|
2015-07-24 20:00:20, péntek
|
| |
| |
VIRÁGos versek
ARANY JÁNOS: A LEGSZEBB VIRÁG
Szép virág a rózsa, hát még a bimbója!
Mert az ég harmatja mindennap mosdatja;
Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.
Nem terem a kertbe', a fekete földbül,
Sem a virágágyból soha ki nem zöldül: 
Csak terem az épen az ember szivében
Az ember szivének legislegmélyében.
A gyökere pedig vértől nedvesedik,
Ha lankadni kezd is vérrel öntözgetik:
Öntözzük, locsoljuk ezt a szép virágot!
Ez gyümölcsöz nekünk édes szabadságot
Arany János - A legszebb virág
Link
Les Buscaglia: EGY CSOKOR VIRÁG
Barátságunk jeléül csokrot hoztam neked.
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor. 
Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal,
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal...
Csokrodban első virágszál a szeretet,
Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője. 
Ha elveken nyugszik, nem mulandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.
Türelem a második virágszál,
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben. 
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett,
Így gazdagabb lesz benned a szeretet.
Csokrod harmadik virága a hűség,
Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez,
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,
S szívetek legyen mindig összekötve.
A negyedik virágszál a kedvesség,
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi,
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is,
Otthonodban nem lesz ború és tövis.
Az ötödik virágszál a szorgalom.
Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom
A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón.
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.
Virágcsokromat átnyújtom neked,
S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben
Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre,
S virágcsokrába beköt majd örökre..
József Attila: KERTÉSZ LESZEK
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom. 
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton-
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
Kertész leszek - Koncz Zsuzsa
Link
Mátyás Ferenc: VADVIRÁGCSOKOR
A vadvirág megterem
úton, mezőn, réteken,
hegyek közt már, aki járt
érezhette illatát, 
annyi szín, szag, forma vonz,
ha házadból kiosonsz -
járd be a szabad vadont,
hogy mivel vár, megtudod.
Hóvirág
Hagymaházából kibújva néz miránk,
fehér csokrát mutatva a hóvirág, 
levelére, mintha hat lepke szállna,
korán fürdik fürtje a napsugárba,
hajolj hozzá, bemutatkozik máris
szép latin nevén: Galanthus nivalis.
Gólyahír
Jön a gólya, végre tavasz van,
béka retteg a mocsarakban,
tócsás gyepen még a hó virít, 
s látod már a sárga gólyahírt,
beborítja a rétet, mezőt,
Galtha palustris - jegyezd meg őt!
Kankalin
Kurta tőn látod meg a kankalint,
mosolyából már meleg tavasz int,
hosszú száron virágzik pompázva, 
tudós nevét gágogja a liba,
szagos Potentilla anserina.
Kökörcsin
Karcsú termetével a kökörcsint
gusztálhatod, jelzi az örök csínt,
tündököl csipkés lila ruhában 
a tavaszi rét nagy udvarában,
s ne csak népi nevén nevezd már, hisz
ismered: Pulsatilla vulgaris.
Zsálya
Mint az ég, azúrkék szép virága,
neve parasztosan hangzik: zsálya,
napimádó pogány, sok mézet ád, 
ha megtetszik, kösd csokorba , ne szánd,
nyári virág, vázádban legyen dísz,
úri neve: Salvia prantensis.
Bojtorján
Bíborvörös ruhában s száz úton jár,
szellős szárnyán, ha kinyíl a bojtorján,
árkon-bokron át szalad a veszélybe, 
állat szőrén, füvek hátán lesz vége -
bogáncs lehetett ő tán valamikor,
latin nevén úgy hívják: Lappa minor.
Pipacs
Mintha gyűrött párnádról ébrednél,
olyan a pártája a pipacsnak,
árokparton, búzában nevetgél,
s vérpirosan hull le, ha aratnak -
illata bódít, elaltat, 
kelyhe, magja méreggel van tele:
Papaver rhoeas a latin neve.
Kikerics
Őszidőben nyílik a kikerics,
ha csokorba szeded, szappant keríts,
rózsaszín virága, szára mérgez, 
otthonodban egy-két szál elég lesz -
szirma esőben, este nem virul,
Colchicum autumnale latinul.
Levendula
Kék színű virága kellemet ád,
könyvekbe is zárják jó illatát,
anyánk, ha szagolja,
szíve dobban, 
csöpp bokrát megleled a vadonban -
úgy él, mint az ibolya, szerényen:
Lavandula vera latin néven.
PETŐFI SÁNDOR: A VIRÁGNAK MEGTILTANI NEM LEHET
A virágnak megtiltani nem lehet,
Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;
Kikelet a lyány, virág a szerelem,
Kikeletre virítani kénytelen.
Kedves babám, megláttalak, szeretlek!
Szeretője lettem én szép lelkednek -
Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden
Szemeidnek bűvösbájos tükrében.
Titkos kérdés keletkezik szivemben:
Mást szeretsz-e, gyöngyvirágom, vagy engem?
Egymást űzi bennem e két gondolat,
Mint ősszel a felhő a napsugarat.
Jaj ha tudnám, hogy másnak vár csókjára
Tündér orcád tejben úszó rózsája:
Bujdosója lennék a nagy világnak,
Vagy od'adnám magamat a halálnak.
Ragyogj reám, boldogságom csillaga!
Hogy ne legyen életem bús éjszaka;
Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,
Hogy az isten áldja meg a lelkedet.
A virágnak megtiltani nem lehet /Tarnai Kis László/
Link
Reviczky Gyula: VIRÁGOK
Mindig szerettem a virágokat.
Oly szépek, oly szelídek, bájosak.
Kacér nincs köztük, sem divat-beteg;
Közönyt, álkedved egy se szenveleg,
Láttatni titkosan nem vágyakoznak;
Elrejtve, bokrok közt is illatoznak. 
Éltük rövid, de nyár van azalatt,
Míg ők a nap felé mosolyognak.
S ha jő az ősz, a rózsa-hullató:
Sóhaj, sírás tőlük nem hallható.
Haláluk oly nyugodt, olyan szelíd,
Tán elhervadni is gyönyör nekik...
A RÓZSÁK ÜZENETE
Fehér Rózsa
Szépséges rózsafák!
- Hisz ismertek engem -
Miért tépitek fel,
Mit már rég feledtem?
Nem vörös, nem sárga.
Fehér lett a rózsa,
Patyolat belsőmnek
Szilaj hordozója!
Hajnal van opálos,
Párásak a kertek.
A nap még kávézik,
Én meg itt merengek.
Harmatos friss fűben,
Megázott a lábam.
Gondolkodón, vagyok
Reggeli homályban. 
Pislákoló lámpák
Nyugovóra térnek.
Csak tollamból folyik,
Tinta és az ,,ének".
Halkan zümmög bennem,
Nem hallgat a szóra.
Tüske nem érdekli,
Szúr a fehér rózsa!
Harmatos szirmaik
Olyan büszkén állnak,
A lényem sóvárog
Eszi a búbánat.
Rózsámnak rózsája,
Patyolat az álom,
Kereslek, kutatlak,
Szerte a világon.
/forrás:canadahun.com/
Fehér rózsák
Link
Tukudides: SÁRGA RÓZSA
Minden vagyonom
Egy csokor rózsa.
Sárga, szirma mintha
színaranyból volna.
A feje bársonyos,
hosszú vékony szára,
mint a sóhajtásom
mi elhagyta számat.
A mentsváram megint,
mi lehetett volna?
Szépséges egy csokor:
üde sárga rózsa.
Már tudom, hogy mi
a virágok titka:
A szívek melegét
sugározzák vissza.
Beszélgetünk halkan
Én, meg sárga rózsa.
Ő hallgat én, mondom,
mi a szívem nyomja.
Szirma közt ott lapul
egy keserű sóhaj.
Nem tudom meggyőzni
a kedvest, jó szóval.
Csak egyszer nézne rám
úgy, mint reád tekint, 
nem bánnám én azt, hogy
fordul a föld megint
Telnek, egyre telnek,
rohannak a percek,
várok, egyre várok
magamba merengek.
Bámulom sóvárgón
a csokor virágot:
Ő látni fogja azt,
amit én nem látok.
Zsolnai, Herendi,
de irigy is volna,
Ha látná, milyen szép
kezedben a rózsa.
Ahogy azt a sárga
rózsát fogod, s nézed,
szemed pillantása:
maga az igézet.
Szobádba bekerül,
- Én sohasem fogok -
Övé lesz egész nap
gyönyörű mosolyod.
Ha este a kedves,
elmegy nyugovóra,
őrizzed az álmát,
csokor sárga rózsa!
Tukudides-SÁRGA RÓZSA
Link
Sík Sándor - DÁLIÁK
A hegyekről most kúszik le a reggel
Megfürdet mindent mámoros színekkel.
A ház körül öklömnyi dáliák,
Rózsás vidámak, mélabús lilák. 
Az ampelopszisz fürtjei körül
A méhe-nép az életnek örül.
S üldögélvén a vadszölős verandán
Némán tűnődöm életem kalandján.
Örülni én is jól tudok nagyon,
Hetvenkét éve, hogy el sem hagyom...
Szabó Lőrinc: NEFELEJCS
A virágokból először a kék
nefelejcs tetszett: azt a szép nevét
külön is megszerettem, hogy olyan
beszélgetős és hogy értelme van:
szinte rászól az emberre vele,
úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,
ha kéri?), hogy: ne felejts! Többnyire
jól hallottam, egész világosan,
égszin hangját, néha meg én magam 
sugtam, vagy nem is sugtam, csak olyan
nagyon vártam már, hogy tán a szívem
szólt helyette vagy éppen a fülem:
ilyenkor nem tudtam, képzelem-e
vagy tényleg csalok, neki, a neve
mondásával?... De még ha csalok is,
nyugtattam meg magamat, az a kis
segítség semmi, hisz úgy szeretem;
s dehogy felejtem, nem én, sohasem!
Nefelejcs...
Link
Wass Albert: ALKONYATI RÓZSÁK
Mikor az élet mámoros királya
kékes palástot öltve elhaladt,
rejtelmes, égő kelyheit kitárja
a rózsaszínű őszi alkonyat
Ó délibábos alkonyati rózsák...
Ó őszbe szálló, szép álom-hajó...
szökött napunkat újra visszahozzák,
csak hinni kell, csak hinni, hogy való... 
Mikor a fátylas őszi hervadásra
reálehel az alkonyat varázsa,
a múlt nyaránál fényesebb a fény...
Az elmúlást ki soha nem csodálta,
akinek nincs egy délibábos álma:
Szegény a lelke, jaj, nagyon szegény...
WASS ALBERT - ALKONYATI RÓZSÁK
Link
Az a virág, amely a szívből nyílik,
nem hervad el soha,
ahogy a szeretet sem pusztul el,
ha a lélek az otthona.
Hiszen a szeretet nem más,
mint lélekből sarjadt virág,
láthatatlan, és mégis érzed,
rejtélyes illatát.
Láthatatlan!
Csak akkor látni,
ha a szemed mosolyog,
s felragyognak szirmai közt
a csillagharmatok
Zsigmondi Zsolt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyönyörű virágok&idézetek |
|
|
|
|
|
Offline
