket, hogy szerezzék vissza a levantei kereskedelemben korábban birtokolt vezető pozíciójukat, visszaszorítva a portugálokat, hiszen így a Porta a vámbevételekből jelentős pluszbevételhez juthatott. S miután Kolumbusz 1492-es útja után az amerikai kereskedelem lett a világ legbusásabban jövedelmező üzlete, s a spanyolok átvették a világkereskedelem feletti ellenőrzést - a 16. század a spanyol ,,Aranykor" -, így Szelim, illetve Nagy Szulejmán törekvései eredményre vezettek. Épp a Mohács körüli időben helyreálltak a hagyományos, levantei, indiai fűszerkereskedelem útjai, sikerült a portugálok kiszorítása onnan, ebből Isztanbul gigantikus hasznot húzott. Velence és Konstantinápoly érdekei tehát nem hogy ütköztek volna, de tökéletesen egybeestek. Innen a 16. századi keresztény források sokat felpanaszolt állítása a ,,velencések" kétszínűségéről, árulásáról. A levantei kereskedelem ellenőrzése közös velencei-török hatalmi érdek volt. Sőt Szulejmán rendeletére 1529-ben elkezdték ásni a Szuezi-csatornát, amely azonban végül mégsem készült el a 16. században. Ezért a portékát továbbra is karavánok vitték Alexandriába, s innen, illetve Tripoliból velencei hajók szállították Velencébe, ahonnan szárazföldi úton osztották szét Európa országaiba. 1534-35-ben a török még Mezopotámiát is birtokba vette, s ezzel végleg biztosította a keleti kereskedelem feletti uralmát. Mindezek tükrében teljesen értelmetlennek a tartom a Moháccsal kapcsolatos pedagógiai indíttatású moralizálást, bűnbakkeresést, összeesküvés-elméletek gyártását. Ki kell mondani: esélyünk nem volt. A magyar uralkodó elit olyan volt, amilyen, egyébként semmivel nem volt rosszabb és erkölcstelenebb, mint bárhol másutt Európában, sőt bármikor képes volt hősi halált halni hazájáért a 16-17. században. Sokkal nagyobb világerők működtek ahhoz ekkoriban, hogy meg tudja védeni hazáját: a Tűzföldtől az Atlanti-óceánon, Földközi- és a Vörös tengeren át egészen Mezopotámiáig és Indiáig összecsapó ,,globális"hatalmi érdekek. Lipusz Zsolt - Kuruc.info Függelék: Vitéz János beszéde az 1453-as frankfurti birodalmi gyűlésen (részlet) ,,Immár körülbelül 60 esztendőt számlálhatunk, hogy felséges király urunk (Habsburg V. László - L.Zs) dicső király elődei a háborúk dühödt tüzétől szenvedtek, mely egyedül az ő gondjukként egyetlen nép fegyvereire nehezedett, föltartóztatásukra sok verejtéket és sok fáradságot fordítottak, s miközben váltakozó szerencsével vívtak meg sok-sok ütközetet, tulajdon testük pajzsával védelmezték a kereszténység többi arcvonalát és belső területeit. Miután pedig maguk a királyok, vagy helyettük és nevükben mások mind mostanig számos szerencsés csatát vívtak meg, és hol ők mértek az ellenségre, hol megfordítva, az ellenségtől szenvedtek el súlyos csapásokat: végül is a hit és a hívők oltalmazásának eme gondja s föladata mint jogos örökség szállt elődeiről a mi király urunk őfelségére."
Forrás: https://kuruc.info/r/9/135159/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-02 08:38:22, vasárnap
|
| |
| |
2014.10.30. 18:53
Amiről mindenki elfeledkezik
Beszélhetünk adóról, illetékről vagy bármilyen más sarcról, egy dolog egyértelmű. Mindig, minden költséget a végfelhasználó fizet meg. A végfelhasználók pedig a ZEMBEREK!
Bármilyen vállalkozás, lehet az termelő vagy szolgáltató csak ,,közvetítő" a piaci folyamatokban. Hisz a vállalkozás alapfeltétele, hogy a teljes bevétele magasabb legyen, mint az összes kiadása. Ebből a szempontból teljesen indifferens, hogy a kiadás anyag, bér, szolgáltatás vagy esetleg adó.
A vállalkozás - mivel ez az életben maradásának feltétele - mindig is arra fog törekedni, hogy a bevétel és kiadás szaldója pozitív legyen. Tehát, ha bármelyik költsége emelkedik, emelni fogja az árakat. Kivéve, ha hatósági árakkal dolgozik, bár időnként azokat is felülvizsgálják és módosítják.
Természetesen törvényben előírhatják, hogy egy különadót nem háríthat át a vevőkre, de ez csak ideiglenesen működik, mivel a törvényhozóknak nincs beleszólásuk a vállalkozások árképzésébe. A különadó kivetését követő napon természetesen nem emelnek árat, de egy-két hónap elteltével bármi másra hivatkozva megtehetik (Pl.: Ft árfolyam, bérköltségek, beszerzési költségek, stb. emelkedése).
A piaci folyamatban egyedül a végfelhasználók, azaz a Zemberek azok, akik nem érvényesíthetnek semmi külső tényezőt. Maximum úgy, hogy nem vásárolnak (főleg ha nincs is miből költekezniük).
Látható, hogy a vállalkozásokat csak abban az értelemben érinti bármely költség (adó, járulék, illeték, különadó) emelkedése, hogy az általuk érvényesített áremelés miatt esetleg csökken a kereslet az árujuk vagy szolgáltatásuk iránt. Természetesen ez sem elhanyagolható érintettség, hisz a forgalmon nagyon sok múlik. Viszont az is igaz, hogy veszteséggel nem üzemelnek sokáig, inkább feladják a tevékenységüket.
A baj akkor van, ha meghatározó termelő(k) vagy szolgáltató(k) hagyja abba a tevékenységét, hisz olyankor a hiánygazdálkodás törvénye szerint óriásit ugranak az árak, és ezt megint csak a végfelhasználók, azaz a Zemberek fizetik meg.
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
http://okos-tojas.blog.hu/2014/10/30/amirol_mindenki_elfeledkezik |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2014. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
496 db bejegyzés |
| e év: |
6200 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 576
- e Hét: 4340
- e Hónap: 8085
- e Év: 161581
|
|
|
Offline
