|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:40:23, kedd
|
| |
| |
Verekedés az ennivalóért!
Posted on 2015/04/07 Szerző: Admin
Kígyózott az élelmiszerre váró sor tegnap délután a miskolci polgármesteri hivatallal szemben, a Szent István téren. Miután Kriza Ákos, a város fideszes polgármestere elutasította, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány (GYEA) rászoruló apróságoknak meleg ebédet adjon, a Miskolcnak Hangja Van csoport állampolgári engedetlenséget hirdetve bejelentette, ételosztást kezdeményez a húsvéti ünnepek utáni első napon.
éh
A Facebook-csoport felhívására a város lakói közül sokan tartós tejjel, olajjal, liszttel, konzervekkel teli szatyrokkal érkeztek a térre, ahol délután 3 órától osztották a csomagokat a nélkülözőknek.
Kriza egyebek mellett azzal utasította a GYEA jótékonysági kezdeményezését, hogy “a város inkább a fejlődésével és gazdasági sikereivel szeretne a közfigyelem középpontjába kerülni", ezért nem kér az ételből. Amikor lapunk ezt megírta, a civilek szervezkedni kezdtek. Megkeresték az alapítványt, hogy segítsenek az ételosztást megszervezni. A GYEA összesen 500 kiló lisztet, 500 kiló rizst, ugyanannyi cukrot, 1000 kiló babot, lencsét, sárgaborsót, 1000-1000 darab húskonzervet, illetve készételt, 55 karton csokitojást és 5 karton húsvéti csokinyulat vitt a városba. Ebből és a helyiek adományaiból önkéntesekkel együtt 600-700 csomagot állítottak össze.
éh
Oláh Benjámin, a Miskolcnak Hangja Van csoport tagja lapunknak elmondta, hogy az akciót bejelentették a rendőrségen és a helyszínen voltak a TASZ munkatársai is, ennek ellenére a csomagokért néhányan összeverekedtek. Király Gábor, az alapítvány elnöke úgy gondolja, az ő hibájuk, ha ebben az akcióban bármi rosszul sikerült, a miskolci civilek lelkesedése példamutató volt.
éh
Varga László, a város szocialista parlamenti képviselője közölte, náluk sok a szegény, pártja helyben rendszeresen segíti a nélkülözőket, s a tegnap ételosztás azt mutatja, hogy “igenis lehet és érdemes szembeszállni a szegénységet bűnnek tartó Fidesszel"
(Népszava)
Bal-Rad komm: Felemás érzésekkel lehet olvasni ezt a tudósítást. ÉTELOSZTÁS MAGYARORSZÁGON AZ ÉHEZŐKNEK!
Nem természeti katasztrófa súlytottjainak! ÉHEZŐKNEK! Miskolcon, Békésben, Pesten! MAGYARORSZÁGON!
Összeverekedtek az ennivalón. Az éhezők.
Tragédia, katasztrófa árnyékában élünk! Az egykoron a “keleti tábor legvidámabb barakkja" nyomortanyává változott!
És akik nyomortanyává változtatták, egymásra mutogatnak! A Parlamentben! Két dőzsölés között! Hiszen ők segítenek az éhezőkön! (Arról szó nincs, hogy az éhezés, a nyomor, a nincstelenség és a kilátástalanság megszüntetéséért dolgoznának!)
Már annak sincs jelentősége, hogy kik verekedtek össze az ennivalón!
https://balrad.wordpress.com/2015/04/07/verekedes-az-ennivaloert/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:25:49, kedd
|
| |
| |
Nem hazudik a Fidesz, csak nem bontja ki az igazság minden részletét. A moszkvai alvilággal jó kapcsolatokat ápoló, Nyugat-Európában lányokat futtató, csalás miatt előzetes letartoztatásban ülő volt moszkvai agráratasé, két Quaestor cég volt felügyelőbizottsági tagja, Kiss Szilárdnak tényleg nem volt tisztsége a moszkvai vízumközpontban, csupán a felesége volt tulajdonos!
http://41.media.tumblr.com/08fbc6c9498a75071198cba8d639d93c/tumblr_nmfpkeRzGT1txu ggco1_1280.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:23:00, kedd
|
| |
| |
Nézőszámok a fedett sportlétesítményekben
Puskás Akadémia-Ferencváros: 3812 fő
Győri ETO-Kecskemét: 1922 fő
Pécsi MFC-DVSC: 1049 fő
Dunaújváros-Nyíregyháza: 879 fő
MTK-Pápa: 420 fő
Diósgyőri VTK-Paks: 2673 fő
Haladás-Honvéd: 2135 fő
Újpest-Videoton: 1295 fő
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:21:04, kedd
|
| |
| |
Szegénység - rekordon egy magyar mutató
Hír24
2015. április 07. 11:49
Egyre többen vannak Magyarországon, akiket alaposan a padlóra küldhet egy váratlan kiadás.
-10% mosógép, szárítógép, mosogatógép, sütő »
Az elszegényedés továbbra sem csökkent Magyarországon, de van egy mutató, amelynél kifejezetten rosszul teljesítettünk, ez pedig a váratlan kiadás. Az elmúlt 9 évben még soha nem élt olyan sok ember Magyarországon, akinek gondot jelentett volna egy nem vár kiadás fedezése, mint 2014-ben - adta hírül az Eurostat adatai alapján az mfor.hu.
A statisztikából az derül ki, hogy tavaly a teljes lakosság 76,1 százalékát érintette ez a probléma. Az Eurostat ugyan még csak néhány országra közölte a számokat, de a visegrádi országoké már ismert. A mi 76,1 százalékunkkal szemben a lengyeleknél 48,6, a cseheknél 40,9, a szlovákoknál pedig 38,9 százalék azok aránya, akiknek komoly gondot okozhat egy nem várt kiadás.
De még a legtöbb szegénységi statisztikában utolsó helyeken landoló Bulgária is sokkal jobb eredményt ért el mint mi, náluk mindössze az emberek 49,6 százaléka lenne nem lenne képes fedezni egy váratlan kiadást.
Az említett országok egyikében sem nőtt egyébként azok aránya, akiknek gondot okozhat egy előre nem látott kiadás. Csak Magyarországon lett rosszabb a helyzet.
http://fn.hir24.hu/penzugy/2015/04/07/szegenyseg-rekordon-egy-magyar-mutato/?utm_ source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=napi&utm_campaign=fn_2 015-04-07
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:20:05, kedd
|
| |
| |
Csak a kiskeresetűeknek lett drágább az életük
FN24
2015. április 07. 15:28
Tavaly összességében és átlagban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, de ha a lakosság egyes csoportjait nézzük, akkor ettől lehetnek eltérések. Vannak, akik áremelkedést érezhettek, a nyugdíjasok pedig átlag feletti árcsökkenést élhettek meg.
Keressen pénzt otthonról, szabadidejében. Napi 2 óra elég. »
A tavalyi évben mint arról már írtunk, negatívba fordult az infláció. A KSH áprilisban közreadott részletes jelentéséből az is kiderül, hogy vajon az egyes fogyasztói csoportoknál hogyan csapódtak le az árváltozások.
Januárban még azt lehetett sejteni, hogy a nyugdíjasok az átlagnál rosszabbul járhattak, a mostani elemzésből viszont az látszik, hogy nem. Viszont a kiskeresetűek a nagy átlaggal szemben nem árcsökkenést, hanem ha kis mértékben is, de árnövekedést érzékelhettek.
Mínuszban
2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Ebben meghatározó szerepe volt a hatósági, kormányzati árintézkedéseknek (rezsicsökkentés), valamint annak, hogy változtak a pénzügyi szolgáltatások szabályai, illetve hogy csökkentek az olajárak. Befolyásolta az árak alakulását persze a forint árfolyama és a mezőgazdaság teljesítménye is.
A fogyasztói árak éves átlagos csökkenésére egyébként utoljára 1968-ban volt példa, akkor -0,3 százalékon állt a KSH mutatója.
Átlag felett és alatt
A nagy átlagon belül a 7 főcsoport közül csak a szeszes italoknál és dohányáruknál illetve a szolgáltatásoknál mértek áremelkedést (6,2 százalékost ill. 1,8 százalékost), de még ezek mértéke kisebb volt, mint egy éve.
A +6,2 százalékot a dohányáruk árrésének korábbi emelése okozhatta. A szolgáltatásokon belül pedig átlag felett nőtt a pénzügyi (7,7 százalék), a postai (5,7 százalék) és a kulturális és szabadidő-szolgáltatások (2,6 százalék) ára.
A többi főcsoportban mind csökkenés volt átlagban, közülük is a legnagyobbat mértékű a háztartási energiánál (11,7 százalék), ami a rezsicsökkentésnek köszönhető. Hiszen mérséklődött a távfűtés, az elektromos energia és a vezetékes gáz ára is. Viszont a főcsoporton belül volt ellentétes tendencia is: ha kis mértékben is, de nőtt a szén, a brikett és a tűzifa ára.
Kevesebbe kerültek a tartós fogyasztási cikkek (0,5 százalékkal), tovább mérséklődött a ruházkodási cikkek ára (0,7 százalékkal), valamint az egyéb cikkeké (0,5 százalékkal) szintén. Utóbbin belül a két legnagyobb súlyú csoport árai eltérően viselkedtek. Az üzemanyagok árát a világpiaci olajár második félévi jelentős esése nyomta le 2011-es szintre (2,2 százalékos mínusz). A gyógyszerekért, gyógyárukért viszont átlagban 1,9 százalékkal többet kellett fizetni.
Összességében olcsóbb lett az élelem is
Az élelmiszerek ára úgyszintén mérséklődött, átlagban 0,4 százalékkal (ez sem fordult elő 1968 óta), amelynek oka az elemzés szerint a gyenge fogyasztói kereslet mellett a mezőgazdasági termelői árak alakulása volt (ezek átlagban 6,1 százalékkal csökkentek!).
2014-ben az átlagnál jobban csökkent a cukor (16 százalék), a liszt és burgonya (14 százalék), a tojás (3,4 százalék), valamint a kenyér (2,2 százalék) fogyasztói ára. Drágult viszont a sajt (6,6 százalék), a tej (6,5 százalék), a munkahelyi étkezés (2,4 százalék), és az iskolai és óvodai, bölcsődei étkezés (2,2, illetve 1,9 százalékkal).
Az pedig, hogy az egyes kisebb termékcsoportok árai hogyan változtak, a fogyasztás összetételén (fogyasztói kosár) keresztül hatással volt arra, hogy az emberek egyes csoportjai hogyan élték meg az árváltozásokat.
Akik jobban jártak, és akik nem
A fogyasztói kosáron belül az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók átlagos súlya 33 százalék. Azonban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek kosarában ennél is magasabb a fogyasztási arány (37, illetve 40 százalék). Emiatt lehetett, hogy a csökkenő élelmiszerárak valamint a rezsicsökkentés hatására a nyugdíjasoknál az átlagnál jobban, 0,6 százalékkal csökkent az árindex. (A gyógyszerárak emelkedése ellenére is.)
A rezsicsökkentés azonban kevéssé érvényesült az alacsonyabb jövedelmű családoknál, mert ők az átlagnál nagyobb arányban fűtenek fával vagy szénnel. Ezek ára pedig nem csökkent, hanem nőtt (2,6 illetve 1,9 százalékkal). Plusz náluk a fogyasztói kosárban az átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek a szeszes italok és dohányáruk is, amelyeknek szintén nőtt az ára. Így aztán ők összességében nem is érzékelhettek árcsökkentést, hanem minimális (0,2 százalékos) árnövekedést tapasztalhattak átlagban.
Rajtuk kívül a magas jövedelműek csoportja volt még, ahol nem érezhették az árcsökkenést.
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2015/04/07/csak-a-kiskeresetueknek-lett-dragabb-az-el etuk/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_content=napi&utm_cam paign=fn_2015-04-07 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 18:15:43, kedd
|
| |
| |
Egy fillért sem adóztak a Seszták alapította eltűnt cégek
Spirk József
2014.07.03. 11:39
A Rudas Fürdő wellness részlege rendkívül népszerű hétvégi program. Miért ne keresnénk fel akár hétköznap is? A fürdő arra is lehetőséget ad, hogy egy ebéddel vagy vacsorával egészítsük ki a pihenést.
A fiktív cégek alapításának megnehezítését kérte 2005-ben az Igazságügyi Minisztériumtól Kisvárda jegyzője, miután kiderült, hogy a városban két-három címre összesen több mint 700 olyan vállalkozást jelentettek be, amelyek létrehozásuk óta nem fizettek iparűzési adót. Az önkormányzat arról panaszkodott az IM-nek, hogy senkit sem tud elérni a külföldi tulajdonosok közül. A visszaélésekről folytatott viták idején a cégek alapítását végző Seszták Miklós - jelenlegi fejlesztési miniszter - is tagja volt a kisvárdai képviselő testületnek.
Az Amway-hálózat kereskedelmi ügyleteihez használhatták azt a mintegy 700 darab, orosz és ukrán állampolgárok nevére bejelentett céget, amelyek létrehozásában ügyvédként Seszták Miklós, jelenlegi fejlesztési miniszter is közreműködött.
A 2001-2003 közötti cégalapítási lázról és a cégek eltűnéséről az Index számolt be csütörtökön. A cikk megjelenése után Seszták Miklós - bár nem tagadta, hogy ügyvédként részt vett a betéti társaságok alapításában - azt mondta, hogy a megbízásokat egy akkori MLM-cégtől kapta, a cégalapítás a hálózatterjesztés a része volt, ezért semmilyen szabálytalanságot nem követett el. Seszták szerint a társaságokat nem azért hozták létre, hogy aztán csődbe vigyék őket, vagy adót kerüljenek velük.
Az Index birtokába került dokumentumok szerint viszont a cégek tényleg nem fizettek adót. A problémákról helyi politikusként Sesztáknak is tudnia kellett, hiszen a viták az önkormányzatban zajlottak.
A minisztériumtól kértek segítséget
A városban tudták, hogy a Gagarin utca és a Litki út egy-egy családi házába bejelentett cégeknek közük van az akkor burjánzó Amway hálózatához, hamar kiderült azonban az is, hogy a nagy üzlet ellenére a betéti társaságok egyáltalán nem működnek szabályszerűen.
Kisvárda jegyzője 2005-ben a cégek köztartozásai és visszaélésgyanús működése miatt az igazságügyi tárcához fordult segítségért.
A jegyző az önkormányzat álláspontját tolmácsolva azt kezdeményezte: módosítsák a gazdasági társaságokról, valamint a cégnyilvánosságról szóló törvényt annak érdekében, hogy ne lehessen cégeket tömegesen egyetlen címre bejelenteni.
seszták
A minisztériumnak küldött levél szerint a 2000-es évek elején megjelent ,,fiktív vállalkozások" (a levél használja ezt a megnevezést a kisvárdai címekre bejelentett bt-kre) kikerülték a települési önkormányzat adóhatóságát, nem jelentkeztek be a helyi iparűzési adó hatálya alá. A város 2005-ben 6,4 milliárd forintból gazdálkodott, ebből 480 millió származott a törvényesen működő helyi vállalkozások által befizetett iparűzési adóból. A több száz új cég azonban a 2003-as, 2004-es és 2005-ös költségvetési években egyetlen forinttal sem járult hozzá a település működéséhez. Sőt, a jegyző leveléből az tűnik ki, hogy hivatalosan a létezésükről is csak kerülő úton szereztek tudomást, amikor az APEH adóegyeztetés és ellenőrzés céljából megküldte a Kisvárda illetékességi területén nyilvántartott egyéni és társas vállalkozások listáját.
Ekkor viszont a cégek külföldi képviselői már rég elhagyták Magyarországot, a saját lakcímét a cégnyilvántartásba bejegyezni engedélyező magánszemély, illetve a kézbesítési meghatalmazott ténykedése pedig csak bejegyzés megtörténtéig tart. (...) A lakóingatlanok tulajdonosai, illetve a kézbesítési meghatalmazott személyek nem jelentik be a cégeket az önkormányzati adóhatósághoz, adóbevallási és adminisztrációs kötelezettségeiket nem teljesítik, a potenciális adóalanyok külföldi címük miatt gyakorlatilag utolérhetetlenek a magyar hatóságok számára."
Így foglalta össze a kialakult helyzetet Törökné Nagy Irén jegyző, és azt javasolta az IM-nek, hogy az ilyen típusú visszaélések kiküszöbölése érdekében vagy maximálják az egyetlen címre bejelenthető vállalkozások számát, vagy kössék önkormányzati hozzájáruláshoz a cégbejegyzéseket.
A javasolt módosítások az eset elszigetelt jellege miatt végül nem kerültek be a törvényekbe, de egy többmilliárdos forgalmú, majd hirtelen csődbe menő nyíregyházi cég működését vizsgálva, hamarosan az APEH is eljutott Kisvárdára. A rövid életű betéti társaságok közül ugyanis mintegy 500 üzleti kapcsolatban állhatott a nyíregyházi vállalkozással. Ezeket külön is vizsgálni kezdte az adóhatóság, és tevékenységük feltérképezése érdekében megkereste az önkormányzatot is.
Seszták Miklósnak 1998-tól egészen 2014-ig tagja volt a város képviselő testületének.
A miniszter újabb kérdésünk után most már úgy emlékszik, hogy 2005-ben a településen tényleg téma volt a bejegyzett társaságok helyi iparűzési adóval kapcsolatos magatartása, valamint az is, hogy kik azok az ügyvédek, akik gazdasági társaságok alapításával foglalkoztak abban az időben.
Az NFM sajtóosztályán keresztül kapott válasz szerint:
A cégalapításkori ügyvédi tevékenység egy cég bejegyzésével megszűnik, a további működésre az alapítás során eljáró jogi képviselőnek ráhatása nem lehet. Így arra sem, hogy a cég fizet-e helyi iparűzési adót, és ha nem, akkor miért nem.
http://index.hu/belfold/2014/07/03/egy_fillert_sem_adoztak_a_sesztak_alapitotta_e ltunt_cegek/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 17:41:20, kedd
|
| |
| |
Magyarország tagja lehet a Bosszúállóknak
2015. április 7., kedd
A Csendes-óceáni Szövetség után egy újabb szervezetbe indítványozta hazánk felvételét Szijjártó Péter.
szijjarto_avengers.jpg
A külügyi- és külgazdasági miniszter szerint a szuperhőscsapat tagjaként Magyarország megerősíthetné biztonságpolitikai pozíciót a térségben. "Loki és Ultron várható legyőzése elég bizonyíték kell hogy legyen arra, hogy miért is éri meg a Bosszúállók tagjának lenni" - indokolt a miniszter fodrásza, egy agresszív, vak hullamosó.
A Bosszúállók jogait birtokló Marvel egyelőre még nem reagált a hírre, valamint azt a pletykát sem kommentálták, hogy a stúdiónak a Quaestorban is lett volna pénze. ,,Szocialista brókerbotrány" - tette hozzá a miniszter.
http://hircsarda.blog.hu/2015/04/07/magyarorszag_tagja_lehet_a_bosszualloknak |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 17:32:56, kedd
|
| |
| |
Itt a KDNP új ötlete: az autót is eladathatnák a csődbe ment családokkal
2015. április 07., kedd, 11:03 Utolsó frissítés: 5 órája
Szerző: hvg.hu
Akár 50 százalékkal is csökkenhet az adóssága annak, aki részt vesz a családi csődvédelemben - írja a Figyelő Online. A lap úgy tudja, a KDNP által kidolgozott törvénytervezet szerint önkéntes alapon működne a rendszer, viszont a kirendelt csődbiztosok megtilthatnák a nagyobb kiadásokat és elrendelhetnék az autó vagy a nyaraló eladását.
A KDNP már többször felvetette a magáncsőd kérdését, legutóbb tavaly ígérték meg, hogy kidolgozzák a javaslatot. Rétvári Bence a késlekedést azzal indokolta, hogy a devizahitelek olyannyira torzították a hazai hitelpiacot, hogy mindenképpen meg kellett várni, amíg erre megoldás születik, a devizahitelek kivezetésével viszont normalizálódott az adósságszerkezet, így most már be lehet vezetni az általuk "családi csődvédelemnek" nevezett magáncsődöt.
A Figyelő Online úgy tudja, a kidolgozás alatt lévő törvényjavaslat szerint az adósok az 5-8-10 éves csődvédelmi periódus alatt akár 50 százalékkal is csökkenthetnék adósságukat a hitelüktől függően.
Olyan országban él, ahol már van magáncsőd? Vagy van ilyen ismerőse? Kérjük, írjon az onlinegazdasag@hvg.hu címre. Köszönjük.
A javaslat szerint ez azért lenne előnyös az adósoknak, mert összességében kevesebb pénzt kellene visszafizetniük, a hitelintézeteknek pedig azért, mert a már lejárt és gyakran behajthatatlan tartozásukat nagyjából 20 százalékért tudnák eladni.
Bár a társasházkezelők szerették volna a nagy összegű társasházi tartozások rendezésére is alkalmazni a csődgondnokokat, a KDNP javaslata nem tartalmazza a társasházi magáncsődöt, ráadásul a rendszer szigorúan önkéntes alapon működne, tehát a családi csődvédelmet a lejárt tartozással rendelkező adósoknak maguknak kellene igényelniük a kormányhivatalokban.
Fotó: AFP / Jrgen Wield
A kormányhivatal ezután felméri az adós anyagi helyzetét, majd eldönti, hogy jogosult-e a valós részvételre, a tervezetben meghatároznak ugyanis egy minimum és egy maximum adóssághatárt is: az alsó határ valószínűleg néhány százezer forint lesz, de ez még nem tisztázott. Ezután felmérik az adós jövedelmét, adóssága méretét és hogy van-e esetleg valamilyen értékesíthető, a hétköznapi élethez nem feltétlenül szükséges vagyona. Ez azt jelenti, hogy a bevétel nélküli családoknak nem jelent megoldást a csődvédelem, Rétvári közölte, hogy "a munkanélküli és vagyontalan adósok helyzetén a szociális rendszer segíthet".
Aki minden feltételnek megfelel, szigorú kiadáscsökkentésre számíthat: az igénylést követően csődbiztost rendelnek ki az adós mellé, aki segít racionalizálni a családi kiadásokat, egyben ellenőrzi, hogy az adósok nem költekeznek-e túl. Előírhatja például a nyaraló vagy az autó eladását, a nyaralás lemondását, de például abba már nem szólhatna bele, hogy a család milyen élelmiszert vásárol.
A hitelintézetekkel egyeztetve meghatároznak egy fix törlesztőrészletet is, amelyet az 5-10 éves periódusban fizetni kell. Ha az adós mindvégig együttműködik, akkor a ciklus végén leírják adósságának egy részét, viszont ha megszegi a megállapodást, akkor az eredeti hitel kamatokkal növelt összegével kellene szembenéznie. Ha eltitkol valamilyen vagyont vagy bevételt, akkor büntetőjogi felelősség is terhelheti. Az adósoknak viszont minden esetben lenne jogorvoslati lehetőségük a csődbiztosok döntéseivel szemben.
Csődvédelmet a lap szerint 2016-tól lehetne igényelni, de egy életben csak egyszer lehetne igénybe venni.
Rétvári közölte, minden megyében és járásban szeretnének megfelelően képzett kormánytisztviselőt, akik csődbiztosként is bevethetőek lennének, nekik megfelelő jogi, közgazdasági és pénzügyi ismeretekkel kell rendelkezniük, de fontos, hogy szociális végzettségük is legyen.
http://hvg.hu/gazdasag/20150407_Itt_a_KDNP_uj_otlete_az_autot_is_aladatha |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 17:26:39, kedd
|
| |
| |
2015. április 7. kedd
Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.
Hallottak már önök a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programról (HURO)? Ha nem, ne keseredjenek el, nincsenek egyedül, sőt. Van olyan település, ahol bár a HURO-ból megnyert százmilliókból (eurómilliókból) rakták rendbe az utakat, a helyiek mégsem tudtak semmit a programról. Mivel ezek a projektek a híradásokba se nagyon kerültek be, így joggal hihette azt bárki, hogy problémák se voltak körülöttük. Pedig voltak, elég nagyok.
2004-es csatlakozása óta Magyarország összesen 7 ezer milliárd forint (nettó 23 milliárd euró) támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez hatalmas összeg, fel lehetne építeni belőle például 1842 darab felcsúti stadiont. Romániával hasonló a helyzet, 2007-es csatlakozása óta az ország sereghajtó, 60 százalék alatti abszorpciós (felhasználási) rátával is összesen mintegy 6 ezer milliárd forint (20 milliárd euró) uniós támogatást hívott le. A pénzt mindkét országban különböző alprogramok keretében osztották szét. Ezeket a kezdetektől kiemelt figyelem kísérte, ami nem meglepő: több milliárd euró cserélt gazdát, csak a magyar Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) 4,3 milliárd euróról (300-as árfolyammal számolva 1300 milliárd forintról) volt szó.
Míg a reflektorfény ezekre a nagy költségvetésű alprogramokra irányult, addig a nyilvánosságtól szinte teljesen elzártan működtek a kisebb büdzséjű uniós programok, így a HURO is, amely egy régebbi uniós program folytatásaként, 2007-ben indult, és hét évig tartott. A programban magyar és román partnerek vehettek részt, a fő cél a határmenti térségek közös fejlesztése volt. A megvalósításra 64,5 milliárd forintot (215 millió eurót) kapott a két ország az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF).
Az Átlátszó a HURO-ból finanszírozott pályázatok közül elsősorban a kivitelezésre és a kommunikációs feladatokra kiírt tendereket vizsgálta meg, korábbi tapasztalataink alapján ugyanis ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban fordulnak elő korrupciógyanús esetek.
Több mint 300 közbeszerzést néztünk át, és mintegy 40 állami, önkormányzati szervhez nyújtottunk be közérdekű adatigényléseket. Emellett Magyarországon és Romániában egyaránt háttérbeszélgetéseket folytattunk az érintett megyék politikai-gazdasági életének szereplőivel, és a programot belülről ismerő szakemberekkel.
Segítőink, forrásaink kivétel nélkül nevük elhallgatását kérték.
A HURO első felhívását 2008 októberében, egy igen viharos időszakban hirdették meg. A világgazdasági válság éppen elérte Magyarországot, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megszorításokat jelentett be, és azt, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Románia ekkor szintén a világgazdasági válsággal küszködött, és a súlyos pénzügyi helyzet miatt az Emil Boc vezette akkori román kormány ugyancsak drasztikus megszorításokat készített elő.
Míg első körben 85 nyertes projekt összesen 3,9 milliárd forint (13 milló euró) uniós támogatást kapott, addig a másodikban már jóval nagyobb volt a tét: ennek az összegnek majdnem a tízszeresét osztották szét, 30 milliárd forintot (101 millió eurót). A harmadik-negyedik programban visszatért a szerényebb költségvetés, előbbiben 4,8 milliárd forint (16 millió euró), utóbbiban 5,4 milliárd forint (18 millió euró) uniós támogatás talált gazdára. Az ötödik, egyben utolsó felhívásban aztán a büdzsé újra megnőtt, a pályázók 20,1 milliárd forintot (67 milló eurót) kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
A projektekbe a magyar és a román partnereknek is be kellett szállni, a magyarországi partnerekre 5 százalékos, a romániai partnerekre pedig 2 százalékos önerő hárult. A támogatott projekteket sokszor nem a nyertes intézmények valósították meg, a partnerek a részfeladatok elvégzésére magáncégeket kerestek. Ez a közbeszerzési piacon is meglátszott, 2010-től százával jelentek meg a HURO-ból finanszírozott pályázatok.
A két országi irányító hatósága a projektek vezető partnerével áll szerződéses viszonyban. Az irányító hatóságoknak nincsen közük ahhoz, hogy a partnerek aztán hogyan pályáztatják meg közbeszerzéseken a projekt különféle szakaszainak a kivitelezését, tudtuk meg a neve elhallgatását kérő, korábban a programban dolgozó tisztségviselőtől. A projektek ezen részét az első szintű ellenőrzési egységek ellenőrzik, melyek a nemzeti hatóságok alá tartoznak. Amennyiben mindent rendben találnak, kiállítják a költségek hitelesítéséről szóló nyilatkozatot (declaration on validation of expenditure). Ezen nyilatkozatok alapján készíti el a vezető partner a kifizetési kérelmét. Az irányító hatóság, illetve a szakmai titkárság fele csak ez az egységes, projektszintű kifizetési kérelem megy. Az irányító hatóság nem ellenőriz alsóbb szintű dokumentumokat, számukra az első szintű ellenőrzés által kiálltott hitelesítési dokumentumok a mérvadóak. A projekteknél tapasztalt problémákról, beleértve az ilyen-olyan szabálytalanságokat, készülnek jelentések, ezeket az audit hatóság is ellenőrzi, ezen kívül azokat lejelentik az Európai Bizottságnak. A romániai partnereknél összesen 15 olyan projektről tud a Területfejlesztési Minisztérium (MDRAP), melyeknél felmerült a szabálytalanság gyanúja. Ezek közül háromnál nem keletkezett kár, mivel a problémákra még kifizetés előtt fény derült. Kilenc esetben közbeszerzésekkal kapcsolatos szabálytalanságokról van szó, egy esetben gyanús elszámolás, egy további esetben pedig csalás és hamis nyilatkozat gyanúja áll fenn. Egy további projekttel kapcsolatban plágium gyanúja merült fel. Magyarországon összesen 45 szabálytalansági eljárás indult a 2007-2013-as időszak vonatkozásában, közölte a Miniszterelnökség. Az eljárások mindegyike lezárult. A szabálytalanságok között gyakran szerepel a közbeszerzési törvény, a társfinanszírozási támogatási szerződés összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései, valamint a kettős finanszírozás tilalmára vonatkozó előírások megsértése.
A programon belül az útépítésekkel lehetett magasabb összegű megbízásokhoz jutni, a legtöbb uniós támogatást nyerő projektek közül kettő is útépítés volt: 5,95 millió uniós támogatást kapott a Nagyvárad-Biharkeresztes, 5,1 millió eurót pedig a Dombegyház-Kisvarjas közötti út. Előbbi teljes költségvetése 13 millió euró, utóbbié 6,2 millió euró volt.
Utak a semmibe
Az útépítéses projektek egy részét a helyszínen néztük meg, és megdöbbentő állapotokat találtunk. Első megállónk egy pocsaji út volt, amely a helyi romatelep lepusztult házaitól indult. Látogatásunk hamar véget ért: pár perce haladtunk csak az úton, amikor az egyszer csak elfogyott alattunk, megszűnt, pontosabban egy járhatatlan pusztában “folytatódott". Mivel nem akartunk térdig gázolni a gazban, így más lehetőség híján visszafordultunk.
A projekt 2011 elején indult, az út átadását a HURO-program honlapja szerint 2013. december 31-re tervezték és az ott található információk szerint be is fejeződött a projekt. A valóságban kicsit másképp alakultak a dátumok: a magyar oldalon csak 2014. áprilisban zajlott le az alapkőletétel, jóllehet Biharfélegyházán akkorra már elkészült , pontosabban 2012 februárjára elkészült az új út.
A kivitelező a nagyváradi SC DRUMURI BIHOR SA volt. Az ő nevük azért érdekes, mert a cég a romániai Bihar megyei tanács, valamint a Selina SRL tulajdonában áll (utóbbi a többségi részvényes). A Selina SRL körül a román Korrupcióellenes Ügyészség nyomoz egy, az útépítéshez nem kapcsolódó ügyben. Az a gyanú, hogy a Selina SRL összesen 700 ezer eurót fizetett a Bihar megyei tanács alelnökének, az RMDSZ-es Kiss Sándornak egy sor közbeszerzés megnyeréséért. Az ügyészek szerint a Selina SRL csúszópénzek tisztára mosásában is részt vett.
A pocsaji út átadását sajtóinformációk szerint 2014. augusztus 15-re tervezték. Ehhez képest eddig jóformán csak az útvonalat jelölték ki, aszfaltozás alig van. A kivitelező az Ér-főcsatornán átvezető új híd egyik elemét már lerakta, de azt még nem lehet használni. Megkeresésünkre, hogy milyen munkálatok zajlottak az útszakaszon 2014. április óta, Pocsaj polgármestere azt mondta, hogy útépítési munkák, teljes körű hídépítési munkák, lebontották és marták a régi aszfaltburkolatot, továbbá kiépítették a vízelvezető árkokat, lealapozták az új utat, illetve geodéziai munkákat végeztek.
A pocsajihoz hasonlóan zsákutca Dénesmajoron is az az út, amit a HURO keretében a Duna Aszfalt Kft. épített meg. Itt az út végén nem a puszta következett, hanem egy, az út lezárását jelző, betonból készült sorompó-féleség.
Eleken még abszurdabban végződött a látogatásunk. A településen a Duna Aszfalt és a Swietelsky közösen épített utakat, melyek közül az egyik szintén zsákutca - a végében a betomtömb mellett két rendőrrel, akik arra kaptak utasítást, hogy ellenőrizzenek mindenkit, aki arra jár. Mi se voltunk kivételek, stábunk valamennyi tagját igazoltattak a rendőrök.
Amikor azt gondoltuk, ennél már nem lehet furcsább, két idős hölgy jelent meg kerékpárral, akik arról beszéltek, hogy ők bizony nagyon örülnek, hogy megépült az út. Mivel alig van rajta forgalom, így biciklizésre és sétálásra egyaránt kiválóan használható, és ők jönnek is, heti háromszor.
A határ másik oldalán, a román partnereknél - a rendőröket leszámítva - ugyanezt találtuk. Pocsaj partnere Romániában Biharfélegyháza volt, Dénesmajoré Nagyzerénd, Eleké pedig Ottlaka. Ezeken a településeken pedig szintén a lezárt, semmibe vezető utakat építettek az elnyert uniós támogatásból.
Ez a három projekt összesen 3,7 milliárd forint (12,6 millió euró) uniós támogatásban részesült, teljes költségvetésük 4,4 milliárd forint (14,7 millió euró) volt. Ezért cserébe tehát megépült hat, teljesen használhatatlan út.
Pocsaj: teljes projekt 1,8 milliárd forint (6 millió euró)
Dénesmajor: teljes projekt 900 millió forint (3 millió euró)
Elek: teljes projekt 1,7 milliárd forint (5,7 millió euró)
Ráadásul ez csak jéghegy csúcsa, bőven voltak még hasonló beruházások: 720 millió forintból (2,4 millió euróból) készült el a felek a Körösnagyharsányt és Körösszeget összekötő út, 360 millió forintból a Garbolc és Bercu közötti út, 1,7 milliárd forintból a Sanislau (Szaniszló) és Ömböly közötti út. Ez a három projekt tehát újabb 2,8 milliárd forintot (9,3 millió eurót vitt el). Ugyancsak értelmetlenül, hiszen ezek az utak is használhatatlanok. Mindez összesen 7,2 milliárd forintot jelentett.
Az ok mindenhol ugyanaz: Románia még nem csatlakozott a schengeni övezethez, tehát, hiába építenek utakat Magyarország és Románia között, azok határátkelők nélkül nem hasznosíthatják, határsértést követ el, akik átkel rajtuk. Ezért voltak lezárva azok az szakaszok is, amelyeket mi meglátogattunk, és Eleken is ezért voltak ott a rendőrök.
Beszéltünk olyan polgármesterrel, aki már évekkel ezelőtt jelezte, hogy kellenének határátkelők. A település szűkös anyagi forrásai miatt pénzük nem volt ilyesmire, máshonnan meg hiába kértek, nem kaptak. Pedig számításai szerint az egész kijött volna 100-150 ezer euróból, és ami még fontosabb: értelmet nyert volna a jelenleg lezárva tartott több millió eurós út.
Kecskés Gyula, Pocsaj polgármestere a településen elkészült, de nem használt úttal kapcsolatban kérdésünkre azt mondta, hogy a projekt kezdetekor “a politikai helyzet arra engedett következtetni, hogy Románia is ki fog bővülni a schengeni határokkal". Az út hasznossága is akkor fog megmutatkozni, ha ez a helyzet megváltozik. A határátkelőhely ideiglenes megnyitásáról született államközi egyezmény, de még nem rendelkeztek a végrehajtásról.
Gyulán egy kicsit derűsebben látják a jelenlegi helyzetet, már ami az út kihasználtságát illeti. Megkeresésünkre azt mondták, hogy a Dénesmajortól Nagyzeréndig vezető út magyar és romániai szakaszát rendszeresen használják, nem csak mezőgazdasági gépek, de vadászok, határőrök és kirándulók is. Az út építésekor úgy jósolták, hogy mire elkészül, Románia is csatlakozni fog a schengeni országokhoz, és a cél az volt, hogy “addigra legyenek visszaépítve az elszakított szálak".
A határ ideiglenes megnyitására volt már példa, továbbá erőteljesen szorgalmazzák határátlépési pont (az államhatár a két ország állampolgárai számára érvényes okmánnyal, meghatározott napszakban átléphető) kijelölését és létrehozását. A gyulai önkormányzat szerint ez semmilyen anyagi és technikai feltételt nem igényel, de Románia jelenlegi kormánya nem támogatja.
Az Európai Bizottság is problémának tartja azt, hogy Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül épített 8, illetve a további két épülőfélben levő út használhatatlan, tudtuk meg bizottsági forrásokból. Az okozza a gondot, hogy Románia Schengen-csatlakozása csúszik, tehát ezeken az utakon - legalábbis ideig-óráig - határátkelőket kellene létesíteni.
2014 júliusában a két ország egyezményben rendezte a közös határon keresztül vezető utak építésével kapcsolatos kérdéseket, azonban a határátkelők kérdése továbbra is függőben van. Bizottsági forrásokból úgy tudjuk, a magyar fél elküldte Bukarestnek a határátkelők létesítésére vonatkozó technikai és jogi feltételeket. Azokat azonban a román fél elutasította, és nem javasolt más megoldást. A tavalyi év végén Brüsszel is megsürgette a román kormányt, találjon módot a kérdés rendezésére, illetve a Bizottság felajánlotta a közvetítést.
A Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program szempontjából a kérdés azért fontos, mert ugyan a határ két oldalán az utak nagyrészt elkészültek (a Bizottság úgy tudja, hogy már csak a határon közvetlenül átvezető pár méternyi utat kell befejezni), a határforgalommal kapcsolatos célokat nem tudják teljesíteni. A pályázatok által kitűzött cél ugyanis 1 millió lakos számára megkönnyíteni a határátkelést, ez pedig nem valószínű, hogy a közeljövőben teljesül - tudtuk meg.
Félő, hogy az összesen 16 milliárd forintnyi (55 millió eurónyi) közpénzből épült, azonban használhatatlan utak rosszat tesznek majd úgy az Unió, mind a partnerországok megítélésének. A következő programozási időszakban nem finanszíroznak újabb utakat addig, amíg a határátkelő-vitát nem rendezik - állította a Bizottságban dolgozó forrásunk.
Open publication - Free publishing
A kivitelezőknek így is jó volt
Az egyelőre használhatatlan utakkal egy valaki biztos jól járt: az, aki megépítette őket. A kivitelezőknek nem volt veszíteni valójuk, felvehették a megbízási díjat akkor is, ha az utakat ezután nem használta senki. Az Index tavaly gyűjtötte össze a magyar közbeszerzések sztárjait. A 20-as lista négy szereplője, a Duna Aszfalt Kft.,a Swietelsky Kft., a Colas Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft a HURO-ban is nagyot kaszált, ők kapták meg a magyar partnerek által kivitelezésre kiosztott pénz harmadát, 5,9 milliárd forintot. A fennmaradó 10,8 milliárd forinton 80 (!) cég osztozott.
A Közbeszerzési Értesítő adatai alapán a magyar építőipari cégek közül a Duna Aszfalt nyerte a legtöbb pénzt, egyedül 2,5 milliárd forintot (3 millió eurót), a Swietelsky Kft.-vel konzorciumban további 540 millió forintot (1,8 millió eurót). A cég az általunk megtekintett projektek közül kettőben vett részt: Eleken a Swietelsky-vel együtt dolgoztak, Dénesmajoron egyedül. A programon belül építettek még utat Dombegyházán, Körösharsányban és Csanádpalotán is. Ezeket a közbeszerzéseket már mind a Fidesz-kormány alatt nyerték meg.
4444. j. út Dombegyház átkelési szakasz és a Dombegyház-országhatár közötti összekötő út építése Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Duna-Aszfalt Kft. 3 349 894
42156. j. Körösnagyharsány - országhatár közötti (2+265,3- 4+867,98 km sz.) út építése HURO/0802/004 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Duna Aszfalt Kft. 1 319 998
Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HURO/0802/005) keretében útépítés Dénesmajor és az országhatár között. Gyula Város Önkormányzata Duna Aszfalt Kft. 383 989
Vállalkozási szerződés a 44129. jelű út Csanádpalota-országhatár közötti összekötő út építése tárgyában Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Duna Aszfalt Kft. 3 336 003
4444. j. út Elek átkelési szakasz 10+276,98-12+605,51 szelvény között és Elek országhatár 0+000-1+394,64 km szelvény közötti útszakasz átépítése Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt DS KONZORCIUM (SWIETELSKY Magyarország Kft.,Duna Aszfalt Kft.) 1 780 151
A Duna Aszfalt Kft. a kormányváltás után kezdett szárnyalni, 2010 óta megháromszorozta bevételét (18 milliárd forintról 54 milliárd forintra), nyereségét pedig majdnem megtízszerezte (adózott eredménye az Opten cégadatbázisa szerint 2010-ben 408 millió forint forint, 2013-ban 3,85 milliárd forint).
A cég versenytársak nélkül nyerhette el a miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által ,,einstandolt" alcsúti arborétum felújítási munkáinak egy részét, ez a cég kapta továbbá a Közgép Zrt. után a második legnagyobb, (5 milliárd forintos) hitelkeretet az állami Magyar Fejlesztési Banktól. A cégcsoportban dolgozik egyébként a magyar miniszterelnök közeli bizalmasaként számon tartott felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc lányának a barátja is, Pálffy Balázs, aki a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt.-nél vezérigazgató.
A berettyóújfalui rejtély
Nem csak a nagy útépítésekkel voltak gondok, tragikomikus volt a helyzet Berettyóújfalun is, ahol csak néhány utcát újítottak fel. A Hajdú-Bihar megyei településre a romániai Fugyivásárhellyel (Osorhei) közösen 2,8 millió eurót költhetett 4-4 olyan utca felújítására, amely a határon átvezető E60-as útra visz (az uniós támogatás 2,4 millió euró volt).
Miközben Fugyivásárhely a terveknek megfelelően rendbe rakta a maga utcáit, Berettyóújfalu máig ismeretlen okból úgy döntött, 4 olyan szakaszt újít fel, amely nem csatlakozik az E60-as úthoz. Hogy ezeket milyen logika alapján jelölték ki, arra hosszas gondolkodás után sem jöttünk rá. Az utak a településen belül össze-vissza helyezkedtek el, esetenként egymástól távol, olyan volt, mintha teljesen véletlenszerűen jelölték volna ki őket, bármiféle koncepció nélkül.
Nem segített a megértésben Berettyóújfalu önkormányzata sem. Ugyan megkerestük őket kérdéseinkkel, amelyre kaptunk is részleges válaszokat, ám azok közléséhez csak abban az esetben járultak volna hozzá, ha megjelenés előtt a teljes cikk szövegét átküldjük nekik ellenőrzésre.
D. Kovács Ildikó - Oroszi Babett - Sipos Zoltán
http://atlatszo.hu/2015/04/07/igy-koltottek-el-7-16-milliard-unios-forintot-a-sem mibe-vezeto-utak-epitesere-a-magyar-roman-hataron/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-07 09:27:12, kedd
|
| |
| |
2015. április 3.
Orbán jó szelleme
Orbán jó szellemének nevezi a Tagesanzeiger nevű svájci lap az új berni magyar nagykövetet, akit különleges kapcsolat fűz a miniszterelnökhöz. A miniszterelnök környezetében csak Mr. Arábiaként és Orbán svájci bankáraként emlegetett Nagy István tavaly elkísérte a kormányfőt azokon a svájci látogatásokon, amelyek oka és háttere azóta sem ismert.
Kapcsolódó írásaink
A svájciak is kíváncsiak lettek Orbán berni bankárára
,,Mi az ördög, Viktor?"
Német intő
Ha a nagykövet valóban a miniszterelnök pénzügyeit intézi, illetve tanácsokkal látja el, akkor gondja támadhat a diplomaták jogállását szabályzó Bécsi Egyezménnyel - írja a svájci lap. Az ugyanis előírja, hogy a fogadó államban a diplomaták nem űzhetnek olyan szabad foglalkozást, illetve kenyérkereső tevékenységet, amelynek célja személyes haszon elérése. (Ugyanakkor a svájci helyi hatóságok heti 10 órás mellékállást engedélyeznek a diplomaták számára.)
Nagy István korábban egy genfi magánbankot vezetett, és igen jó viszonyt épített ki az arab térséggel, de a nagykövetség honlapján még egy önéletrajz sincs, hogy meg lehetne ismerni a részleteket pályafutásáról. A Vasárnapi Hírek szerint ez a visszafogottság nem annyira a diplomata személyiségével, mint inkább a kormányfő számára végzett tevékenységével függ össze.
A Tagesanzeiger érdeklődött a nagykövetnél, hogy igazak-e a személyes jó viszonyról szóló hírek, de nem kapott választ. Nagy 3 évvel ezelőtt a libanoni Audi Bank svájci leányvállalatának éléről ment nyugdíjba.
Tavaly augusztusban Orbán - Lázár János és a két feleség társaságában -Németországból hazatérőben megállt Zürichben - hivatalosan azért, hogy meghallgasson egy román gyerekkórust. A magyarázat olyan különös volt, hogy azzal valószínűleg inkább csak az út igazi okát igyekeztek elfedni. Majd októberben, amikor az Orbán-házaspár a lányuknál járt Lausanne-ban, visszafelé azonban 14,5 órát zötykölődött a Wiener Walzer hálókocsijában, Zürichtől Budapestig. Máig nem tudni, hogy miért nem repültek, az egy órát vett volna igénybe. Mint ahogy az sem ismeretes, miért akkora titok, hogy Orbánékat a nagykövet vitte ki a vonathoz.
Svájc ugyanakkor a miniszterelnök körüli korrupciós ügyek kapcsán is felbukkan a magyar médiában. A Zugban bejegyzett kereskedelmi cég, a MET magyar leányvállalata milliárdos
nyereséghez jutott, mivel a nyugaton olcsón megvett földgázt odahaza drágán eladta. Az ehhez szükséges jogi kereteket a kormány alkotta meg, a profit azonban eltűnt offshore-cégek
hálójában. A nyomok egyrészt Oroszországba, másrészt Orbán barátjához, Garancsi Istvánhoz vezetnek - emlékeztet a Tagesanzeige, melynek újságírója megkereste a berni Külügyminisztériumot, de ott nem kívánták kommentálni Nagy István működését.
(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)
www.168ora.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4157
- e Hét: 9889
- e Hónap: 21000
- e Év: 174496
|
|
|
Offline
