|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2014-11-28 10:50:48, péntek
|
| |
| |
Szia kedves Barátnőm Marika
Közeleg az Adventi hetek. November 30. Advent első vasárnapja
........Adventi hírnök
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
További szép hetet kívánok a hideg novemberi idő ellenére. Vigyázzál a jeges úton.
Baráti ölelésem és puszi szeretettel, 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-28 10:46:20, péntek
|
| |
| |
**Milyen békés az erdő, te miért nem vagy az?
Ragaszkodsz azokhoz a dolgokhoz, amelyek csak összezavarnak.
Engedd, hogy a természet tanítson.
Halld meg a madarak énekét és menj tovább.
Ha megismered a természetet, az igazságot is felismered.
Ha az igazság birtokában vagy, érteni fogod a természetet is.***
Ajahn Chah
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-28 10:42:27, péntek
|
| |
| |
***Semmi sem gátolja annyira, hogy természetesek legyünk, mint az, ha természetesnek akarunk látszani.***
Francois De La Rochefoucauld
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-11-28 10:37:45, péntek
|
| |
| |
Sohonyai Attila - Az ősz hullása
A világ hullik, elbújni készül.
A vad, forrongó édes méz illat,
a vakult bujaság évszakát vedli,
így barnás, elnyűtt, bőrszerű
darabokként a földre szépen
leterül, s minden oly fáradtan,
zárt szeműen álmodni szenderül.
De még néha kisüt a nap,
ahogyan a remény változatlanul
a lélekben mozgatja az el nem fáradó
Szentjánosbogarakat.
S ez őszben úgy látszik nincs mi
az élet mellett dönt, se az utca menti
szél, se a bölcs, változásokkal
barátságot kötött ős, lágy beszédű
fák. De néha még e zárórába
beletáncol a nyár. Arcodba tűzi
minden ujját, megsimogat, mint
otthonát elhagyni muszáj gyermek,
kit nyugtat az Édesanya, nem sokára
ismét találkoznak.
Aztán egyszerre minden hideg,
már-már, s talán maga a tél, egészen rideg.
A természet, mint cserbenhagyott,
morcos, kiengesztelhetetlen,
játssza viharát, akár az ördög az
orgonán. S te fázol, dideregsz,
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2014. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
612 db bejegyzés |
| e év: |
7638 db bejegyzés |
| Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 843
- e Hét: 4148
- e Hónap: 10531
- e Év: 132404
|
|
|
Offline
