|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 23:14:35, csütörtök
|
| |
| |
Továbbra is rejtély, miért ölünk közpénzt autóversenybe
ma 20:02
“Persze ha azt mondanák, hogy itt van rá harmincmilliárd forint, akkor fel lehetne újítani. Ilyen azonban soha nem lesz"
- nyilatkozta három éve Gyulay Zsolt, a Hungaroring Zrt. vezérigazgatója a mogyoródi Forma-1-es pályáról.
Kishitű volt. A kormány ugyanis múlt hétvégén bejelentette, hogy 25 milliárd forintért felújítja a Hungaroringet.
A kabinet annyira komolyan vette magát, hogy az MTI tudósítása szerint három nap alatt három kormánytag is megfordult a pályán, hogy találkozzon Bernie Ecclestone-nal, a Forma-1 nem kifejezetten jó hírű urával.
pénteken Seszták Miklós fejlesztési miniszter rövid megbeszélést folytatott a mogyoródi pályán az F1 kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone-nal, akinek átadta a Hungaroring fejlesztési terveit tartalmazó dokumentumot.
szombaton Szijjártó Péter külminiszter megbeszélést folytatott az F1 kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone-nal, ahol jelezte a brit üzletembernek: Magyarország készen áll arra, hogy a mogyoródi létesítményt a legmodernebb versenypályák egyikévé tegye.
vasárnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egyeztetett a Forma-1 kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone-nal
Arról a magyar közvélemény is csak innen értesült, hogy a kormány három év alatt 25 milliárd forintot költene pályára. Így például a magyar szívnek annyira kedves stadionépítési lendületben stadionszerűen alakítanák át a lelátókat.
Varga Mihály; Rogán Antal
Rogán Antal, Rogán Cecília, Varga Mihály a Hungaroringen Fotó: MTI
Einhell barkács termékek raktárról
Cserébe azt kérjük, hogy Ecclestone hosszabbítsa meg a magyar futam 2021-ig érvényes szerződését 2026-ig. Mintha az annyira kedvező lenne számunkra, de erről kicsit később.
Talán az adófizetőket érdekelné, hogy pontosan mire is menne el a 25 milliárd, de Varga Mihály szerint hiába.
“Ahhoz azonban, hogy további részleteket osszunk meg a nyilvánossággal a fejlesztésekkel kapcsolatban, Bernie Ecclestone jóváhagyása, beleegyezése is szükséges."
Hogy megéri-e a korábban Gyulay szerint is csak az álmok között emlegetett 25 milliárd forintos felújítás, illetve egyáltalán a Forma-1 Magyarországnak? Erről pont annyi konkrétumot tudni, mint a 2017-es vizes világbajnokságról (tervezett költség 50 milliárd) vagy a 2024-re álmodott budapesti olimpiáról (tervezett költség nagyon sok).
Magyar Nagydíj - Szurkolók
Fotó: MTI
A Forma-1 magyar futamára a belengetett felújítás nélkül is sokat költ az állam. Pusztán azért, hogy itt van a futam, Ecclestone cégének évente kell jogdíjat fizetni. Hogy mennyit, az külön alkukon múlik, országonként változik. Nálunk a díjat egy az egyben a magyar költségvetés állja.
Most kilenc milliárd forint körül utalunk Ecclestone-nak, aki elég jó üzletet kötött Magyarországgal.
Ennyit költ a magyar kormány dollárban a Forma-1-es licenszre | Create infographics
Azt lehet tudni, hogy 2002-ben 10 millió dollár volt az akkori díj, ami a szerződés szerint évente tíz százalékkal emelkedett 2012-ig.
Ekkor Ecclestone némi könnyítést engedélyezett, az addigi tíz helyett beérte évi 7,5 százalékos díjnöveléssel, történjen bármi a világban, alakuljon bárhogy a nézőszám.
A kormány 2013-ban garanciát vállalt arra, hogy 2021-ig tartja a 7,5 százalékos éves pluszt. Az emelkedő díjjal nem jár semmi többlet, annyi, hogy továbbra is itt marad a verseny.
Az idei 33,3 millió dolláros (9 milliárd körüli) jogdíj 2021-re 50 millió dollárra nő. Az mostani árfolyamon 14 milliárd. Egy évre, csak a rendezésért. Ha ilyen feltételekkel hosszabbítunk Ecclestone-nal 2026-ig, annak a szerződésnek a végére már 71,5 millió dollárt fizetünk. A 2002-es tízmillióhoz képest.
Ez elég tisztességes összeg, különösen úgy, hogy közben a nézőszám nem emelkedik évről évre, pláne nem évente tíz, vagy akár 7,5 százalékkal. Sőt. Az elmúlt tíz évben így alakult a teljes hétvége nézőszáma a Hungaroringen.
Forma-1 nézőszámai | Create infographics
A tavalyi brutális visszaesés döntően annak volt köszönhető, hogy 11 év után újra rendeztek Forma-1-es versenyt Ausztriában, a Red Bull 80 millió dollárért felújított pályáján. (Nagyjából ennyit költene a magyar kormány is a Hungaroringre.)
Tavaly 67 ezren voltak kint a vasárnapi futamon, idén 73 ezren. 2013-ban még 99 ezren. (A fenti táblázat a teljes hétvégére vonatkozik, itt összeadják a napi látogatószámot.)
A nézőszám hullámzása a jegybevételeken is érezhető. A Hungaroring Zrt. jegybevételei az elmúlt években 1,3-1,5 milliárd forint között alakultak, a 2013-as 1,8 milliárd volt a csúcs. Ezek döntően a Forma-1-es jegyértékesítések, egyéb rendezvényből a töredéke folyik be.
Ha a jogdíj kéz a kézben nőtt volna a nézőszám | Create infographics
A Hungaroring Sport Zrt. háromnegyede van állami tulajdonban, Az Ostermann Kft.-t Frank Tamás hozta létre Gerstl Péterrel. Frank szoros viszonyt ápolt Ecclestone-nal, sokak szerint fontos szerepe volt abban, hogy Magyarország jött és itt is maradt a Forma-1. Frank 2012-ben elhunyt, a céget üzlettársa, Gerstl viszi tovább. Az Arago Leisztinger Tamás oligarcha érdekeltsége.
forma1tulajdonosok
Einhell barkács termékek raktárról
A cég nemcsak a Forma-1-et rendezi, és hasznosítja a pályát év közben is. A Red Bull Air Race is hozzájuk köthető (erre a magyar állam három évre 5,5 milliárd forintot adott) és a városban megtartott Nagy Futam is hungaroringes szervezés. Ez az a mutatvány, amikor Budapesten száguldoznak egyebek között Forma-1-es autókkal, miközben a nézők nehezen viselik, hogy kordonok közé zárják őket.
A Hungaroringet működtető cég szolid nyereséget ért el az elmúlt években, de ez csak úgy lehetséges, hogy az állam kifizeti a Forma-1 most már tízmilliárd forint körül jogdíjat, sőt, a költségvetés a tévés közvetítési jogdíjat is felesben állja a köztévével. Erre tavaly több 600 milliót adott a kormány. (Korábban a Forma-1-et évekig közvetítő RTL Klub megoldotta maga a tévés jogdíjat, de négy éve a kereskedelmi csatorna helyett újra a köztévé adja a Forma-1-et, így ezt is közpénzből kell állni.)
A Hungaroring Sport Zrt-nél régóta panaszkodnak arra, hogy saját erőből csak minimális felújításokat képesek elvégezni a pályán, ami igencsak kínos állapotban van, különösen a főépület és a lelátó. Előfordult, hogy büszkén jelentették be az apró felújításokat, közben pedig a pilóták arról panaszkodtak, hogy hepehupás a pálya. Tavaly például a főlelátó ázott be, pedig oda egy jegy 450 euró körül van.
Az valószínű, hogy Magyarország csak akkor tud versenyben maradni a konkurenciával, ha költ az elhanyagolt pályára. De egyáltalán nem világos, hogy mennyire éri meg az országnak a Forma-1.
Varga Mihály miniszter most hétvégén azt mondta:
“Különböző számítások és könyvvizsgáló cégek bizonyították már, hogy a befektetett pénznek az öt-hatszorosát hossza vissza évente ez a verseny."
Szijjártó pedig ezt:
“Magyarországnak gazdasági érdeke, hogy itt tartsa a Forma-1-et, hiszen minden egyes ilyen hétvége 17-17,5 milliárd forinttal növeli a magyar GDP-t"
Ha a kettőt összerakjuk, az sehogy sem jön ki. Az Ecclestone-nak fizetett jogdíj + a tévés jogdíj tízmilliárd körül van. Eszerint 50-60 milliárdos bevételt kellene hozni a Forma-1-nek.
Szijjártó Péter; Ecclestone, Bernie
Ecclestone és a soros magyar kormánytag, Szijjártó Péter Fotó: MTI
A külügyminiszter azt is mondta, hogy a Hungaroringre kilátogatók 83 százaléka külföldi, akik a három nap alatt fejenként több mint 230 ezer forintot költenek el Magyarországon. (Vasárnap volt a csúcson a Hungaroring, akkor 73 ezren voltak kint. Ha a 83 százalékuk külföldi, akkor az 60 ezer turista. Ha ezt megszorozzuk 230 ezerrel, az 14 milliárd forint. De ebből nincs ennyi tiszta bevétele az államnak, a 7,5 milliárdos adó és járulékbevétel is nagyon soknak tűnik.)
Megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy adják ki azt a tanulmányt, amire a miniszterek hivatkoztak. A tanulmány helyett ezt a választ kaptuk:
“A KPMG Magyarország által készített, a sajtóban már megjelent 2014-es tanulmány szerint éves szinten kb. ötszörös prompt megtérülése van a Magyar Államnak a Magyar Nagydíj rendezéséből származó adókból, illetékekből és egyéb hatósági díjakból. A Magyar Nagydíj 17,4 milliárd forinttal járul hozzá a hazai GDP-hez. Négy nap alatt az adó és járulékbevétel meghaladja a 7,5 milliárd Ft-ot, míg a Magyarország számára generált médiaérték 5,3 milliárd Ft."
Közérdekű adatkéréssel fordultunk a tanulmányért a minisztériumhoz.
A Forma-1 egyébként nálunk gazdagabb európai országoknak sem éri meg feltétlenül. Az osztrák futam 11 évig szünetelt, a Red Bull hozta azt vissza. Franciaországban 2008 óta nincs futam, amikor pedig úgy tűnt, hogy újra lesz, a kormány végül kihátrált az egészből.
Németországban - ahol Ecclestone-t egyébként bíróság elé állították volna tavaly vesztegtés és hűtlen kezelésre felbújtás miatt, de 100 millió euróval megváltotta a szabadságát - idén nincs futam. Annak ellenére, hogy sikeres pilótáik vannak, és jelenleg a mezőny legerősebb autója is a Mercedesé. Az állam viszont nem ad pénzt a Forma-1-re, a két németországi pálya pedig nem tudta vállalni a verseny megrendezését. Tavaly úgy nyert Németországban Rosberg a Mercedessel, hogy mindössze 50 ezren volt a helyszínen és nagyon kevesen látták a tévében is. Ecclestone maga írta:
“Úgy tűnik, nem gazdaságos Németország számára, hogy F1-es futamot rendezzen".
Jövőre szinte biztos, hogy újra lesz német futam, a Mercedesnek fontos a hazai verseny.
Olaszország is elveszítheti a futamát, pedig Európában Monaco mellett Monzában van legrégebb óta futam megszakítás nélkül. (Ezen a listán egyébként a Hungaroring a harmadik a maga 30 futamával.) A monzai pálya azért kerülhet ki a versenyből, mert az olaszok nem akarják kifizetni az Ecclestone által kért díjat. Az olaszok most abban bíznak, hogy a pálya felmentést kapott tízmillió euró adó befizetése alól, így abból a pénzből mégis ki tudják fizetni Ecclestone-t.
Monaco viszont biztosan marad, mert az az egyetlen futam, amelynek nem kell jogdíjat fizetnie.
A Forma-1 vezetője pedig egyre inkább olyan országok felé nyit, ahol a pénz nem annyira számít. Vagy azért, mert nagyon sok van (két arab futam van a naptárban), vagy azért, mert a csillogó presztízs mindent megér. Így jön például jövőre az azeri futam, ami Európai Nagydíj néven fut majd. De például a törökök kiszálltak 2011-ben, mert nem akarták elfogadni, hogy 13 millió dollárról 26 millió dollárra nő a licenc 2012-re. Ennyit fizettünk akkor mi is, de nálunk belefért, ahogy a 2017-es 38 milliós jogdíjat sem sokalljuk.
http://444.hu/2015/07/30/sehogy-sem-jon-ki-hogy-az-allami-tamogatas-ot-hatszorosa t-hozza-vissza-a-magyar-forma-1-es-futam/
///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// ////////////////////
Vegyük sorra az ügylet jellemzőit:
- az aláírók az utolsó porcikájáig korrupt Bernie, és a velejéig rohadt magyar maffiarezsim
- a szerződés titkosítva
- stadion(szerű) szerepel benne
- a főkoordinátor a kipróbált Gyulai (Trafikmutyi) Zsolt
- a rendezés gazdasági racionalitása minimum megkérdőjelezhető, aki biztosan jól jár az Bernie, akiknek visszaoszt, és akik a beruházásokat végzik kétszeres árakon
- a versenyek fokozatosan kerülnek át nyugat-európai országokból keleti autokráciákba
Minden stimmel. Így hát meglepő-e, hogy a felek elégedetten csaptak egymás markába?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 21:49:43, csütörtök
|
| |
| |
Józsibá és egy fiatal horgász beszélget:
- Te Józsi bátyám, hogy lehet az, hogyha maga lejön süllőzni egyik nap, akkor süllőt fog, másik nap meg pontyot?
Honnan tudja, hogy mikor mire kell horgászni?
Erre Józsibá: - Hát reggel, amikor felkelnék, akkor előtte a hátamra fekszek és meghúzom a farkam fölfelé és ha balra dől süllőzök, ha jobbra, akkor pontyozok.
Másnap ki is próbálja a fiatal.
Reggel meghúzza a f*rkát, de nem dől el, hanem egyenesen áll.
Amikor találkozik Józsibával akkor megkérdezi, hogy ilyenkor mi van?
Aszongya Józsibá: - Ha egyenesen marad, akkor kefélni kell menni, nem pedig horgászni! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 21:39:33, csütörtök
|
| |
| |
Vagyonosodási vizsgálat
özv. Kovács Rezsőné befizette fizetési határidő előtt a rezsicsekkeket. A NAV azonnal a vagyonosodási vizsgálatba kezdett. A nyugdíjas nőt felkereste az adóhatóság, akik arra voltak arra kíváncsiak, hogy a havi 72 ezer forintos nyugdíjából hogyan tudta a 100 ezer forintos számlákat kifizetni. A vizsálat során Rezsőné bemuttta, hogy mai napig a II. világháború alatt a Vöröskereszttől kapott ruháiban jár és étkezésre sem költ, mivel a kukákon talált száraz kenyerekből otthon kétszersülteket készít. Az adóhatóság közölte, a nőt végül nem bírságolták meg, de felszólították a kétszerült előállítás utáni elmaradt ÁFA visszamenőleges befizetésére 1939-tól keződően. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 21:10:00, csütörtök
|
| |
| |
Soros: Európa összeomlik. Bevándorlók nélkül.
Nem is értem eszt a dzsorzsot, hogy mér nem a nagy demokratikus ámerikába telepíti eszt a sok agysebészt, meg fizikaprofesszort. Ott nagyobb szükség lenne rájuk, mer a sárgák maholnap lenyomják őket mindentéren. Még a demokráciaexport terén is... És akkor mi lesz szegény világmegváltókkal, mint amilyen ükelme?
Éjjena népi demokrácija!
Éjjena Párt! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:46:29, csütörtök
|
| |
| |
Kinyílott a rádió. Megírom!
Elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját. Ennek értelmében a belügyminisztérium már meg is kezdte egy új OKJ-s szakma feltételinek kidolgozását, hogy a továbbiakban csak magyar embercsempészek dolgozhassanak határainkon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:46:02, csütörtök
|
| |
| |
Szóval 490 munkanélküli napi kétszeri meleg levesért bozótirtást végez a magyar-szerb határ 175 kilométeres szakaszán.
....és a drót kerül 22 milliárdba...
*****
Nol: 22 milliárdba kerül majd a határzár
2015. június 18., csütörtök, 13:05 Utolsó frissítés: 2015. június 18., csütörtök, 21:59
Szerző: hvg.hu
A kerítés árához, ami önmagában nem tetemes, hozzá kell adni a szögesdrótfonat költségét, valamint azoknak az érzékelőknek az ellenértékét, amelyek jelzik a rendőröknek, ha valaki felkapaszkodott a kerítésre.
A kormány 22 milliárdot szán a déli határon felállítandó, 175 kilométeres kerítés felállítására - értesült a Nol csütörtökön.
A NOL egyébként arról írt, hogy nekik a főbb utak mentén felállított vadfogó hálók árából kiindulva kereskedők azt mondták: kilométerenként 7-8 millió forint egy ilyen kerítés költsége, ami azt jelenti, hogy az egész 1,4 milliárd forintba kerül majd. A kerítés árához azonban hozzá kell adni a szögesdrótfonat költségét, valamint azoknak az érzékelőknek az ellenértékét, amelyek jelzik a rendőröknek, ha valaki felkapaszkodott a kerítésre. A szerb határvidéken egyébként 1305 rendőr teljesít szolgálatot.
Fotó: AFP / Sakis Mitrolidis
A napilapnak nyilatkozó biztonsági szakértő szerint a hatékony határvédelemhez célszerű legalább két párhuzamos kerítést felállítani, és ezek érzékelőit összekötni a határszakaszon már meglévő hőkereső és mozgásérzékelő kamera-infrastruktúrával, illetve a határrendészeti ügyeletekkel.
Lázár János ugyancsak csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: a kerítés milliárdba kerül majd.
http://hvg.hu/gazdasag/20150618_Nol_22_milliardot_szan_a_kormany_a_hatarz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:38:36, csütörtök
|
| |
| |
2015. július 30., csütörtök 13:18 Napi.hu
Elárulta titkos tervét a görög guru
Az adóhivatal adóelszámolási rendszerén keresztül egymással szembe lehetne állítani a vállalatok és a magánszemélyek állammal szembeni követeléseit és tartozásait, majd le lehetne írni ezeket. Egyebek mellett egy ilyen újítással akarta mozgásba hozni a görög gazdaságot az ország volt pénzügyminisztere.
A görög gazdaság krónikus likviditási gondjainak, azaz pénzhiányának enyhítésével kapcsolatos elképzeléseiről írt cikket a Financial Timesba Jánisz Varufakisz közgazdász professzor, a januárban hatalomra került radikális baloldali kormány volt pénzügyminisztere. Kiindulópontként az eurózóna egyik alapproblémájára hívja fel a figyelmet.
Eszerint a közös jegybank miatt a tagállamok nem támaszkodhatnak saját központi bankjukra, amely például monetáris politikájával szükség esetén növelhetné a gazdaság pénzellátását, miközben az Európai Központi Bank nem támaszkodhat egy kormányra, amely például költekezésének kézben tartásával elejét venné, hogy a pluszpénz felpörgesse az inflációt. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása alapvető intézményi reformokat - például közös kormányt - igényel, ám addig is keresni kell a lehetőségeket a gazdaságirányítás hiányzó láncszemének pótlására.
Körbetartozás
Ennek szellemében a Varufakisz vezette pénzügyminisztériumban egyebek mellett keresték a költségvetési szektorban mutatkozó krónikus pénzhiány enyhítésének lehetőségeit. Ez a pénzszűke visszahat a magánszektor pénzellátására is.
Az athéni kormány a 2008-as pénzügyi válságot követően, amikor egyre nehezebben jutott kölcsönhöz a nemzetközi kötvénypiacokról, egyre nagyobb tartozásokat halmozott fel. Azóta is krónikusan késik, az áfa- és jövedelemadó-visszautalásokkal, illetve a királyi szállítók kifizetésével. A probléma jelentőségét mutatja, hogy ezek a tartozások az elmúlt öt évben elérték a GDP három százalékát.
Tartozásai kifizetésének halogatásával a kormány körbetartozást indít el, mivel azok a cégek, amelyeknek tartozik, jó eséllyel a hiányzó bevétel miatt nem tudják kifizetni saját számláikat. A minisztériumban azon dolgoztak, hogyan lehetne egymás mellé állítani az állam követeléseit és tartozásait, majd kölcsönösen leírni ezeket, amivel mérsékelni lehetne a körbetartozás káros hatását.
Számpélda
Akcióba lép a főügyész
A görög főügyész vizsgálatot indít azzal kapcsolatban, hogy a Varufakisz vezette pénzügyminisztérium párhozamos bankrendszer kiépítésének tervén dolgozott. Az eljárást két magánember beadványai alapján kezdeményezik. Az egyik indítvány szerint a volt pénzügyért azért kell bíróság elé állítani, mert eltolta a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat, a másik szerint azt kockáztatta, hogy Görögországgal szemben megtorló intézkedéseket léptetnek életbe. Bármilyen eljárást parlamenti vizsgálatnak kell megelőznie, amit egyébként öt képviselő kezdeményezett is, mivel azt gyanítják, hogy a miniszter irányítása alatt megsértették a görög devizatörvényeket.
Az egyik ötlet ezzel kapcsolatban úgy szólt, hogy a magánemberek és a cégek adószámához kapcsolva tartalékszámlákat hoznának létre az adóhivatal internetes portálján. Ezeken keresztül az adóalanyok az egymással szembeni pénzügyi elszámolásaikban figyelembe vehetnék és az állammal szembeni követeléseiket és tartozásaikat.
Varufakisz hoz egy számpéldát is. Az A jelű vállalatnak tartozik az állam egymillió euróval (áfa-visszatérítéssel vagy valamilyen szállítás ellenértékével), miközben a cég tartozik egy alkalmazottjának 30 ezerrel, illetve az egyik szállítójának - a B jelű vállalatnak -, 500 ezer euróval. Eközben az alkalmazott 10 ezer, a B cég 200 ezer euróval tartozik az államnak.
Adóhivatali számláik segítségével megtehetnék, hogy az A vállalat átvállalja az alkalmazott és a B vállalat adótartozását, ennyivel csökkenti a nekik járó összeget, majd az adótartozást "befizeti" helyettük az adóhivatalba, oly módon, hogy csökkenti az állam vele szembeni tartozását. Ezzel máris kiesik a rendszerből 210 ezer euró befagyott pénz, enyhülnek minden érintett pénzügyi terhei. Más kérdés, hogy nem biztos, hogy így akarják rendezni a számláikat.
Adósság-cserebere
Az újítás második fázisa, amelyet nem idő hiányában tudtak kidolgozni, utat nyitna azelőtt, hogy az államkötvényeket vásárló cégek, illetve magánszemélyek állampapírjaikat, mint az állammal szembeni követelésüket adójukkal, mint az állammal szembeni tartozásukkal állíthassák szembe. Ez különösen akkor jönne jól, amikor a kormánynak fizetési nehézségei támadnak. A kötvénytulajdonosok ugyanis lemondhatnának követelésük egy részéről, cserébe azért, hogy a kormány hasonló értékben elengedje egy későbbi adótartozásukat.
Mindezek eredményeként átlátható módon, a költségvetésen belül növelhetnék a kormány pénzügyi mozgásterét, illetve javíthatnák a pénz áramlását a gazdaság különböző szférái között. A volt pénzügyér megjegyzi, hogy ezeket a tervezeteket átadta utódjának, miután július 6-án lemondott posztjáról.
A sajtót más érdekelte
A sajtót akkor semmi sem érdekelte ebből. Amikor azonban egy kiszivárgott telefonbeszélgetésből a sajtómunkások azt a következtetést vonhatták le, hogy Varufakisz és emberei azt fontolgatták, hogy "unortodox módon férnek hozzá az adóhatóság adatbázisában lévő adószámokhoz" (azaz meghekkelik a rendszert), akkor nagy patáliát csaptak. Ez érthető, ám a volt pénzügyminiszter szerint minden baj oka, hogy Görögország hitelezői korlátozzák a kormány minisztereinek mozgásterét, megakadályozzák, hogy innovatív megoldásokat keressenek az ország gondjainak megoldására.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elarulta_titkos_tervet_a_gorog_guru.601087 .html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:35:17, csütörtök
|
| |
| |
Félmilliárdba került az olimpia hatástanulmánya
Index
2015.07.29. 15:39
Előzmény (3)
Próbálják letagadni az olimpiai tanulmányt
Elszabadult árak, kamuzások? Ezek az olimpia kockázatai
Kiderült, milyen kockázatokat titkoltak el a budapesti olimpiáról
Közel félmilliárd forintot, egész pontosan 480 milliót fizetett a kormány a 2024-es budapesti olimpia hatástanulmányért a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cégnek. Ez az az 1372 oldalas tanulmány, amit a kormány megpróbált letagadni, és amiből a parlamenti képviselők csak egy százoldalas összefoglalót olvashattak, mielőtt arról kellett szavazniuk, hogy szeretnének-e olimpiát Budapestre.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a PwC a félmilliárdos díjért az olimpiai pályázati kérdőívet is segít elkészíteni, vagyis
segítenek megírni a válaszokat azokra a kérdésekre, amiket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tesz fel a rendezésre jelentkezőknek,
és segít felvázolni Budapest ,,olimpiai vízióját".
Ezeket fogja értékelni a szakértői csoport, majd dönt 2016 májusában, hogy melyik városokból lehet hivatalos jelölt, és adhatnak be egy részletes olimpiai pályázatot.
A PwC-t hivatalosan azzal bízta meg a kancellária, hogy dolgozza át a 2012-es olimpiára készült, 2002-ben írt megvalósítási tanulmányukat, ezért - mivel a saját anyagát csak a készítője írhatja át - nem is kellett pályázniuk a feladatra. A 2002-es anyagot amúgy már kétszer is aktualizálták - egyszer 2016-ra, egyszer pedig 2020-ra, mindkétszer a Budapesti Olimpiai Mozgalom megbízásából.
http://index.hu/gazdasag/2015/07/29/budapesti_olimpia_hatastanulmany/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:29:06, csütörtök
|
| |
| |
"A menekült-invázió Nagy Izrael előkészítése.
Izrael a második világháború után komoly világpolitikai tényezővé nőtte ki magát amerikai háttértámogatással.
Nagy Izrael az Eufrátesztől a Nílusig terjedne, ez a terület magába foglalná a jelenlegi Izraelt, Szíriát, Egyiptomot és Irak egy részét,- vagyis a Közel-Kelet felét.
Az Európába érkező bevándorlók ezekből az országokbó érkeznek.
Ezek az országok viszonylag jó gazdasággal és természeti erőforrásokkal rendelkeztek,- olajjal is.
Az Amerikai Egyesült államok az izraeli lobby hatására ezért robbantott ki háborúkat ezekben az országokban,- lehetetlenné téve az ottani életet.
A háborúk által rombadöntött országok lassan kiürülnek,- a lakosságot felszámolják.
Akik mégis maradnak, azokat a szintén izraeli irányítás alatt lévő ISIS - (ellen-iszlám/ellen-állam) terrorszervezete irtja ki, megteremtve ezzel az életteret a zsidók számára.
Mire ezt megvalósítják, addigra Európa tele lesz idegen népekkel. A liberális jogvédők cionista gazdáik parancsára folyamatosan próbálják elfogadtatni az idegeneket. Velük való keveredésre illetve a kultúrák összeolvasztására ösztönöznek. Ezzel legyengítik és megsemmisítik az őshonos európai rasszt.
A multikulturális olvasztótengely rabszolgákat akar."
(Nemzeti arcvonal) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-30 20:24:08, csütörtök
|
| |
| |
Palkovics: A problémás egyetemeknek át kell alakulniuk
Joób Sándor
2015.07.30. 08:47 Módosítva: 2015-07-30 09:17:57
Néhány felsőoktatási intézménynek olyan működési problémái vannak, amelyeket nem lehet tovább fenntartani a mostani formában, indokolta az Indexnek az egyetemek és főiskolák tervezett szétdarabolását és összevonását Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Az átalakításoknál figyelembe veszik az intézmények javaslatait, de a változtatásokról augusztus végén az Emmi mint fenntartó fog dönteni. Az államtitkár nem tart nagyobb tüntetésektől, mert szerinte az átalakítások a hallgatók érdekében történnek. Mint mondta, egy intézmény azt is megteheti, hogy nem változtat, de akkor elkerülhetetlenül elfogynak a hallgatói és bekövetkezik a csőd. Ezt nem akarják megvárni. A tervezett átalakításokról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.
Mi történik most? Az Emmi eldöntötte, hogy szétszed és összevon egyetemeket főiskolákat, vagy csak javaslatot tesz az átalakításokra, és erről majd az egyetemek dönthetnek?
Felkértük a felsőoktatási intézmények képviselőit, és olyan külső szakembereket, akik nem politikusok és nem önkormányzati képviselők, hogy alakítsanak projektcsoportokat az átalakításokhoz. Az eddigi tárgyalások alapján augusztus végéig olyan koncepciót kell kidolgozniuk, amelyben megmutatják, milyen formában képesek tovább működni. A lényeg, hogy az egyetemek szakmai munkája és finanszírozása javuljon. A felsőoktatási stratégia létrehozásakor leírtunk egy szempontrendszert, hogy minek kell megfelelnie a magyar felsőoktatási intézményhálózatának. Ki kell iktatni a felesleges párhuzamosságokat és felesleges kapacitásokat, és világos profilú, versenyképesebb intézményeket kell kialakítani. Ebből levezethető, hogy melyik intézményeket lenne célszerű megváltoztatni.
Fotó: Ajpek Orsi
Hogyan kellene változtatni?
Vannak olyan egyetemek és főiskolák, amelyeknél sok változtatásra van szükség, de az eddigi szerkezetben tudnak tovább működni. Néhány felsőoktatási intézménynek azonban olyan működési problémái vannak, amelyeket nem tudunk tovább működtetni ebben a formában. Megvizsgáljuk, hogy az adott intézmény vagy kar hogyan tud másik egyetemhez csatlakozva vagy önállósodva fenntartható módon működni.
Milyen szempontokat vesznek figyelembe?
Például azt, hogy hogyan lehet pozicionálni egy intézményt Magyarországon vagy Európában, hogy a hallgatói létszám emelkedjen és a tudományos eredmények javuljanak. A Szent István Egyetem állatorvos tudományi karán például a hallgatók 60 százaléka külföldről jön, a bevétel 80 százaléka saját bevétel. Ha a karból egy önálló Állatorvostudományi Egyetem jön létre, a most is magas színvonalú tudományos teljesítménye jobban láthatóvá válik. Ez a kar tehát képes lesz önállóan működni. Természetesen azt is alaposan mérlegelni kell, hogy ez 10-15 év múlva is így lesz-e.
Egy nyári hónapot adnak az egyetemeknek, hogy kitalálják a jövőjüket, de a döntést végül úgyis az Emmi fogja meghozni. Miért mondják akkor, hogy most javaslatokat várnak az átalakításokra?
Miután az egyetemek fenntartója az Emmi, a törvény szerint az átalakításokról természetesen mi hozzuk meg a döntést. Nem akarjuk azonban kihagyni ebből az egyetemeket. Megnézzük az általuk kidolgozott anyagokat, megvizsgáljuk, hogy van-e létjogosultsága annak a működési modellnek, amit ők javasolnak.
Mi van, ha egy egyetemi vagy főiskolai kar azt mondja: mi nem akarunk semmit átalakítani, ragaszkodunk a hagyományainkhoz, nem engedjük, hogy szétszedjenek minket vagy a szomszéd város egyeteméhez csatoljanak?
A hagyomány nagyon fontos dolog, de nehéz mit kezdeni vele, ha elfogynak a hallgatók. Ha valaki nem akar változni, azt kell megnézni, hogyan lehet a mostani keretek között optimalizálni a működést. Hogyan lehet vonzó képzésekkel több hallgatót odavinni, az üresen álló épületek egy részét eladni vagy másra használni. Ahol ez nem sikerül, és már csak néhány száz hallgató marad, egy órán pedig egy oktatóval szemben már csak 4-5 hallgató ül, az egyrészt komolytalanná válik, másrészt szép lassan tönkremegy az intézmény. A változtatásokkal ezt a helyzetet akarjuk elkerülni.
A változtatások érintenék a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ahol a nyár elején már a változtatások hírére hangos fórumokat és tüntetéseket tartottak. Mit gondol, most mi lesz, ha azt vetik fel, hogy a budai karok váljanak le a pesti gazdasági karokról és csatlakozzanak a gödöllői központú Szent István Egyetemhez?
A hallgatók érdekét nem akarjuk semmilyen módon sérteni. Az a cél, hogy ők jobb diplomát kapjanak egy erősebb egyetemen. A Corvinuson a hallgatói tiltakozás a múltkor rémhíreken és egy hamisított levélen alapult. Senki nem akarja eladni a volt kertészeti egyetem területét, és senki nem akar ott golfpályát csinálni. 2001 óta voltak sikeres és nem jól sikerült integrációk. Míg a három nagy vidéki egyetem, Debrecen, Pécs és Szeged jól olvasztotta össze az orvosképzést más karokkal, ez a Corvinusról pesti és budai karairól nem mondható el. Senki nem vonja kétségbe, hogy a Corvinus gazdasági karai Magyarország vezető közgazdászképző helyét jelentik. A hozzá csatlakozó korábbi kertészeti egyetem karai is jók önmagukban, de semmilyen szinergikus hatás nem látszik a két campus között a Corvinuson belül. Most azt kell megvizsgálni, milyen eredményt hozna, ha a kertészeti, élelmiszeripari karok a Szent István Egyetem (SZIE) részeként működnének, és az ottani agrárképzést erősítenék.
Ezt ön szerint mennyire akarja a Szent István Egyetem, és mennyire akarják a volt kertészeti egyetem karai?
A Szent István Egyetem erősödni akar, ezért ott van fogadókészség a karok csatlakozásához. Megvizsgáljuk természetesen azt is, milyen eredményt hozna, ha a kertészeti, élelmiszeripari és tájépítészeti karok a Corvinus kebelén belül maradnának, de intenzívebb lenne az együttműködés a SZIE-vel. Ha ez sikerül, abból kialakulhat egy erős közép-magyarországi agrárcentrum egy gödöllői és egy budapesti campusszal.
Fotó: Ajpek Orsi
Mitől lenne jobb megoldás, ha a Villányi úton működő karok az 50 kilométerre lévő, gödöllői központú egyetemhez csatlakoznának? Ezzel komoly érdekek sérülnének.
Úgy is tud sikeresen működni egy egyetem, ha a szervezeti egységei ilyen távolságban vannak egymástól, de visszakérdezek: vajon milyen érdek sérülne ezzel. A Villányi úti campus megmaradna, sőt miután az épületek nagyon rossz állapotban vannak, fel is kellene újítani őket. Tehát nem pénzt vonnánk ki, hanem költenénk erre. Erre pénzt áldozni azonban csak akkor érdemes, ha valamilyen működőkepés szervezeti keretet sikerül létrehozni. Az igazi integráció az lenne, ha a budai és a gödöllői kertészettudományi kar kooperálna egymással. Az oktatóknak ebben az esetben heti egy két alkalommal el kellene mennie órát tartania Gödöllőre is. Azok a félelmek nem valósak, hogy szakmai értelemben elveszünk valamit az egyik vagy másik kartól. Ez a megoldás kétségtelenül több munkával jár, de a több munkát én nem érdeksérelemnek, hanem szakmai kihívásnak nevezem.
Tavaly 1,5 milliárd forintot, idén 500 millió forintot kapott a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME), amelyet most tulajdonképpen megszüntetnek. Ön szerint megérte ez a befektetés?
A tavalyi pénz arra kellett, hogy a súlyos adósságokkal küzdő intézmény egyáltalán működni tudjon, az idei 500 millió viszont már a szombathelyi gépészmérnök képzés infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja. Ez a pénz tehát nem veszett el. Ki kell mondani, hogy bár az elv és az ötlet jó volt egy nyugat-magyarországi nagy egyetem létrehozására, ez a fenntartó és a menedzsment hibájából nem sikerült. Jelenleg nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a NYME szervezetileg is jól tudjon működni. Tavaly a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ és a mosonmagyaróvári agrárkar is ki akart már válni. A mostani elképzelések szerint a szombathelyi főiskola újra önállóvá válna, a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar pedig a győri Széchenyi Egyetemhez csatlakozna.
2018-ban 200 éves lenne a mosonmagyaróvári agrárképzés. A mostani terveket látva, nem fogja megérni ezt a szép születésnapot, mert Győrben csak az élelmiszertudományi profiljára lenne szükség.
Ez az átalakítás nem megy egyik pillanatról a másikra, a mezőgazdasági képzésben is végig kell vinni a kifutó évfolyamokat. Megfelelő feladatmegosztást szeretnénk a kaposvári, keszthelyi és mosonmagyaróvári agrár- és élelmiszeripari karok között, és Mosonmagyaróvár a műszaki profilú Széchenyi Egyetemet leginkább az élelmiszeripari képzéssel tudná erősíteni. Itt is az a cél, hogy a Dunántúlon képzett hallgatók versenyképesek legyenek a Gödöllőn és Budapesten képzett agrárszakemberekkel. Úgy látjuk, hogy a soproni erdészeti és faipari kar mint unikum önállóan is képes lesz magas tudományos színvonalon működni. Azt még meg kell viszont vizsgálni, hogy Szombathely hosszabb távon mennyire lesz képes önállóan működni. A projektcsapatnak fel kell tudnia mutatni egy olyan működési modellt, ami ezt teljesíti.
Az már most látható, hogy komoly viták forrása az, ki viszi majd magával a felhalmozott adósságokat?
Meg kell nézni, ki generálta az adósságot, és annak a karnak kell ezt tovább vinnie magával. Az átalakulás úgy nem megy, hogy a karok csak az előnyöket élvezik, de a terheket nem viselik. Az adósság más egyetemeknél is a rossz gazdálkodásból származik. Ez is a kancellári rendszer mellett szól: ha ezt előbb vezetjük be, talán nem áll elő ez a helyzet.
Szolnok vajon belemegy-e abba, hogy Kecskemét fennhatósága alá kerül?
Magyarországon az a sajátos helyzet van, hogy a szomszéd városok valami miatt nem kedvelik egymást. Itt sokat számít a főiskolák vezetőinek bölcsessége. Meg kell érteni azt, hogy az együttműködés nem elvesz valamit egy várostól. El kell gondolkodni azon is, mi a fontos: hogy egy önálló főiskolája legyen egy városnak, vagy megmaradjon a campusa, ahol hasznos szakokat oktatnak, de az iskola már nem a város nevét viseli. Úgy kell összehangolni a képzéseket a két főiskola között, hogy ezek ne üssék egymást. Egy régióban mindig hatékonyabb egy jó képzést finanszírozni, mint két olyat, ami rosszul működik és ahol kevés a hallgató.
A változtatásokat általában azzal indokolják, hogy drasztikusan csökkent a hallgatók száma egyes főiskolákon. Ez a helyzet Baján, Dunaújvárosban vagy Nyíregyházán is. Ott miért maradhatnak egyben a felsőoktatási intézmények?
Sok helyen nem látványos, de nagyon komoly intézményen belüli változás zajlik. A Nyíregyházi Főiskolának is változnia kell, mert ott is jelentősen csökkent a hallgatói létszám, közben egy erősen túlfejlesztett, ppp-konstrukcióban készült infrastruktúrával rendelkezik. A Nyíregyházi Főiskolának az a feladata, hogy a régió szakemberigényét kielégítse a műszaki vagy a pedagógusképzésben. Baja már most komoly változásokon van túl. Csőd közeli helyzetbe került, miután nem tudta törleszteni a ppp-ben megépült új modern épületek használatát. Ma már olyan struktúrában működik, ami finanszírozható, a képzési profilját pedig úgy szűkítette le, amivel biztosan tudja hozni a szükséges hallgatói létszámot. A bajai főiskolát egy campusra költöztetik össze, fel fog szabadulni két épület, amit vagy eladnak vagy más funkcióra használnak. Dunaújvárosban is fontos változások történtek: az egyik üres ppp-s épületbe beköltözik egy gépészeti szakközépiskola, így az kihasználttá válik, és akár utánpótlást is tud adni a főiskolának. A kisebb főiskoláknál az a kérdés, hogy 2017-re, amikor a főiskola fogalma megszűnik, képesek lesznek-e teljesíteni az alkalmazott tudományok egyeteme címhez szükséges feltételeket, vagy valamilyen másik formában kell tovább működniük.
Fotó: Ajpek Orsi
Mennyi költségvetési megtakarítást remélnek a mostani komoly átalakításoktól?
Forrást nem akarunk kivonni, inkább bizonyos fejlesztésekhez még növelni is kell a ráfordítást. Ha valami jobban működik, az eddigi erőforrásokat jobban, eredményesebben használjuk fel, már az megéri. Ebben most annyi rugalmasság is van, hogy ha egy intézmény önállóvá válik, nem kell újra fölépíteni saját adminisztrációt: az újra önállóvá váló állatorvostudományi egyetem a számlázást vagy bérszámfejtést mint szolgáltatást megveheti Gödöllőtől is, mint ahogy a Miskolci Egyetem számlázását az ELTE gazdasági osztály is el tudja látni. Ha nagy vállalatok is ezt csinálják, miért ne tehetnék meg ugyanezt az egyetemek is?
http://index.hu/belfold/2015/07/30/egyetemek_foiskolak_felsooktatas_osszevonas_on allosodas_palkovics_laszlo_nyugat-magyarorszagi_egyetem/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2015. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
666 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 650
- e Hét: 2137
- e Hónap: 13248
- e Év: 166744
|
|
|
Offline
