Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Beszédem a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján
  2015-03-05 12:55:23, csütörtök
 
  ,,Kiáltanod kell nap-nap azokért,
kiket örökre elnémítottak." - szólít fel bennünket Tollas Tibor költő Sose szabadulva című versében.

Tisztelt Megemlékezők!

Igen, jegyezzük meg ezt a mondatot, hiszen világszerte, az 1997-es Kommunizmus fekete könyve alapján száz millió emberre, de csak magyar részről és itt az egész Kárpát-medencére is kell gondolnunk, százezrekre emlékezünk ma, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az idehaza hivatalosan 2000. óta létező emléknapra manapság elnevezői is kellő odafigyeléssel készülnek, de már települési önkormányzatok, megyei jogú városok, egyéb intézmények, kiállítóhelyek s a média is tematikus napot, kiállítást, előadást, megemlékezést szervez. Külön jelentőséggel bír idén, hogy a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, november 25-ét pedig a Szovjetunióba hurcoltak emléknapjának. A mai napon pedig a Parlamentben a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága és a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások Szervezete tartott konferenciát Trauma és tabu címmel.

Tisztelt Egybegyűltek!

Ezen a napon azonban emlékezünk még azokra is, akik az ötvenes évek elején létrehozott internáló- , kényszermunka táborokban, börtönökben sínylődtek, vesztették vagy vették el életüket.
E kor áldozatainak emlékét is ma már szerencsére több szervezet őrizheti.

Az egyik ilyen a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesülete, melynek alapvető célja, hogy ezek a hortobágyi táborhelyek ne vesszenek el az idő homályában, hanem emlék - és kiállítóhelyek, emlékművek figyelmeztessenek a sok-sok szenvedésre, hisz ezekbe a táborokba kényszerítettek száma elérte a tízezer főt. Ezen emlékezet megőrzését szolgálja az is, ha a túlélők, még ha az utolsó pillanatban is, de papírra vetik élettörténetüket. Erre szép példa Hantó Zsuzsa történész Haramiák és Emberek című könyve, mely mintegy négyszáz oldalon keresztül ismerteti a Magyar Gulágon szenvedők visszaemlékezéseit.

Míg Hantó könyve a hortobágyiakra fókuszál, addig Ilkei Csaba, Internálótáborok Kistarcsától Recskig című, mintegy 340 oldalas könyve az átfogó emlékezet megőrzését szolgálja.
A szerzői kiadásban megjelent munka letölthető az internetről.

S, ahogy Ilkei már könyvének címében is megemlíti Recsket, nekem is beszélnem kell róla. Arról a büntető - haláltáborról, amely 1950-1953 között a legkegyetlenebb volt Magyarországon. Helyén ma nemzeti emlékparkot hozott létre a Recski Szövetség, melynek elnöke Krasznay Béla volt recski fogoly, aki igen hajlott kora, kilencvenkét éve ellenére ma is rendíthetetlenül őrzi társai emlékét. Előremutató, hogy a recski tábornak is van ismert kutatója. Ő Bank Barbara történész, aki egyben a kormány által, a kommunista diktatúra működésének feltárására 2014-ben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottságának is a tagja.

De tudnunk kell a Magyar Politikai Foglyok Szövetségéről, a POFOSZ-ról, ahogy az 1956-os forradalom emlékét őrző 56-os Szövetségről, az 1956-os Pesti Srác Alapítványról vagy a Corvin-közi Bajtársi Közösségről is.

Az említett szervezetek mellett azonban vannak olyan kutatóhelyek és intézetek is, melyek régebbről vagy csak a közelmúlttól foglalkoznak az emlékezet megőrzésével.

A korábbiak közül érdemes megemlíteni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, a legújabbak közül pedig a VERITAS Történetkutató Intézet 1945 utáni kutatócsoportját, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet, a RETÖRKI-t, melynek kutatóitól két új könyvet is találni a témában. Az egyik a Politikai túlélés művészete, mely arra keresi a választ, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP), mint a pártállami diktatúrát irányító, 800 ezres taglétszámú Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódja és örököse, hogyan élhette túl a '89-es rendszerváltást. A másik pedig a Nagy Imre kód című munka, mely a mártír miniszterelnök és társai 1989. június 16-ai újratemetésével kapcsolatos állampárti döntéshozatalok kulisszatitkaiba nyújt betekintést.

A kiállítóhelyek legismertebbje nyilván a 2002 óta működő Terror Háza Múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt, de vidékről is jó lesz megjegyezni és felkeresni a hódmezővásárhelyi Emlékpontot , a Nógrád megyei Hugyag községbeli kiállítóhelyet vagy a Pongrácz Gergely által létrehozott kiskunmajsai illetve a Fekete Pál által létrehozott békéscsabai '56-os múzeumokat.

Tisztelt Emlékezők!

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a börtönbe vetett, internált, kivégzett ötvenhatosok mellett meg kell emlékeznünk ezen emberek családjairól is, akiket megbélyegeztek, akiknek az életét tették tönkre, akiknek a gyerekeit nem engedték továbbtanulni stb.
S ez a stigma nem került le róluk a maximum 1963 -as amnesztia után sem. Maradtak másodrendű, megfigyelt állampolgárok hazájukban. S ez már bőven maga a Kádár -rendszer, a későbbi gulyáskommunizmus, a legvidámabb barakk időszaka, mely tartott az 1990-es rendszerváltásig, de
ha elolvassuk a Hamvas Intézet munkafüzeteit vagy megnézzük a Lejáratás és bomlasztás - A hálózat örök című dokumentumfilmet, akkor belátjuk, hogy annál sokkal hosszabb ideig, mondhatni napjainkig tartó folyamatról van szó.

Tisztelt Megemlékezők!

Nekünk, mosonmagyaróváriaknak a mai emléknap elsősorban, ahogy az október 26-ai, a november 4-ei vagy a június 16-ai is az 1956-os sortűz emlékét jelenti. A sortűz áldozatainak, mártírjainak emlékezete 1989 után már soha nem halványulhat el ebben a városban. Ezért él az 56-os Egyesület, ezért vette fel a helyi kollégium Gulyás Lajos 56-os mártír nevét. Ma leginkább ők a legfőbb emlékmegőrzők. Amíg ők léteznek, biztosan lesznek kiállítások, előadások és február 25-ei megemlékezések is.

Tisztelettel felkérem hát az 56-os Egyesületet, hogy helyezze el az emlékezés koszorúját, majd közösen gyújtsuk meg az emlékezés mécseseit.


Megj.: A beszéd 2015. február 25-én, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, a magyaróvári temető 1956-os emléktáblájánál hangzott el.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2015.03 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 228
  • e Hét: 719
  • e Hónap: 4117
  • e Év: 21937
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.