|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 19:09:06, csütörtök
|
| |
| |
“Tóbiás József MSZP-elnök szerda este a Quaestor-ügy miatt egyeztetésre hívott minden ellenzéki pártot. Vona Gábor Jobbik-elnök is elfogadta a meghívást. Majd az MSZP közölte, hogy mégsem látják szívesen a Jobbikot a tárgyaláson."
— Csak Tóbiás és az MSZP képes elérni azt, hogy még Szijjártó is egy picit szimpatikusabb legyen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:55:34, csütörtök
|
| |
| |
2015. március 26. csütörtök
Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála
Magáningatlanok belterületbe vonásával kárpótolja Fót városa a lakosság befolyásosabb részét, köztük magát a polgármestert is az elbrókerezett egymilliárdért - ez csak kicsit gonosz olvasata a brókerbotrányban bennégett Pest megyei kisváros szerdai képviselőtestületi ülésének. A pénzre alighanem keresztet vethetnek, az ügy aktái mindenesetre már a megyei ügyészségen vannak.
A lehető legfideszesebb brókerbotrány a fóti: a fideszes polgármester által a brókerbotrányban bedőlt Hungária Zrt. brókercéggel kötött portfoliókezelési szerződést a fideszes képviselők többségével alakult képviselőtestületi vizsgálóbizottság ellenőrzi majd.
És nem csak ők: az Átlátszót arról tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség, hogy megérkezett hozzájuk az eset miatt hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentés, három napjuk van, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást.
A bomba múlt pénteken robbant: az alig 3 milliárd forintos költségvetésű településnek a remélt kamatokkal számolva 1,08 milliárd forintja úszott el a rossz befektetésben. Vagy legalábbis nagyon-nagyon-nagyon valószínű, hogy elúszott, a testületi ülésen ugyanis az is kiderült: a korábbi közlésekkel és a portfoliókezelési szerződésben foglaltakkal szemben a pénzt a Hungária ,,döntő részben" nem állampapírba, hanem vállalati kötvényekbe forgatta.
Az okos lány és Mátyás király meséjére emlékeztetett Fót testületi ülése: haragszanak is, meg nem is a képviselők Bartosra. Noha a helyi politikai bennfentesek parázs vitát és Bartos Sándor polgármester alapos megizzasztását jósolták, voltaképpen szelíd maradt a hangnem.
Bartos többszáz oldalas paksamétát adott át a testületnek, benne a firtatott szerződések háttér-dokumentációit - mindezt a héten munkába álló vizsgálóbizottság nézi majd át. A testület négy tagja közül kettő fideszes, egy jobbikos, az elnök az Együtt-Liberálisok színekben megválasztott Vargha Nóra lett (az MSZP két képviselője közül egyik sem kívánt részt venni a bizottságban).
Munkájuk mindenesetre akad majd, sokkal ugyanis nem lettek okosabbak a szerdai ülés résztvevői azoknál, akik csupán Bartos keddi, a választóknak szóló videó-üzenetét tekinthették meg.
Ami tudható: az első szerződést a 2013-ban lemondott Cselőtei Erzsébet (Fidesz) által vezetett város nevében Pozderka Gábor (akkor városi Fidesz-elnök) alpolgármester kötötte a Hungáriával - Bartos ebben az időben szintén alpolgármester volt független színekben -, a második megállapodást már Bartos, méghozzá a 2014-es önkormányzati győzelme utáni eskütétele másnapján.
A megbízások 500-500 millió forintról szóltak. Bartos kitart amellett, hogy volt felhatalmazása a szerződésre. A 2014-es költségvetési rendeletben az előző képviselőtestület valóban megbízta a polgármestert, hogy a város szabad pénzeszközeit befektesse, de csak államilag garantált betétekbe - elméletben így is történt, a jelek szerint a Hungária volt az, amely önhatalmúlag máshová is csoportosított a pénzből.
Csakhogy a költségvetés előírja azt is, hogy a befektetés előtt a polgármesternek árajánlatokat kell bekérnie a szerződés előtt - hogy ez megtörtént-e, egyelőre nem tudni, a Bartos által átadott aktát a vizsgálóbizottság szálazza majd szét.
Arra sem a képviselőknek ott helyben, sem - egyelőre legalábbis - az Átlátszó írásbeli kérdésére nem válaszolt a polgármester, hogy miért éppen a Hungária Zrt.-t választották partnerüknek. Az pedig immár bizonyosnak tűnik, hogy Bartos túlzottan optimista volt, amikor azt mondta keddi nyilatkozatában, hogy a város életére, a beruházásokra nem lesz hatással a brókerbotrány helyi szála, a testület ugyanis egy nappal később leállította a nagyobb összegű projekteket.
Nem érdektelen, hogy honnan volt ennyi fialtatnivaló pénze a ránézésre nem különösebben módos kisvárosnak. A megfejtés az állam nagyvonalúságában rejlik. Fót ugyanis 2008-ban egy akkoriban helyben sokat vitatott döntéssel 2 milliárd forint svájci frank alapú kötvénykibocsájtásra szerződött a Hypo Investmentbank AG-val - az akkor eléggé legatyásodott város a korábbi hiteleit tervezte kiváltani, illetve félretett pár százmilliót pályázati önrészekre és beruházásokra.
(A Hypobankos üzletbe annyira beleszeretett a város, hogy a pénzintézet ajánlatát kiválasztó, azóta felszámolás alá került cég tulajdonosa egy időben a városi közszolgáltató felügyelőbizottságába is bekerült.)
A félretett pénz gyarapodott időközben egymilliárdra - miután pedig a hiteleket időközben átvállalta az állam, a fótiak meg merték kockáztatni, hogy tovább fialtassák a megtakarításukat. A Hungária az első elszámolás szerint remek választásnak tűnt: az elsőként lekötött félmilliárd több mint 50 milliós kamatot termelt egy év alatt. Hogy azonban ténylegesen vagy csak papíron, egyelőre nem egyértelmű, ezt egyebek mellett a Hungária-csőd ügyében vizsgálódó nyomozók derítik majd ki.
A képviselők szerdán mindennek ellenére arról is döntöttek, hogy külső céget bíznak a városfejlesztési koncepció kidolgozásával, amelyben szeretnék, ha szerepelne 18 helyrajzi számon szereplő több mint 30 hektár külterületi föld, zömében legelők és szántók belterületté nyilvánítása, adott esetben területcseréje.
A változásban érintett földingatlanok alaposan felértékelődnek - a tulajdonosok között képviselőtestületi tagok, illetve hozzátartozóik is akadnak. Köztük Lévai Sándorné (Fidesz), a pénzügyi bizottság elnöke, és maga Bartos is információink szerint jelezte, hogy inkább nem szavazna, mert ,,érintett" a döntésben - végül a képviselőtestület úgy döntött, hogy szavazhatnak a földbirtokos városatyák is.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartása szerint Fóton Bartos Sándorné néven vettek fel területalapú támogatást: 2014-ben 28,5 millió forintot, ami tekintélyes, 400 hektáros termőföldbirtokot feltételez.
“A cserére és átminősítésre kijelölés évek óta húzódó folyamat, amelyet december 31.-ig le kell zárni, ezért nem látom az egyenes és biztos összefüggést a két ügy között" - kommentálta a történteket az Átlátszónak Vargha Nóra, aki úgy érzi, a testület pártállástól függetlenül eltökélt a fóti tényfeltárásban.
Bartos egyébként régi vágású gazdálkodó, a helyi közéletben a kisgazdák köreiben tűnt fel először, a kilencvenes években a kárpótlási földkiadó-bizottságban is tevékenykedett, az ős-fótiak éppen ezért alapvetően kedvelik őt, rendre hozza például az egyéni körzetét. Meglehet, ezért esett rá a Fidesz-központ választása a 2014-es jelöltállításkor - annak ellenére, hogy a helyi pártszervezet kezdettől ellenérzésekkel fogadta a jelölését, és annak ellenére, hogy a Cselőtei lemondása után tartott időközi választáson, alig egy évvel a ,,rendes" önkormányzati megmérettetés előtt Bartos még független színekben próbálta legyőzni a fideszes jelöltet, Földi Pált.
Csakhogy ekkor a brókerügyben most ismeretlen tettes ellen feljelentést tevő MSZP-s Takács István nyert, az eredményt azonban a választási bizottság megsemmisítette, a megismételt voksolást - akár csak a 2014-es őszit - Bartos már Fidesz-színekben húzta be. A korábbi fóti botrányokról az Átlátszó cikkét itt olvashatja.
Fót hátán: tűzszünet a botrányvárosban?
Mindezek után, ha valami, hát a brókerbotrány nem hiányzott a párt frissen Észak-Pest Megyébe telepített üdvöskéjének, a körzet országgyűlési képviselőjének, a parlamenti frakciószóvivőként is tevékenykedő Tuzson Bencének (Fidesz). Különös tekintettel arra, hogy az ő politikai szövetségesének tartott frakcióvezető, Rogán Antal tett elvetélt kísérleteket, hogy az egyre nagyobb hullámokat vető legújabb brókerbotrányt is az ,,elmúltnyolcév" hagyatékának mutassa be.
Ehhez képest országos léptékben Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legközelibb bizalmasa, Tarsoly Csaba Quaestor-frontember került a célkeresztbe, Fóton pedig - cseppben a tenger - két egymást követő fideszes városvezetés.
A fóti ügynek mindenesetre, egyelőre legalábbis úgy fest, lesznek politikai következményei, az áprilisra már eredményt remélő vizsgálóbizottság jelentésétől függően akár az időközi választás sem kizárt - ebben mindenesetre a fótiaknak már nagy rutinjuk van.
Rádi Antónia
http://atlatszo.hu/2015/03/26/felszivodott-milliard-a-brokerbotrany-foti-szala/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:47:09, csütörtök
|
| |
| |
“2015. március 6., péntek, Orbán reggeli szokásos rádióinterjúja a Kossuthon:
“A Buda-Cash-botránnyal kapcsolatban is kérdezték Orbánt, aki a műsorvezető kérdésére azt válaszolta, neki is hiányzik, hogy ebben az ügyben “még nem kattant a bilincs". “Ha tudjuk, hogy kik követték el a bűnt, miért sétálhatnak szabadlábon?" - tette fel a kérdést, hozzátéve: az igazságszolgáltatást a kormány nem irányíthatja. Szerinte sürgősen körül kell nézni más brókercégeknél. “Elég kőkorszakinak tűnő, de hatékony módszerekkel dolgoztak" - fogalmazott. Kijelentette: tárgyalnak a Bankszövetséggel, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy ilyenek történjenek. Arra is kell választ találni, hogy “hova tűnt az emberek pénze".
http://36.media.tumblr.com/3265df474c38bc7e198d930d44717225/tumblr_nltd4nQKJR1qbg oyio1_1280.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:44:58, csütörtök
|
| |
| |
Lemondott már Szijjártó?
“Amikor már igazán nagy volt a baj a Quaestornál, válságstábot hívott össze Tarsoly Csaba. A március 8-i találkozón a szűkebb vezetésnek elmondta, hogy öncsődöt fog bejelenteni, de megoldja a helyzetet, másnap bemegy Szijjártó Péter külügyminiszterhez.Ő pedig biztosan segít- idézi a Figyelő a Quaestor-vezér szavait.Tarsoly azt is mondta, hogy Orbán Viktorral nem valószínű, hogy személyesen tud találkozni, de írjanak közösen egy levelet, amit Szijjártó biztosan eljuttat a kormányfőnek. A Figyelő szerint Tarsoly a győri fociba fektetett pénze miatt bízott abban, hogy Orbán segíteni fog."
Csodálatos! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:32:04, csütörtök
|
| |
| |
Na, tessék.
Nem dolga senkinek, hogy ellenőrizze a kötvénykibocsájtókat.
Nem brókerbotrány, hanem ócska csalás
Az írás a Népszabadság 2015. 03. 26. számában jelent meg.
Munkatársunktól
Népszabadság
A Quaestor-ügy jelenlegi ismereteink alapján nem brókerbotrány, az ügyfelek pénze, értékpapírjai nem tűntek el a befektetési szolgáltató által kezelt számlákról. Valójában csalásról lehet szó, az ügyfelek csak azt hitték, hogy a pénzükért kötvényt vesznek, ám csak egy értékpapírnak látszó valamit kaptak.
hirdetés
Az esettel kapcsolatban sok kérdés merült fel az elmúlt napokban, ezekből igyekszünk most párat megválaszolni.
Pénzüket szeretnék visszakapni az ügyfelek
Miért nem vette senki észre, hogy a Quaestor 150 milliárd forintért értékesít kötvényeket engedély nélkül?
Amennyire most tudjuk, a Quaestor-csoport befektetési szolgáltatója, a Quaestor Értékpapír Zrt. a kötvényvásárlási céllal nála befektetőknek hamis igazolást állított ki, az ügyfelek a pénzükért valójában semmit nem kaptak, a hivatalos nyilvántartásokban, így a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) vagy a Keler Zrt.-nél ezek a fiktív kötvények nem jelentek meg. A Buda-Cash Brókerház Zrt. csődje után az MNB átfogó vizsgálatot indított a brókercégeknél. A Quaestor Értékpapírnál tartott helyszíni ellenőrzésen bukott ki, hogy a cég kötvényértékesítés címén olyan pénzt szedett be, amelynek fejében nem adott kötvényt.
Nincs olyan állami szervezet, amelynek felügyelnie kellene ezt a területet?
Az MNB nem felügyeli a vállalati kötvények kibocsátóit, feladata mindössze arra terjed ki, hogy ellenőrzi az ügyfeleknek szóló kibocsátási tájékoztatókat, s ha azok megfelelnek a jogszabály által előírt formai és tartalmi követelményeknek, akkor jóváhagyja a kötvényértékesítést. A Quaestor-csoport kötvénykibocsátója a Quaestor Hrurira Kft., amely tavaly novemberben 70 milliárd forint értékű kötvény értékesítésére kapott engedélyt 2014-15-re az MNB-től, s ebből a botrány kipattanása előtt 58 milliárd forintért adott el. Ám a fiktív kötvényeket nem ez a cég, hanem a Quaestor-csoporton belül a kötvények forgalmazását végző Quaestor Értékpapír ,,adta el".
Ez a terület sohasem volt állandó kontroll alatt? Ha nem, ez hogyan lehetséges?
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, vagyis nem a kötvényt kibocsátó vállalat hitelez, ami engedélyköteles tevékenység, hanem azok hitelezik a céget, akik a kötvényéből vásárolnak.
Mi a különbség az állami és a vállalati kötvények között?
Az állampapír is kötvény, vagyis, aki ilyen értékpapírt vásárol, az a magyar államot hitelezi, ám ezek mögött az állam áll, tehát a befektetők, kötvényvásárlók pénze mindaddig biztonságban van, amíg az állam fizetőképes, vagyis itt a garancia sokkal erősebb, mint egy vállalati kötvény esetében.
Mekkora a magyar vállalati kötvénypiac?
A magyar vállalati kötvénypiac több százmilliárd forintos, ám a papírok döntő részét pénzintézetek, bankok bocsátják ki. Ezen belül a nem a pénzügyi szektorhoz kötődő kibocsátás lényegesen kisebb, az MNB adatai szerint január végén nem érte el a 70 milliárd forintot.
A kötvényt vásárló kisbefektető hogyan ellenőrizheti, hogy van-e fedezet az értékpapír mögött?
hirdetés
A Quaestor tavaly novemberi kibocsátási tájékoztatója több mint hatvan oldal. A csoport ebben részletesen bemutatja önmagát, a folyamatban lévő beruházásokat, azokat az ingatlanfejlesztéseket, amelyeket a kötvénnyel bevont pénzből finanszírozni kíván. Egy kisbefektetőnek azonban se felkészültsége, se lehetősége nincs arra, hogy ezeket az adatokat érdemben értékelje, megítélje. Ám ennek semmi jelentősége, ha csalók nem létező értékpapírt ,,adnak el", amely mögött nemhogy fedezet, de kötvény sincs.
A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, hogy van fedezet a kötvénykibocsátás mögött?
Az MNB csupán azt ellenőrzi, hogy a kibocsátási tájékoztatók megfelelnek a tartalmi és formai előírásoknak. Az abban foglalt állítások ellenőrzése, a kötvények várható megtérülésének vizsgálata, a befolyt pénzből megvalósítani tervezett beruházások életképességének elemzése azonban nem feladata.
Mekkora összességében a magyar brókerpiac, hány cég működik a területen?
Független, vagyis önállóan működő brókercégből - a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor nélkül - 22 működik, a cégek együttvéve csaknem kétezermilliárd forint értékű értékpapír-állományt kezelnek. A bankok is nyújtanak befektetési szolgáltatást, összesen több mint 23 ezermilliárd forintnyi értékpapírt gondoznak.
A Beva kivár
A Befektető-védelmi Alap (Beva) nem annyira biztos abban, hogy neki kártalanítania kellene 150 milliárd forinttal az átvert kötvényvásárlókat - erről az MNB tett bejelentést tegnap. A szervezet tudomásul vette az MNB álláspontját, de bármilyen döntés előtt saját jogászaival is konzultálni fog. A Beva vagyona 13 milliárd forint, amit nagyjából el is visznek a Buda-Cash károsultjai. Ezenfelül kaphatna gyorsan hitelt az újabb kártalanításra, de a 150 milliárdos tétel azért nem aprópénz.
http://nol.hu/belfold/kotvenynek-latszo-targy-1524321
************
Na, tessék.
Nem dolga senkinek, hogy ellenőrizze a kötvénykibocsájtókat.
Magyar pénzért magyar bankból magyar lófaszt.
No egen. A világ legpengébb kormánya sem tud öt év alatt csodát tenni. Alkotmányoztak egyet, államosítottak is, megvédték a nyugdíjakat, a magyar földet, gágogó menetek szolgáltattak elégtételt a ballibsik által megkárosított keményen dolgozó kisembereknek stb. Erre eddig nem jutott idő. Egyébként is - mint a háromnevű Zsolt mondotta volt a minap - csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. És naripártunk tévedhetetlenül kiszúrja a szálkányi hibát is... izé... oh wait!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:27:55, csütörtök
|
| |
| |
Nehéz választás, igaz?
reklámlevél a Mai Kupontól, így egymás alatt, választék az van...
http://41.media.tumblr.com/aba9f007361f2dba45bcdf373ef75f2d/tumblr_nltuq5ZuVp1s4e w3vo1_1280.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:27:07, csütörtök
|
| |
| |
“Az Indexnek is megerősítették ugyanis, hogy a Quaestor-vezetője a Buda-Cash botrány után Szijjártón keresztül Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött egy stratégiai tervezetet, amelyben részletesen feltárta a cég helyzetét, a Buda-Cash botrány okozta súlyos nehézséget. Ebben a dokumentumban konkrét javaslatokat is felvázolt, olyanokat, amelyek szerinte még az egyre rosszabb helyzetben is kimenthetik a céget.
A Szijjártónak küldött, de valójában Orbánnak címzett levélről a Figyelő számolt be először. A lap szerint Tarsoly március 8-án vasárnap a cégben válságstábot hívott össze. Tarsoly itt elmondta a munkatársaknak, hogy baj van, a sorok rendezéséig öncsődöt jelent. A sorok rendezése azt jelentette, hogy akkor még határozottan reménykedett a kormányzati segítségnyújtásban. A munkatársaknak állítólag azt mondta, Szijjártó biztosan segít.
Úgy tudjuk, a külügyminiszter teljesítette is a kérést, és az akciótervet eljuttatta a miniszterelnökhöz.Orbán azonban nem úgy reagált, ahogy ezt Tarsoly várta.
A miniszterelnök menthetetlennek ítélte a Quaestor helyzetét, és úgy döntött, megszakítják a kapcsolat a céggel. Forrásaink szerint ekkor dőlt el, hogy a külügy cégeinek pénzét is azonnal ki kell venni a Quaestorból." (index.hu)
Szijjártó lemondott már?
http://40.media.tumblr.com/.../tumblr_nltthmuRZe1rx8sq5o1_128...
Lázár elismerte, hogy Tarsoly Csaba írt levelet a kormánynak, amit a miniszterelnök Varga Mihályra szignált. Úgy tudja a miniszter, hogy a levélben az van, amit Tarsoly az MNB-nek is feltárt. A miniszter azt mondta, mérlegelni kell, hogy szigorítsák az állami pénzek kihelyezésének szabályait. Varga Lázár szerint jelentést készített a kormánynak a brókerügyek helyzetéről, majd egy március elejéi ülésen adott utasítást a miniszterelnök az állami vagyon védelmére vonatkozóan.
vs.
Hír Tv azt kérdezte, hogy miért nem segített a kisbefektetőkön, ha tudtak előre a csődről. “Csak olyan információkat elemeztünk, amik a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek voltak" - hangsúlyozta Lázár, hogy miért nem lehet bennfentes kereskedelemről beszélni.
"
—
Itt mintha lenne egy kis ellentmondás.
nem hiszem, hogy ez olyan nagyon zavarná lázárt
Na mindegy, Varga Mihály jelentése kikérve (NGM), Tarsoly Csaba levele Orbánnak kikérve (Miniszterelnökség).
Ma csak úgy röppenek az adatigénylések.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 18:06:24, csütörtök
|
| |
| |
Ki üzletel állami segítséggel Zambiában? És Laoszban?
2015. március 26., csütörtök, 12:16
Szerző: Keller-Alánt Ákos
A pénzeit korábban a Quaestornál tartó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hálózata kulcsszerepet játszik a keleti nyitás felpörgetésében. A többnyire egzotikus országokba telepített kereskedőházak működése azonban alig átlátható, amikor megpróbáltuk kideríteni, kik működtetik a hálózatot, és miért pont ők, az esetek többségében homályos zónába futottunk. Bár az állam jutalékot kap az üzletekből, titok, hogy ki az, aki szintén hasznot húz például egy zambiai vagy laoszi üzletből.
A keleti - és újabban már déli - gazdasági nyitás egyik legfontosabb pillére a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH), amelyet 2012 végén alapítottak, és fő célja, hogy segítse a hazai kis- és közepes vállalatok külföldi piacra jutását. A cég - amely erősen érintett a Quaestor körüli botrányban - a honlapján cikkünk megjelenésekor már 25 kereskedőházat tartott nyilván, az új külgazdasági doktrína jegyében ezek többsége természetesen Ázsiában és Afrikában található. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter januárban egy írásbeli kérdésre adott válaszban ugyan azt írta, hogy Chile és az atomprogramja miatt szankciók sújtotta Irán is rajta van a listán, a honlapon azonban ennek nincs nyoma.
Szijjártó Péter üzleti fórumon
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az MNKH alapításakor a 9,2 milliárd forintos kezdőtőke 99 százalékát a magyar állam állta, de úgy, hogy a cég 6,25 százalékos kisebbségi tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lett. A cég nem szerepel a központi költségvetésben, csak a tulajdonában álló Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Kft., ám azt még nem lehet tudni, ez utóbbi mennyi pénzt kap például idén. Az MNKH-val kapcsolatban gazdasági téren csak az a biztos, hogy pár éven belül önfenntartóvá kellene válnia.
A vegyesvállalatok kudarcba fulladtak, az állam kivonult belőlük
Annak ellenére, hogy a kereskedőházak kulcsszerepet játszanak a keleti nyitásban, csak nagyon keveset lehet tudni arról, kik működtetik az egyes külföldi egységeket. A megnyitókon általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselője is aktív szerepet vállal, a hvg.hu-val azonban a tárca azt közölte, hogy a kereskedőházakat magáncégek működtetik. Az MNKH szerződéses kapcsolatban áll velük, az egyes megállapodások azonban üzleti titoknak minősülnek, vagyis nem publikusak. Még az sem derülhet ki, hogy mi alapján dől el, kivel szerződik az állami szervezet.
Mindenesetre az első kereskedőházakat az MNKH még vegyesvállalatként alapította a kiválasztott partnereivel, ám ezt a felállást később ,,stratégiai okokból" megváltoztatták. Úgy tudjuk, ezek a kezdeti konstrukciók egyszerűen működésképtelennek bizonyultak, ezért az MNKH kiszállt a cégekből, és inkább külső partnerekre bízta a feladatot.
Az MNKH havonta 5-15 ezer euróval járul hozzá egy-egy iroda működéséhez, de ez csak nagyjából a költségek felét fedezi, a többit az irodák maguk teszik hozzá - közölte a Külügyminisztérium. A helyszíneket nézve a költségvetések alaposan eltérhetnek, hiszen míg például Szingapúrban önmagában csak az irodabérlésre elmehet ekkora összeg, Laoszban ugyanez nagyon sok pénz, ott az egy főre jutó nemzeti össztermék alig éri el a magyar szint 8 százalékát.
Almát vettek kétmilliárdért
Az MNKH a létrejött üzletek után jutalékot kap, amelynek a fele a külföldi kereskedőháznak jár. A jutalék mértékéről minden szerződésnél külön döntenek, Kerekes György, az MNKH vezérigazgatója korábban azt mondta, 8-9 százalékot számítanak fel a gyógyszeripari cégeknek, 1-2 százalékot az élelmiszer-ipari szerződéseknél, a 20 millió euró feletti nagyberuházásoknál pedig egy százalék alatt marad a jutalék.
Almát vásároltak
Fotó: MTI / Balázs Attila
Ezen kívül saját szakállára is üzletel az MNKH, tavaly novemberben például 262,5 millió forintért 7,5 ezer tonna étkezési almát vásárolt, amelyet szétosztott az idősek és gyerekek között, 90 ezer tonna ipari almáért pedig 1,8 milliárd forintot fizetett, ebből sűrítményt készítettek, és török, szaúdi, brazil, illetve francia cégeknek próbálják meg eladni.
Homályba vesznek a tulajdonosok
Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a kereskedőházakat kik működtetik. A török és orosz kirendeltségeket éppen Tarsoly Csaba botrányba keveredett cége, a Quaestor vitte, az MNKH azonban rögtön felbontotta a szerződést, amikor a brókercég gyanús ügyei kiderültek. Ahogy az MNKH-tól megtudtuk, az új törökországi partnert már meg is találták, az oroszt még keresik. A cégnek továbbra is nagy tervei vannak Oroszországgal, a szankciók ellenére bővítésben gondolkodnak, Szijjártó Péter még februárban is arról beszélt, hogy négy új kereskedőházat nyitnak Oroszországban (a moszkvai mellett Jekatyerinburgban, Rosztovban, Szentpéterváron és Kazanyban).
Az orosz és a török mellett csak három kereskedőháznak létezik honlapja. A brazil weboldal nagyon alapszintű, de legalább tartalmazza két (egyébként magyar nevű) kontaktszemély elérhetőségét, és a Rio de Janeiro egyik leggazdagabb részén lévő iroda címét. A szingapúri és a szudáni kereskedőház honlapja sokkal fejlettebb, utóbbiról rögtön ki is derül, hogy az egykor Mátraholding néven ismert, felszámolásokkal és gazdasági tanácsadással foglalkozó társaság utódja tartja fenn. Rövid internetes kutakodással kideríthető, hogy a montenegrói és az örmény kereskedőházakat részben Magyarországról elszármazott üzletemberek irányítják, a mongolt pedig egy kint élő magyar. A vietnami képviseletet Lénárt István korábbi kereskedelmi attasé vezeti, míg a kazahsztánit az ottani tiszteletbeli konzul cége viszi. Arról viszont, hogy a többi kereskedőház mögött kik állnak, szinte semmit sem lehet tudni.
Nem hülyeség, ha nem jár együtt a nyugati zárással
Az egyik kereskedőházat működtető üzletember - aki az MNKH-s szerződése miatt csak név nélkül nyilatkozhatott - a hvg.hu-nak azt mondta, a magyar kkv-knál legtöbbször hiányzik az a szakmai tudás és a tőke, amely lehetővé tenné az aktív és folyamatos külpiaci jelenlétet. ,,Ez egy fontos feladat, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy a külügyhöz vagy egy másik minisztériumhoz tartozik. Magyarország kicsi, exportorientált ország, amink van, azt el kell adni külföldre. Nem hülyeség a keleti nyitás, ha ez gazdasági nyitást jelent, és nem jár együtt nyugati zárással" - tette hozzá. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy szerinte miért pont vele kötött megállapodást a Nemzeti Kereskedőház, azt felelte, hogy már évekkel korábban elkezdett üzletelni az adott országban, így szerinte egyértelmű volt, hogy őt választják. ,,Azzal nem vagyok vádolható, hogy fideszes lennék, ha erre kíváncsi" - tette hozzá.
A kereskedőházak feladata a rendszerváltás után megszűnt import-export cégek által hagyott űr kitöltése. A nagykövetek és a kereskedelmi attasék ugyanis szakdiplomaták, nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet, feladatuk az államközi kereskedelmi, jogi kapcsolatok kezelésére, esetleg egy-egy közös nagyberuházás előkészítésére korlátozódik. Az MNKH-val kötött megállapodások lehetetlenné teszik az intézményrendszer megkerülését. Ha egy cég már igénybe vette a kereskedőházak szolgáltatását, akkor csak rajta keresztül köthet szerződést a hálózat által lefedett országokban - tudtuk meg Szántó Georginától az MNKH kommunikációs vezetőjétől. Az MNKH az exportlehetőségek felkutatásán és a vállalatok felkészítésén kívül pályázatfigyeléssel és az EXIM Bankon keresztül akár finanszírozással is segíteni tudja a cégek külpiacra való eljutását.
Szijjártó Péter 2014 végén egy képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy addig az MNKH-nál 410 ügylet volt folyamatban, összesen 50 millió dollár értékben. Az MNKH több mint 2300 magyar kkv-val szerződött már, a legjobban teljesítő kereskedőházak pedig eddig Azerbajdzsán, Macedónia, Vietnam, Egyiptom és Mongólia voltak. A kereskedőházak főleg mezőgazdasági, élelmiszer- és könnyűipari termékek és szolgáltatások piacra jutását segítik, de jó híre van gyógyászati eszközöknek is - sok afrikai kórházban például még ma is Medicor műszereket használnak.
http://hvg.hu/gazdasag/20150326_Megy_a_keleti_nyitas_nyugati_atlathatosag
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 17:42:14, csütörtök
|
| |
| |
"A kormány már korábban tudhatott róla"
2015.03.26 12:06
Liberális sajtóorgánumok megdöbbentő logikai bukfencekkel kívánják politikai célra felhasználni a napról napra továbbgyűrűző brókerbotrányt. Az eset kétségkívül átláthatatlannak tűnhet, főként azoknak, akik nem külső szemlélőként, hanem egy meghatározott pártpolitikai állásról vizsgálják az ügyet. Ugyanakkor a körülmények sok mindent elárulnak, többek között azt is, hogy a fővonalú sajtó nagy valószínűséggel hibás következtetéseket von le a történtekből.
Orbán Viktor szerdai nyilatkozata szerint ő maga rendelte el kormányülésen a Buda-Cash bedőlése után, hogy minden minisztérium vegye ki a brókercégnél tartott pénzét. A liberális sajtó szerint ugyanakkor a Fidesz már napokkal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőlése és a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődjének bejelentése előtt tudhatott arról, mi fog történni, - amit alátámaszt, hogy kormánypárti politikusok és a külügyminisztérium is kivette a pénzét közvetlen a brókerbotrány kirobbanása előtt. A logikai botlás ezen a ponton következik be: a liberális sajtó újságírói feltételezik - pontosabban, ezt a képet vetítik olvasóiknak -, hogy a Fidesz a várható válsághelyzetet előrejelző megfelelő értesülések birtokában menekülés-szerűen vonta ki a kérdéses pénzeket, tartván a lelepleződéstől és a saját pénzek bennragadásától. A logikai hiba abban rejlik, hogy a Fidesz majdnem kétharmada és a kormánypárt hatalmi struktúrába való tartós beágyazottsága jelenleg elképzelhetetlenné tesz egy olyan helyzetet, amiben a kormánypárton kívüli, külső tényezők indítják be a brókerbotrányt, a kormánypárt politikusai pedig menekülni kényszerülnek. Az utóbbi parlamenti ciklus során a Fidesz olyan mértékű hatalmi centralizációt vitt véghez, hogy elképzelhetetlen a külső tényezők ilyen mértékű beavatkozása, ahogyan az is, hogy a hazai titkosszolgálatok felett rendelkező politikai erő egy nappal a "csapdahelyzet" bekövetkezte előtt értesüljön a várható történésekről.
Hídfő.net.ru | Quaestor
A liberális sajtó is oly gyakran emlegeti a "diktatúra" kifejezést, de eközben azt a látszatot akarják kelteni, hogy ez a "diktatúra" nem rendelkezik ellenőrzéssel a Magyarországon működő pénzintézetek felett. Ugyanakkor a kormánypárt nem azért vonhatta ki a pénzeket a megfelelő időben, mert időben megbízható információt szerzett a várható történésekről, hanem, mert a brókerbotrány kirobbantásában a kormánypárt volt a kezdeményező erő, és nem utólagos reagálásként, hanem elsődleges és független cselekvőként csapott le a pénzintézetre, egy meghatározott cél érdekében. A hatalmi viszonyok mai állapotából valószínűsíthető, hogy a kormánypárt mögötti körök hoztak döntést a brókerbotrány kirobbantásáról, abból a célból, hogy azzal egy bizonyos helyzetet előidézzenek, és ennek megfelelően a saját pénzeiket még időben kimentették.
Mivel a brókerbotrány elsődleges velejárója a pénzek befagyasztása volt, ezért ez a cél is értelemszerűen az lehetett, hogy bizonyos pénzeket befagyasszanak. Szijjártó Péter január közepén felszólalt a politikai stabilitás védelmében, amit Magyarország "nem fog hagyni felszámolni"; Washington ugyanis bevallottan több száz millió dollárt különített el a magyarországi "civil" szervezetek támogatására. Mivel a kormány a jelenleg zajló geopolitikai átmenet miatt a korábbinál agresszívabban ellenőrzi az álcivil szervezetek külföldi anyagi támogatásait, naiv feltételezés lenne azt kijelenteni, hogy az amerikaiak egyszerű banki átutalás formájában támogatni fognak magyarországi ellenzéki csoportokat. Az ilyen pénzek mozgatása a legkülönbözőbb pénzintézeteken keresztül zajlik, rendszerint a törvényesség látszatával, esetleg piaci nyereségként feltüntetve. Egy brókercég ideális eszköz arra, hogy Washington az amerikai érdeket képviselő álcivil szervezetek anyagi közvetítőit látható pénzmozgás nélkül dollármilliókhoz juttassa. Mivel a brókercég több mint 15 éve folytatta a közelmúltban leleplezett "csalást", feltehető, hogy Washington idáig is a botrány tárgyaként megjelenő cégeken keresztül intézte a pénzmozgatások egy részét, amivel máig a kormánynak sem volt problémája. Egészen addig a pontig, mígnem a kormány mögötti érdekcsoport el nem kezdte saját gazdasági talapzatát átrendezni a keleti országokba, és a washingtoni pénzekre már csak az ellenzéki szervezeteknek volt szüksége.
Vagyis, egyszerűbben fogalmazva; kihúzták a szőnyeget Washington civiljei alól, és még belpolitikai tőkét is kovácsolnak belőle, mondván, hogy fellépnek a dolgozó embert kisemmiző gonosz brókerek ellen. Politikailag ez egy zseniális húzás, tekintve, hogy ez egy olyan játszma, amiben mindkét fél tisztában van a másik lapjaival: az ellenzék is bármikor nyilvánosságra hozhatja a Fidesz kétes pénzügyeit, ebben az esetben viszont az ügy felgöngyölítése során a radikális atlantista pártok gazdasági talapzatuk nagy részét elveszítenék, miközben a kormányon lévő érdekcsoport már keleti országokba rendezte át anyagi hátterének tekintélyes részét, emiatt ők nem szenvednének kritikus veszteségeket. A kormánypárt gyakorlatilag kockázat nélkül megtehette, hogy kihúzza a szőnyeget a radikális atlantisták alól, - de ki tudja, mik kerülhetnek nyilvánosságra egy ilyen ügy felgöngyölítésekor; a liberális sajtó mostanában sportot űz a magánbeszélgetésekről készített hangfelvételek, és magánlevelezések nyilvánosságra hozatalából. Mivel ilyeneket többnyire titkosszolgálati forrásból - értelemszerűen közvetett formában - tesznek a kezük alá, olyannyira nyeregben érzik magukat, hogy nem is gondolnak arra, mi történik, ha a politikai ellenfelek "postaládájában" is megjelennek mindenféle hangfelvételek, magánlevelezések, amik aztán nyilvánosságra jutnak. Az átrendeződés egyre gyorsul, és kivétel nélkül minden politikai pártról derülhetnek ki kétes dolgok, főleg azokról, akik tizenéve rutinszerűen ugyanazokat a módszereket használják a pénzek mozgatására.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/26/kormany-mar-korabban-tudhatott |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-26 17:30:54, csütörtök
|
| |
| |
Kivándorlás: Pécsnyi magyar gazdasági menekült távozott már Németországba
2015.03.25. 08:09 Ténytár
Bár Orbánék a gazdasági bevándorlás problémáját próbálják itthon eladni, sokkal nagyobb gondok vannak a kivándorlás terén. Egyre nő a Magyarországról kivándorlók száma az elmúlt időszakban. A legfrissebb adószámkérelmi adatok szerint továbbra is az első 10 ország között vagyunk Nagy-Britanniában, de Ausztriába is tízezrével vándorolnak ki a magyarok. Németországba pedig az utóbbi években annyi magyar távozott, ahány honfitársunk jelenleg Pécs városában él. A magyar állampolgárok száma újabb 21 ezer 198 honfitársunkkal immár 156 ezer 812-re emelkedett Németországban tavaly.
A kivándorlás egyik legaggasztóbb jelensége az egészségügyi dolgozók elvándorlása. A Blikk arról ír, hogy egy évtized alatt 4 ezer fővel csökken a háziorvosok száma. A jelenlegi csaknem 6500 praxis így 2025-re, még a kalkulált 800 fiatal háziorvos munkába állása esetén is várhatóan 3300-ra apad. Már jelenleg is 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra majdnem fél millióra is nőhet.
Magyarország egyik legnagyobb társadalmi időzített bombája, hogy az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. Ezek nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti.
11076266_993831167325725_4383218266122332499_n.jpg
forrás: szomszedokforever
Egyesült Királyság
A legfrissebb adószámkérelmi adatok szerint továbbra is az első 10 ország között vagyunk a szigetországban. Korábban írtunk már arról, hogy ez először a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig vizsgált időszakban fordult elő mintegy 18 ezer kérelmezővel. Az utoljára figyelt 2013 decemberétől 2014 decemberig tartó időszakban a kilencedik helyen voltak a magyar állampolgárságú kérelmezők.
Figyelemreméltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben a tavalyi év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat, és azóta megsokszorozódtak a kérelmezők. Ezzel szemben a magyar állampolgársággal rendelkezők számában 17 százalékos esést látunk az egy évvel ezelőtti azonos időszakban (ez a második legnagyobb visszaesés Litvánia után).
uk_14_dec.png
Németország
A német szövetségi statisztikai hivatal külföldi állampolgárok adatbázisára (AZR) hivatkozva arról számolt be, hogy történelmi csúcsra emelkedett a külföldiek száma a 81,1 milliós országban (majdnem minden tizedik ember külföldi állampolgárságú) 2014-ben. Az AZR-ben nyilvántartottak száma tavaly év végén 8 millió 152 ezer 968 volt, ami a legmagasabb érték az AZR 1967-es bevezetése óta, és csaknem 520 ezres, 6,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
emigration-delfi-t_-vinickas_1.jpg
A legnagyobb növekedés, ha az európai országokat vesszük, itt is a románok és bolgárok között van. De a magyar állampolgárok száma is az átlagot meghaladó mértékben nőtt, 15,6 százalékkal ( újabb 21 ezer 198 fővel 156 ezer 812-re) emelkedett a tavalyi évben.
Az alábbi táblázatból látható, hogy főleg a 2004-ben és az után csatlakozott országok adják a növekedés oroszlánrészét. Az magas államadóssággal küzdő déli államokból a migráció Németországba kisebb mértékű.
nemeti_mig.png
Ausztria
Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérte a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ebben a statisztikában csupán a legálisan foglalkoztatottak vannak benne). Ezzel pedig a magyar az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos országban, amelyben a földrajzi közelség miatt semmi meglepő sincs. A románok és bolgárok térhódítása a tavalyi évben itt is látványos volt.
Ausztriában 2014-ben az összes foglalkoztatott létszáma majdnem 1500 fővel kevesebb lett, a külföldi foglalkoztatottaké viszont 5500 fővel növekedett. A külföldiek aránya már 17,3 százalék az összes munkavállalón belül (egy évvel korábban 16,4, két évvel korábban 15,6 százalék volt).
grau3.jpg
2025-re alig maradnak háziorvosok itthon...
A kivándorlás egyik legaggasztóbb jelensége az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt öt évben csaknem tízezer egészségügyi dilgozó kért hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz az egészségügyi szektorban. A Blikk arról ír, hogy egy évtized alatt 4 ezerrel csökken a háziorvosok száma. A jelenlegi nagyjából 6500 praxis így 2025-re, még a tervezett 800 fiatal háziorvos munkába állása esetén is 3300-ra apad. Már jelenleg is 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra majdnem fél millióra is nőhet.
Ennek a tendenciának is köszönhető, hogy Magyarországon mindössze 240 orvos jut 100 ezer lakosra. Ez az arány Csehországban 367, míg Ausztriában 480. A magyarnál csak Lengyelország (221) és Romániában (239) rosszabb a helyzet.
eu_dolg_stat.png
Az Emmi új alapokra kívánja helyezni a fekvőbeteg-ellátó rendszert: a Rezidens Támogatási Program révén eddig több mint 2500 fiatal szakorvost és szakgyógyszerészt sikerült itthon tartani. A 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés 90 ezer egészségügyi dolgozót érintett. Egy rezidens összesen 75 ezer 820 forint, egy kezdő szakorvos 105 ezer 820 forint béremelésben részesült.
Ha azonban a fenti táblázatra tekintünk láthatjuk, hogy tartósan 1500 felett van azon egészségügyben dolgozók száma évenként, akik a külföldi munkavállalás miatt hatósági igazolványt igényeltek. Az alsó táblázaton pedig a tavalyi kérelmezőket láthatjuk életkori bontásban.
eu_dolg_stat4.png
Miért rossz a kivándorlás?
Röviden azért, mert az amúgy is elöregedő társadalomból egyre jobban hiányoznak a járulékfizetők. Ráadásul az agyelszívás jelensége főleg a magasan kvalifikált szakembereket fölözi le az országból. Ezek nagy része fiatal diplomás, a 2009 után kivándorlók csaknem 80 százaléka 40 év alatti. Jelenleg a KSH szerint kb. félmillió magyar vándorolt ki és dolgozik külföldön. Ennél azonban a valós adat jóval magasabb is lehet.
http://tenytar.blog.hu/2015/03/25/kivandorlas_pecsnyi_magyar_gazdasagi_menekult_t avozott_mar_nemetorszagba |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 42
|
|
|
|
2015. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
610 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 446
- e Hét: 4210
- e Hónap: 7955
- e Év: 161451
|
|
|
Offline
