|
2014-12-14 11:00:03, vasárnap
|
| |
| |
Kubik Ilona: HA EGYSZER ÉN LENNÉK
Ha egyszer én lennék az este,
szép álmot hoznék a szemedre,
ha egyszer én lennék az álmod,
álmodnál igazabb világot.
Ha egyszer én lennék az éjjel,
szinültig telne minden kéjjel,
ha egyszer én lennék az ágyad,
száz évig aludni hagynálak.
Ha egyszer én lennék a reggel,
hozzád lesnék be, szeretettel,
ha egyszer én lennék a nappal,
az erdő lennél madárdallal.
Ha egyszer én lennék a tenger,
sós lennék, édes lehelettel,
ha egyszer én lennék a felhő,
gyermek lennél, ki hozzám felnő.
Ha egyszer támadna délután
a sárkány orrán fúvó orkán,
akkor sem volna mitől félned,
barlangként lennék menedéked.
Ha egyszer én lennék a kék ég,
Nap lennél, fényes égi ékként,
ha egyszer én lennék a lelked,
szép lennék, vagy talán a legszebb.
Péter Szabó Szilvia - Ha én...
Link
Kubik Ilona: FÁK KÖZT
Az erdőn őrködő fák keblébe
emlékként vésődnek körök,
az évekről, melyek úgy múlnak el,
hogy egy pillantásuk örök.
Az égből csendben kipergő eső
tovasiklik az ágakon,
majd a kéreg barázdáit hűti,
simogatja hallgatagon.
S ha előbújt; levélkék szitája
óvva szűri reánk a fényt...
az avar a föld hátába süllyedt,
mikor bőröm bőrödhöz ért.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Szép versek és idézetek |
|
|
|
|
|
Offline
