|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2015-01-25 18:29:28, vasárnap
|
| |
| |
Útmutató az Összehangolt Önellátó rendszer felépítéséhez - Áttekintés
Kedves Barátom!
Szíves figyelmedbe ajánlom a rövidesen elkészülő könyvem áttekintését (szinopszisát).
Teszem ezt kettős céllal:
- Elsősorban figyelemfelhívás a szándékom.
- Másodsorban a könyv megjelenésével kapcsolatban kérek segítséget.
Figyelemfelhívás:
Sokan mondják: ,,Tudom, hogy rossz a rendszer, de mi legyen helyette?" Jó lenne, ha végre megismerné mindenki a Szent Korona Értékrendben a ,,mi legyen"-t.
Sokan mondják: ,,Csak erőszakkal lehet átvenni a hatalmat!" Jó lenne, ha végre felismernék azok, akik ezt mondják, hogy az erőszak alkalmazásával csak elpusztulhatunk, hiszen nincs a nyugati civilizációhoz fogható katonai erőnk (gondoljanak a NATO-ra!).
Viszont van olyan értékünk, amit használva lehetőségünk van a békés hatalomváltásra.
Könyv megjelentetése:
A 76000 forintos nyugdíjam nem biztosít anyagi fedezetet a megjelenés finanszírozásához (kb. 250 A4-es oldal lesz a könyv). Úgy gondolom, hogy jogos kérés egy ,,munkamegosztás": én megírtam, aki úgy gondolja, hogy Nemzetünk érdeke az abban lévő ismeretek megosztása, az anyagilag támogassa a megjelenést.
Azt szeretném, ha lenne olyan magyar ember, aki felvállalja a könyv megjelenésnek gondozását.
A könyv 6 példányát el kell küldenem az Országos Széchenyi Könyvtárnak, ezért ennyi példányt mindenképpen ki kell nyomtatni. Ennyit tudok vállalni, ha más megoldás nem lesz.
Kelt Szegeden, 2012. Fergeteg havának 22. napján.
Halász József
_________________________________
Áttekintő
Az Összehangolt Önellátás az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere. Felépíti és működteti a közszabadság elvén, az irányítás és vezetés kettős egységében felépülő hatalomgyakorlást.
Az Összehangolt Önellátás eszköze a települések és társadalmi csoportok érdekérvényesítésének, vagyis a konföderatív államszervezésnek.
Az Összehangolt Önellátás teljes autarkiát jelent, más szóval: az igények és lehetőségek összhangját az élet minden területére vonatkozóan rendszerszemléletben valósítja meg.
Az Összehangolt Önellátással felépített társadalmi rendszer nemzetközi kapcsolatainak alapja a nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása (konföderáció), ezért kibékíthetetlen (antagonisztikus) ellentétben áll a nyugati civilizációval, amely koreszméje (paradigmája) a nemzetek fölötti érdekérvényesítés (föderativizmus). Az antagonizmust a két koreszme tételes összehasonlítása bizonyítja.
Mivel a nyugati civilizáció koreszméjének két változata, a kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus egyaránt osztálydiktatúrát jelent, vagyis nem ellentéte egymásnak, hanem ugyanannak a koreszmének különböző megjelenési formája[ii], a nyugati civilizáció osztálydiktatúrára épülő paradigmájának általános alternatívája a Szent Korona Értékrenddel közvetített, ősi civilizáció közszabadság elvén alapuló koreszméje.
Ez a koreszme alapjaiban különbözik a nyugati civilizáció eszmei-, szabályozási- (jogi) és feltétel-biztosítási (benne: gazdasági) paradigma-részeitől[iii], tehát gyökeres (radikális) változtatást jelent.
A Szent Korona Értékrenden alapuló Összehangolt Önellátás az egyetemes magyarság őseinktől örökölt hagyatéka, megteremtése ezért nem új feladat, hanem visszatérés ahhoz a koreszméhez, amely gyakorlásától 973-ban, a Quedlinburgi szerződéssel megfosztottak bennünket.
Az elmúlt ezerkétszáz év a magyarság ,,túlélési korszaka" volt, amelyben csak önazonosságunk szükséges és elégséges mértékének megmaradásáig fertőzött bennünket a lélek- és agymosás, ezért nem okozott visszafordíthatatlan torzulást a magyarság lelkében-szellemében. Önazonosságunk ereje megőrizte önbecsülésünket olyan mértékben, hogy képesek maradtunk újjáteremteni önmagunkat a bennünket történelmi kötelességként kegyelmező ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjében közvetített Iránymutatás szerint.
A nyugati civilizáció koreszméjében, az Iránymutatás alkotmányossága (a teremtett Világ - benne a Föld - természetes működési rendje) természetellenesen átalakult, mivel a megosztottság eltorzította a kötelezettségek-jogok természetes egyensúlyát, ezzel
- a kiválasztottak által létrehozott és monopolizált gazdaság szolgájává alázódott az ember,
- a felülről lebontás vált a társadalomszervezés alapjává az alulról építkezés helyett,
- egyre növekszik a társadalmi egyenlőtlenség.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrendjének alapját az ezerkétszáz éve felfüggesztett hatályú alkotmányos jogfolytonosságot visszaállító Iránymutatás jelenti, amelyet a Teremtő az Emberrel alkotott Szövetség működési alapjaként határozott meg[iv].
Ennek az Alkotmánynak[v] (az Alkotó Alkotásának működésére adott Irányelvnek) a jelenkori érvényesülésekor (vagyis az Alapelvek - Alaptörvény[vi] és alaptörvény szintű főtörvények[vii] - meghatározásakor) figyelemmel kell lenni az elmúlt ezerkétszáz év természetes fejlődésének Szent Korona Értékrenddel összeegyeztethető eredményeire, valamint vissza kell állítani azoknak a közjogi és közigazgatási intézményeknek az ősi tartalmát, amelyek formai kereteit a túlélési korszak alatt megőriztünk.
A nyugati civilizáció koreszméjéről az ősi civilizáció koreszméjére váltás csak békés hatalomátvétellel történhet meg. Ezt a jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, mert nem használja a hatalomátvétel tiltott eszközeit[viii]. Ez azt jelenti, hogy a békés hatalomátvétel lehetséges, ha az ősi civilizáció koreszméje, mint eszmei tőke elegendő társadalmi tőkét tud mozgósítani ahhoz, hogy hatalomgyakorló politikai eszmévé váljon. Vagyis fel kell építeni az Összehangolt Önellátás rendszerét, és ezt ütköztetni kell a nyugati civilizáció koreszméjével és annak következményeivel a következő választásokon.
Az ősi civilizációt közvetítő Szent Korona Értékrend szerinti Összehangolt Önellátást újjáteremtő folyamat részei
1. A legfőbb államhatalmi szervezet, a Nemzetgyűlés[ix] tagjainak választása.
2. Elöljárók és elöljáróságok választása[x]
- A települési népképviselők[xi] kiválasztása
- A társadalmi csoportok képviselőinek[xii] kiválasztása
- A Nemzeti Tanács[xiii] tagjainak kiválasztása
- Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása
= Magyarország elnökének[xiv] választása
= Magyarország miniszterelnökének[xv] választása
= Az Országgyűlés Felsőházának[xvi] választása
= Az Országgyűlés Alsóházának[xvii] választása
3. Jogalkotás[xviii]
A jelenlegi magyar jogrendszer Iránymutató alapja (Alkotmánya) egy diktátum, a Lisszaboni Szerződés[xix], amely a magyar választópolgárok megtévesztésével lépett hatályba. Ennek Magyarországra vonatkozó Irányelveit a 2012. január 1-től hatályos ,,Alaptörvény" fogalmazza meg. Ez a két jogszabály a nyugati civilizáció koreszméje szerint követendő jogrendszert alapozott meg.
A Szent Korona Értékrenddel közvetített magyar történelmi alkotmány (Szabadság Alkotmánya) jogfolytonosságát a 973-as Quedlinburgi szerződés felfüggesztette, és ezt sem az ezerkétszáz éves történeti alkotmány, sem a Lisszaboni Szerződés, sem a 2012-től hatályos Alaptörvény nem állította helyre, ezért az ősi civilizáció koreszméje szerint a jelenlegi magyar jogrendszernek nincs hatályos alapja.
Az ősi civilizáció koreszméje a jogalkotást döntési folyamatnak tekinti, amelyet a döntési helyzet indít el. A döntési helyzet a településeken jelentkezik a társadalmi együttélés egy vagy több elemének szabályozatlanságában, vagy túlhaladott szabályozásában.
Ezért az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszere, az Összehangolt Önigazgatás felépítésében a választás alapját a jelölt alkalmassága jelenti a jelölés szerinti elöljáróságra, amit a települési törvény rá eső részének készítésével bizonyít.
,,Az európai konföderáció ,,Az európai konföderáció Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe" - http://nemzetiegyseg.com/AzEukonfEuropajovokepe.pdf
[ii] Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - http://mek.niif.hu/02000/02043/html/699.html
[iii] Paradigmaváltás http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf
[iv] Magyar Biblia - http://nemzetiegyseg.com/MAGYARBIBLIA.pdf
[v] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
Alkotmány (11-20. oldal)
[vi] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
Alaptörvény (21-112. oldal)
[vii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény (113-178. oldal)
A Választásról szóló alaptörvény szintű főtörvény (178-212. oldal)
Jelképekről és ünnepekről szóló alaptörvény szintű főtörvény (213-224. oldal)
[viii] (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) C) cikk - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV)
Megjegyzés:
A hatalom erőszakos gyakorlása, illetve kizárólagos birtoklása a nyugati civilizáció koreszméjének jellemzője. Az ezzel szembeni fellépés törvényes úton nemcsak jog, hanem kötelesség.
[ix] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 11-20 §§ (125-130. oldal)
Tartalom:
1. szakasz Nemzetgyűlés
11. §
1. alszakasz A Nemzetgyűlés megalakulása és működése
12. § A Nemzetgyűlés megalakulása
13. § A Nemzetgyűlés működése
2. alszakasz A Nemzetgyűlés összehívása
14. §
3. alszakasz Alkotmányozó Nemzetgyűlés
15. §
16. § Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai
4. alszakasz Az Időszaki Nemzetgyűlés feladatai
17. §
5. alszakasz A Rendkívüli Nemzetgyűlés feladatai
18. §
6. alszakasz A Kivételes Nemzetgyűlés feladatai
19. §
7. alszakasz A Nemzetgyűlés által alkalmazott felelősségre vonás
20. §
[x] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Választásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 3-10. §§ (183-186. oldal)
Tartalom:
II. RÉSZ Az elöljáróságok és elöljárók választása
1. szakasz A népképviselet gyakorlásának alapelvei
3. §
4. § A települési népképviselők kiválasztása
5. § A társadalmi csoportok képviselőinek kiválasztása
6. § A Nemzeti Tanács tagjainak kiválasztása
7. § Az irányítást és végrehajtást vezetők kiválasztása
8. § Népi kezdeményezére indított megbízatás-visszavonási eljárás
2. szakasz Alapválasztás
9. §
3. szakasz Rendkívüli választás
10. §
[xi] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 82-88 §§ (165-167. oldal)
Tartalom:
8. szakasz A Települési Önkormányzatok
82. § Általános rendelkezések
1. alszakasz A Települési Önkormányzatok megalakulása és működése
83. § A Települési Önkormányzatok megalakulása
84. § A Települési Önkormányzatok működése
2. alszakasz A Települési Önkormányzatok feladatai
85. §
86. § A települési önkormányzati rendelet
3. alszakasz A Polgármester
87. §
4. alszakasz A Települési Önkormányzatok által alkalmazott felelősségre vonás
88. §
[xii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 89-95 §§ (168-171. oldal)
Tartalom:
9. szakasz A társadalmi csoportok önkormányzatai
89. § Általános rendelkezések
1. alszakasz A társadalmi csoportok önkormányzatainak megalakulása és működése
90. § A társadalmi csoportok önkormányzatainak megalakulása
91. § A társadalmi csoportok önkormányzatainak működése
2. alszakasz A társadalmi csoportok önkormányzatainak feladatai
92. §
93. § A társadalmi csoportok önkormányzatának rendelete
3. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzatának elnöke
94. §
4. alszakasz A társadalmi csoport önkormányzata által alkalmazott felelősségre vonás
95. §
[xiii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 27-31 §§ (135-137. oldal)
Tartalom:
3. szakasz Nemzeti Tanács
27. §
1. alszakasz A Nemzeti Tanács megalakulása és működése
28. § A Nemzeti Tanács megalakulása
29. § A Nemzeti Tanács működése
2. alszakasz A Nemzeti Tanács feladatai
30. § A jogszabály elfogadásának ellenőrzése
3. alszakasz A Nemzeti Tanács által alkalmazott felelősségre vonás
31. §
[xiv] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 21-26 §§ (131-134. oldal)
Tartalom:
2. szakasz Magyarország elnöke
1. alszakasz Általános rendelkezések
21. § Magyarország elnökének jogállása
22. § Magyarország elnökének megválasztása
23. § Magyarország elnökének helyettesítése
24. § Magyarország elnöki megbízatás megszűnése
25. § Magyarország elnökének feladatvégzése
2. alszakasz Magyarország elnökének feladatai
26. §
[xv] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 52-57 §§ (148-150. oldal)
Tartalom:
1. szakasz Magyarország miniszterelnöke
1. alszakasz Általános rendelkezések
52. § Magyarország miniszterelnökének jogállása
53. § Magyarország miniszterelnökének megválasztása
54. § Magyarország miniszterelnökének helyettesítése
55. § Magyarország miniszterelnöki megbízatás megszűnése
56. § Magyarország miniszterelnökének feladatvégzése
2. alszakasz Magyarország miniszterelnökének feladatai
57. §
[xvi] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 72-75 §§ (158-160. oldal)
Tartalom:
5. szakasz Az Országgyűlés Felsőháza
1. alszakasz Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása és működése
72. § Az Országgyűlés Felsőházának megalakulása
73. § Az Országgyűlés Felsőházának működése
2. alszakasz Az Országgyűlés Felsőház feladatai
74. §
3. alszakasz Az Országgyűlés Felsőháza elnökének feladata
75. §
[xvii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
A Hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintű főtörvény 76-79 §§ (161-163. oldal)
Tartalom:
6. szakasz Az Országgyűlés Alsóháza ...... ........... ........... ........... ............. 161. oldal
1. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása és működése
76. § Az Országgyűlés Alsóházának megalakulása
77. § Az Országgyűlés Alsóházának működése
2. alszakasz Az Országgyűlés Alsóházának feladatai ...... ........... ........... ...... 162. oldal
78. §
3. alszakasz Az Országgyűlés Alsóháza elnökének feladata ...... ......... 163. oldal
79. §
[xviii] Az új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf
Alaptörvény 8-31. §§ (32-48. oldal)
Tartalom:
B. fejezet Jogalkotás
I. szakasz Általános rendelkezések
8. §
II. szakasz A jogrendszer felépítése
9. §
III. szakasz A jogszabály alkotás folyamata
10. § Általános rendelkezések
11. § Döntési helyzet
12. § A jogszabály alkotás kezdeményezése
13. § Jogszabály tervezet elkészítése
14. § A jogszabály tervezet elfogadása
15. § A jogszabály hatályba lépése
16. § Jogszabály elfogadásának ellenőrzése
17. § A jogszabály kihirdetése
IV. szakasz Az Alkotmány
18. §
V. szakasz Az Alaptörvény
19. §
20. § Az Alaptörvény alkotási folyamata
VI. szakasz A törvények
21. §
22. § Alaptörvény szintű főtörvények
23. § Alaptörvényben meghatározott főtörvények
24. § Résztörvény
25. § Törvény végrehajtási utasítása
26. § Kormányrendelet
27. § Miniszteri rendelet
28. § A Települési önkormányzati rendelete
29. § A Társadalmi csoport önkormányzati rendelete
30. § Országvédelmi terv és a rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet
31. § Nemzetközi szerződés
[xix] Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=uriserv:OJ.C_.2007.306.01.000 1.01.HUN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-25 18:20:59, vasárnap
|
| |
| |
Az olyan nemzetnek, mint a miénk, még lélegzetet vennie is radikálisan kell
Ady Endre fenti gondolatát Tomory Zsuzsa ajánlotta figyelmembe a ,,Minőség forradalma" c. írásomat méltató levelében.
A Minőség forradalma valóban gyökeres változtatást, radikális lélegzetvételt jelent.
Egyben azt is mutatja, hogy mi a radikalizmus.
Mindenkinek módjában áll a liberális-kapitalista alapon álló ,,radikális" pártprogramokat összehasonlítani a Szent Korona Értékrend honlapon szereplő, Minőség forradalmát jelentő, pártrendszeren felülálló programmal.
Az évek során az ellenem felhozott vádak visszatérő eleme, hogy nem vagyok képes kompromisszumra.
Így igaz.
Lényegi kérdésben nem vagyok hajlandó megalkuvásra.
Az Alkotmány az Alkotó (Teremtő) Iránymutatása Alkotása (Teremtménye) a Világmindenség (benne Magyarország) működtetésére, ezért örök és változtathatatlan. Ebből eredően: Magyarország alkotmányossága 973-ban, a szabadságunk eladását jelentő Quedliburgi Szerződés megkötésével függesztődött fel, és nem 1944. március 19-én.
Ez a legfontosabb alapkérdés. Ebben nem vagyok kompromisszumra kész.
A közszabadság érvényesülése, valamint a kötelezettségek és jogok összhangja kizárja a megosztottság minden megnyilvánulási formáját.
Ez a társadalomszervezést meghatározó alapelv. Ebben sem vagyok kompromisszumra kész.
A jogrendszer a társadalmi együttélés alulról épülő szabályozása. Ebből eredően a jogalkotás döntési folyamat, aminek indítópontja, a döntési helyzet a településeken jelentkezik.
Ez a szabályozási rendszer alapja. Ebben sem vagyok kompromisszumra kész.
Az állam területe, természetes értékei az államalapító és államalkotó nemzetek örök és egyetemes tulajdona, amelyen birtokjogot csak a tulajdonosok gyakorolhatnak.
Ez az élettér függetlenségének alapja. Ebben sem vagyok kompromisszumra kész.
Hatalomgyakorlásra csak az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai jogosultak.
Ez az Isteni Iránymutatás érvényesülését biztosító alapelv. Ebben sem vagyok kompromisszumra kész.
Az emberek és a nemzet érdekeinek összehangolása (konföderalizmus) az állam működésének alapja, ami kizárja az ember és a nemzet feletti érdekérvényesítést (föderalizmust).
Ez az államon belüli is kívüli kapcsolatok alapja. Ebben sem vagyok kompromisszumra kész.
Kompromisszumképtelenségem oka az, hogy a Szent Korona Értékrendet újjáteremtő Minőség Forradalma ezekben az elvekben nem tűr megakuvást.
Ezért radikális.
Kelt Szegeden, 2015. Fergeteg havának 3. napján.
Halász József
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-25 16:11:23, vasárnap
|
| |
| |
(Előadásvázlat)
http://youtu.be/OTkyj-Qa0rQ
Célom ezzel az előadással az, hogy a hagyományaink tisztasága szerinti élet megismerése bizalmat kiváltó meggyőződést adjon az Aranykor koreszméjében, és ennek a kettős egysége, a Teremtő és az Ember Szövetségébe vetett hit tegyen bennünket a megébredt Istengyermekek által alkotott Tudás Népévé.
Ezzel az előadással el kell indítanom azt a folyamatot, amely Szent Korona Értékrend szerinti, mintaadó Gondoskodó Magyarország újjáteremtéséhez vezet.
Be kell bizonyítanom, hogy az elmúlt ezerkétszáz évben az ősi civilizáció koreszméjétől elfordulás okozta minden szenvedésünket. Ennek érzékeltetésén keresztül azt akarom elérni, hogy mindenkihez eljusson az a rendezőelv, amellyel helyre tudja tenni önmagában azt az ismeretanyagot, amelyet a Vaskor lélek- és agymosáson keresztül kapott.
Be kell bizonyítanom, hogy az Aranykor új koreszméje (paradigmája) nélkülözhetetlenné teszi az ismeret és a tapasztalat (vagyis a tudomány) írott rendszerének újraértelmezését, vagyis a Vaskor nyugati civilizációt jelentő eszmei alapjának felváltását az Aranykor ősiből maivá emelkedő civilizációs rendjével.
1. Paradigma és paradigmaváltás
A paradigma a gondolkodások, vélekedések, értékek és módszerek összegzését jelenti, vagyis egy viselkedési módszert adó gondolkodási mód mintát határoz meg.
Ebből eredően a társadalmi paradigma egy történelmi korszakhoz kötött gondolkodási mód minta, ezért ezt koreszmének is nevezhetjük.
A paradigmaváltás azt jelenti, hogy egy gondolkodási mód mintát egészében felcserélünk egy másikkal.
A társadalmi méretű paradigmaváltásra akkor szokott sor kerülni, ha a társadalom nagy részét hátrányosan érinti az akkor működő paradigma, és csupán a gondolkodás, hozzáállás megváltoztatásával (amely viszonylag kevés lelki és szellemi energiaráfordítást igényel) aránytalanul nagy alkotó energiákat lehet a változásra felszabadítani. (ld. ,,Paradigmaváltás" - http://nemzetiegyseg.com/Paradigmavaltas.pdf)
A paradigmamódosítás az adott kor gondolkodási módját meghatározó koreszme egy részének megváltoztatását jelenti, az alap és a többi rész változatlanul hagyása mellett.
A társadalmi paradigma eszmei, szabályozási (jogi) és feltétel-biztosítási (benne: gazdasági) részből tevődik össze. A paradigmarészek az eszmei alapra épülve egymással kapcsolatban állnak, így hoznak létre működő rendszert.
A Világkorszakok váltásakor bekövetkező társadalmi paradigmaváltás (koreszmeváltás) következménye az új Világkorszakra (jelenleg az Aranykorra) megébredésnek.
Az éberség feltárja a kialakult társadalmi feszültség okát (válasz a miért kérdésre), megjelöli az új koreszme eszmei alapját (válasz a mit kérdésre) és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek biztosítják annak működését (válasz a hogyan kérdésre).
A társadalmi paradigmaváltás maga után vonja a tudományoknak az új koreszme szerinti teljes újjáteremtését, újrarendezését.
2. Koreszmeváltás (társadalmi paradigmaváltás) a Vaskorról az Aranykorra (Földanya Világkorszakára)
A 2012-ben véget ért a pénzre, a tőkére, az önzésre, a kizsákmányolásra alapuló gondolkodásmód minta uralma, és felváltja azt az Aranykor (Földanya Világkorszaka), amelyben az általános béke és az elfogadás rezgése uralkodik.
A ,,legaranykoribb" nép, a szkíta, leszármazottjai közvetítésével a Szent Korona Értékrendben megfogalmazott koreszemében (társadalmi paradigmában) visszatér a Globális Egység gondolkodási mód mintája. (Ld. Válaszok a Világtörténelmi Korszakváltáshoz - http://nemzetiegyseg.com/Valasz.pdf)
Vagyis:
- a nemzeti érdekek összehangolása felváltja a nemzetek feletti érdekérvényesítést,
- a közszabadság lép az egy társadalmi csoport megosztottsággal elért egyeduralma (diktatúrája) helyébe,
- az embert szolgálja a gazdaság és nem a gazdaság kényszerít ,,szenvedhetetlen igát" az emberre,
- az egyéni érdek és a közösségi érdek kettős egységben irányítja és vezeti a társadalmat, nem a diktatúrát gyakorló társadalmi csoport helytartótanácsa.
3. A társadalmi paradigmaváltás (koreszmeváltás) eszközei
3.1 Eszmei alap
Iránymutatás (Alkotmány) természetes értelmezése.
Irányelvek az Iránymutatás érvényesülését jelentik egy adott történelmi korra.
Döntés-előkészítő módszerek felváltása a tudományok újrateremtésével.
3.2 Szabályozási (jogi) alap
Alulról épülő szabályozási rendszer.
Bizonyítottság-alapú képviselet.
Kötött mandátum.
Kettős egységet alkotó irányítási-vezetési rendszer.
3.3 Az Aranykor koreszméje működési feltételeinek megteremtése
- Társadalomszervezés
= Helyzetfelmérés
= Hatalomgyakorlás képviselőinek kiválasztása
= Szabályozási alap (Települési törvény) elkészítése
- Döntés-előkészítő rendszer
A természetes kapcsolatrendszer (mátrix) működtető eszköze.
Kelt Szegeden, 2015. Fergeteg havának 13. napján
Halász József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2015. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
15 db bejegyzés |
| e év: |
163 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 3528
- e Hónap: 12132
- e Év: 48073
|
|
|
Offline
