|
2015-06-03 15:25:40, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna:
Megtartalak
Megtartalak,mint fa a levelet
S akkor engedi el,ha itt az idő
Mint égbolt a gomolygó felhőt
S akkor hull le,ha esik az eső
Megtartalak,mint holdat az éjszaka
Akkor búcsúzik,ha jő a pirkadat hajnala
Mint virág a reggeli harmatcseppet
Az élteti,az ad neki életet
Megtartalak,mert szomjazom rád
Mint nyári melegben a búzamező
Erős napsugárnál nincs egy felhő
Mely enyhet ád,s megmentő
Megtartalak,mert szeretlek téged
Nem tudom elengedni lényed
Megtartalak,mert önző a lélek
Soha,nem akar feledni téged
Megtartalak,mint madarat a fészek
Ha zivatar közeleg félnek
Ha vad eső is zúdul rájuk
Nem félnek,betakarja őket szülő szárnyuk
Megtartalak,míg tart ez a kis élet
Mert egyedül szomorúan félek
Félek,hogy elveszítelek téged
Elengedni nem tudlak,míg élek
Megtartalak,mint szőlőszemet a fürtje
Ha ősszel megérik,akkor van szüretje
Hideg dér megcsípi az ágat
Elengedlek örökre,mint levél a fákat
S,ha végleg elengednélek
Szomorú magányom a távolba réved
Szürke felhő eltakarja előlem a napot
Örökké várok rád,míg meghalok
2O14.O8.15.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna.
Képszerkesztő:Szebenyi Judit
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
Offline
