|
2015-04-19 13:44:03, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna .:
Száz év magánya
Elsuhant az élet tova szállt messze
Magas torzó falak mutatnak az égre
Gyár épült itt egyszer"Fegyver gyár" a neve
Száz éve olasz hadifoglyok keze építette
Betonból épültek ember irtására
Ennyi volt a hadifoglyok életüknek ára
Épült a magas fal s torzó lett belőle
Nyugati szél tombol már benne
Nem kell több háború,ember élet vesztő
Istenünk könyörülj,szebb legyen a jövendő
Könyörgő imánkat Isten nem hallgatta
Hiába emelt kápolnát hadifoglyok siralma
Szétszabdalta országunk fel darabolta
A megvadult hatalmak zsákmányszerző hada
Állnak a magas falak,mementó századnak
Mi lesz az emberből,ha Istent is megtagad
Állnak a falak süvít a nyugati szél
Egy fájó régi történet szomorúan kél
Szétdarabolt nemzet,min a fegyvergyár léte
Nem lesz itt semmi míg nem lesz szívekben béke
Talán majd egyszer,ha más élet sarjad
Kultúra,vidámság tölti meg a falakat
Addig is állnak az égre meredve
Istentől kérnek irgalmat-e szétdarabolt Nemzetre
2O14.O5.22.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna!
fotó |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
