|
2014-12-27 07:30:22, szombat
|
| |
| |
Kohut Katalin: A csönd éve volt
Szonett 48.
Kérdeztem a bíbor fényű napot,
meggyógyulok majd, lesz-e szép jövőm?
Kedvesem, örök-szerelmet kapok,
íriszed íve lesz-e majd őszöm?
Faggattam konok keleti szelet,
miért kísér a csend, a hallgatás,
nem érzem drága a szereteted,
kívánságom olykor a meghalás.
Hallgattam a néma csönd hangjait,
gyászol a bús, tövises gondolat.
Várom a reményt, soha nem hagy itt.
Eltelt egy év, a sötétség tolat
és még mindig késik a segítség.
Mantrám Te voltál fájó meghittség.
2014. december 27.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
