|
2015-03-12 23:59:49, csütörtök
|
| |
| |
Link  Link 
Mikor még nem volt semmi... (van egy ilyen kezdetű dalunk is...) csak Isten és a teremtés, a Föld, az univerzum és az ember, Isten már akkor kommunikált velünk.
Aztán azt akarta, hogy mindaz, amit mondott nekünk, legyen leírva.
És így született meg a Biblia. Azok, akik hallották, mit mond Isten, leírták, hogy hallja meg az egész világ. Mi is. Ma is.
Az új szövetség is ezért került leírásra. Isten látogatásáról szól, mikor itt járt a Földön.
Ez a történelem az egyetlen, amiben nincs hazugság, tévedés, ferdítés. Ez a történet az egyetlen igaz történet, ami úgy történt, ahogyan le van írva.
Nem kellett újraírni, kiigazítani, kitalálni semmilyen történelmi személy kedvéért. Ez úgy történt és úgy igaz, ahogyan le van írva.
És szólhat bármilyen dialektusban, nyelvjárásban, az üzenete, a lényege mit sem változik. Lehet régies fordítás, a beszéd, a szó érthető. Az élet, az örökkévalóság, a halál, a bűn, a bűnbocsánat ugyanazt jelentik ma is minden ember számára, mint régen.
A hír érthető, felfogható, legyen bármelyik kor szülötte is az ember.
Akit vonz Isten, annak nincs akadály, amit le ne tudna küzdeni.
Aki szomjas, az megkeresi és megissza a vizet.
Link  
A legnagyobb kihívás elviselni, hogy nem mindenkit vonz Isten. Vannak, akik nem vonzódnak Istenhez. Na, őértük fáj a szív.
Elmúlhatatlan fájdalom ez. "vajha adna megtérést neked az Isten!" - sóhajt fel az evangélista Simon mágus esetében. Nem tud ennél többet tenni érte.
Ha van szenvedés, amit csak Isten orvosolhat, mert Ő is szerezte, akkor ez az. Ezt a panaszt is csak hozzá intézhetjük. Más fül nincs, aki meghallhatná. És más szív sem, aki érthetné, és jobban fájna ezért a miénknél.
Mikor eljön értünk, a barátaiért, testvéreiért és elvisz innen bennünket, magával, elragad az elhatározott pusztulás, világégés elől -
mikor még ingyen sem jut eszünkbe mindaz, amit érte szenvedtünk -
mikor letöröl minden könnyet és begyógyít minden sebet -
még csak elképzelni sem lehet.
Mert magunkat fájdalom nélkül érezni sem tudjuk. Amikor az ember önmagát próbálja azonosítani, elválaszthatatlanok a fájdalmak, veszteségek, sérülések, amiket a létezése során szenved el, és ami saját, mással összetéveszthetetlen ábrázatát, lényét határozzák meg.
Ha nem lennének "sebeink", amiket az élet "viharai", viszontagságai okoztak nekünk, életünk sem lenne. Az élet csupa fájdalom, karcolás, seb itt a földön, rajtunk, bennünk, velünk, általunk, nekünk. Az igazi Élet hiányának lenyomata. A fénykép negatívja.
Mindig valami ellenében tudjuk meghatározni a dolgokat, önmagunkat is. Állításaink hordozzák a "valamihez képest", a "valamitől eltérés" jelentést. Én ilyen vagyok, nem olyan. Nekem ez fáj, ez tetszik, ez érdekel.
Folyamatosan választások mentén létezünk. Választásaink határoznak meg, szabják meg arcunkat. A viszonyítás alapján. Einstein is ezt fedezte fel a relativitás elmélettel. Minden viszonylagos. Mi is viszonylagosak vagyunk.
Ezért nincs alapja az ítéletünknek, csupán megítélhetjük, azaz felfoghatjuk, megérthetjük, meghatározhatjuk önmagunk számára a dolgokat. Ám a minősítésünk is viszonylagos lesz, más nem is lehet.
Abszolút - egy van. Isten. A Teremtő.
A Teremtésben minden teremtett dolog egymáshoz képest viszonylagos, és csupán az Abszolúthoz képest lehet(ne) tökéletes - a rendeltetésében
.
Ha nem történt volna valami, ha nem nyúlt volna bele a Teremtésbe valami, az is maradt volna.De belerondított valaki, ezért az Abszolút, a Tökéletes elpusztítja az elrontottat, és újat teremt, ami tökéletes lesz.
És van hatalma a megigazított, tökéletessé tett teremtményeit kimenteni, átmenteni az eljövendő, új, abszolút tökéletes Teremtésbe, aminek a terve régen kész, a megvalósítás is megtörtént, pusztán az időnek ad még egy kis haladékot, hogy aztán rövidesen bevégezze munkáját.
Az ember számára, aki kegyelmet kapott a megmeneküléshez, az is kegyelem, hogy mindezt felfoghatja, percipiálhatja, létező, újjáteremtett szívével - eszével, lelkével, gondolataival, ösztöneivel - és viszonylagossága ellenére, a hitével, amit Teremtőjétől kapott, beépülhet, belehatározhatja magát az eljövendő Tökéletes Teremtésbe, ami már készen van a Fiúban, Jézus Krisztusban.
Hallom, ahogy cserepek törnek le az értelem szilárdnak vélt faláról e NÉV hallatán.
De ne feledjük: választás kérdése minden. És ez az ember egyetlen szabadsága.
Eldöntheti melyik "világban" akar landolni.
Mert meg van írva, és a Szó nem száll el, az Írás megmarad: "Ez a világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, az megmarad örökké." 1 János 2:17
A HALÁLBÓL ÉLET TÁMAD
írta: stephy-alias:Nászta Katalin Link  |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Nászta Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
