Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
A Golgota kálváriája
  2015-07-14 22:45:12, kedd
 
 








A GOLGOTA KÁLVÁRIÁJA - avagy egy magyar műgyűjtő Amerikából
júl 12, 2015 | Blog, Márton János


Minden nemzeti érzelmű, kultúraszerető ember örült február 26-án, amikor Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Debrecenben bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét, így hamarosan ismét együtt lesz Debrecenben a híres Krisztus-trilógia. Pákh Imre, a New Yorkban élő magyar műgyűjtő, a Krisztus-trilógia harmadik darabja, a Golgota tulajdonosa, akit telefonon Kijevben ért utol aznap délután az MTI, a kép megvásárlásáról akkor azt mondta: ez nagyon örvendetes hír, és reményt ad arra, hogy egyben tudják tartani a trilógiát. Ismét megerősítette azt a korábban többször hangoztatott álláspontját, hogy a trilógiát Debrecenben kell együtt kell tartani. ,,Ha a magyar kormány nyélbe ütötte az üzletet a kanadaiakkal, akkor minden bizonnyal leülünk tárgyalni a Golgota sorsáról. Erre én nyitott vagyok" - mondta Pákh Imre. Balog Zoltán kijelentette, hogy a magyar állam meg akarja vásárolni a Golgotát is, s a miniszter megbízásából Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tárgyal Pákh Imrével. Nem egészen három hónappal később, május 20-án tekinthette meg ismét együtt a nagyközönség a Krisztus-trilógiát a debreceni Déri Múzeumban, miután a Krisztus Pilátus előtt képet hazaszállították Kanadából, ahová tavaly nyáron vissza kellett szállítani, miután a megvásárlásáról, illetve a bérleti időszak meghosszabbításáról szóló, kormányzati szintű tárgyalások akkor még nem jártak sikerrel.

A trilógia harmadik - időben a legelsőként elkészült - festményének májusi hazatérésekor úgy tűnt, mindenki megnyugodhat. Az a mintegy húszezer magyar civil patrióta is, aki aláírásával támogatta a Civil Összefogás Fórum tavaly áprilisi kezdeményezését, azt kérve - sok száz nemzeti érzelmű állampolgár akaratát tolmácsolva - a kormányzattól és a Magyar Nemzeti Banktól, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a Munkácsy-trilógia két, nem magyar nemzeti tulajdonban lévő képe tulajdonjogának megszerzése, és végleges Magyarországon való tartása érdekében. ,,Meggyőződésünk, hogy a trilógia kizárólag a magyar emberek számára biztosít - anyagi és művészi értékén túl - erkölcsi és érzelmi töltést, ezért számunkra, a nemzet, s a nemzeti kultúra iránt elkötelezett magyarok számára kiemelt nemzeti kincsnek számít." Többek között ezzel indokolta a kezdeményezést a CÖF két alapítója, szóvivője, Csizmadia László és Bencze Izabella, hozzátéve, hogy ,,a trilógia képei külön-külön is, de főképpen együtt képviselnek hatalmas nemzeti értéket". Ahogy Csizmadia László a 2014. április 30-i sajtótájékoztatón fogalmazott: ,,Nemcsak a CÖF, de az egész magyar nemzet érdekét szolgálja, hogy kulturális értékeinket megbecsüljük, és ne engedjük, hogy külföldi tulajdonba kerüljenek, hiszen erős nemzet is csak a kultúra megbecsülésével és támogatásával képes a civilizáció magasabb szintjére lépni."

Ha tavaly nyáron nem is, de idén tavasszal eredményt hozott a civil összefogás és a kormányzat erőfeszítése. Minden remény megvolt arra, hogy a magyar festőművészet idehaza és külföldön is legismertebb, egyúttal legkedveltebb trilógiája végre és végleg méltó helyére, magyar múzeumba kerüljön. A Jézus földi életének utolsó napját megörökítő sorozat darabjait egyébként első alkalommal csaknem húsz éve, 1995 augusztusában láthatta együtt a közönség a debreceni Déri Múzeumban. Aki egyszer néhány méterre megáll a három monumentális, lenyűgöző festmény előtt, úgy érzi, mintha időutazóként ő maga is ott lenne szemtanúként azon a mintegy kétezer évvel ezelőtti nagypénteken, Jeruzsálemben, Jézus passiójának közönségében, és többet ért meg az evangéliumból, az isteni igazságból és szeretetből, amiről addig ,,csak" olvasott és hallott. Ahogy Ternyák Csaba egri érsek korábban fogalmazott, ezek a festmények hozzásegíthetnek minket ahhoz a felismeréshez, hogy ,,az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten az első és legkülönb művész". Ezért is felbecsülhetetlen értékű műalkotás Munkácsy trilógiája, s nem csupán azért, mert darabonként több millió dollár a piaci ára.

Két hónapja úgy látszott, minden rendben van a Krisztus-trilógia sorsát illetően. Aztán kiderült - mégsem. Bár május közepén Pákh Imre még azt nyilatkozta, hogy meggyőződése szerint egy hónapon belül lezárulhatnak a tárgyalások a Golgota eladásáról, és végleg együtt maradhat a Munkácsy-trilógia Debrecenben, június 7-én - derült égből villámcsapásként - a műgyűjtő közleményben tudatta, hogy megszakadtak a kép eladásáról szóló tárgyalások, ezért a tulajdonát képező festményt június 25-én elszállíttatja Debrecenből. Elismerte, hogy kevesli a Magyar Nemzeti Bank igazgatósága által a képért ajánlott maximum 6 millió dollárt, mert szerinte a világ két legelismertebb aukciós háza 10 millió dollár körüli összegre becsülte a Golgota értékét, s ő 9 milliót kér érte. Ezután nyilatkozatháború és patthelyzet alakult ki az árvitában, közben a Miniszterelnökség kezdeményezésére, a Forster Központ Műtárgy-felügyeleti Iroda védetté nyilvánította a festményt, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos a védett tárgyat engedély nélkül nem viheti külföldre, a műtárgyat nyilvántartásba veszik, a Műtárgy-felügyeleti Iroda időnként ellenőrizheti a műkincset, s a tulajdonosnak hozzáférhetővé kell tennie kutatási, illetve kiállítási célokra. Pákh erre úgy reagált, hogy ,,a bunkósbot-politika nem az én világom, és valószínű, hogy nem is fog nálam célt érni". Azzal fenyegetőzött, hogy ha a tárgyalóasztalnál nem tudnak megállapodni a festmény áráról, akkor európai és amerikai ügyvédek segítségével megtámadja a képet védetté nyilvánító határozatot, mert ,,abszurdnak tartom, hogy a tulajdonos ne tudja visszavinni a saját képét egy ilyen döntés miatt". A milliárdos műgyűjtő azon a véleményen, illetve elváráson is megsértődött, hogy hazafiságból kellene engednie a vételárból. A Magyar Hírlapnak június 12-én azt mondta: ,,Ami a nemzeti érzelmeimet illeti, az oktasson ki engem, aki hajlandó egy képen egymillió dollárt vagy esetleg többet bukni."

A piaci alkudozás szintjére süllyedt árvitának nem csupán az a tétje, hogy a milliárdos műgyűjtő, vagy a magyar állam nevében vásárló Nemzeti Bank csinál-e rossz vásárt, bár a két fél álláspontja közötti 3 millió dolláros különbség nem csekély összeg, a jelenlegi árfolyamon körülbelül 840 millió forint. Igaz, Pákh időközben elárulta, hogy tizenkét éve 7 millió dollárért vette meg a képet Julian Beck (Bereczki Csaba Gyula) manhattani műkereskedőtől, ehhez az összeghez mindenképpen ragaszkodik, így a különbség csak 1 millió dollár volna, ha az MNB is ragaszkodik a 6 millió dolláros vételárhoz. Vagyis el kéne döntenie Pákh Imrének, hogy elfogadja-e a hétmillió helyett a hatot (lásd a fenti József Attila-idézetet), amely különbség forintban kifejezve 280 milliót jelent. Persze az átlagos magyar embernek ez is elérhetetlenül sok pénz, de nem Pákh Imrének, aki milliárdos üzletember, New York-i luxuslakásban él, az ottani felső tízezer tagja, Long Islanden, a milliárdosok szigetén van villája, s gyakran nyaral a francia Riviérán.

Ismert, hogy a 65 éves amerikai üzletember munkácsi magyar polgári családból származik (édesapját Kárpátalja visszafoglalása után vitézzé avatták, majd a háború után évekig a Gulagon raboskodott), a leningrádi egyetemen tanult, ott ismerkedett meg egy amerikai diáklánnyal, akit később feleségül vett, s családegyesítés címen költözhetett a Szovjetunióból Magyarországra, majd innen 1974-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. A New York-ban közgazdászdiplomát szerzett Pákh a nyolcvanas évek elején külkereskedelmi céget alapított, amely Kelet-Európából importált fémeket és műtrágyát. Üzletrészét 2000-ben eladta, azóta befektetésekkel és műgyűjtéssel foglalkozik. A magát elkötelezett magyarnak és jobboldali konzervatívnak tartó üzletember korábban jó viszonyban volt Torgyán Józseffel, a Kisgazdapárt egykori elnökével, az általa létrehozott Munkácsy Mihály Alapítvány kuratóriumában ismert jobboldali személyiségek is részt vettek, ezért lepett meg mindenkit, hogy a nagy hazafi és önzetlen mecénás ,,a számára lényegében aprópénznek számító hárommillió dollárért játssza el a Moliere-féle fösvény Harpagont" - írta Dippold Pál a Magyar Hírlapban. Az sem javított a milliárdos üzletember hírnevén, hogy a nagy őssejtbotrányként elhíresült per elsőrendű vádlottjaként április végén tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést és tízmillió forint pénzbüntetést kapott a Fővárosi Törvényszéken tiltott emberkísérletért és emberi test tiltott felhasználásért. Igaz, az elsőfokú ítélet nem jogerős, Pákh Imre is felmentésért fellebbezett, tehát még kiderülhet, hogy nem bűnös, de erkölcsileg mindenképpen aggályos, hogy olyan bizniszt irányított, amelyben magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek fejenként több millió forintért.

Bár eredeti terve szerint június 25-én elszállíttatta volna a Golgotát a debreceni Déri Múzeumból, Pákh Imre mégis úgy döntött, hogy a festményt a nyár végéig ott hagyja, ezzel lehetőséget szeretne adni az MNB képviselőinek a további tárgyalásra. Akkor azonban, ha nem sikerül megállapodniuk, szándéka szerint elszállíttatja a festményt, amire országhatáron belül még a védettség kimondása is lehetőséget ad, hiszen szerinte ,,erőszakkal szerzett képet ne állítsanak ki múzeumban" - fogalmazott a milliárdos, hozzátéve: ,,Elkötelezett vagyok aziránt, hogy Munkácsy képeit minél több magyar láthassa, a Golgotát sem azért vettem meg, hogy a lakásomban tartsam, de ha nem sikerül megegyezni, kénytelen leszek jogi útra terelni az ügyet". Pákh megismételte, hogy továbbra is 9 millió dolláros vételárat kér a Golgotáért, s ezért letétbe adná az egész, 52 képből álló Munkácsy-gyűjteményét is a magyar államnak az elővételi joggal együtt.

A patthelyzet tehát prolongálva lett augusztus végéig, és most, a nyár közepén még senki nem tudja, melyik fél enged, és melyikük győzelmével végződik ez az egyre szomorúbb vásári alkudozás. A magyar civilek mindenképpen azt kívánják, hogy bárki győz is, ne a magyar nemzet érdeke maradjon alul - a páratlan értékű magyar kultúrkincs kerüljön magyar nemzeti tulajdonba, és maradjon végleg magyar múzeumban. ,,Ha a mienk, akkor jobb, ha nálunk van, mint másnál" - mondta tavaly márciusban Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával és a Magyar Tudományos Akadémia elnökével együtt bemutatta a sajtó képviselőinek a Seuso-kincs visszaszerzett hét darabját, köztük a névadó Seuso-tálat. Ugyanez a kijelentés érvényes természetesen Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájára is, ezért nagyon reméljük, hogy a Golgota kálváriája a nyár végén véget ér!










  
 
0 komment , kategória:  Művészet  
Ki, be, fel, le
  2015-07-14 22:30:15, kedd
 
 




KI, BE, FEL, LE
júl 14, 2015 | Dr. Csizmadia László


A Parlament szocliberális ellenzéke nem akar különbséget tenni az igekötők értelmezésében. Fontos tehát figyelmeztetni arra, hogy óriási a különbség a ,,be" és a ,,ki" igekötő jelentése között.

Például a kommunista rendszer alatt Rákosi és Kádár által épített drótkerítés és határzár a magyarokat nem ki, hanem bezárta országunkba. A szabad világ felé nem létezett kiút.

A nyugati határra épített vesztegzár állandóságot teremtett és kiegészült a ,,baráti"szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodásával.

A liberális és szocialistának mondott utódok hajlamosak elfelejteni miként tartották elődjeik rabságban saját népüket. A módszereket azonban átvették és modernizálták. Így lettünk 2002 és 2010 között a kordonok országa, ahol több tonnányi vassal zárták el a polgárok szabadságot követelő meneteinek útjait.

Ekkor már nem a szovjetek döntöttek, hanem a regnáló hatalom arról, hogy mikor kell a tömegbe lövetni, vagy éppen kardlapozni.

Amnéziájukhoz tartozik, hogy elődeik '56-ban a hazából megtorló terrorral kiüldöztek 200 ezer fiatalt. A magyar ifjak legjavát kényszerítették először ausztriai lágerekbe, majd a világ minden tájára Svédországtól, USA-n át Új-Zélandig. A drótkerítés ezután is maradt.

A mai liberális és szocialista ellenzék sajátos fogyaszthatatlan keveréke most az újkori gazdasági bevándorlók szószólójává lett. Esze ágában sincs védeni az itthon élőket.

Emlékezzünk 2010-re, amikor is a hazát kiárusító hatalomgyakorlásuk eredményeként ugyanolyan helyzetet idéztek elő, mint ami ma Görögország jellemzője. Íme az ok, hogy a magyar fiatalok egy része nyugaton miért is keresi átmeneti boldogulását.

2015-re a magyar gazdaság fejlődésnek indult. A kormány megbuktatására szövetkező ellenzék most a ,,ki" helyett a ,,be" igekötőre voksol. Álságos szavakkal a magyarok kivándorlására biztatnak, miközben követelik az illegális határátlépők befogadását. A ,,ki tudja honnan" és milyen szándékkal érkező, embercsempészek segítségével özönlő gazdasági migránsok védelmére keltek. Marasztalják őket, és előbb utóbb nyilván szavazati jogot is adnának nekik. Szolidaritásuk odáig terjedne, hogy az őshonos magyar polgároknak kellene a bevándorlókkal versenyezni az amúgy is kevés munkahelyért.

Tiltakoznak a déli országhatárra építendő kerítés ellen. Ez a kerítés, mint tudjuk, nem akadályozza a magyarokat szabad mozgásukban, ellenben az illegális népvándorlást nehezíti, védő háló Európáért, Magyarországért!

Az igekötő szavak önös értelmezését megszoktuk a posztkommunizmus híveitől, lassan már az is természetessé válik, hogy mint Kis Muk a mesében, villámpapucsban szaladgálnak a szabad nyugati határokon át az Európai Unióba feljelenteni magyar nemzettársaikat. Itt hivatkoznék a volt szocliberális miniszterelnökre, miszerint ha rossz e hazában élni, fel is út, le is út.

Kifejeztem érzelmeimet, ezért befejezem mondanivalómat.


Mai napi tüntetés a Bazilika előtt a bevándorlók mellett!!! - Hányan is lehettek???





Egyre nagyobb gondot jelent az illegális migráció

Link


Így reagáltak a migránsok a kormány üzenetére

Link


Illegális bevándorlás: támadtak az elfogott migránsok ...

Link






Meddig gondoljuk, hogy ez így mehet!

Még a magyar média minden ága sem nagyon emlegeti a Spanyol “példát"! Pedig az a legnagyobb Európában - azaz Spanyolország afrikai oldalán.

Meddig gondoljuk, hogy ez így mehet! Addig amíg már késő - mondjuk, ha az út szélén mi fogunk gubbasztva aludni? Matematika! Egyszerű haladvánnyal számítható, hogy mennyi idő alatt jutunk erre a sorsra a naponta emelkedő számú népvándorlóval és a már ittlévőkkel együtt hány év alatt jutunk mi az árokpartra?! Csak mindenki úgy csinál, mintha ez nem akarna az eszébe jutni!
Ők úgy nyitnak, hogy 2 db bűncselekmény, sőt - 3!
1.- a tiltott határátlépés,
2.- az okmányok eltüntetése - amivel rögtön bizonyítja, hogy csalási -bűncselekményt is elkövetett, majd 3.-ként , hogy nyilvánvalóan titkolni való egyéb bűncselekmény(ek) is a rovására írhatók, vagy szándékozik elkövetni!
Eddig, vagy inkább per pillanat is egy magyar, vagy európai polgárt elítélnek és berigliznek!
Okmánnyal tudná igazolni a menekülti státuszi jogosultságát! Azt eldobja! Aranyos.- azaz bűnös!
D.L.







Ausztráliában megoldották a problémát.

Egész Európa tanulhat belőle! Mikor az ausztrál kormány a radikális hívőkhöz fordult lehetséges terrorcselekmények megelőzése végett, felszólította azokat a muzulmán hívőket, akik a Sharia törvény szerint akarnak élni, hogy hagyják el a szigetországot.Howard miniszterelnök különösen felmérgesített több muzulmán ausztrálit, azzal a kijelentésével, hogy támogatja az ausztrál titkosszolgálat erőfeszítését a radikális belföldi mecsetek megfigyelését illetően.

IDÉZET:

"NEM AZ AUSZTRÁLOKNAK,
HANEM A BEVÁNDORLÓKNAK KELL BEILLESZKEDNIÜK!

Fogadjátok el ezt, vagy költözzetek el. Elegem van abból, hogy ez a nemzet azon töpreng: megsértett-e valakit vagy akár egy kultúrát. A Baliban történt merénylet után eddig még nem tapasztalt méretekben növekedett meg az ausztrálok többségének hazafias beállítottsága. Ez a kultúra férfiak és nők millióinak két évszázadig tartott küzdelmének, szabadságra törekvő próbálkozásainak és győzelmének az eredménye. Mi főleg angolul beszélünk. Nem spanyolul, libiaiul, arabul, kínaiul, japánul, oroszul vagy akármilyen más nyelven.
Azért mondom: ha te része akarsz lenni társadalmunknak, nincs más lehetőség: tanuld meg a mi nyelvünket.

Az Ausztrálok többsége hisz Istenben. Ez nem egy szélsőjobboldali kijelentés, hanem egy tény, mert keresztény férfiak és nők alapították ezt a nemzetet, keresztény alapokra, melyek dokumentálva vannak. Ezt nyugodtan mutathatjuk iskoláinkban, a termek falán. Ha Isten képe zavar titeket, gondolhattok arra, hogy a világ más részén kéne otthont keresni, mert Isten a mi kultúránknak a része.

Hiteteket tiszteljük minden kérdés nélkül. Az egyetlen dolog, amit mi kérünk tőletek, az a mi hitünk elismerése, és egy békés, harmonikus együttélés.

Ez az ország a mi hazánk, a mi területünk, és ez a mi életmódunk, melynek élvezetét nektek is felajánljuk. De ha ti mindig csak panaszkodtok, zászlónkat megtépitek, eskünket, keresztény hitünket megalázzátok, akkor azt tanácsolom, használjátok fel az egyik ausztrál jogot: AZ ORSZÁG ELHAGYÁSÁNAK JOGÁT.

Ha ti nem vagytok itt boldogok, költözzetek el! Nem köteleztünk mi benneteket, hogy ide jöjjetek. Fogadjátok el az országot, mely befogadott titeket."

Röviden: LOVE IT, OR LEAVE IT!

Magyarul is lehet: Szeresd vagy szaladj!

I.E.







Csizmadia László: Teknősbékatempó
Magyar Hírlap 2015.07.22. 23:45

Ahogy emelkedik a nyári hőmérséklet, úgy aktivizálódnak a bevándorlás hívei.

Az ENSZ illetékesei, hivatkozva az ebben a témában szerzett több évtizedes gyakorlatukra - amely soha nem tapasztalta meg az Európába irányuló jelenlegi népvándorlás mértékét -, elmarasztalják Magyarország kormányát. Drótkerítéssel nem lehet megoldani a problémát, mondják.

Tegyük fel - remélhetőleg csak elvileg -, hogy az ENSZ székházát foglalnák el a személyi ismeretlenség homályába burkolózó tömegek. Feltételezem, hogy bőrükön érezve a veszélyt, ugyanazok az illetékesek villámgyors és igen hatékony intézkedéseket hoznának.

Az Európai Unió elbürokratizálódott szervezetei és vezetői immár hónapok óta csóválják a fejüket. Első körben túlzottnak minősítették a magyar kormány aggodalmát és segítségkérését, majd a másodikban könnyedén, de ellentmondást nem tűrően kijelentették, hogy márpedig a schengeni határokat az uniós jogszabályok teljes betartásával a saját területén Magyarországnak kell megvédenie.

Köszönjük az instrukciót, ezt eddig is tudtuk és teljesítettük.

Azóta már nemcsak mi tapasztaltuk meg, hogy az uniós jogszabályok nem védenek a zöldhatáron beözönlő illegális migránsokkal szemben. Eljött az idő, amikor a népvándorlás rajtunk átzúdulva elérte a nyugati szomszédokat is.

,,Ejnye, ejnye" - hallottuk ekkor az érintett országok vezetőitől -, a magyarok nem tartják be a szabályokat, és máris a Dublin III. szerződéssel fenyegettek. Tudvalévő, hogy e megállapodás szerint az illegális migránsokat abba az országba kell kitoloncolni, ahol átlépték a schengeni határt, vagyis Magyarország kapja vissza azokat a tömegeket, amelyeket a zöldhatáron ,,átengedett".

Ma már ott tartunk, hogy az Európai Unió vezetői a tények előtt fejet hajtva elismerik Magyarország kiemelt érintettségét, és azt is, hogy a bevándorlás valós, egész Európát érintő veszedelem. De a többletterhet egyelőre némi segéllyel próbálják kompenzálni, ami tényleges költségeinknek csak a töredékét teszi ki. A csekk mellé üzenetet is küldtek, miszerint szerintük nincs szükség drótkerítésre, ezért nem is díjazzák.

A ránk háruló jogszabályi kötelezettségek valóban előírják, hogy a schengeni egyezmény szerint Magyarország őrizze a saját határát, amely egyben az unió határa is. Ez azt jelenti, hogy a határon csak az európai uniós előírások teljes betartása mellett lehetne átkelni, ha nem így történik, az Magyarország felelőssége. Azonban a zöldhatáron behatoló, embercsempészek által kioktatott, irat nélküli, többségükben gazdasági célú határsértőknek eszük ágában sincs a schengeni egyezmény szabályaihoz igazodni. Magyarország így két tűz közé került, egyik oldalról a jogi előírások, másikról a valóság kezelhetetlen tényei égetik. Lehetetlen betartani az unió előírásait, és egyidejűleg megállítani, mégpedig ,,úri módon" a legújabbkori népvándorlás kezdetét jelző embertömeget.

Csak a vak nem látja a tényleges helyzetet. Szövetségeseink egy része ennek ellenére - ellentétes pártérdekekből - mégis felemelte fenyegető hangját, szórja erkölcsi intelmeit, míg a józanul értékelő többieknek egyelőre fontosabb a görög válság kezelése - ahol a saját pénzükről van szó -, mint egy másik tagország uniós szintű dilemmája.

Az országunkat sújtó súlyos veszélyhelyzetben mit tesz a magyarországi ellenzék? Híven eddigi magatartásához, most is kivitelezhetetlen ötletekkel rohangál az Európai Unióba, egyszerre próbálja bizonygatni a magyar kormány tehetetlenségét és menekültellenességét.

Hitelességük demonstrálására megnyitják egymilliárd forintos jelzáloggal terhelt, kiürített székházukat a menekültekkel foglalkozó, egyébként önálló telephellyel rendelkező civil-szervezeteknek.

Emlékszünk, hogy még a villanyszámlát sem tudták fizetni, ezért az utolsó távozó MSZP-s lekapcsolta a lámpákat. Tény az is, hogy közel kétmilliárdos hiteltartozásuk visszafizethetetlennek tűnik. Ennek ellenére a hitelező bankok, ki tudja, milyen megfontolásból, továbbra sem lépnek, és nincs kifogásuk az újabb szocialista urizálás ellen. A valós okokba - ahogy eddig - most sem látunk bele. De ha már ilyen nagylelkű a bank és szabadon lestrapálható újra a székház, miért nem nyit benne menekültszállást az MSZP? Kiváló lehetőség lenne az önkéntes pártguruk számára, hogy ország-világ előtt példát mutassanak. Ápolják, étkeztessék, tanítsák a helyi szokásokra az egymástól és Európától eltérő identitású és kultúrájú emberek tömegeit. Talán még pénzt is lehetne rá keríteni, csak meg kell keresni a párt volt elnökhelyettesét, Simon Gábort.

Nem lankadnak, mindennap pompás javaslatokat fogalmaznak meg az adófizetők terhére. Kísérjék idegenvezetők az illegális migránsokat, útközben ingyenes büfék szolgálják ki őket, és kapjanak jól összeállított turistacsomagokat, bár tudjuk, egyáltalán nem biztos, hogy rászorulnak, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy a ,,jó tett helyében" félelemben tartják a helybelieket.

A hazai ellenzék természetesen a fizikai határzár ellenzőinek kórusában énekel vezérszólamot. Felmerül a kérdés, hogy a DK jelenlegi pártelnökének a magyar emberekkel kapcsolatban miért nem voltak hasonló érzelmei? Emlékszünk még a több száz tonnányi vaskordonra, amit Magyarország polgárainak távoltartása céljából építtetett. Most meg higgyük el az ellenzéki pártoknak, hogy féltik a zöldhatáron érkező kerítésbontókat, nehogy megvágják a kezüket?

Aki nyitott szemmel jár ma Magyarországon, és nem politikai érdekek zsoldjában áll, egybehangzóan vélekedik. Mindaddig, amíg az ENSZ vagy az Európai Unió nem hoz olyan közös intézkedést, amely a tagországok együttes összefogásával képes hathatósan megvédeni Európa és Magyarország határát, kerítésügyben nincs miről beszélni. Nemcsak jogunk, de kötelességünk is megvédeni a tágabb és szűkebb hazát. Sorolhatnánk az országokat (Spanyolország, Egyesült Államok és mások), amelyek ezeket a lépéseket már évekkel ezelőtt megtették, jóváhagyásra nem várva, a saját országuk és polgáraik védelméért.

Biztos vagyok benne, hogy a magyarok barátsággal és megkönnyebbüléssel fogadnák Európa magyarországi határain a megfelelően összehangolt nemzetközi segítséget. Így például az ENSZ békefenntartókat vagy az uniós támogatással finanszírozott összeurópai határőröket.

De amíg nem történik valami ebben az irányban, mielőbb fel kell építeni a drótkerítést! Talán még a magyar ellenzék és az unió illetékesei is belátják előbb-utóbb, hogy nem az a kérdés, legyen-e és hány méter magas kerítés, hanem az, lesz-e Európának békés jövője és biztonsága.

Fogadjuk be a politikai menekülteket, és erőnkhöz viszonyítva nyújtsunk humanitárius segítséget a megtévesztett turistáknak. De az unió vezetőitől és szervezeteitől elvárható, hogy legalább olyan aktívak legyenek ebben a kérdésben, mint a görög adóssághalmaz kimentése ügyében. Tegyenek erőfeszítéseket a gyors megoldásra, pontosan úgy, ahogy a görög kérdés rendezésében tapasztaltuk, még akkor is, ha a migránsügy jelen pillanatban még nem közvetlenül az ő zsebükre megy.

Lassú az eddigi teknősbékatempó. Ha így folytatjuk, Európa szép lassan a vesztébe lépeget. Határozottan, és a teljes európai közösség összefogásával biztosítani kell az unió anyagi és humán erőből álló segítségét a schengeni határok teljes hosszában. Ha majd a zöldhatár minden bokránál áll egy uniós rendfenntartó, azonnal lebonthatjuk az ideiglenes drótkerítést.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31143/Teknosbekatempo#sthash.ddSMR6RG.dpuf

Link







Hátunkra a szamarat!
júl 27, 2015

Ugye ismerjük a tanmesét az apáról meg a fiáról, akik hajtják a vásárra a szamarat, de végül kénytelenek oly módon próbálni megszabadulni a mindenen megbotránkozó közvéleménytől, hogy a hátukon cipelik. "Na, ki látott ilyet, na, ki hallott ilyet?" Ha az Orbán-kormány nem arra kapta volna a felhatalmazást a választóitól, hogy a maga és főleg az ország szuverenitásából minél többet megőrizzen, ami egyébként politikai karakterének, identitástudatának, filozófiájának is megfelel, akkor bizony migráns-ügyben valami hasonlóra kényszerülne. Megszokta ugyan már a kettős mércével járó pofonokat, már amennyire ezt meg lehet szokni, meg a ,,ha van sapka rajtra, azért, ha nincs, akkor azért kapja" effektust, de ilyen tragikomikusan sűrítve még talán sohasem kapta az áldást.
Ahogy ezt Csizmadia László cikkében is olvashatjuk (Teknősbékatempó, Magyar Hírlap, 2015.júlus 23.), az Unió döntéshozói, politikai vezetői, nagy tekintélyű közvélemény formálói először túlzottnak minősítették a migráns áradatnak legjobban kitett Magyarországról jövő panaszokat, segítségkérést, aztán meg ellentmondást nem tűrően kijelentették, hogy Magyarországnak kutya (pardon, uniós) kötelessége az uniós jogszabályok betartásával biztosítani a schengeni határokat, amelyek egyben az ő határai is. (Ennek és az ebből következő nehéz helyzetnek a fölismeréséig legalább eljutott a német belügyminiszter, és hajlandó volt elismerni, hogy hazánkra nem akármekkora teher hárul.) Azt azonban nem fűzte senki hozzá, hogy ,,úgy csináljátok, ahogy akarjátok, ahogy tudjátok, ahogy a legjobbnak látjátok, ha már újra ti lettetek Európa védőbástyája!" (Mi az, hogy újra, sohasem voltatok, Nándorfehérvár is biztos csak afféle magyar városi-falusi legenda, a harang nem is értetek szól). ,,Csinálhatjátok fallal ti is, ahogyan erre más uniós és nem uniós országokban is akad némi precedens." Szó sincs róla! Ez a fal nem jó semmire, meg különben is, ez egy antidemokratikus fal, (miközben vannak demokratikusak is), hiszen az antidemokratikus Orbán kormány építteti. ,,Fúj, vasfüggöny, kommunista találmány", kiabálják leghangosabban éppen a honi posztkommunisták meg a külhoni kevésbé posztok. Az a csekély különbség, hogy a vasfüggöny a nyugattal való kapcsolattól zárta el a szovjet gyarmatbirodalom országait, ez a mostani pedig Európát, nyugatot is védi az újkori népvándorlástól, mit sem számít. Védjük csak Európát (persze, ez sincs igazán elismerve), de nehogy már magunkat is megvédjük! Ha mégis ezt akarjuk tenni, szívtelen idegengyűlölők, rasszisták meg fasiszták vagyunk! (Kizárólag mi, a migrációnak legjobban kiszolgáltatott, leginkább önvédelemre kényszerülő magyarok.) A hazai balliberális kórus és nyugati támogatóik legalább is ezt harsogják, teli torokból. Időnként vannak persze ötletelések is (idegenvezető, ingyen büfé stb.), csak éppen a költségvonzat nincs figyelembe véve, tanács mellé kalácsot, még mit nem? Ha meg belerokkan az Orbán kormány gazdaságilag, közbiztonságilag, közegészségügyileg, annál jobb. Még hogy visszatoloncolni a gazdasági menekülteket (különben sincs olyan, hogy képzeljük?) a balkáni országokba (ahonnan ugyancsak szervezetten szállítják őket, és amelyek hirtelen most ,,előlépnek" nem biztonságos országokká), ki látott még ilyet? Ez a visszatoloncolás csak Ausztriának szabad. Nekünk viszont szabad készpénznek venni, hogy ,,Magyarország nem a végcél", úgyis tovább mennek, feltéve, persze, ha hagyják őket, no de hogy merünk ilyet gondolni, hogy nem hagyják? Már látom is lelki szemeimmel a jó német polgárokat, ahogyan szedik össze a szemetet a migránsok után (mint most a déli határunkon levő menekült táborok által szerencséltetett lakosság), hiszen ők eleve azért engedtek be annyi migráns munkaerőt, mert imádják végezni a piszkos munkát, csak úgy állnak hozzá, hogy másoknak is jusson belőle! Aztán meg csodálkoznak, ha a pária sorsú bevándorlók, ,,alsóbbrendű" rétegek nem törik magukat hanyatt-homlok, hogy az európai kultúrához asszimilálódjanak. (Megkapják a pénzüket, mit akarnak még?)
,,Persze, ha ez a derék Gyurcsány meg a haladó balliberálisok lennének kormányon, és nemcsak a pénzforrások felhasználást ellenőriznék! Ők bizonyára nem kekeckednének, hanem szokás szerint úgy táncolnának, ahogy mi fütyülünk!"... Akkor aztán valóban a hátán vinné a magyar nép a szamarat, ha beleszakad is. Ami persze, jó a szamárnak, aki nem is olyan szamár, meg befolyásos pártfogóinak is. A magyar nép, nemzet, lakosság, etnikum (nem kívánt törlendő) boldogulása meg kit érdekel? Végre megint lehet arra használni az itt élőket, amire valók (külországi, nagy érdekérvényesítő képességgel rendelkező jóakaróink szerint). Pufferzónának.
Aztán meg a délvidéki magyarság, amelyikkel hogy kibabrálunk, ha nem engedjük be (mind) a migránsokat, mert a menekülttáborokat akkor ott, Szabadka közelében fogják majd létrehozni... Ahogyan a jó tót (pardon, szlovák) atyafiaknak is gondjuk volt arra, hogy az Ausztriából visszatoloncoltakat magyarlakta helységek (például Bős) közelébe telepítsék. (Amint erről Molnár Istvántól a pozsonyi Új Szó munkatársától értesültek a Magyar Hírlap olvasói, ugyancsak a július 23-ai lapszámból.) Hiába, Magyarország Trianon óta etnikailag leginkább még mindig önmagával határos, de vajon meddig? Akiknek ezek a magyar kisebbségek eddig is útban voltak, azok bizonyára nem is bánnák, ha először ők, a magyarságukat még mindig őrzők keverednének össze a jövevényekkel, és termelnék ki elsőnek a szabadkőműves Kalergi által (Praktischer Idealismus) a múlt század elején megálmodott új, identitástudat nélküli, a globalista világkormánynak engedelmes embertípust...
Szóval, nem lehet itt jót lépni, legalább is az Orbán kormány nem tud (csak ő tud, ha mégis lehet), és úgy tűnik, némelyek ügyelnek is reá, hogy lehetőleg ne tudjon. Azt hiszem, mégiscsak időszerű lesz majd a helyzet súlyosságára való tekintettel egy újabb, nagy létszámú békemenet. Még akkor is, ha már tudjuk előre, miket fognak rá mondani. Egyrészt azt, hogy csak feleannyian vagy tized annyian voltunk, mint ahányan voltunk. Másrészt meg azt, hogy hogy merik magukat békemenetnek nevezni azok, akik nem hajlandók lemondani a még oly jogos (de a megmondó emberek szerint nyilvánvalóan jogtalan) önvédelemről?

K.I.B.







2015. július 28.
Rekordon a migránsok száma

Kormányszóvivő: ha nem cselekszünk, 250-300 ezer migráns is jöhet az év végéig

Akár 250-300 ezer migráns is érkezhetne Magyarországra az év végéig, ezért van szükség a déli biztonsági határzárra - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán kedden.

Kovács Zoltán emlékeztetett: a hét végéig több mint 95 ezren lépték át illegálisan a magyar határt. Szavai szerint ezt az "áradatot" kezelni kell, ebben lehet hatékony segítség a szerb-magyar határon létesülő ideiglenes műszaki határzár.

A kormányszóvivőt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy az MSZP szerint a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció megbukott, mert a választópolgároknak csak mintegy 12-13 százaléka küldte vissza a kérdőívet.

Kovács Zoltán azt mondta: ez még mindig "5-6 százalékkal több", mint a szocialista párt jelenlegi támogatottsága a közvélemény-kutatások alapján. Hozzátette: a konzultáció kérdőívét visszaküldő több mint egymillió ember "erősen reprezentatív minta" arról, hogy mit gondolnak a magyarok az illegális bevándorlásról.

Úgy fogalmazott: sok állítás, amellyel a válaszadók "elsöprő többségben" egyetértenek, beigazolódott, ráadásul több szempontból romlott is a helyzet, ezért a kormánynak további intézkedéseket kell tennie.







A népvándoroltatás és a haldokló liberalizmus. Ha minden liberált baloldali és aberrált liberális befogadna házába, lakásába, nyaralójába, birtokára néhány menekültet, máris könnyítene a haza sorsán. A kitervelt, előkészített, időzített, pénzelt és végrehajtott népvándoroltatásnak annyi haszna legalább van, hogy az aljas, kétszínű, idegenpárti, hazaáruló, a világra és az emberiségre kártékony liberalizmus elillanóban van. A népvándoroltatás okozói kihívás, próbatétel elé állítják Európát.

- See more at: http://www.echotv.hu/video/106804/20150807_Vilagpanorama#sthash.SqSAOdva.dpuf

Link










  
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
Dr. Eva Maria Barki levele
  2015-07-14 22:00:22, kedd
 
 




Dr. EVA MARIA BARKI LEVELE
jún 26, 2015


Martin Schulz Elnök Úr részére az Európai Parlament Elnöke
Rue Wiertz 60
B-1047 Brüssel
előzetesen email útján: martin.schulz@europarl.europa.eu

Az Európai Parlament képviselői részére
email útján

Bécs, 2015. 06. 15.

Tárgy Veszélyben az alapvetö jogok és alapértékek az Európai Unióban Véleménymonopólium és államokkal szembeni egyenlőtlen bánásmód

Mélyen tisztelt Elnök Úr!
Mélyen tisztelt európai parlamenti Képviselők!

Az Európai Unió egyre inkább félelmet kelt. Eltávolodik azon értékektől, amelyekre az Európai Unióról szóló Szerzödés a 2. cikkében hivatkozik, különösen a demokrácia alapértékeitől és az emberi jogok biztosításához szükséges értékektől. Megsérti az államok szuverén egyenlőségének elvét is, melyet nem csupán az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 2. cikke 1. pont rögzít, hanem az EUSz 4. Cikke is.

Ez a tendencia világosan megmutatkozik Magyarország példáján és az Európai Parlament Magyarország helyzetéről szóló jelentéseiben.

1. Már a Tavares-jelentésen alapuló 2013. 07. 03-i jelentés is beavatkozást jelent Magyarország szuverenitásába, nem tartalmazta tényeken alapuló az alapjogok sérelmeit és nyilvánvalóan politikailag volt motivált.

2. A 2015. 03. 03-i jelentés ,,a magyarországi helyzetről" a halálbüntetés és bevándorlás szenzibilis témája alkalmat ad arra, hogy ezekkel a problémákkal kapcsolatos témákban korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.

3. Bár az Európai Unió a Lisszaboni Szerződésben lehetővé teszi a halálbüntetést háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején, valamint az élettől való megfosztást bírósági ítélet
nélkül zavargás vagy felkelés elfojtása céljából, a jelentés már a halálbüntetésről szóló vita kezdeményezését is kritizálja...

4. Hasonló módon megtiltják a bevándorlás és terrorizmus körüli vitát. Bírálják a magyar kormányt , mert egy megkérdezést kezdeményezett ,,a nyílványossághoz" és ennek azonnali befejezését követelték.

5. Hozzá jön még, hogy a jelentés azt a feltételezést tartalmazza, hogy a megkérdezés menekültekre vonatkozik. Nemcsak a címéből, hanem a tartalomból is világosan kitűnik, hogya konzultáció kizárólag a bevándorlásra és a terrorizmusra vonatkozik, és nem pedig a menekültekre, a Genfi Menekültügyi Egyezmény alapján vagy a háborús területekről érkező nemzetközi védelmet kérőkre.

6. Ebben az összefüggésben utalni kell a 2005. 05. 27-én kelt Prümi Szerzödésre a határon átnyuló együttmüködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyuló bünözés és az illegális migráció leküzdése érdekében, amelyhez az Európai Unió 13 tagállama - köztük Magyarország is - csatlakozott. Már önmagában az a tény, hogy a kérdőív kizárólag az ebben a szerződésben szereplő témakörre vonatkozik, megmutatja a jelentés tényszerűtlenségét és a Magyarországgal szemben tendenciózusan alkalmazott egyenlőtlen bánásmódot. Észrevételezendő, hogy a kérdőív egyáltalán nem tartalmaz olyan jogellenes intézkedéseket, mint amilyeneket - hajók elsüllyesztése - tízpontos cselekvési tervében az Európai Bizottság javasolt.

7. Az egyenlőtlen bánásmód abban mutatkozik meg, hogy más tagállamok elutasító viszonyulása és a menekültek és nemzetközi védelmet kérők befogadásának megtagadása nem vált ki olyan negatív reakciókat, mint az állampolgárokkal kezdeményezett konzultáció Magyarországon a terrorizmussal és az illegális bevándorlással szembeni védekezés céljából. Éspedig : Franciaország által határlezárás Ausztria a menedékkérelmek feldolgozásának leállítása , Észak-Olaszország önkormányzatai megtagadják a további menekültek befogadását, Nagy-Britannia megtagadja a kereső- és mentőakciókat a Földközi-tengeren, Málta megtagadja a menekültek befogadását, Csehország és Lengyelország nem fogad menekülteket Szíriából, Lengyelország csak 100 szír befogadására hajlandó, Ukrajna teljes egészében felmondta a Genfi Menekültügyi Egyezményt.
8. Magyarország ezzel szemben a legnagyobb számú menekültet fogadja be a közép- és kelet-európai térségben, sőt, a lakosságszámhoz mérten Magyarország európai viszonylatban - Svédország után - a második helyen áll. Magyarország tehát bírálat helyett az Európai Uniótól támogatást érdemelne.

9. Leleplezödik azonban az Ukrajnához való viszonyulás. Jóllehet Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, ennek ellenére az Európai Parlament foglalkozott Ukrajnával, különösen a 2015. 01. 14-i jelentésében. Tehát felfoghatatlan, hogy a hadiállapot megkísérelt és csak a második szavazásnál meghiúsult bevezetése ugyanúgy figyelmen kívül marad, mint a parlament által immáron kinyilvánított ,,visszalépés a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 9, 12, 14, 17 cikkeiben és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5., 6., 8.és 13. cikkeiben foglalt kötelezettségektől éppen úgy, mint a Genfi Menekültügyi Egyezmény felmondása is. Már a 2015. 01. 14-i jelentés nem ítélte el az ukrán kormányt a súlyos alapjogsértések miatt: nehéztüzérség bevetése és bombatámadások a saját lakosság ellen, a nyugdíjfizetések és szociális juttatások beszüntetése, humanitárius katasztrófa ellenére a segítségnyújtás megtagadása, a sajtószabadság megsértése, a nemzeti kisebbségek és az autochton népek jogainak figyelmen kívül hagyása.
10. Különösen aggasztó azonban, hogy a European Council on Tolerance and Reconsiliation (ECTR) által készített Model National Statute for the Promotion of Tolerance tervezetet nem régen újból elővették. A tolerancia leple alatt a tervezet a véleménynyilvánítás szabadságát olyan mértékben korlátozza, mely messze túllépi az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikk (2) bekezdése szerinti határokat, ideológiákat, valamint véleményeket kriminalizál, azokat súlyos bűncselekményként (!) üldözni rendeli. A létrehozandó felügyeleti hatóság, a tolerancia biztosítása érdekében tervezett iskolai oktatási előirások, de különösen a speciális ifjúsági átnevelőprogramok mintájául nyilvánvalóan az a totalitárius kommunista rendszer szolgál, melytől Európa csak 25 évvel ezelőtt szabadult meg.

11. Az Európai Unió szerveinek is vannak kötelezettségeik, különösen a saját alapvető jogok betartása érdekében. Egy olyan közösség, mely úgy véli, hogy bizonyos vélemények elfojtásával kell védenie magát, a totalitarizmus útján halad. A tolerancia hiánya azokkal szemben, akik meg nem engedett véleményt képviselnek, minden diktatúra lényege. A pluralizmusnak és a demokráciának lételeme a véleménynyilvánítás szabadsága. Elfogadhatatlan és aggasztó a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása politikai fegyverként.

Azzal az elvárással, hogy az Európai Parlament is tartsa tiszteletben az alapvető jogokat, és ne hozzon olyan jelentéseket melyek az alapértékeket megingatják, továbbá azzal az elvárással, hogy tiszteltben tartsa az EUSz 4. cikkében fogalmazott alapelveket, éspedig az államok szuverenitásának és azok nemzeti identitásának figyelembevételét, ahogy ez a szuverenitás az alapvető politikai és alkotmányos struktúráiban kifejezésre jut, a tagállamok szerződések előtti egyenlőségét, valamint a lojális együttműködést és támogatást az Unió részéről.
maradok megkülönböztetett tisztelettel

Dr. Eva Maria Barki







  
 
0 komment , kategória:  Média  
Századunk bűnösei
  2015-07-14 22:00:05, kedd
 
 




Henri Pozzi: SZÁZADUNK BŰNÖSEI


Tartalom:

Előszó

A rászedett Franciaország

A pánszláv puskacsövek előtt

A nagy színjáték kulisszái mögött

A szerb sürgönyök

A legenda és a legendák

Osztrák aggodalmak

A diplomáciai feszültség

Miért?...

A mellőzött Bulgária

A megvásárolt sajtó

Az orosz-szerb aknamunka

Szerbia háborús készülődései

Az óvatos Románia

A béke

A trianoni karnevál

A korfui boszorkánykonyha

Prága horgászik

A pókok munkában

Milliók egy miatt...

Hamis tanúk segítségével elítélt Magyarország

Meghamisított történelem

Szabadulásra vágyó kisebbségek


Link












  
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2015.06 2015. Július 2015.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 212
  • e Hét: 14537
  • e Hónap: 37025
  • e Év: 214900
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.