|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 15:17:18, szombat
|
| |
| |
Napokra vannak a kórházak az összeomlástól
Spirk József
2015.04.17. 14:47
A tetemes adósságok miatt az egyik kórházi beszállító cég a nem életfontosságú kórházi laborszolgáltatások leállításán gondolkozott, egy másik politikailag is súlyosan csalódott az egészségügyet elhanyagoló Fideszben. A kormány az utolsó utáni pillanatban most nekiveselkedik, hogy kifizesse a 76 milliárdos kórházi adósság egy részét. Ezzel talán megszűnik az ,,amit szabad Jupiternek" helyzet: míg ugyanis az állam hosszú ideje nem fizet, a beszállító cégeknek napra pontosan kell adót és járulékokat fizetniük, és a közbeszerzéseken is csak akkor indulhatnak, ha nincs köztartozásuk.
A jövő héten talán történik valami, és rendezik a tetemes kórházi adósságok egy részét. A kormány az utolsó utáni pillanatig várt ezzel, a tartozások miatt lényegében már csak napok választották el a kórházakat a katasztrófahelyzettől.
Információink szerint a beszállítók mellett több nagy laborcég is odáig jutott, hogy májusban leállítja szolgáltatásait, és onnantól kizárólag az életmentő vizsgálatok elvégzését vállalták volna.
Elég volt
Az egyik német hátterű cég vezetője az Indexnek azt mondta: az idén még egyetlen kórház sem fizetett nekik a szolgáltatásokért. A cég öt nagy kórházban rendelkezik saját kiépített laborral, és számos más intézményből saját logisztikai hálózatukkal szállítják be a mintákat.
A cégvezető szerint van olyan kórház, amelyik 15 hónapja nem fizetett egyetlen fillért sem a szolgáltatásokért, ezért mostanra eljutottak oda, hogy a kintlevőségek miatt saját működésüket veszélyeztetik.
A cég felélte tartalékait, piaci szolgáltatásaiból nem tudja tovább fenntartani a több mint 600 fős állományt, és pótolni a milliárdos fizetési elmaradásokat. Ezért eldöntötték, hogy ha valami gyors változás nem történik - aminek nem sok valószínűségét látják -, egy hónap múlva átállnak a csökkentett szolgáltatási üzemmódra. Ez azt jelenti, hogy leállnak a vérvizsgálatok, a mikrobiológiai vizsgálatok és a tumormarker-elemzések. A vészhelyzeti szolgáltatással a normál munkamenetnek csupán 5 százalékát biztosítják.
Egy másik egészségügyi cégnél azt mondták: számukra politikailag is csalódást kelt a mostanra előállt helyzet. A cégvezetés ugyanis elkötelezett támogatója volt a Fidesznek, és a 2010-es kormányváltáskor nagy reményeket fűztek a párt által korábban hangoztatott egészségügyi reformtervekhez. Az elmúlt öt évben azonban lényegében nem történt semmilyen lépés, ami pozitív változásokat hozott volna, sőt az Orbán-kormány második ciklusában gyakorlatilag teljes tanácstalanságba és káoszba fulladt, és a csőd szélére jutott a cég is.
Amit szabad Jupiternek
A beszállítók és a kórházak között mára teljesen abszurd helyzet alakult ki, mondta Rásky László, az orvosi eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő Orvostechnikai Szövetség (OSZ) vezetője. Az állami kórházak százmilliókkal vagy milliárdokkal tartoznak a beszállítóknak, akik közben egy napot sem csúszhatnak az adók és járulékok befizetésével. Mindezek után még vannak olyan kórházak, amelyek csak úgy fogadnak be számlákat a beszállítóktól, ha azok igazolást hoznak arról, hogy nincs köztartozásuk. Sok cég emiatt hiteleket kénytelen felvenni, meg azért is, hogy ezután is indulhasson a közbeszerzési eljárásokon.
Látható, hogy a tartozások és azok behajtása az állami egészségügyben nem úgy történik, mint a normál üzleti világban. Rásky szerint egyik cég sem vállalná azt, hogy valaki egy le nem szállított eszköz miatt haljon meg a kórházban. Ez azonnal a cégek ellen fordítaná a közhangulatot.
Miután mindenki az állami megrendelésekből él, Rásky úgy emlékszik, tagvállalataik közül mindössze egy cég próbálkozott eddig jogi útra terelni a dolgot, amikor fizetési meghagyást küldött a kórháznak. Ezt a példát érdekes módon mások nem követték.
Az utóbbi években a súlyos kintlévőségeikkel küszködő beszállítók legfeljebb olyan eszközökkel éltek, hogy bizonyos javításokat már csak akkor végeztek el a kórházaknak, ha a munkát a pénzügyön kezdték, és megbizonyosodtak róla, hogy ki is tudják fizetni a munkát.
A milliárdosok klubja
A Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán elérhető legfrissebb februári adatok szerint
a kórházak össztartozása 76 milliárd forint (lásd keretes írásunkat),
a legtöbb tartozása a Honvédkórháznak van: 4,5 milliárd forint,
25 kórház tartozik több mint 1 milliárd forinttal,
a 2 milliárdosnál nagyobb adóssággal rendelkezők klubjában vannak az egyetemi klinikák (Debrecen, Pécs, Szeged, SOTE), valamint a Honvédkórház, a Péterfy-kórház, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet,
55 kórháznak van 100-999 millió forint közötti tartozása,
18 intézménynek van 1-58 millió forint közötti tartozása,
egyedül a Szent László kórháznak nem volt februárban adóssága
becslések szerint a tartozások 20-25 százaléka a gyógyszerkereskedők felé, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé áll fenn, a többi a közüzemi szolgáltatóknak és más szolgáltatóknak jár.
Attól függ, hogy számoljuk
A kórházi adósság nagyságára különböző számok vannak, nem mindegy ugyanis, mit veszünk figyelembe. A beszállítók által kommunikált 76 milliárdos összeg a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekre vonatkozik. Csökkenti részben ezt az összeget, hogy a négy nagy egyetem összes tartozása szerepel a MÁK kimutatásaiban. Azt, hogy ezen belül mennyi csak a klinikák adóssága, a Magyar Kórházszövetség tudja, az általuk közölt összadósság ezért általában alacsonyabb. Mások a járóbeteg-szakellátók adósságát is beszámítják, ennek összege maximum 1-2 milliárd forint lehet.
A kórházi beszállítók többszöri kérése és figyelmeztetése után Orbán Viktor csütörtökön felkérte Balog Zoltánt és Varga Mihályt, hogy a jövő hét elejére dolgozza ki azt a határozatot, ami lehetővé teszi az adósságok rendezését. Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár ez alapján tudja megkezdeni a kórházakkal és a beszállítókkal a konkrét egyeztetéseket.
Vajon mire költik?
Erre a célra 60 milliárd forintot szánnak, ami a beszállítók szerint eleve nem fedezi a tartozásokat, azok ugyanis kamatokkal és egyéb költségekkel együtt már mintegy 90 milliárd forintra rúgnak. Ehhez várhatóan módosítani kell majd a költségvetési törvényt, de ezt viszonylag gyorsan meg lehet tenni. Rásky szerint ugyanakkor egyelőre összesített adatok sincsenek arról, kinek mennyit kell fizetni, ezt ugyanis egyelőre csak a kórházak és a cégek tudják.
Az Orvostechnikai Szövetség vezetője szerint az sem lesz mindegy, milyen prioritásokat határoz meg a kormány. Rásky szerint elképzelhető, hogy csak 60 milliárd forint lesz, akkor első körben a 60 napon túli tartozásokat fizetik ki, ami önmagában sokat segítene a szektoron. Az sem mindegy, hogyan osztják szét az adósságkonszolidációra szánt pénzt a kórházak között: arányosan vagy más szempontok alapján, például külön kezelik-e az egyetemi klinikák jelentős adósságait.
Rásky szerint olyan megoldásra van szükség, ami garanciát ad arra, hogy ezt a pénzt valóban az adósságok törlesztésére fordítják a kórházak. Korábban is kaptak ugyanis 10 milliárd forintot a kórházak az egészségbiztosítási alap maradványából, ez azonban végül a várólisták csökkentésére ment, nem a tartozások kifizetésére.
Az olcsóbb működéshez nagyon sok pénz kell
A következő kérdés az, hogyan lehet megakadályozni az adósságok újratermelődését. Ha minden maradna a régiben, a 60 milliárdos adósságkonszolidáció után egy évvel megint ugyanitt tartanánk. A mostani számok szerint ugyanis a kórházi adósság napi 150 millió forinttal emelkedik, ami havi szinten átlagosan 5 milliárddal emeli a tartozásokat.
A kormányzat most azzal a feltétellel vállalja át a kórházak adósságait, ha azok az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásába kerülnek, és hatékonnyá teszik működésüket. Erre megyei szintű egyeztetések kezdődtek: helyben kellett megállapodni az egészségügyi struktúra átalakításáról, hogy a párhuzamos ellátásokat kiiktassák, a hiányzókat pedig pótolják. Az átalakítás az adósság rendezésén túl is sok pénzbe fog kerülni.
A folyamatosan alulfinanszírozott kórházak helyzetének rendezésére például fontos lenne megemelni a hét éve változatlan összegű, 150 ezer forintos kórházi gyógyítási alapdíjat is. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese a Figyelőnek azt mondta: ha ezt az év végéig legalább 30 ezer forinttal megemelik, annak forrásigénye 60-70 milliárd forint, ezen felül az alapellátás jövő évi előirányzatát 15 milliárddal, a gyógyító-megelőző kasszáét pedig 100 milliárd forinttal kellene növelni.
http://index.hu/belfold/2015/04/17/korhazak_egeszsegugy_adossag_tartozas_kintlevo seg_magyar_allamkincstar_korhazi_adossag_beszallitok_orvostechnika/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 15:14:54, szombat
|
| |
| |
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
2015.04.18 14:00
Noha Görögország eurózónából való kilépésének valószínűségét egyre magasabbra becsülik a befektetők, az ezzel kapcsolatos félelmeknek egyelőre nincs egyértelmű jele a pénzügyi piacokon. Lehet, hogy a befektetők az eurózóna jövőjét a görögök nélkül is el tudják képzelni? Tényleg csak elképzelhetik azt, ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogyan zajlana le egy ilyen folyamat és milyen következményekkel járna a többi tagországra nézve. A tárgyalások még javában zajlanak, de már nem maradt sok vesztegetni való idő, ugyanis a görög államkassza üres, az IMF pedig összesen közel egy milliárd(!) eurónyi törlesztést vár a kormánytól május első felében (mint elmondták, késlekedés nélkül), miközben a nyugdíjukra és a bérükre is számítanak az emberek.
Ez most nem olyan, mint 3 éve
A CDS-felárakból számított csődvalószínűségek - amik a hitelkockázat legtisztább mérőszámát jelentik - a periféria országok (Olaszországok, Portugália és Spanyolország) esetében idén folyamatosan csökkentek, miközben a görögök fizetésképtelenné válásának esélyét már 80 százalékra teszik a befektetők.
Ez is mutatja, hogy most más a helyzet, mint három évvel ezelőtt, amikor a görög kilépés legutóbb az asztalon volt: ekkor a többi periféria ország hitelkockázati felára (CDS) is elszállt, a csődvalószínűségek 40-60 százalékra emelkedtek. Vagyis míg korábban fertőzött, addig ma elszigeteltebb a görög válság. De miért?
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
Az akkori eurózónás adósságválság alatt a monetáris unió létrehozott egy banki mentőalapot és egy ún. mechanizmust a helyzet kezelésére, az Európai Központi Bank pedig felesküdött az euró megmentésére. A válságkezelésnek és az azóta eltelt időnek köszönhetően az euróövezeti bankok görögországi kitettségei ma már korlátozottak, miközben a piacokhoz való hozzáférés sohasem volt olyan könnyű, mint most, köszönhetően az EKB pénzpumpájának.
Ugyanakkor egyes elemzők arra figyelmeztetnek: kizárt, hogy a görögök kiválásának ne lennének következményei, de ennek a többi tagországra gyakorolt hatását lehetetlen előre számszerűsíteni, mivel egyelőre azt sem tudni, ez a valóságban mit jelentene.
Amit senki sem akarhat
A piacokon már régóta hangoztatják az esetleges "Grexit" bekövetkezését, azonban valójában senki sem tudja, ez mit takar. Nem tudni, hogyan zajlana le. Fokozatos és végig felügyelt folyamat lenne, vagy hirtelen történne és a görögök visszatérnének a drachmához? Az eurózónába való belépésre van kidolgozott eljárás, azonban a kilépésre nincs semmilyen jogi precedens.
Valószínű, hogy a bankok bezárnának egy időre, és tőkekorlátozásokat kellene bevezetni. Egy esetleges új valuta bizonyosan nagyon leértékelődne, ami az euróban denominált adósság elszállásához vezetne. Ez esetben Athén biztosan csődöt jelentene, ami ki tudja, milyen következményekkel járna a globális pénzügyi piacokra nézve. Ugyanakkor az új gyenge valutából a görög gazdaság profitálni is tudna a versenyképesség jelentős javulásán keresztül. Bár egy ideig ismét kizárnák magukat a pénz- és tőkepiacokról, a tapasztalatok azt mutatják, az ilyen állapot nem tart olyan sokáig, mint azt sokan hinnénk, előbb-utóbb ismét visszatalál a külföldi tőke az egykor fizetésképtelen országokba.
Az is elképzelhető, hogy Görögország nem lépne ki az eurózónából hivatalosan, és párhuzamosan két, az euró és egy új valuta forogna a gazdaságban. Ez esetben az eurózóna még hajlandó lehet további segítséget nyújtani az országnak. Ez, mint köztes és átmeneti megoldásként jöhetne szóba, de a gyakorlatban még ilyesmire sem volt precedens.
A legnagyobb kérdés, hogy egy végleges kiválás hogyan hatna a monetáris unióban maradó országokra. Ugyan a görögök felé való kitettségek már nem olyan jelentősek, hogy az nagy kockázatot hordozna magában, azért vannak más fertőzési csatornák is.
Velük indulna a dominó
Portugáliát tartják például a következő gyenge láncszemnek: az ő helyzetük valójában a görögökénél is rosszabb, hiszen GDP-jük arányában nézve idén több a kamatkiadásuk (~5%), mint a görögöknek (~4%). A portugál kormány ugyanakkor jelenleg éppen a Brüsszel által elvárt reformokat hajtja végre, így ezzel kapcsolatban egyelőre nincs aggodalomra ok.
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
De mi van a spanyolokkal? A kamatkiadások ott is magasak (a GDP 3%-át teszik ki idén), ami fegyelmezett költségvetési politikát igényel. Pont emiatt Spanyolországban is erősödik a megszorítás- és adósság-ellenesség és ezzel együtt a baloldal is. Az ottani Sziriza pártot Podemosnak hívják, és ugyan csak bő egy éve alakult, támogatottsága igen nagy. A spanyol parlamenti választásokra idén decemberben kerül majd sor, így könnyen lehet, hogy ha ott is komoly politikai instabilitás alakul ki. Ha az Ibériai-félszigeten is megtagadnák a megszorításokat, az egy újabb adósságválsághoz vezethet.
Mire várunk most?
A görög kormány és nemzetközi hitelezői a februári négyhónapos hosszabbításról szóló megállapodás óta egyezkednek a szükséges reformokról, eddig nem sok eredménnyel. A Ciprasz-kormány taktikázni próbál az európai partnerekkel, de ezt már tényleg nem sokáig teheti, ugyanis tényleg elfogyott a pénzük.
Tényleg megmutatják a görögök, hogy kell otthagyni az eurózónát?
Hó végén nyugdíjakat és béreket kell fizetniük 1,6 milliárd euró értékben, ugyanakkor egy a Reuters-nek nyilatkozó görög kormánytag szerint a teljes(!) kormányzati szektor összes tartaléka már csak 2 milliárd eurót tesz ki. Vagyis a május első felében esedékes 963 millió euróra rugó IMF törlesztőkre már aligha jutna. (Hacsak hó elején nem folyik be elég adóbevétel, de onnantól Görögország tényleg naporka van az államcsődtől.)
Hivatalosan hétfőig kaptak időt az eurózónás munkacsoporttól, hogy elkészüljenek a reformokkal, ugyanis mindenki azt szeretné, ha azokról már az eurózónás pénzügyminiszterek jövő pénteki rigai találkozóján dönteni lehetne. Pénteken bejelentették, hogy ma délután Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások a hitelezőkkel, így van remény, hogy hétfőre előrehaladottabb stádiumba kerül az ügy.
A héten még úgy lehetett tudni, a legfontosabb ügyekben, mint a nyugdíjrendszer és a munkaerőpiac reformja, továbbra sem értenek egyet felek. Hogy ez hogyan fog megváltozni néhány napon belül, egyelőre nem látni, de ha túl sokáig kakaskodik még a kormány, annak rossz vége is lehet: vagy saját magukra vagy egész Európára nézve.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/tenyleg_megmutatjak_a_gorogok_hogy_kell_otthagyn i_az_eurozonat.212804.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&am p;utm_campaign=hiraggregator |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 15:06:29, szombat
|
| |
| |
Elvtársak, válasszatok bátran, az egyetlen jelölt Kocsis Máté elvtárs fentről
szerző
narancs.hu
publikálva
2015. ápr. 18., 10:04
Farkas Ágnest nem is jelölték. Megalázó elnökválasztási gyűlésen van túl a kézilabdázók szövetsége. Jöhet az építkezés: de lehet-e gyalázatra várat építeni?
A ne szólj szám, nem fáj fejem behúzott vállú aggjainak tartott kézlabda szövetségi vezetőválasztáson maga Kocsis Máté kérlelte a tisztelt egybegyűlteket, hogy ugyan tegyék meg már neki és a demokrácia látszatának azt a szívességet, hogy jelölik Farkas Ágnes, a több mint kétszázszoros válogatott kézilabdázót a szövetség elnöki posztjára - de így sem jött össze. A korosztályos vízilabda-kapusi sportkarrierrel rendelkező Kocsist végül ellenfél nélkül választották meg, s simán átmenet az elnöksége is.
Két lehetőség van. Vagy tényleg az bizonyos fortélyos félelem igazgat, amit Népszabadságnak említett egy valamikori válogatott játékos.
Vagy pedig a kézisek szövetsége éppen így fejezte ki a tiltakozását, hogy tudniillik a Rákosi-érát felidéző performanszot csinált az elnökválasztásból.
Önök mire tippelnek? Segítségül még talán annyit, hogy a rossznyelvek szerint ez annak az immár tiszteletbeli elnökként keverő Mocsai Lajosnak a mesterkedése, akinek a testnevelési egyetemen betöltött funkciójáért egyszer már a törvényt is megbuherálta az Orbán-kormány.
De semmi vész, ha Rezsi Szilárd eligazítja a bírkózókat, a többi díszpinty meg elszotyizik a focipályák díszpáholyában, csak elboldogul ez a kis vízilabda-kapus is.
http://magyarnarancs.hu/villamnarancs/elvtarsak-valasszatok-batran-az-egyetlen-je lolt-kocsis-mate-elvtars-fentrol-94598
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 14:52:50, szombat
|
| |
| |
Lázár vevő marad Zoltai tanácsaira
Legalább fél évvel hivatalosan is meghosszabbították Zoltai Gusztáv tanácsadói megbízatását, miután az előző megbízatása, amelyet havi bruttó egymillió forintért látott el, tavaly decemberben lejárt - erősítette meg több forrás a Magyar Nemzetnek. A Miniszterelnökség egyelőre nem támasztotta alá a lap értesülését. Lázár János számos bírálatot kapott korábban a Fideszből is, amiért tanácsadóként alkalmazza a munkásőr múlttal is rendelkező volt Mazsihiz vezetőt. ( Magyar Nemzet) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 14:51:37, szombat
|
| |
| |
2015. 04. 17. 22:41
Így nyúlja le a Fidesz a csepeli óvodákat
Csepelen a Fidesz a szocialista időket megidézve vezeti a kerületet, azaz egyeztetés nélkül hoz meg olyan döntéseket, amelyek a lakosság az életét döntően befolyásolják. Igen elszomorító példa erre, hogy a Borbély Lénárd vezette kormánypárti többség a csepeliek megrökönyödésére az óvodák bezárása (értsd: összevonása) mellett döntött.
Már a történet vonalvezetése is annyira fideszes, hogy le se tagadhatná azt a kormánypárt.
Hétfőtől csütörtökig
Ugyanis hétfőn délután derült ki, hogy a csepeli testület elé viszik az óvoda összevonások ügyét, amit aztán csütörtökön már meg is szavazott a kormánypárti többség. Természetesen, annak az olvasónknak van igaza, aki szerint ennyi idő alatt nem lehet sem szakmai egyeztetést szervezni, sem pedig lakossági fórumokon elmagyarázni a joggal aggódó szülőknek, hogy miért is van szükség erre a drasztikus lépésre. Nem is történt meg ez a Fidesz részéről; ők nyerték meg a választást, azt csinálnak, amit akarnak.
Ezzel szemben, sok szülő mégis demonstrált a Városháza előtt, akik néhány nap alatt 250 elutasító aláírást gyűjtöttek össze, igaz, ezzel sem tudtak nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
Néhány bizarr pillanat
A csütörtöki vita legbizarrabb pillanata mégis az volt, amikor Morovik Attila alpolgármester felolvasta azt az összefoglalót, ami az óvodák tantestületeitől, közalkalmazotti tanácsaitól, szülői munkaközösségeitől érkezett észrevételekből készült. A percekig tartó tájékoztatásból kiderült, hogy senki sem támogatja az összevonásokat. Többek között ezért is volt visszás hallgatni az egymást követő ellenérveket, kifogásokat, aggályokat.
Az előadásra a koronát azzal tette fel az alpolgármester, hogy elsorolta: 5 csepeli óvodából elutasító véleményt kaptak, háromból bizonytalan állásfoglalást, 1-1 nem alkotott véleményt illetve tudomásul vette a Fidesz által ráerőszakolt összevonást, míg mindössze egyetlen intézményből érkezett támogató vélemény.
Tökéletesen jellemzi az országunkat jelenleg uraló belpolitikai helyzetet, hogy a vitában aztán nem szólalt fel egyetlen fideszes képviselő sem, nyílván nem tudtak volna érvelni az összevonások mellet, így jobbnak látták meghúzni magukat. Bár nyilvánvaló módon tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az összevonás kérdése már a pártközpontban (khmmm...) jó előre eldöntött tény, és tök felesleges minden szócséplés.
Ebből a szempontból, nekik lett igazuk, hiszen hiába érveltek az ellenzéki képviselők, az érintett pedagógusok, a fideszes többség megszavazta a javaslatot.
Ugye, nem?!
Persze, ilyenkor felvetődik mindenkiben az a gondolat, hogy vajon mit kezd majd a csepeli önkormányzat az üresen maradó ingatlanokkal. Nyilván nem az egészségügyi összevonások kapcsán tapasztalt mutyi húzódik meg a háttérben. Erre gondolni sem merünk.
Összevonások helyett fejlesztéseket
A Jobbik azonban egy másik problémára is felhívja a figyelmet; a nemzeti ellenzék összevonások helyett óvodafejlesztéseket követel.
Lehmann Viktor, a Jobbik csepeli elnöke, lapunknak is eljuttatott közleményében kiemeli ahelyett, hogy a városvezetés kikérte volna a szülők és a kisgyermekeket nevelők véleményét, az intézkedést gátlástalanul lenyomta a torkukon.
Egészen elképesztőnek tartja ezt a szakmailag teljesen megalapozatlan javaslatot, amit a kormánypárton kívül senki sem támogatott.
Amikor az óvónő takarít...
A jobbikos politikus szerint a múltban is történtek összevonások, melyekről kiderült, hogy érdemi eredményre nem vezettek. Elmaradtak az ígért fejlesztések, a káosz pedig tovább nőtt. Nem egy intézményben fordul elő, hogy az öltözőszekrény előtt vagy a folyosón kell tornázniuk a gyerekeknek, mert nincs tornaterem, de említhetnénk az udvari eszközök komoly hiányosságait is - emelte ki Lehmann.
Mint megtudtuk, a csepeli Jobbik tisztában van azzal, hogy a kerületi óvodák jelenlegi helyzete nem megfelelő.
Az Alfahírt viszont arról is tájékoztatták, hogy már a takarítási feladatokat is az óvónőknek és a dadusoknak kell ellátniuk, mivel a tisztaságért felelős dolgozók munkaviszonya az évek során megszűnt. A Jobbik azonban világossá kívánja tenni, a nemzeti párt nem fogja hagyni, hogy a Fidesz a jövő nemzedékét statisztikai sokaságnak vagy egy matematikai halmaz elemének tekintse. Itt gyermekekről, sorsokról van szó - figyelmeztet Lehmann Viktor.
Az összevonások helyett építeni, fejleszteni kell az óvodákat, minden intézménynek meg kell kapnia azt az anyagi támogatást, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekek és az ott dolgozók helyzete pozitív irányba változzon - osztotta meg lapunkkal meggyőződését a Jobbik csepeli elnöke.
http://alfahir.hu/igy_nyulja_le_a_fidesz_a_csepeli_ovodakat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 14:49:10, szombat
|
| |
| |
2015. 04. 18. 09:36
Elképesztő: összeomlás előtt a hazai hulladékgazdálkodás
A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. csődje csak a jéghegy csúcsa. A szakmailag megalapozatlan kormányzati döntések, illetve a Fidesz adóprésének hatására a magyar hulladékgazdálkodási rendszer összeomlóban van. Ha megszűnnek az önkormányzati társulások 5 millió magyar állampolgár várhatja feleslegesen a kukásautót.
Ahogy korábban megírtuk, április 9-én a környezetvédelmi főhatóság indítványára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszót vetett ki a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. számláira. Ha az önkormányzati társulás nem tudja ellátni a feladatát, akkor Észak-kelet Pest és Nyugat-Nógrád megye 108 településén szűnhet meg a következő hetekben a hulladék elszállítása. Mindez körülbelül 300 ezer ember életét érintheti.
Az Alfahír, Gémesi György, az Észak-Kelet Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke által Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levélre hivatkozva kongatta meg a vészharangot. Sajnos, azóta kiderült, a baj sokkal nagyobb és összetettebb, mint azt elsőre hihettük.
Ugyanis a Fidesz-kormány a hulladékgazdálkodási szakma érveinek semmibevételével, egyben a szektor túladóztatásával az országban működő nonprofit önkormányzati társulásokat csőd közeli állapotba sodorta. Aminek viszont anyagi következményeit - a nyilvánvalóan kivéreztetett települések - már nem lesznek képesek kigazdálkodni. Kerepes például legalább 40 millió forint iparűzési adótól esne el, akkor, ha a Zöld Híd Régió Kft. csődbe menne, hiszen a település határában működik a vállalat hulladék lerakója.
Lapunk telefonon érte utol Gémesi Györgyöt, aki egyébként Gödöllő polgármestere, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, hogy tájékoztasson minket erről a súlyos problémáról.
Gémesi szerint nem a Zöld Híd program inkasszója jelenti az egyedüli problémát, a helyzet ennél sokkal súlyosabb, hiszen körülbelül a fél országban hasonló helyzetben lévő önkormányzati társulások látják el a hulladékgazdálkodási szolgáltatást, így legalább 5 millió embert érint ez a kihívás, aminek a következményei most - a döntéseiktől függetlenül -, az önkormányzatok nyakába szakadhatnak. Az az aprópénz, amit a többi vállalat kapott, sem jelent igazi segítséget, hiszen jelenleg körülbelül 15-20 milliárd forint hiányzik a rendszerből - emlékeztetett a településvezető.
Gémesi ezután a hulladékgazdálkodás költségoldalára tért ki.
A kormány által is aláírt, az Európai Unióval megkötött szerződés alapján rekultivációs és amortizációs költségekre is képezni kell egy keretet, amit a szolgáltatás díjába kell beemelni. Ebből az összegből építünk ki újabb tárolókat, vagy éppen vásárolunk új gépeket, ez egyébként nem egy nagy összeg, körülbelül a költségek 10 százalékát jelenti
Az amortizációs alap önképződése azonban nincs sehol megoldva, ha kiürül ez a keret, már pedig most elfogyott ez a pénz, akkor vajon miből vehetünk meg egy 300 millió forint értékű válogatógépet, vagy épp egy 100 millió forintos aprítógépet? - fogalmazta meg aggályait a korábbi országgyűlési képviselő.
A társulás elnöke figyelmeztet:
a munkafolyamat azzal nem merül ki, hogy elvisszük a településekből a hulladékot, hiszen azt fel is kell dolgozni. Tudomásul kell venni ez egy felelősségteljes szakma, ezzel nem lehet szórakozni.
Ugyanakkor környezetvédelmi EU-s jogszabály alapján ezeket az óriási hulladéktárolókat be is kell fedni, hogy a hulladék végleg a föld alatt maradjon, erre kell biztosítani egyébiránt a rekultivációs összeget.
A különféle adók kivetése, illetve a szolgáltatási díjak befagyasztása miatt, az elmúlt időszakban ezekre a célokra félretett pénz azonban elúszott, és sajnos ugyanez a helyzet alakult ki a többi társulás esetében is, csak máshol esetleg ezt nem merik a nyilvánosság előtt vállalni. A rezsicsökkentés ennek a hiánynak egyébként csak egy kisebb részét képzi - mondta el Gémesi.
Szerinte kitermelhetetlen a lerakási járulék összege is, ugyanakkor a díjszabásunkba ezt a tételt sem engedik beépíteni. Ha egy tonna hulladék kezelése 15 ezer forintba kerül, de a lerakási járulék tonnánként 6 ezer forint, akkor ott valami nem stimmel. Ehhez tartozik, hogy a szintén Uniós, a szennyező fizet elve alapján, nem az önkormányzatoknak, és nem is az államnak kell a költségeket állnia, hanem annak, akinél a hulladék keletkezett.
Kijelenthető, hogy aki nem ismeri a hulladékgazdálkodási szakmát, nem is lehet tisztában azzal, hogy milyen tételekből állnak össze ezek az összegek.
A jövőt firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a jelenlegi állapot szerint, ha nem történik csoda, és a NAV további inkasszóval sújtja a társulásunkat, nem tudjuk az alkalmazottaink bérét kifizetni. Ezzel háromszáz ember munkahelye kerül veszélybe, akiknek a 85 százaléka egyébként is nehéz anyagi helyzetben élő állampolgár. A feladatot átveheti ugyan a katasztrófavédelem, aminek törvényi kötelessége is ellátni azt, ám megfelelő eszközök híján, ez csak további problémákat generál majd.
Mivel az elhangzottakból az valószínűsíthető, hogy nincsenek szakmai okai a Zöld Híd ellehetetlenítésnek, él bennünk a gyanúper, hogy akkor politikai motivációt keressünk a háttérben.
Az ország elszomorító helyzetéről tanúskodna, ha lennének olyanok, akik Gémesi György személye miatt hoznák ilyen helyzetbe a Zöld Híd társulást - reagált lapunk felvetésére a társulás elnöke.
Gémesi hangsúlyozta: lassan 10 éve, társadalmi munkában végzem ezt a feladatot a polgármesterség mellett. Egy fillért sem vettem fel ezért. Ezzel tudom szolgálni, mind Gödöllőt, mind pedig a környező településeket. A Zöld Híd által végzett hulladékgazdálkodás a legmagasabb színvonalon zajlik, és az egyik legköltséghatékonyabb módon. S ami ugyanolyan fontos, működésünket folyamatosan vizsgálták, mind szakmai, mind pedig anyagi, finanszírozási szempontból, és minden alkalommal rendben találták a Programot.
Nagyon sok információt, adatot, elemzést küldtünk át a belügyminisztériumnak, a földművelésügyi minisztériumnak, illetve a hatóságoknak - sorolta, majd hozzáfűzte: és folyamatosan kértük a segítségüket, amit dokumentáltunk is, de egy alkalommal sem találtunk érdemi együttműködő partnert, aminek nem tudom az okát.
Elképesztő, hogy senki nem ült le velünk normális, komoly keretek közt tárgyalni - háborodott fel Gémesi.
Pedig lehetne találni tárgyalási alapot, például, érjék, mondjuk, 5 év alatt utol magukat a szolgáltatási díjak, de akkor a társulásoknál addig keletkező veszteségeket kompenzálja az állam - javasolta.
A hulladékgazdálkodásban elképesztő katyvasz tapasztalható, még egyszer hangsúlyozom, nemcsak a Zöld Híd, hanem más társulások is rendkívül nagy bajban vannak - állapította meg Gödöllő polgármestere. A kormány nem oldotta meg a helyzetet az egyszeri, 1,5 milliárd forint értékű pályázat biztosításával, ez mindössze csepp a tengerben.
Az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelemet egy segélykiáltásnak szántam, és nem gondolom, hogy ezért nekem kellene szégyenkeznem, de rejtegetni valóm sincs. Arra a munkára, amit a szakembereinkkel elvégeztünk, büszke vagyok, hiszen háromszázezer ember hulladékgazdálkodásának megszervezése komoly felelősséggel bír.
Eljutottunk a végkifejletig, többet már nem tudunk tenni, viszont erről tájékoztatni kell a lakosságot - hívta fel a figyelmet a hihetetlen magyarországi viszonyokra Gémesi György.
Természetesen, az Alfahír tovább foglalkozik a témával, hiszen attól még, hogy az Orbán-kormány a szőnyeg alá próbálja söpörni hazánk hulladékgazdálkodási rendszerének problémáit, azért létezik akkora szemétdomb, amit már nem lehet eltitkolni.
http://alfahir.hu/elkepeszto_osszeomlas_elott_a_hazai_hulladekgazdalkodas |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 14:29:19, szombat
|
| |
| |
Novák Előd: Veszélyekkel is járhat a néppártosodás - szakad a Jobbik!
Posted onszombat 18 április 2015 - 08:01
Már nem kell EU-zászlót égetni a figyelemért
Veszélyekkel is járhat a néppártosodás - állítja Novák Előd, a Jobbik alelnöke, aki szerint olyan nincs, hogy a stílus változása nem befolyásolja a tartalmat.
A Jobbik, amely saját definíciója szerint sokáig ,,nemzeti radikális" párt volt, újabban néppártként határozza meg önmagát, s a tapolcai időközi választáson elért győzelem után Vona Gábor pártelnök azt hangoztatta: eltökélt abban, hogy a néppárti folyamatot végigviszi a pártban.
Már csak azt kell tisztázni, hogy a párt értelmezésében mi a különbség a kettő között.
Mirkóczki Ádám szóvivő közölte, hogy alapvetően stílusbeli kérdésről van szó, és egy olyan stratégiáról, amely minden társadalmi réteget megcéloz.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a program lényeges elemeiben nem változott, a néppártiság inkább a méretre vonatkozik.
A tartalom továbbra is radikális, a stílus lényegesen mérsékeltebb - jelentette ki.
Ami persze butaság, de megszokhattuk már, hogy a jobbikos prominensek összevissza beszélnek hülyeségeket.
Persze nem meglepő, hiszen negyedvonalbeli fideszes HÖK-ös, ÁJK-s, politológus, történész fiókákról van szó, akik életükben nem voltak semmilyen munka közelében, ahol talán az eszüket is használni kellet volna.
Persze Novákék hivatkozhatnak a programjukra, de mint megtudtuk, nekik, mármint a jobbiknak nem sok köze volt annak megírásához, ill. azok az emberek már régen el lettek távolítva a jobbikból, akik a a "program" alapjait lefektették Vona-, Pősze-, és Lenhardt Balázs által a kabinetekből még 2009 végén, pusztán azért, hogy a saját csókos haverjait be tudja ültetni a parlamentbe 2010-es tavaszi választásokon, pl. Pősze Lajost, Hegedűs Tamást, Gyöngyösi Mártont, Lenhardt Balázst.
A sors fintora, hogy ezek az emberek, akikről Vona azt állította, hogy idézem "igazi magyar emberek" már nincsenek a jobbik környékén sem.
A Jobbiknak azóta sem sikerült új programot írnia.
Tudomásunk szerint a jobbik programírói már régen a NÉP pártot erősítik, ami nem véletlen, hiszen ez a párt vállalta fel egyedül az emberek valódi problémáit.
Vona_Gabor_01 (1).jpgVona néppárdosodási kezdeményésének is ők a NÉP lehetnek a mozgatórugója, tudniillik a Nemzeti Értékelogo_200.giflvű Párt a NÉP minden sallang nélkül magyar néppártként határozza meg magát, ezért a jobbik vezetése úgy gondolhatta, hogy a saját néppártosodásával kifoghatja a szelet a NÉP vitorlájából.
Ha már a NÉP pártba átigazolt programírók által megírt programot is sikerült "lenyúlni" 2010-ben, akkor miért ne sikerülhetne ez is?
Más saját ötletük úgy sincs arra, hogy hogyan kéne a jobbik szavazóbázisát növelni.
Vonáék úgy gondolhatták, hogy miért ne orozhatnák el büntetlenül ezt az ötletet is, hiszen eddig is abból éltek, amit a NÉP szakértői korábban leírtak nekik a programban, vagy az eredeti programvázlatokban.
Csakhogy a Jobbik néppártosodása törvényszerűen szakadáshoz vezet.
Láttunk már Vonaék által szándékosan generált látványos szakadásokat korábban is az akkor még létező "Magyar Gárda" kapcsán, ami 4-szer szakadt ketté a Vona csapat "irányváltásai és hazugságai" miatt.
Most a jobbik szakadásának jött el az ideje.
Novák szerint:
zaszloegetes.jpgNem kell például uniós zászlót égetni, ha a Jobbik azt szeretné, hogy az EU-t bíráló nézetei nyilvánosságot kapjanak - utalt saját esetére Novák Előd. Hozzátette: nem magánakció volt, amikor egy jobbikos tüntetésen 2012-ben felgyújtott egy EU-zászlót -
a párt elnökségének jóváhagyásával tette, amit tett.
A Jobbik alelnöke ugyanakkor veszélyeket is lát a számára máskülönben ijesztően hangzó néppártosodásban. A stílus és a tartalom nem választható szét, ha változik az egyik, változik a másik is - mondta. Novák Előd erre már hónapokkal korábban, a jobbikos Alfahír portálon közölt terjedelmes írásában is felhívta a figyelmet.
Nem feltétlenül baj, ha változik a Jobbik stílusa, mondandója és politikája - folytatta az alelnök. Baj akkor van, ha a párt az elveit feladva, fontos ügyekben is a közvélemény elvárásaihoz igazítja álláspontját.
Novák Előd nem sok esetet tud mondani, amikor ez megtörtént volna, de azért akad rá példa. A Jobbik ma már egyre inkább ,,politikailag korrekt" módon viszonyul az EU-hoz, nem követeli Magyarország kilépését az unióból.
Pedig - emlékeztetett rá az alelnök - a Jobbik régebben minden közleményét így jegyezte: ,,az EU-ellenes párt". A Jobbik alapító nyilatkozatában ez áll: ,,Elfogadhatatlan számunkra az az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár!" Kevesen tudják - jegyezte meg Novák Előd -, hogy a Jobbik alapító nyilatkozatát Vona Gábor írta.
Novák nem ellenzi a Jobbik néppártosodását. Közlése szerint csak annyit akar elérni, hogy a szavazótábor növekedésével együtt a párt a ,,hitelességét is megőrizze".
42_KGBela.jpgNovák állításaival ellentétben állKulcsar_Gergely.jpgnak a Jobbikban sorozatosan bekövetkező szakadások, amelyekről mélyen hallgat, pl. tömeges szervezetoszlatások, Szegedi Csanád szerepe a pártban, Kovács Béla szerepe, Kulcsár Gergely és csapata bűnügyei, stb., stb..
Elgondolkodtató már pusztán Szegedi esete is, hiszen így utólag ma sem világos, hogy miért távolította el Vona a pártból, hiszen több jobbikos országos vezető és országgyűlési képviselőjük ma is izraelita származású, nem is beszélve az önkormányzatok testületeiben ülő szintén izraelita és cigány származású polgármesterekről, képviselőkről.
Szegedi eltávolításának valódi oka az lehetett, hogy Vonát akkoriban már szegedi-csanad-a-jobbik-orszagos.jpgtöbb szervezet le szerette volna váltani a párt éléről és Szegedit láthatták alkalmasnak az elnöki posztra.
Elképzelhető, hogy Vonának és csapatának a számára veszélyes ellenlábast valahogy el kellett távolítania.
Persze a Szegedit akkor még támogató szervezetek, mivel nem volt ismert előttük Szegedi valódi származása, "szeretetük" Szegedi irányában gyűlöletté változhatott így nyílván ennek egyenes következménye lett Szegedi távozása.
Vonaéknak persze nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű akciója, ha csak a Magyar Gárdára gondolunk már ott sem ment minden tisztújjítás simán, de a jobbikban sem volt ez másként, már korábban néhány országos tisztújjításon is mgtörténtek hasonló dolgok, pl. mert több a szervezetek által támogatott "országos alelnökként" induló jelöltet távolítottak el Vonáék a pártból, persze azokat, akik számukra veszélyt jelenthettek, mert nem voltak foghatóak, "zsarolhatóak", lefizetettek, vagy egyéb módon lekötelezettek Vona Gábor és sleppje által.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy nem adták fel az elveiket igaz, hogy azt nem is kell feladni, ami soha nem is volt nekik.
A jobbikot és annak vezetését eddig is kizárólag a megszerezhető pénz motiválta, közük sem volt soha a valódi nemzeti eszmékhez.
A jobbik mindig is abból élt, amit mások mondtak, felvállalták a számukra jól hangzó témákat, de ezen témák mögött nem volt tartalom, nem volt mögötte semmi, mint ahogyan ma sincs.
A jobbik elveiről annyit tuduvona_zseb.jpgnk, hogy az az országos vezetésnek nincs ilyen, ill. egyetlen vezérelv létezik a számukra mégpedig az, hogy a számukra fontos embereket beültessék a parlamentbe, a többi pedig le van szarva.
Murányi Levente egyszer 2008-ban egy vacsorán ki is felytette, hogy nincs szüksége a jobbiknak még programra sem. Minek?
Nekik csak mások botrányait kell meglovagolni.
A Jobbik megalakulása óta, soha nem volt a tagság felé semmilyen elvi iránymutatás a pártvezetők részéről, tartalommal és elvekkel a megyei-; választókerületi-; esetenként az alapszervezeti vezetők töltötték fel a pártot.
A Jobbik vezetői csak úsztak az árral!
Úgy gondolták: A sok "marha magyar" tolja csak a szekeret, úgyis mi ülünk be a tutiba.
fidesz-jobbik-koalicio.jpg
Mint már cikkünk elején is említettük a Jobbik "néppártosodása" nem más mint annak bizonyítéka, hogy a jobbik elvtelen, köpönyegforgató mameluk politikusai maximalizálni akarják a szavazatokat és meg kívánnak felelni a nagyhatalmi, Európai Úniós és hazai hatalmi elit elvárásainak, mert ők pénzt akarnak keresni.
Nem elvek irányítják őket, hanem a hatalom, az E.U.-s pénzek feletti rendelkezés és persze a saját zsebük, ezért nem számít az sem, ha a saját pártjuk a darabjaira szakad és az sem zavarja őket, hogy a szavazóikat, több százezer embert átvertek.
Gondolják, ha nem jön be számukra a néppártosodás, és szétszakad, vagy darabjaira hullik a párt, számukra majd lesz hely máshol.
A Jobbik eredetileg is a Fidesz támogatására, annak szatellitpártjként jött létre és Vona Gábor személye volt a garancia arra, hogy megtartsa ezt a Fideszt támogató irányvonalat.
Ezért támogatták és kampányoltak Tarlós istván mellett a 2006-ban megtartott budapesti Főpolgármesteri megválasztásáért.
A Jobbik néppártosodása pedig törvényszerűen szakadáshoz vezet, csak az a kérdés, hogy hány darabban fogja végezni.
A valóban radikális réteg, akinek esze is van, biztosan távozik a jobbikból, ha még eddig nem távozott.
http://bendeguz.info/news.php?extend.591 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 12:33:54, szombat
|
| |
| |
Ez egy szerződés, 20 milliós befizetés évi 20%-os kamatra a Biztonság Trade Kft-nek (Jolikának és Pista bácsinak), ebből lett a Hungária-ügy.
http://36.media.tumblr.com/5d47f975ce41c28ab7c4214e086c29fb/tumblr_nmy0nurp1b1qbg oyio1_1280.jpg
Ezt így ahogy van bele minden kibaszott középiskolás pénzügyi ismeretek könyvbe és óriásplakátokra.
Ez tuti PSZAF kompatibilis
Nem akarom védeni a PSZÁF-ot, nem állhat minden zugpénzforgató kft-nél egy ellenőr, meg minden hülye állampolgár mellett. Ha valaki ilyen ostoba, és kell neki az évi 20% akkor hajrá, csak csinálja.
Az MNB 2011. októbertől 2013. júniusáig folyamatosan ellenőrizte a Hungária Értékpapír Zrt.-t, majd 2014-ben is vizsgálódtak. A cég munkatársai bíztak a felügyeleti szervekben, hogy ha ők nem találtak semmit, akkor nekik miért kellene kételkedniük a vezetőségben? Persze lehet röhögni azokon, akik egy fenti szerződést aláírnak, de azért itt talán a legnagyobb felelősség mégis azokat terheli, akik becsapták ezeket az embereket, meg azokat, akiknek az lett volna a dolga, hogy a csalást észrevegyék, de nem tették.
tudom, hogy mindenki azon röhög, hogy ilyen névvel, hogy Jolika, hogy lehet valakinek pénzt adni és mindenkinek a fejében az van, hogy Jolika egy Suzuki Swifttel jár, és hogy lehet így megbízni benne, de Jolika nem egy lepukkant műanyag kasznival járt, hanem X3-as BMW-vel, Pista meg Land Roverrel, 2009-ben és 2013-ban megkapták az év vállalkozója díjat.
És? Erre a papírra a kerékpáromat nem adnám kölcsön. Semmi köze a szerződésnek ahhoz hogy milyen autóval jár. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 12:11:00, szombat
|
| |
| |
Ahol tényleg a dolgozó emberek a legfontosabbak
Fotó: VS.hu / Kummer János
Kósa András
- 2015. április 18. 9:28
Az elégedett munkavállaló motivált, képzi magát, többet dolgozik. Az erre épülő modellnek azonban nincs értelme emberi jogok, demokrácia, jogállam nélkül. Dániában éppen ezért elképzelhetetlennek tartják az illiberális berendezkedést. Interjú Tom Norring dán nagykövettel.
Többször temették a magas adószintre és magas szintű szociális ellátásokra, erős társadalmi kohézióra épülő skandináv modellt. Legutóbb a 2008-as gazdasági válság idején. Aztán valahogy mégis mindig túlélte. Mi a titok?
Mi az, hogy túlélte? Nézze csak meg, a válságnak milyen hatásai voltak a legtöbb országban, és milyenek a skandináv modellt követő államokban. Nyugodtan ki merem jelenteni, minket sokkal kevésbé rázott meg a válság, mint másokat. Valóban, még ezekben az években is képesek voltunk egyszerre fenntartani a magas szintű szociális ellátások rendszerét, tovább folytatni az erős zöldpolitikát, és ugyanakkor megőriztük a világ élvonalába tartozó versenyképességünket, töretlenül érkeztek befektetések az országainkba, és ugyanolyan sok pénzt tudtunk kutatásra, fejlesztésre fordítani, mint a jobb időkben. Talán azért van ez, mert alapvetően átfogóan tekintünk a saját modellünkre, és mindezeket, amiket említettem, egyszerre tartjuk fontosnak és fenntartandónak. Ezek a tényezők egyszerre erősítik egymást, ez egy nagyon fontos alapja az úgynevezett skandináv modellnek.
Máshol - így nálunk is - inkább az az elv érvényesül, hogy ha krízis van, nem engedhetjük meg magunknak, hogy környezetvédelmi, szociális szempontokra figyeljünk, mert ezzel saját versenyképességünknek ártunk.
Pedig egy válsághelyzetben még akár erősíteni is lehet egy ország versenyképességét jó környezetvédelmi politikával. Hiszen a válságban a fenntarthatóság szempontja is fontosabbá válik. Emlékszem azokra az uniós vitákra is, amikor egy sor ország ugyanazzal az érvvel jött, mint amit említett: válság van, nem lehet most ambiciózus klímavédelmi célokat kitűzni, mert veszítünk a globális versenyben. Ez egyszerűen nem igaz.
Fotó: VS.hu / Kummer János
Tom Norring
A magyar kormányfő rendszeresen hangoztatja: a megújuló energiaforrások, amelyek felé Dánia vagy Németország fordul, alkalmatlanok arra, hogy az amerikai energiaárakkal versenyezzünk.
Vitatkoznék ezzel, bár elismerem, hogy mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen könnyen hozzáférünk az északi-tengeri földgázhoz. De már régóta a fenntartható energiaforrások felé fordultunk. Azt is elismerem, ezek komoly befektetést igényelnek kezdetben, de az is látszik, hogy ez üzletileg is megtérülő beruházás, és már néhány év alatt meghozhatja az árát. Ma a dán energiafelhasználás 39 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerjük. És ezek egyre olcsóbbak és versenyképesebbek lesznek a jövőben.
lego cad
Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia képviselőinek részvételével tartanak konferenciát hétfőn az ELTE-n a skandináv modell fenntarthatóságáról, a környezetvédelmi, munkaerő-piaci megoldásokról, a skandináv oktatási rendszerről és környezetvédelmi politikáról.
A versenyképesség egyik feltételének Közép-Európában az alacsony béreket tekintik, sokan szorgalmazzák a minimálbér eltörlését. Dániában nincs minimálbér. Mégis olyan magas bére van még egy nem túl képzett, gyorséttermi dolgozónak is, amiről az amerikai kollégáik is csak álmodozhatnak.
Valóban nincs nálunk az állam által meghatározott minimálbér, de minden iparágban megvannak a kollektív szerződések által meghatározott bérszintek. Hogy ez nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő? Valóban. Hogy rontaná a versenyképességünket? Nem. Ez a rendszer fenntartható. Sokkal több adót fizetünk, mint az Egyesült Államokban? Ez is tény, de hasonlítsuk egy picit össze, mi mindenért kell egy átlag amerikainak fizetnie az oktatáson, az egészségügyön át, amit nálunk az állam az adókból biztosít mindenkinek. Ráadásul, ha nálunk veszíti el valaki a munkáját, sokkal több segítségre számíthat. Ugyanez a helyzet a gyermekvállalás, az idősgondozás esetében is.
Egy tanárom egyszer részt vett egy munkaügyi rendezvényen Dániában, és azt mondta, este a vacsoránál, ha nem tudta volna, kik a munkaadó szervezetek képviselői, és kik a szakszervezeti vezetők, akkor ki sem találta volna, mert mindenben egyetértettek. Ezt hogy tudják elérni?
Nálunk nagyon egyszerűen el lehet bocsátani valakit, ha a munkaadó gazdasági érdekei így diktálják. De az illető minden segítséget megkap, hogy új munkát találjon, képzettséget szerezzen, és mivel rugalmas a rendszer, a munkaadók nem félnek gyorsan bővíteni sem, így könnyű visszakerülni is a munkaerőpiacra. Korábban Görögországban teljesítettem szolgálatot, én is szerveztem egy konferenciát, ahol dán munkaadók, szakszervezeti vezetők és szociáldemokrata képviselők voltak a felszólalók (abban az időben éppen konzervatív-liberális koalíció kormányzott nálunk), és ugyanaz történt. A görög vendégek egyszerűen megdöbbentek, hogy mindhárman ugyanazt az üzenetet hangsúlyozták ahelyett, hogy látványosan utálták volna egymást. Nálunk is működik egy háromoldalú érdekegyeztető rendszer, de az államnak ritkán kell beavatkoznia, mert a szakszervezetek és a munkaadók legtöbbször sikeresen megegyeznek - ugyanis tisztában vannak vele, hogy ez a közös érdekük.
Fotó: VS.hu / Kummer János
Tom Norring
Ilyen egyszerű?
A munkaadónak a magasabb profit az érdeke, miért nézne bármilyen más tényezőt?
Ez is egy szemlélet, de mi másképp látjuk. Mi a fontosabb: a rövid távú profit, vagy a cég hosszú távon fenntartható, sikeres működése? Mi erre koncentrálunk.
Nálunk ez nem egy elterjedt szemlélet, és sokak szerint jó is így.
Nálunk az egyik legfontosabb tényező, hogy a dolgozók elégedettek legyenek a helyzetükkel. Ezért például mindenhol rendszeresek az erre irányuló felmérések. Tudom, hogy ez Magyarországon nem egy bevett szokás, pedig fontos tényező. És nem azért csináljuk, mert olyan széplélek minden dán munkaadó. De tisztában van vele, hogy egy elégedett munkavállaló motiváltabb, jobban képzi magát, végső soron jobb munkaerő, mint aki elégedetlen, akinek félnie kell a jövőtől. Minél elégedettebb a dolgozó, annál hatékonyabb a termelés - ez ilyen egyszerű hosszú távon. De ehhez az is hozzátartozott, hogy krízis idején a dán szakszervezetek nem követeltek fizetésemelést, mert ők is tudták, hogy hosszabb távon viszont ez is visszaütne.
Gazdaságilag sikeres lehet egy ország demokrácia, liberális értékek nélkül is, lásd Szingapúr példáját.
Igen, de az egy másik modell. Nem mondom, hogy nem működik, de számunkra egyszerűen egyik következik a másikból: nincs értelme az egésznek emberi jogok, demokrácia, jogállam nélkül. Erre alapul az egész. Igen, ebben az is benne van, hogy a mindenkori politikai többség nem gondolja azt, hogy akkor ő most bármit megtehet. Nálunk biztos lehet benne mindenki, bármilyen kormány is jöjjön, nem változik meg hirtelen és drasztikusan a helyzetük. Van egy hosszú távú kiszámíthatóság a politikai rendszerünkben is, csakúgy, mint a gazdaságban. Ha az állampolgárok biztonságban érzik magukat, ha tudják, hogy számíthatnak az államra, akkor normakövetőbbek, kreatívabbak, innovatívabbak lesznek: hosszú távon megint csak mindenki jól jár az egésszel.
Társadalmi problémákkal önöknek is szembe kell nézniük, a bevándorlás, a muzulmán kisebbség helyzete Dániában sem megnyugtató.
Ezek létező problémák, minek is tagadnám. Valóban jelentős számú nem dán nemzetiségű állampolgár él az országban, és a jelentős részük muzulmán. És igen, vannak integrációs problémák, amelyeket a korábbi kormányok nem kezeltek megfelelően. Ez saját véleményem, de úgy érzem, korábban túlzottan érzékenyek voltunk azzal kapcsolatban, hogy nehogy valamilyen diszkrimináció érje őket, így nem ösztönöztük eléggé a bevándorlókat az integrációra. Nem úgy tekintettünk rájuk, mint egy dánra: megvan a szabadságod, de ha törvényt sértesz, viseld a következményeit. Ez vezetett az elégtelen integrációhoz.
http://vs.hu/kozelet/osszes/ahol-tenyleg-a-dolgozo-emberek-a-legfontosabbak-0418# !s0 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 12:04:06, szombat
|
| |
| |
Lakatos Pál
Bírálja a Fideszt Boros Imre, Bayer, Bencsik András, s jönnek sorban az "igazmondók", hosszú tömött sorban.
Soha nem felejtem el, amikor sikk volt belém rúgni, mert igazságkereső voltam, pontosan ők voltak azok, közülük sokan, akik élő televíziós műsorokban jelentették ki, hogy mondandóm miatt kiírtam magam az úriemberek sorából.
Miközben ők hajbókolva hunytak szemet minden, a nép, a haza számára sorsrontó intézkedés sorozat előtt. Már akkor is fontosabb volt nekik a saját zseb, mint a nélkülözők sokasága.
Félek, most sem a tisztánlátás vezérli őket. Lehet, keresik az új gazdát, a pénzcsap új kezelőjét. S mellette is szem lehunyva menetelhetnek majd tovább. Úgy, ahogy eddig is tették. Csak magukra gondolva. S akik továbbra is a népet kívánják szolgálni, arra ismét rásütik majd a megvetés bélyegét, s gátlástalanul mondják majd a hazát szolgálóra, nem úriember.
Mert ők mindig a felszínen maradnak. A felszínen maradhatnak! Mert ők aztán igazi úriemberek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2789
- e Hét: 8521
- e Hónap: 19632
- e Év: 173128
|
|
|
Offline
