Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Kohut Katalin: Emberi
  2015-07-27 20:40:50, hétfő
 
  Kohut Katalin: Emberi

- Béééla! Légy szíves tedd oda a vacsorát, mert még a fogalmazási dolgozatokat kell kijavítanom!
- Drága Vilma, akkor ma ismét éhen fekszel le, mert csak felhúzod magadat a helyesíráson, pedig...
- Pedig? Azt akarod mondani, hogy egyfolytában mérgelődöm a helyesírási szabályok változtatása miatt? Igen, még mindig nem tudom megszokni, hogy az és kötőszó elé vesszőt kell kitenni, mintha felsorolás lenne. Annak idején feleslegesen tanultuk meg a tökéletesen megreformált nyelv helyesírását és elemzéseit.
- Most arra gondoltam, hogy a fogalmazások hemzsegnek a helyesírási hibáktól és ezek a gyerekek már gimnazisták, így mennek tovább egyetemre, majd így szerzik meg a diplomájukat és folytathatnám...
- Igazad van, drága Béla! Ha már az értelmiségnek mondott réteg sem tud szépen írni és beszélni, ott már nagy baj van, mi is várható a gyerekeiktől?
- Nekem mesélte az egyik ismerősöm, hogy mikor iskolába járt, bejött a mini szoknyás alkoholizálásáról híres tanárnő az osztályba, felült az íróasztalra és kellette magát a diákoknak.
- Az, amelyik nem messze lakott tőlünk és minden este részegen vitték haza az ismerősök? Szeretője volt az összes férfi tanár az iskolában. Hol vannak a régi idők, amikor azért sajnálták a tanítónőket, hogy vénlányok maradtak, mert okosságuk miatt a férfiak elkerülték őket.
- Látod Béla, ebben igazad van, mert a férfiak szeretik a buta nőket. Nincsen velük baj, sem házasságban, sem futó viszonyban. Nem inkább azzal van a probléma, hogy a férfiak azt szeretik, amikor tekintélyüket valamilyen módon érvényre juttathatják, ha mással nem, nagy hangerővel és káromkodással, hogy féljenek és tartsanak tőlük, vagy felnézzenek rájuk?
- Igen és ezek a buta férfiak, drága Vilma, de mivel általában hangadók, kevesen mondják a szemükbe, meg veszélyes is. Minél értelmesebb valaki, annál szerényebb. Ugyanolyanok, mint a bölcsek, akik azt hiszik magukról, hogy semmit sem tudnak a világ dolgairól. Minél tágabb ismereteket szerez valaki, annál jelentéktelenebbnek érzi magát a világegyetemhez képest.
- Mégis úgy érzem, hogy azzal, hogy behozzák sorozatokban ide az egész világot, mintha a föld összezsugorodott volna. Ez az összement világ, mintha utolsó táncát járná, a szeretetet és igazságot mélyen eltemetve.
- Így van, útja végére ért a sok apokaliptikus csapás, olyan érzésem van, hogy soha többé nem születnek meg. Egyeseknek földet ér a vándorlása, de mivel végtelen a megalázás, a tobzódás nyugodtan házasodnak, szaporodnak, utazgatnak, dőzsölnek. És persze meghozzák a törvényeiket minden tökéletes és jó ellen. Gondot jelentett, hogy a magyar nyelvet tökéletesként bemutatták az egész világnak. Annyira sikerült elérniük gonoszságuk végét, hogy már szinte alig akad valaki, aki szépen és helyesen ír és beszél.
- Emlékszem, amikor németül kezdtem tanulni, Béla, már az első pár lecke után meg akartam reformálni a nyelvet a magyar mintájára. Nem értettem a logikátlanságát, meg hogy állandóan hangsúlyozzák az én-t. Még mondattanilag is lehetetlen elemezni.
- Régi szép idők, amikor a gyerekek délutánonként magyar nyelvi szakkörökre jártak! Még akkor az úttörőházakban oktatták az angol nyelvet időmértékesen. Azóta az is megváltozott, ha sikerül is valakinek megtanulnia, alig értik, hogy a nyelvükön beszélők mit mondanak. Mintha az egész világon végig söpört volna a szándékos deformáció!
- Igen, ez így is van! Én soha ki nem ejtettem a számon a csinál, izé, pucol szavakat, mai napig összerezzenek, amikor ezeket meghallom, pedig már régen túllépte a tűrés határ a börtön zsargont is. Fejtetőre állítottak mindent. Régen a kiváló tanulók mentek gimnáziumokba, szakközépiskolákba, a kevésbé jó helyesírók szakmunkásnak és a viselkedési, magatartási problémásak, összeférhetetlenek kisegítő iskolákba. Hol vagyunk már az igazi tanítási módszerektől, attól, ami igazi emberi nagyságokat fejlesztett.
- Persze ehhez szükséges volt a saját példamutatásuk is úgy magánéletben, mint emberi tartásban, erkölcsi tekintetben. Régen a tanároknak az élete szent volt, soha senki nem tudott volna még pletyka szinten sem rosszat terjeszteni róluk. Emlékszem ma is pár nagybetűs emberre, akinek az óráit csodálattal hallgattuk végig.
- Azt hiszem, hogy ez a probléma minden emberfelettinek gondolt hivatásra vonatkozik. Még a humanista értelmiség szerette és tisztelte az emberi életet. Most meg, nekimentek a becsületnek, tisztességnek, fertelmet, nyomdafestéket nem tűrő dolgokat hajtottak végre. Nemesednek emberi áldozatokkal.
- Igen, közben titokban felszámolták az emberséget, hogy ők képviselhessék emberi formában a világot.
- Ne beszéljünk róla, mert nehéz volt nekem felfogni, hogy mennyi ember formában megszületett deformációja van a földnek.
- Ők tanítanak és hoznak törvényeket... Ez már túlhaladta a politikai állandó játékokat, természetesnek tették a a természetellenességet.
- Drága Vilma! Nem is tudom, hogyan lehet jegyeket adni ebben a helyzetben!
- Nem könnyű, Bélám! Régen még egy fogalmazásra is volt három jegy: külalak, fogalmazás, helyesírás. Már a külalak sem számít szinte, pedig az írás magán hordozza a személyiséget.
- Igen, apáink külön tanulták a szépírást, a cirádás nagybetűket is. Jó lenne, ha az írásuk az idők végéig fenn maradna. Tudod mit, drága Vilma? Odatesszük gyorsan együtt a vacsorát és én átnézem a dolgozatokat nyelvtanilag, hogy ne bosszantsd fel magadat! Aláhúzom a hibákat és neked nem kell csak a tartalomra koncentrálnod.
- Köszönöm, drága Béla, tudtam én mindig, hogy egy zsenihez mentem férjhez! Vacsora után hozzálátunk. Remélem, nem leszel dühös a helyesírás miatt!
- Engem ne félts, drága Vilma! Mióta lektor vagyok, ilyenekkel találkozom a több kötetes primitív szerzőknél. Régen ők fizikai munkát végeztek volna, nem értelmiségit. Örülök, hogy egyre többen felismerik és szóvá is teszik, mi is történt, történik itt valójában.
- Késő Béla, sok víz lefolyt a Dunán, mint ahogyan azóta több generáció megszületett.
- Egyszer talán lesz értékes és szép, emberi élet ismét...

2015. július 27.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Ha eljön Joe Black (1998) - Filmajánló
  2015-07-27 14:41:24, hétfő
 
 

Színes, magyarul beszélő amerikai romantikus dráma, 173 perc

Rendező: Martin Brest
Író: Alberto Casella
Forgatókönyvíró: Bo Goldman, Kevin Wade, Ron Osborn,
Jeff Reno
Zeneszerző: Thomas Newman
Operatőr: Emmanuel Lubezki
Vágó: Joe Husthing, Michael Tronick
Adaptáció: Walter Ferris
Színészek:
Brad Pitt (Joe Black)
Sir Anthony Hopkins (William Parrish)
Claire Forlani (Susan Parrish)
Jake Weber (Drew)
Marcia Gay Harden (Allison)
Jeffrey Tambor (Quince)

William sikeres üzletember. Egyik éjszaka azt hiszi, hallucinál, mert egy hang szólítja meg. Allison, a nagyobbik lánya születésnapi partit szervez 65. születésnapjára. Susan, a kisebbik medikus a belgyógyászaton, udvarlója a talpraesett Drew, apja munkatársa. William szeretné, ha a lánya boldog lenne, s érezze az igazi szerelmet. ,,Azt akarom, hogy ragadjon el a hév... lejts dervistáncot...légy eszelősen boldog... A szerelem szenvedély, megszállottság, ha szerelem nélkül mégy végig az úton, akkor nem is éltél" - mondja a Susannak. Később ugyanezeket a szavakat visszahallja az ismételten jelentkező hangtól.
Susan megismerkedik egy shármos fiatalemberrel a kávéházban, aki apja szavaival búcsúzik el tőle:
,,Nem tudni, mikor üt be a villám."
Aznap este családi vacsora közben ismét jelentkezik a hang, melyről már kiderült, hogy a halált jelenti, eljött Williamért. Közli vele, hogy ott áll az ajtó előtt. Bevezetteti a könyvtárszobába, megbeszélik, hogy ha elég izgalmat tud nyújtani a férfi, akkor hosszabb ideig itt marad nála vendégként. A családnak Joe Black néven mutatja be. Megérkezik Susan és örömmel fedezi fel, hogy a kávézóból a fiatalember, aki miatt szívén ütötte a villám. Szenvedélyes szerelem köti össze nemsokára a két fiatalt, igaz, hogy Joe Black a testet csak kölcsönözte a kávéházi fiatalembertől. A másvilág követe tanul étkezni, ismerkedik az élettel, maga is hatalmas változáson megy keresztül. Azért tart igényt Williamra, mert egész életében jót cselekedett és rengeteg szép emléke van, amit magával vihet. A kórházban egy beteg asszony felkiált, mikor észreveszi Joet, Oviának, gonosznak nevezve őt. A gonosz a film szerint a jobb emberek halálát segíti elő, rájuk tart igényt. Joe mindenhová Williammal tart, még a munkahelyére is, együtt akadályozzák meg az általa felépített birodalom szétszakítását. Susan tehát megismeri a szenvedélyes szerelmet, boldogságát csak apja tiltása gátolja, valamint Joe kijelentése, hogy el kell majd mennie.

A többórás filmet itt tekinthetik meg:
http://filmbirodalom.com/watch-embed-91492-1685

2015. július 27.
 
 
0 komment , kategória:  Filmajánló  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2015.06 2015. Július 2015.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 49 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1302
  • e Hét: 3624
  • e Hónap: 9865
  • e Év: 62131
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.