|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2014-11-28 12:01:36, péntek
|
|
|
Vessző Ágnes: A jóság ereje
A jóság ereje az égig ér!
Itt lenn a Földön
Nélkülözni szinte rettenetes.
Futóbolond ma az emberiség,
Ezért a szív olykor megszakad,
Mintha a bajoknak a megoldása
Nem is a jó szóból foganna,
Úgy megy el mellette
A sok balgatag!
Ha a jó helyet kap,
Még több jót teremt az.
A jó szó az égig ér,
De nélküle a Földön az élet
Csak egy kopár semmiség.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:57:17, péntek
|
|
|
Vessző Ágnes: Lenhajú lány!
Te lenhajú lány,
Mondd miért csak játszottál?
Ő nem volt király,
De koldus sem talán.
Te ezért belé rúgtál!
Még eljöhet az a nap,
Hogy bánod a tettedet.
Ő még lehet boldog nélküled!
Lenhajú lány,
Csak játszottál!
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:52:37, péntek
|
|
|
Ne ítélj, De remélj!
Ne félj, De élj!
Ne átkozz, De oldozz!
Ne fecsegj, De beszélj!
Ne zuhanj, De repüljél!
Ne ölj, De teremtsél!
Ne csalj, De játssz!
Ne vakon, De láss!
Ne hűtlenkedj, De élvezz!
Ne halj, De érezz!
Mert nem test vagy
Hanem örök, halhatatlan, lélek!
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:40:49, péntek
|
|
|
Kiket szeretünk, mindenben ott vannak
- bármit teszünk és bármit nem teszünk -,
bennünk élnek, s míg élünk, meg nem halnak,
és tőlük teljes csak az életünk."
/Móra Magda/
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:38:01, péntek
|
|
|
Vessző Ágnes: A dér
A dér ül már a rózsaszálon,
A delelő nap még küld felé
Néhány gyengéden simogató sugarat,
S nyomán elindul
Egy kis könnypatak,
Az idő múlásának
Szelíd üzenetei ezek,
Mégis mindig találok benne valamit,
Amit nagyon kedvelek.
Megbámulom a vén diófát,
Éppen a szemem előtt
Lopja el a szél
Az utolsó falevelet,
Kopasz árvasággal várja már a telet.
Sötét kis felhők
Úsznak fölém,
Néhány hópihe is
Földet ér,
Jól esik a kabátom melege,
Kezeim zsebembe melengetem
És gyönyörködő sétám
Mára befejezem.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:33:02, péntek
|
|
|
SYLVESTER ANITA
OKTÓBERI DALLAM
Ködbefont hajnalt ringat a táj
csendülő dallam a cseppek alatt
sárguló lombját vedlik a fák
szél kever zizzenő barna avart
Lebbenő táncát játssza a fény
oszlik a felleg a város felett
kéklő virágát nyitja az ég
tépi a szirmát az árnyak helyett
Illanó álmot röptet a lány
csillog a reggel a szép szemeken
mennyei fényben úszik a láng
elpihen csöndesen két kezeden
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:27:12, péntek
|
|
|
Az én menyasszonyom ADY ENDRE
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba.
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
,,Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam."
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szívébe láthassak be néha.
Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.
Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.
Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.
Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.
Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
,,Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek."
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:24:05, péntek
|
|
|
Sztyepan Scsipacsov - Tévedsz, ha azt hiszed
Tévedsz, ha azt hiszed a szerelem csak játék,
Vagy lobogó fáklya, mely az ujjadra ráég.
Együtt ülni kéz a kézben a kispadon este,
Sétálni a patak partján csillagokat lesve.
Kedveseddel szombat este vígan táncba menni,
Tévedsz, ha azt hiszed a szerelem csak ennyi.
Nagy dolog a szerelem és múlnak az évek,
Még nagyobb lesz, meleg kendő betakar téged.
Idő múlik, szépség hervad, jön az ősz a tél is.
Aki szeret melletted lesz, megbecsül majd mégis.
Az életet véges végig együtt kell leélni,
Úgy válik el mit ér a nő és mit a férfi,
Jót és rosszat megosztani, kacagni és sírni.
A szerelem dal, melyet együtt kell megírni.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:20:25, péntek
|
|
|
SZABÓ LŐRINC - Erdei szerelem
Sötétedik... láthatatlan tücskök ültek ki kunyhónk elé
és elhallgattak a távol zuhogó fejszék.
Ma az utak is összebújnak az erdő bozontos mellén
és lélegzetét visszafojtva hallgatózik a meztelen levegő.
Érzed az esti virágok izgató simogatását?
(Most lehelik lelkünkbe illatos testüket a rétek.)
Kezünkben a szerelem édessége csókolózik,
mikor ujjaink véletlenül összeölelkeznek
s minden tagom külön megrészegül,
ha hosszú-hosszú éjszakáinkra gondolok.
Pedig már itt van az éj, csak mi nem vettük észre,
hogy a kémény tetején kidugta borzas fejét a füst;
újból itt van az éj s csak mi nem vettük észre,
hogy kíváncsi rózsabimbók nyíltak ki szerelmes nyoszolyánkon.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2014-11-28 11:16:16, péntek
|
|
|
Pilinszky János
Talán érdemes volna a mai korban megfordítani a mondást, hogy ne úgy tekintsük a másikat, mint magunkat, hanem tekintsük úgy magunkat, mint a másikat. Legyünk olyan kemények önmagunkhoz, mint eddig másokhoz voltunk. Kritizáld magad olyan fokban, mint felebarátodat.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2014. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
285 db bejegyzés |
e év: |
3482 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 155
- e Hét: 1627
- e Hónap: 10810
- e Év: 63518
|
|
|