A meztelen igazság,Burgonyatorony,Tél,Így netezhetünk a melóban,Akbar király,Egy nagyon érdekes történet, - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,,

Továbbiak »

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

A meztelen igazság

2015-01-17 22:30:07, szombat

	A MEZTELEN IGAZSÁG - Pajzán irodalmi térkép a reneszánsz Európáról. A testiség felfedezése nem reneszánsz találmány. Az újra felfedezés annál inkább. Míg az antik ember számunkra elképzelhetetlenül szabadon sétált az erotika erdejében, a reneszánszban ez egészen más, bátrabb és intellektuálisabb kalandot jelentett: a szabadságfok, a szókimondás, a határok feszegetésének próbája is volt egyben. Az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a pajzán irodalomnak, eme huncut árunak az útvonalát berajzoljuk Európa térképére. Hihetetlenül szabados kép alakul ki a görögök és rómaiak szerelmi életéről a ránk maradt irodalmi, képzőművészeti és filozófiai munkákból. Plasztikus Platon Lakomájában Arisztophanész története az ember kialakulásáról: az általa felidézett mítosz szerint kezdetben a férfi, a nő és a "férfinő" létezett, négy-négy kézzel és lábbal, valamint két-két fejjel. Amikor az istenek hatalmára tört, azok kettészelték és felegyenesítették. Így a nőből két nő, a férfiból két férfi, a "férfinőből" férfi és nő, s a találkozások során ezek a részek azóta is folyton újra és újra egyesülni akarnak. Ezek után nem tekinthető véletlennek, hogy az ókori Görögországban a vallási eseményeken egész tömegek veszítették el a fejüket. A férfiak művelt hetérákkal, hárfás lányokkal és olcsó pornékkal, valamint a fiatalabb fiúkkal egyaránt rendszeres testi szerelmi kapcsolatot ápoltak. Olyannyira jellemző volt ez a nyitottság, hogy Plutarkhosz szerint a nagy államférfi, Szolón egy alkalommal kötelezte a férjeket, hogy havonta háromszor a feleségükkel is háljanak. Zeusz fiúkat és lányokat hódított meg - egyaránt kedvtelve mindkét nemet -, Párisz Helenét rabolta el, amiből Trója megtámadása következik, Odüsszeuszt bolyongásai során pedig több nő is magának akarta... Szinte napokig lehet sorolni az ókor szexualitástól sem mentes szerelmi történeteit. Ezeket a történeteket az évezredek során költők, írók, festők és szobrászok sokasága mesélte el újra és újra: Aphroditénak és Erósznak a művészetekre tett hatását nem lehet eléggé méltatni. Erotika az antikvitásban A számtalan görög költő közt feltűnik Dioszkoridész, aki a női szerelmi öröm csodáját az elsők között fogalmazta meg versében Krisztus előtt a 3. században. Széttárult Dórisz rózsája fölizzva az ágyon, s istenné avatott isteni szirmai között. Karcsú lábával derekam koszorúzva feszült rám, Küprisz harcában percre sem lankadozott. Hogy mozgatta ölét! A gyönyörtől látni se látott, és remegett szeme, mint ősszel a nyárfalevél, míg kialudt a fehérlángú láz; s Dóriszom akkor elbágyadt testtel nyúlt el az ágytakarón (Csehy Zoltán fordítása) Ám Anakreón, aki a leszboszi lányokat űzte, őt is megelőzte. Ez a görög sziget Szapphó miatt is híres, no persze azért, mert itt közösen készültek fel annak idején a lányok házasságra, a férfiszem elől szigorúan elzárva. Anakreón a szeretet és a gyűlölet egyidejű, őrjítő megszállottságáról írt, csakúgy, mint később a római Catullus, aki Lesbiájára töretlenül vágyott. A nemes Horatius is olyan szókimondó volt olykor, hogy szinte nem is filozófiai gondolatnak véljük, mit is ért ő valójában arany középút alatt. Honfitársa, Ovidius A szerelem művészete címmel mai szemmel nézve olykor már-már pornografikusnak ható tankölteményt írt. Ám a legnagyobb pajzán hatást a későbbi Priaposzi versek című gyűjtemény gyakorolta, amit sokáig Vergilius fiatalkori alkotásának tulajdonítottak. (Priapus a termékenység istene, fallosz-szimbólum volt.) Huncut középkor Sok minden sajnos eltűnt a középkorban a pajzánság eme gazdag kultúrájából, s a történelem az erkölcsök változásával rengeteg becses szöveget is örökre megsemmisített. A felszín alatt azonban búvópatakként az udvari mellett az udvariatlan, obszcén költészet is jelen volt Európa literátus műveltségű országaiban még a középkorban is. A huncutság a népi, a polgári, de még az udvari irodalomban is tetten érhető, bár az akkori hivatalos írásbeliség elsősorban nem ezek feljegyzésére irányult, ám így is, német, francia, olasz földön több százra tehető a pajzán irodalom remekeinek száma, melyeket kézírásos gyűjtemények őriztek meg. Szerelmes reneszánsz A 2. században élt Ariszteidész Milétoszi történetek című, mára töredékekben fennmaradt erotikus novellagyűjteménye Lukiánoszra, majd Boccacciora hatott - a Decameron írója így a népi történetek vándormotívumai mellett szintén talált ókori példákat művéhez. Az angol Chaucer még Boccaccio életében járt Itáliában, s az olasz mester szövegei hatottak a Canterbury mesékre is. (Ez volt egyébként az első nyomtatásban megjelent angol könyv: a Christie's londoni aukcióján 4,6 millió fontért talált gazdára első kiadásának egyik példánya.) Petrarca, az első igazán nagynak számító reneszánsz költő már tudatosan fordult az antik irodalom tanulmányozása felé. Szerelmes szonettjeit (Daloskönyv) olaszul írta. Versei pajzánnak nem nevezhetőek, rá sokkal inkább az udvari költészet és az elégikus antik előzmények hatottak, költeményei az elérhetetlen nő iránt érzett reménytelen vonzalom érzéséről szólnak. Egy egész hagyomány épült erre a hagyományra (petrarkizmus). Balassi Bálint szerelmes költészete is elképzelhetetlen nélküle. Viszont nem csak a szabadosabb késői költemények, de már a Júlia-versek is túlmutatnak a petrarkizmuson, példa erre az alábbi két, kétértelmű sor, melyet épp sejtelemessége miatt sokan a legfinomabban erotikus reneszánsz magyar verssornak tartanak: Testszín ruhájába aki őtet látja, szép Venusnak alítja Mediterrán vérmérséklet Kicsit előreszaladtunk, de bocsásson meg az olvasó, ez is témánk sajátja. Megtorpanva újrakezdjük, visszatérünk még Itáliába, az irodalmi reneszánsz legnagyobb hatású központjába. A görög földeken ekkor már az oszmán birodalom terpeszkedett, sok művelt görög ekkoriban itáliai városokba menekült. Sok antik szöveg, köztük pajzán irodalmi remekek is érkeztek ide, ahol amúgy is bőséggel voltak iratok. Az előkerült szövegek lelkes követőkre találtak, akik közül a legszabadabban Antonio Beccadelli 1426-os Hermaphroditus című kötete dolgozza fel a priaposzi hagyományt. Az ő néha erősen a trágárságig jutó szövegei óriási hatással voltak: egyesek nyilvánosan elégették a könyvet, mások, mint például Guarino Veronese, lelkesen ünnepelték, majd megtagadták. Őrzi borát, lakatol Corvinus, zár, reteszel csak, Ám felesége lyukát nem lakatolta be, sőt! Félti a bort nagyon is, bezzeg nem félti a puncit, Egy pina el sose fogy, míg hamar elfogy a bor! A mi Janus Pannoniusunk is errefelé tanult fiatalon. Ferrarába, Guarino mester iskolájába járt, így nem véletlen, hogy hedonista verseiben visszaköszönnek a vaskos és pajkos témák is. Ursula muffjáról írt verseinek előzményei közt ott van Martialis tág Lydiája, amit Pacificus Maximus, Giovanni Aurispa és Beccadelli is többször feldolgozott. Janus nem kis büszkeséggel azt is megírja egy helyütt, hogy ő tizenöt menetet bír: nos, ezzel nem csak Martialist múlja felül, aki csak négyszer, de Catullust is, aki Ipsithillának azt ígéri: "az ágyban egyhuzamban kilenc tarka menetben jutsz a csúcsra!" (Csehy Zoltán fordítása). Ismeretes volt akkoriban egy Arisztipposz nevű hedonista filozófusról szóló történet is, akit egy hetéra azzal vádolt, hogy gyereke lesz tőle - aki tövisek közt jár, nem tudhatja, melyik tüske bökte meg, volt a válasz. Janus ezt a vándormotívumot az ő Szilviájával kapcsolatban írta meg. Villon, Rablais és a franciák Életvitelét tekintve talán Villon volt a legizgalmasabb reneszánsz szellemű költő. 21 éves korában mesterfokozatot ért el a Sorbonne-on, kiválóan ismerte az antik hagyományokat, különösen Vergiliust. Faludy György szerint franciául ő említette először a hellén és latin történelem nevezetesebb alakjait, de nem csak ezekre alapozott, amikor verseket írt a kurtizánokról. Francois Rabelais Gargantua és Pantagruel című, óriási, a középkor és reneszánsz határán született szatírájában Villon mint szereplő van jelen, színészként él, és követi el vidám tetteit. Malackodó angolok Nem lehet kis kalandozásunkat Shakespeare nélkül zárni, aki nem csak nevében volt dárdarázó... Nemrég jelent meg egy angol kutató Malac Shakespeare című könyve, Pauline Kiernan statisztikája szerint a nagy klasszikus műveiben a férfi nemi szervre 87 különböző elnevezést használt, amit a későbbi korok ki-kihagyogattak. A tudás összegyűjtésében a reneszánsz egyik legnagyobb mestere nem válogatott, minden korból, minden mitológiából szemezgetett, ha valamire szüksége volt. Egyik legellentmondásosabb drámája a Troilus és Cressida. Búcsúzóul ezt ajánljuk újraolvasásra mindenkinek. A trójai háborúban játszódó mű angol előképe Chaucer munkája. A két címszereplő ágyba bújik és biztosítják egymást az örök szerelemről. Cressidát viszont a trójaiak átadják a görögöknek, Troilus utána lopakodik a görög táborba, ahol látja, hogy Cressida Diomedésszel flörtöl. Nos, valahogy így lopnak csókot egymástól írók és a költők is. Szövegeik, nem törődve az idő korlátaival, megérintik egymást, történeteik összefonódnak, ölelkeznek és megtermékenyítik egymást. Ezek az érintések pedig újabb és újabb műremekeket adnak a kíváncsi olvasónak. A téma iránt érdeklődők figyelmébe különösen két könyvet ajánlok: Hárman az ágyban címmel Csehy Zoltán fordításában jelentek meg a görög és latin nyelvű erotikus versek igen szabados fordításban, Udvariatlan szerelem címmel pedig több fiatal műfordító tolmácsolásában élvezhető a korábban ekkora korpuszként ismeretlen obszcén középkori költészet. Annibale Carracci: Az Idő és Igazság allegóriája, 1584-85. London, Hampton Court Royal Collection. A kútból kimentett Igazság és Idő a földön fekvő Rágalom alakjára tapos. Rubens: Az Igazság győzelme, és lejjebb ennek vázlata, 1622-25. Louvre. A kép Medici Mária és fia, XIII. Lajos kibékülését ünnepli

0 komment , kategória: Pajzán történetek&mondák

Burgonyatorony

2015-01-17 21:45:08, szombat

	BURGONYATORONY Termelj rekord mennyiségű burgonyát! Kísérletezők szerint bizonyítottan egy négyzetméternyi területen egy négytagú család éves krumpli szükséglete megtermelhető. De vajon mi a kulcsa e technikának? Kezdjük az elején. A kísérlethez mindössze egy speciális ,,építményre", vagy tartóedényre van szükség, amivel jó másfél méter magasságig építhetjük a krumpliágyást. Helyezzünk sűrűn mintegy 20 cm vastag földre már csírázó, egészséges krumplikat. Szórjunk rá 5-10 cm vastag mulcsot (aprított növényi nyesedéket, füvet, gazt esetleg keverhetjük állati eredetű érett trágyával is 80-20%-ban - a trágya erős magában, kiégetheti a növényt, ezért csak óvatosan), majd erre újabb 5-10 cm vastagságban földet. Amikor a növényi hajtások megjelennek a földfelszínen, ismételten szórjunk rá 5-10 cm vastag mulcsot, majd erre újabb 5-10 cm földet. Ekkor megint várjuk meg a hajtások megjelenését, és szórjuk rá újabb mulcsot, majd földréteget. Ezt az építkezést egészen a krumpli-felszíntől számított jó 1,5 méteres magasságig folytathatjuk. Az így termelt krumpli az építményünk teljes magasságában krumpli gumókat hoz majd. A módszer nagyon érdekes, mivel kis helyen lehet sok krumplit termeszteni, elmarad a gyakori kapálás és a krumpli feltöltése. Vagyis hely és befektetett munkatakarékos, pénztárcakímélő! A termesztés végére melléktermékként ráadásul kiváló minőségű, érlelt komposztot is kapunk, amit a következő alkalommal újból felhasználhatunk trágyázás céljából. Ha a krumplibogár és annak sárgás petéi mégis megjelennének a növényen, azokat egyszerűen, kézzel eltávolíthatjuk a levelekről, így nem szükséges vegyszeres kezelést alkalmaznunk (vegyszer helyett fokhagymás, áztatott csalánlével nyugodtan permetezhető, ha az kézenfekvőbb, de ez szaggal jár). Ha Pí vízzel locsolunk, az még jobban elősegíti a gumók növekedését. A kinyert burgonya vegyszermentes, tehát egészséges, ízletes lesz. Nyugodt szívvel tálalható fel - az egész család - apraja-nagyja teljes örömére! Ezáltal is védelmezed saját közösségedet! Termelj az egészségedért, termelj költséghatékonyan! Sok sikert kívánok!

0 komment , kategória: Kertünk - házunk - otthonunk

Tél

2015-01-17 20:29:57, szombat

	TÉL ESS HÓ, ESS! Ess hó, ess három napig! Vagy egy hétig egyfolytában! Öltöztesd szűzi-fehérbe a tájat! Mint a tiszta gyermeki lélek, mit nem fertőzött be a földi mocsok, úgy ragyogjon fehéred, bármerre nézek, mindenhol! Ess hó, ess! Ne is egy hétig: egy hónapig! Térdig szeretnék gázolni benned, mint a gyermek, ki voltam, hógolyóztam és szánkóztam! Feledtesd el, hogy a hó alatt feketeség van... latyak lesz belőle, Kiábrándító... De most... most szeretnék megállni... csak állni a hóesésben, megtisztult lélekkel a hófehér térben... Ametist: EGY FÁRADT DÉLUTÁN Egy fáradt délután csókodra vágyva, csendben lopózva, meg-megállva táncolt a szív, a gondolat: mert vártál rám, mert vártalak... S míg hópihét szitált az ég, dacosan büszke szégyenét csak a Hold fénye látta, szerelmes igézetét csillagként szórva szét a havas tájra... Ametist: JÉGMADÁR... Egy cseppnyi csend ezüstös fénysugár halványkék ég a Jégmadár... Dermedt faágon álldogál, telet őriz tavaszra vár a Jégmadár... Cibálta szél perzselte nyár, de büszkén állja a vihart a Jégmadár... Múlt álmain lebegve száll, és mindig új csodára vár a Jégmadár... Ametist: RÓZSÁK TÁNCA Most járják utolsó táncukat, aztán csendben lehullanak: színes takaró, fehér havon, - sok rózsás, vörös szirom - még őrzik illatát a nyárnak, és várnak, egyre várnak, halkan susogva jó éjszakát, míg hófehér csipkés ruhát terít rájuk a tél, s hárfa- hangján a szél dúdolja altatódalát, ők ott állnak csillogón, mint megannyi, ezüstös jégvirág... Babits Mihály: AZ ELŐKELŐ TÉL Olyan halk és hideg idő van, halk és hideg, halk és hideg: hallani szinte suhanóban a gyöngyház égen a telet. Selymesen száll ő rongyaink közt s arcba legyez, bár semmi szél... Óh láthatatlan, hűvös angyal, előkelő, gyönyörü Tél! S a hó is itt lesz nemsokára s minden egyszerre eleven. Aki rápillant ablakára, fehér apácák végtelen meneteit véli vonulni, s ki boltbul az utcára lép, lágy-fehér könnyek ostromolják kemény csomagjait s szivét. Estefelé kitisztul néha, a csillagok kilátszanak s mint gyermekek állunk alélva egy nagy karácsonyfa alatt, amelynek ágát föl nem érjük, de gyertyás fénye ránk sajog: gyertyásan és csufolva néznek a karácsonyi csillagok.. Devecsery László: ITT A TÉL Szakállából hull a hó, fehér öröm: csuda jó! A hóember nem fázik, lyukas pipán pipázik. A madár-nép didereg, egy picit sem csicsereg. Jégcsapok az ereszen: összebújnak csendesen. Csillog-villog a világ, s ablakon a jégvirág; a fák ágán dér-levél, havat hoz az esti szél. Gazdag Erzsi: TÉL A FALUN Hófehér most a határ. Kinn a réten kánya jár. Nincs az úton semmi nyom, csak amit a kánya von: finom krikszkraksz a havon Hósuba van mindenen, mint a fázó emberen. Mint a csőszön zord időn, kicsi házon, háztetőn, suba van a temetőn. Subás házban emberek. Padkán cica szendereg. A sarokban kapanyél. Nagyanyóka most mesél: "Jaj, gyerekek, itt a tél! Itt a tél, s lám itt a a hó; habfehér, mint a cipó. S nézzetek csak ide, hej, olyan habos, mint a tej, mit az Örzse néni fej." A kemence sustorog. Hallgassuk meg, mit morog! "Én mindenkit szeretek; adok egy kis meleget, jertek körém, gyerekek!" Most a falu kiscsibe, pihés hó rajt a pihe. Tél az anyja, takarja; szárnya alatt altatja. - Hadd ébredjen tavaszra! József Attila: TÉL Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új, meg ép, Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! - S rászórni szórva mindent, ami szép. Dalolna forró láng az égig róla S kezén fogná mindenki földiét. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hisz zúzmarás a város, a berek... Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni És rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni, Hogy fölengednének az emberek! Káldi Géza: TÉLI ERDŐBEN Kristálytiszta hóval Borított az erdő Puha takaróval Fedte a Teremtő Pihen alatta ott Hangya, gyík és virág Kihaltnak látszik most Az egész világ. A hóban feltűnik Madarak lábnyoma A nagy vad rejtőzik A sűrűben otthona A vadetetőknél Észlelni csak mozgást Őz és szarvas remél Egy kis erőpótlást Az út fehér csíkja Távolba kígyózik, Forrás, patak habja Jégpáncélba bújik. Vállat vállnak vetve A fák sorban állnak Nyárra emlékezve Kissé bizony fáznak. Csupasz karral nyúlnak Ég felé az ágak, Szép csendben alszanak Meleg tavaszt várnak. Kányádi Sándor: AKI FÁZIK Aki fázik, vacogjon, Fújja körmét, topogjon, Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába! Burkolóddzék bundába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik! Kányádi Sándor: BETEMETETT A NAGY HÓ Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt rétet. Minden, mint a nagyanyó haja, hófehér lett. Minden, mint a nagyapó bajsza, hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének. Kányádi Sándor: TÉL DEREKÁN Összenőtt a föld az éggel, csupa fehér, csupa szürke. Ég és föld közt oszlopokként feszül a kémények füstje. Farkasordító hideg van. Csattog a fagy, mint a fejsze. Kibújni a jó melegből kinek van kedve, mersze? Szégyen volna mégis-mégis egész nap bent rostokolni: mire való a jó csizma meg az a sok meleg holmi? Lám, a varjú milyen bátor, se csizmája, se bundája, mégis kiült károgni a fehér lombú diófára. Nemes Nagy Ágnes: HÓESÉSBEN Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Osváth Erzsébet: MENNYI APRÓ TÉLAPÓ! Hull a hó, hull a hó mennyi apró télapó! Igaziak, elevenek, izgő-mozgó hóemberek. Nagykabátjuk csupa hó, honnan e sok télapó? Kik ezek, kik ezek az apróka télapóka emberek? Óvodások mennek sorban, záporozó habos hóban. Petőfi Sándor: TÉLI ESTÉK Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? Odavan mind! csak az emlékezet által Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak. Egyebet nem látni hónál és fellegnél; Koldussá lett a föld, kirabolta a tél. Olyan a föld, mint egy vén koldús, valóban, Vállain fejér, de foltos takaró van, Jéggel van foltozva, itt-ott rongyos is még, Sok helyen kilátszik mezítelen teste, Ugy áll a hidegben s didereg... az inség Vastagon van bágyadt alakjára festve. Mit csinálna kinn az ember ilyen tájban? Mostan ott benn szép az élet a szobában. Áldja istenét, kit istene megáldott, Adván néki meleg hajlékot s családot. Milyen boldogság most a jó meleg szoba, S meleg szobában a barátságos család! Most minden kis kunyhó egy tündérpalota, Ha van honnan rakni a kandallóra fát, S mindenik jó szó, mely máskor csak a légbe Röpűl tán, most beszáll a szív közepébe. Legkivált az esték ilyenkor mi szépek! El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek. A családfő ott fenn űl a nagy asztalnál Bizalmas beszédben szomszéddal s komával, Szájokban a pipa, előttök palack áll Megtelve a pince legrégibb borával; A palack fenekét nem lelik, akárhogy Iparkodnak... ujra megtelik, ha már fogy. Kinálgatja őket a jó háziasszony, Ne félj, hogy tisztjéből valamit mulasszon, Hej mert ő nagyon jól tudja, mit mikép kell, A kötelességét ő jól megtanulta, Nem bánik könnyen a ház becsületével, Nem is foghatják rá, hogy fösvény vagy lusta. Ott sürög, ott forog, s mondja minduntalan: ,,Tessék, szomszéd uram, tessék, komám uram!" Azok megköszönik, s egyet hörpentenek, S ha kiég pipájok, ujra rátöltenek, És mint a pipafüst csavarog a légben, Akkép csavarognak szanaszét elméik, És ami már régen elmult, nagyon régen, Összeszedegetik, sorra elregélik. Akitől nincs messze az élet határa, Nem előre szeret nézni, hanem hátra. A kis asztal mellett egy ifjú s egy lyányka, Fiatal pár, nem is a mult időt hányja. Mit is törődnének a multtal? az élet Előttök vagyon még, nem a hátok megett; Lelkök a jövendő látkörébe tévedt, Merengve nézik a rózsafelhős eget. Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak, Tudja a jóisten mégis jól mulatnak. Amott hátul pedig a kemence körűl Az apró-cseprőség zúgva-zsibongva űl, Egy egész kis halom kisebb-nagyobb gyermek Kártyából tornyokat csinál... épít, rombol... Űzi pillangóit a boldog jelennek, Tennapot felejtett, holnapra nem gondol. Lám, ki hinné, mennyi fér el egy kis helyen: Itt van egy szobában mult, jövő és jelen! Holnap kenyérsütés napja lesz, szitál a Szolgáló s dalolgat, behallik nótája. Csikorog a kútgém ott kinn az udvaron, Lovait itatj' a kocsis éjszakára. Húzzák a cigányok valami víg toron, Távolról hangzik a bőgő mormogása. S e különféle zaj ott benn a szobába' Összefoly egy csendes lágy harmóniába. Esik a hó, mégis fekete az útca, Nagy, vastag sötétség egészen behúzta. Járó-kelő ember nem is igen akad, Egy-egy látogató megy csak hazafelé, Lámpája megvillan az ablakok alatt, S fényét a sötétség hirtelen elnyelé, Eltűnik a lámpa, a bennlevők pedig Buzgón találgatják: vajon ki ment el itt? Pósa Lajos: A HÓ Kiszakadt az angyaloknak Párnája, dunnája, Hull a pehely az udvarra, Erdőre, pusztára. Nyisd ki, baba, tenyeredet! Fogd meg jól, fogd meg jól! Vigyázz, vigyázz, el ne szálljon Rózsás kis markodból! Megy a baba pelyhet szedni Párnába, dunnába: Jól megfogja, de elolvad Rózsás kis markába. Álmélkodik, bámészkodik A baba, a bohó - Nem pehely az, kis báránykám, Hanem hó, hanem hó. Nini! nézd csak, de szépek a Mezőcskék, hegyecskék! Az angyalok fehér hóval Behúzták, befedték. Száll az égből, szállingózik, Hull a hó, hull a hó - Szegény földnek a hidegben Jó meleg takaró! Szabolcsi Erzsébet: TÉL ...És másnap reggelre kinyiltak a jégvirágok. Megroppant lábam alatt a tegnapi fű. Fehér csipke az ágon, fekete varjak a dérben, csikorog és zizeg, reccsen és surran a hideg. Bundámba burkolózva aggódom: Jaj, csak bele ne fagyjanak az érzések a szívekbe! Érzem, hogy forró a vérem, vöröse ellenpontja e fekete-fehér világnak. De nem látható. Aki szembejön velem, vajon sejti-e, hogy őt is szeretem? Fuvolaszó hajlítgatja az ágat, arcomra zúzmara hull. Ó, boldog gyermekkor! Szánkózások és korcsolyapályák hangjait hozza a szél a szomszéd múlt időből... Lesz-e még igazi telünk? A ködből lassan felkúszik a sápadt erőtlen napsugár. Cipőm talpa alatt megmozdulnak az első kíváncsi hóvirágok... Szép Ernő: HÓ Ó, de szép, Ó, de jó, Leesett Nézd, a hó! Hull a házra, hull a fára, A lámpára, a járdára, Mint az álom, oly csuda Fehér lett Pest és Buda. Ó, de szép, Ó, de jó, Gyúródik Hógolyó. Fiúk, lányok meg nem állják, Egymást vígan hajigálják, Olyan harc ez gyerekek, Amit én is szeretek. Szabó Lőrinc: ESIK A HÓ Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót: megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomba. Lisztjét szórja égre-földre, fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre. Fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a puszta, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye és reggel az utca, a puszta, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy: esik a hó! Szilas Ildikó: TÉLI ÁLOM Húr nélküli lantot penget a képzelet, a Tél-tündér váratlan érkezett, halvány kezével végigsimít a tájon: - zúzmara-álom - apró, didergő jégcsapok csengetnek kristály-dallamot, és egyre halkuló dalát dúdolja jégvirág: tavaszról mesél, mielőtt aludni tér... A víz színét szivárványszínű jég borítja már, dermedt a csend, csodára vár: egy hópehely puhán arcomra hull, azután még egy, s hangtalanul, lábujjhegyen, közelít, oson a Tél, egymásba olvadó színek helyén most minden szikrázó fehér... Szilas Ildikó: TÉL VOLT AKKOR IS... Ünnepváró Karácsony-reggelen a kicsi szánkó megpihen, apró lábnyomok csikorgó havon, s a képzelet benéz egy ablakon, odabent csillogás, jó meleg, a szobából anya integet: a kép tiszta, az üveg halovány, s az emlék áttör az Idő falán: nagyi kalácsot süt, diós perecet, apa fenyőt hoz - most érkezett, apró szikrák nagyapám szemében: ,,angyalokat láttam az égen", s én elhittem minden szavát, mert igaz volt, akár egy szál virág, szívemben él, nem hervad el soha, mert a szeretet maga a csoda... Tóthárpád Ferenc: TÉLI CSEND Jég ül a fákon, fagy dala cseng. Csend van a földön, s csend odafent. Hó-puha réten Roppan az ág, büszke agancson Fagy muzsikál. Szökken a szarvas, s szétveti az ég peremén a csillagokat. Ujvári Lajos: TÉLI KÉP Megfagy a harmat a jégfogú tájon, Zúzmara jajdul lógva az ágon. Szárnyaszegetten ül a madárka, Jégben a fészke, fagyva a párja. Szél dere dermeszt hóra palástot, Tél szava kondul jégben a sás most. Mélyen a vízben halkan halaknak Álma igéz, már tavaszt akarnak. Reggel a Napnak csillog a háza Fényfuvoláján izzik a táj ma. Oldja a fagynak szürke bilincsét, Szól kikeletnek szín-teli kincsért. Utassy József: HULL A HÓ Zirr, zurr, zurrogó! Sziszeg a szél, hull a hó. Zirr, zurr, zurrogó! Ragyog a sok hógolyó. Zirr, zurr, zurrogó! Játszani jaj, de jó! Zirr, zurr, zurrogó! Állj be közénk, Télapó! Zsigmond Tibor: TÉLI EMLÉK Lágy hó szitál Komor téli tájon, Minden utca kihalt E hűvös délutánon. Egy földre hulló pehely Megpihen a szélben, Bármerre is nézünk Körül fehér minden. Nyugalom száll alá A behavazott tájra, Rá sem lehet ismerni Az út menti fákra. Közelít az este Fáradt már a szél, Zord téli éjszakán Nyugovóra tér. Elcsendesül minden A nyugalmat érzem, És az otthon melegében A téli tájat nézem. Vivaldi - Tél A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el. Albert Camus Link Hull a hó - ST.MARTIN Link A fehér tél. Link Wass Albert: Tél Link Szabó Lőrinc - Esik a hó Link VERSEK A TÉLRŐL Link

0 komment , kategória: Évszakok

Így netezhetünk a melóban

2015-01-17 19:45:19, szombat

	ÍGY NETEZHETÜNK A MELÓBAN Elmondták az ügyvédek, hogy mégis meddig mehet el a munkavállaló és a munkaadó. Gyakorlatilag már alig akad olyan munkahely, ahol ne lenne internet, ugyanakkor az internethasználat munkajogi aspektusaira még nincsenek írott szabályok, eseti döntések. Általában a munkaszerződés és a józan ész elegendő a helyes pályán maradáshoz, azonban akár privát leveleink is a bíróságon végezhetik, ha túlfeszítjük a húrt. A munkahelyen való netezés jogi kereteit tárták fel a PwC Magyarország szakemberei. Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje egy tavalyi sajtóbeszélgetésen kifejtette: amennyiben a munkáltatónk nem közli velünk, hogy korlátozza a nethasználatot, akkor vélelmezni kell: a magáncélú barangolás engedélyezett. Ugyanakkor hozzátette, hogy Németországban született már olyan bírósági döntés, amely kijelenti: egy nap két-három órát magáncélú internethasználattal eltölteni ,,aránytalan". Napi hat óránál többet nem ülhetünk a gép előtt Ez a ,,néhány" elböngészett óra még rázósabbnak tűnhet annak fényében, hogy papíron nem is tölthetünk napi hat óránál többet a gép előtt a ,,képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági feltételeiről" szóló 50/1999 (XI.3) EuM rendelet alapján. A hivatkozott rendelet szerint ugyanis ,,a munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg". Ezt már annak kapcsán tudtuk meg Szűcs Lászlótól, hogy ,,a tíz percről" kérdeztük, vagyis, lehet-e ez alatt a monitor előtt görnyedni. Írásos válasza röviden: nem. Korlátozott munkaszerződés De lássuk, mit tehetünk, ha a leendő munkáltató egy netes korlátokkal teli munkaszerződést ajánl. A munkahely várományosa nyugodtan mondhat nemet, de ennek folyományaként a leendő munkáltató is mondhatja ugyanezt - hangoztatta a szakember még a beszélgetésen. Fotó: Europress/AFP Tehát miután igent mondtunk, többféle szigorítással találkozhatunk: vannak olyan cégek, melyek bizonyos jellegű oldalakat egyszerűen letiltanak. Elég, ha egy bizalmas adatokkal dolgozó bankárra és egy megnyitott csevegőablakra gondolunk, hogy ennek értelmét belássuk. Ellenőrzés bármikor Ugyanakkor lehet, hogy ,,csak" ellenőriznek, melynek több szintje létezik. ,,Az az információ, hogy a munkavállaló milyen internetoldalakat látogat, illetve milyen adatokat tölt le, a vonatkozó adatvédelmi szabályok alapján személyes adat. A munkáltatói ellenőrzés - mint e személyes adat megismerése - kapcsán külön kezelendő az az eset, ha a munkáltató az internethasználatot kizárólag munka céljából engedélyezte, illetve az az eset, amikor a munkáltató a magáncélú internethasználatot is lehetővé tette" - hívja fel a figyelmet a beszélgetés apropóján készült sajtóanyag. Fotó: Europress/AFP A történet természetesen akkor válik rázóssá, ha tiltás van, hiszen ekkor bármikor a körmünkre nézhetnek. ,,Ennek azonban előfeltétele, hogy a munkáltató előzetesen kifejezetten és később bizonyítható formában felhívta a munkavállalók figyelmét az internethasználat korlátozására, illetve a munkáltatói utólagos ellenőrzés lehetőségére" - írták. A szakember kiemelte a beszélgetésen, hogy már elektronikusan is ,,aláírható" egy ilyen nyilatkozat a megszokott ,,tovább", ,,értettem" és ,,ok" pipácskák benyomásával. A levelezés szent, de nem sérthetetlen A levelezés szentségét jobb esetben már iskolában megtanultuk, ami legtöbb esetben áll. Még a céges belső levelezésbe se tekinthet be a munkáltató, ha a dolgozók úgy nyilatkoznak, hogy az magánjellegű, de amennyiben lesz egy sértett fele az elektronikus társalgásnak, rögtön bizonyítékká avanzsálódhat az, ami akár bíróság elé is kerülhet. Illegális megfigyelés A fenti szituációk esetében egyenes az út, hogy webes ténykedésünk napvilágra kerüljön, de mi a helyzet, ha munkáltatónk a hátunk mögött figyeli meg ténykedésünket. ,,Amennyiben a munkavállaló hozzájárulása nélkül történik meg az internetes szokások ellenőrzése, úgy a munkavállaló a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhat és kérheti a jogosulatlan adatkezelés megtiltását. Súlyosabb jogsértések esetén a NAIH jogosult bírság kiszabására, de a hivatal ilyen jellegű jogsértések esetén nem szokott ezzel a jogával élni. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül jogosulatlanul ellenőrzi a netezési szokásokat és ezzel a munkavállalónak jelentős érdeksérelmet okoz, úgy a munkavállaló a jogsértésre tekintettel sérelemdíjat követelhet. Ennek mértéke vonatkozásában nehéz becslést adni, mivel még olyan új jogintézményről van szó, aminek nincsen bírósági gyakorlata" - írta megkeresésünkre a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. Összességében elmondható, hogy nem koppanhatunk nagyot a munkahelyen az internetezéssel, ha a józan ész, valamint a munkáltató által előírt határokat betartjuk. Utóbbiakra a munkáltató saját védelmében eléggé odafigyel - emelte ki a beszélgetésen dr. Zsédely Márta -, hiszen a törvényi szabályozás még gyermekcipőben jár. Ugyanakkor ne legyenek illúzióink, a munkáltató, ha az áll érdekében, szívesen használja a netet. Így, ha már lógunk, akkor betegszabadságunk alatt ne szórjuk tele a szociális médiát túrázós képekkel, hiszen manapság már egy screenshot is lehet bizonyíték. Link

0 komment , kategória: Életmód

Akbar király

2015-01-17 18:00:36, szombat

	AKBAR KIRÁLY Élt egyszer egy uralkodó Arábiában, Akbar király. Ennek a királynak volt egy gyönyörű felesége. Az udvarban egy Ahmed nevű hivatalnoknak nagyon tetszett a királynő, a hosszú évek alatt, amit a szolgálatában töltött, teljesen magával ragadta a vágy, hogy a királynő gyönyörű melleit csókolgathassa. Egyszer aztán elmondta ezt a titkos vágyát a király főtanácsadójának, Birbalnak. Azt is hozzátette, hogy bármit megtenne, csak szájával a királyi keblekhez érhessen. Birbal, - aki nagyon csalafinta ember volt - hosszas gondolkodás után azt mondta neki: - Nézd, Ahmed! Nem kis dolog, amit kérsz, ámde én segítek rajtad.Természetesen nem ingyen, megígérem, ha fizetsz nekem 1000 aranyat, akkor büntetlenül csókolgathatod a királynő melleit 4 órán keresztül! Ahmed nagyon megörült ennek, meg is egyeztek, hogy a művelet elvégzése után kifizeti Birbalnak az 1000 aranyat. Birbal másnap egy speciális anyaggal kente be a királynő melltartóját, ami erős viszketést okozott. A király összehívta az orvosait - akiket Birbal persze jó előre kioktatott -, hogy állapítsák meg a viszketés okát.. Az orvosok a vizsgálat után közölték a diagnózist és a gyógymódot: - Ez egy nagyon veszélyes, gyors lefolyású betegség! Egyetlen gyógymód van ellene, egyfajta emberi nyál. Sajnos egész Arábiában csak egyetlen ember nyála alkalmas gyógyításra, mégpedig egy Ahmed nevű alattvalóé! A király gyorsan előkeríttette Ahmedet, és ráparancsolt, hogy nyálával gyógyítsa meg a királynő kebleit. Ahmed boldogan vette kezelésbe a kérdéses testrészeket, 4 órán keresztül nyalogatta, szopogatta nagy bőszen, majd földöntúli boldogságban úszva távozott. Másnap megjelent nála Birbal, és kérte a jogos fizetséget, ám Ahmed kijelentette, hogy ő nem gondolta azt az 1000 aranyat komolyan, meg különben sincs annyi pénze. Azonban nem számolt Birbal - aki, mint már említettük, igen okos ember volt - bosszújával. Következő nap Birbal a viszketést okozó szert becsempészte Akbar király alsónadrágjába. .. és Akbar király hamarosan Ahmedért küldetett... Sikandra, Akbar császár mauzóleuma

0 komment , kategória: Pajzán történetek&mondák

Egy nagyon érdekes történet

2015-01-17 18:00:07, szombat

	EGY NAGYON ÉRDEKES TÖRTÉNET A következő elmefuttatást az Egyesült Államokban élő barátunk küldte, gondolom hisz a számmisztikában. Az adatok egy részét ellenőriztem, pontosak. A személyek, akiknek sorsa hihetetlenül párhuzamosan alakult. Kérj meg egy történelemtanárt magyarázza meg a következőket: (Lássuk tudja-e?) Abraham Lincolnt a kongresszus 1846-ban választotta meg. Kennedy-t 1946-ban választotta meg a kongresszus. Elnökké választották 1860-ban. Elnökké választották 1960-ban. Mindketten harcoltak Az emberi jogokért. Mindkettőjük feleségének volt egy abortusza, míg a Fehérházban voltak. Mindkettőjüket pénteken ölték meg. Mindkettőjüket fejbe lőttek. És innen lesz misztérikus a történet! A Lincoln titkárnőjének a vezetékneve Kennedy volt! Kennedy titkárnőjét Lincoln-nak hívták! Mindkettőjüket egy Johnson nevű ember iktatta be és mindkettőjüket a déliek ölték meg. Andrew Johnson, aki beiktatta Lincolnt, 1808-ban született. Lyndon Johnson, aki Kennedyt iktatta lehet, 1908-ban született. John Wilkes Booth, aki megölte Lincolnt 1839-ben született. Lee Harvey Oswald, aki megölte Kennedyt 1939-ben. Mindkét gyilkos használta Mindhárom nevet, mely ismert és gyakori volt az észak-amerikai kultúrában. Mindkét név betűinek összege: 15! És most kapaszkodj meg a székedben: Lincolnt a? Ford? Színházban lőttek le? Kennedyt egy Lincolnban, melyet a ford cég gyártott! Booth-ot és Oswald-ot megölték az ítélethozatal előtt. És végül, hogy még hihetetlenebb legyen a történet: Egy héttel azelőtt hogy megölték Lincolnt Monroe-ban volt. Kennedy egy héttel a gyilkosság előtt Marilyn Monroe-val volt ott! Égnek áll a hajad, igaz? Ezek után higgyünk a számmisztikában? Talán ez Az egyetlen történelmi lecke, amit senki sem fog Unni elolvasni!

0 komment , kategória: Tragédiák - katasztrófák

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

2015. Január

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


			1	2	3	4

5	6	7	8	9	10	11

12	13	14	15	16	17	18

19	20	21	22	23	24	25

26	27	28	29	30	31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	73 db bejegyzés
e év:	469 db bejegyzés
Összes:	4843 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 2504
e Hét: 7726
e Hónap: 47547
e Év: 225422

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.