Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Kohut Katalin: Szeretet (Vilma-Béla párbeszéd)
  2015-08-10 21:13:35, hétfő
 
 

- Béééla! Miért mondják, hogy aki szeret, azt viszont szeretik, amikor a gyakorlatban ez nem teljesülhet?
- Vilma, hogyne teljesülne...
- Én úgy értem Béla, hogy ha távolról szeret valaki, az imádottja nem biztos, hogy érzi, nem biztos, hogy viszonozza.
- Bizony, volt ilyen sok a történelem során. Itt vannak például a múzsák. Azt hiszik sokan, hogy könnyű dolguk volt a régi költő dalnokoknak, holott legtöbbje szenvedélyesen szerelmes volt, de csak plátóian. Ez is a szerelem egyik vállfaja, viszont a legfájdalmasabb, mely főleg teljesületlen vágyakból áll. Érdekes a szerelem, mert legtöbbször az ideál kivetülése, annak az ideálnak, amit a szív őriz, mint kiegészítő párja képét. Nem csodálom, hogy ezek az érzékeny férfiúk nem lelték meg a földön életük párját.
- Ha meglelték is Bélám, nem voltak boldogok. Ott volt Petrarca, egész életében lángolt Lauráért, pedig nem is ismerte valójában. Ha beteljesül a kívánsága és elérte volna a földi szerelem, lehet, hogy hamar véget ért volna a közös életük. Pedig akkor még nehezebben ment a válás, ilyen indokkal nem is lehetett megszüntetni a házasságot, hogy elhidegültek egymástól.
- Boldogtalanság szülte a legtöbb gyönyörű remekművet. Shakespeare nem véletlenül álmodta meg a szerelmet tragikusan. Igaz, akkor olyan kort éltek, nem szabad volt ellenséges családoknak házasodniuk egymással, kötötte őket a vér törvénye. Lehet, hogy van igazsága vér szerint a törvényeknek, mert nem szabad hagyni megengedni, hogy egy nemes lelkű család egyszerűen kihaljon, vagy összeházasodjanak tagjai mindenkivel.
- Így igaz, már régen hallottam ilyet, drága Bélám! Manapság senki sem foglalkozik azzal, ki kivel esküszik meg, mint azzal sem, milyenek lesznek az utódok. Egyébként is a lányok ideálja szívük kívánsága szerint a bűnöző, lumpen alakok felé hajlik, a férfiak dicsekszenek az ország nőivel, felajánlva őket mindenféle célra, vagyis egyszerűen eltűnt az ideális ideál, a múzsa. Mindenki a saját hajlamait éli ki.
- Szegény Rómeó és Júlia csak a vendetta miatt szenvedett, holott nemesi vérben egymáshoz illőek lettek volna. Látod, Vilmám, rájuk igaz volt a mondásod, hogy aki szeret, viszont szeretik. Érezték a távolból is egymás forró szeretetét, szívük közvetítette a légben az üzenetet egymáshoz. Mennyi ilyen halálos történet esett meg, mióta világ a világ, s mind a szeretet jegyében.
- Igen, Bélám, a Kádár Kata is ezt dolgozza fel több más balladával együtt. Én biztos vagyok abban, hogy ezek mind valamikor megtörténtek, nem csak a népírói fantáziának köszönhetőek.
- Igen, van mindenféle szeretet. Hollókő őrzi Kaskics András nevével, aki egyszerűen elrabolta magának az ideálját, a várába záratta, mint foglyot. Tudjuk, Vilma, hogy fogságban a lélek elpusztul, de ilyen az önző szeretet, ha az övé nem lehet, akkor senkié sem. Ez birtoklási vágy valójában. Aztán ott vannak a féltékeny szerelmek, hogy azért kell egy leány, mert a hiúságát legyezgeti, hogy megszerzi magának akár hazugsággal. Kevés férfi van tisztában még mindig azzal, hogy a nők őszinteségre vágynak a legjobban a biztonság és bizalom mellett.
- Hol vannak Béla az erős lelkű férfiak? Már csak hős lovagregények őrzik őket, a lovagokat is meghazudtolja saját történelmük. Állítólag úgy udvaroltak, hogy szerződtettek egy költőt, akivel megíratták a szerelmes verseket. Ki tudja, mennyi ilyen elkallódott költő óriás élt eddig a világban?
- A mai férfiak lehetnek badisok, szépfiúk, nem nyújtanak védelmet a női nemnek, eszményiségük csupán külsejükben nyilvánul meg, már ha találni ilyeneket egyáltalán. Elsatnyult a férfinem. A Kékszakáll éppen ezt kívánta bemutatni Európának, hogy elveszett a férfi, kihaltak a romantikus lelkű udvarlók, férjek. Valami olyan történt, amit már akár századfordítással sem lehet meg nem történtté tenni.
- Ezért én azt mondom Bélám, hogy a szeretetet megbocsájtja a világ elméletben, a szeretetnek mindent elfedez, a gyakorlatban viszont egészen másképp működik, irigységet vált ki, ha két ember igazán szereti egymást, meg nem értést. Rengeteg tragédia őrzi a szív-szerelmek halálát, mint a Molnár-szikla. Ki tudja, hány tiltott szerelmes fiatal vetette alá tehetetlenségében magát a mélybe abban a tudatban, hogy haláluk után egymáséi lehetnek?
- Pedig a szerelem beteljesülése egyedül a földi létben lehetséges, Vilma. Itt kell az egyszeri életűeknek boldognak lenniük, s a világnak meg kell hagynia ehhez az emberi méltóságot, körülményeket, a szabadságot.
- Látod, mindig elérkezünk a lényeghez, melyet eddig nem mondtunk ki, ahhoz, hogyan is lehetséges, hogy aki szeret, viszont szeretetre lel. Szív-szeretet a neve. Ha szívembe íródik valakinek a neve, gyakorlatban is a szív-szeretetben élő embernek ezt éreznie kell még a világ végén is. Ennyire egyszerű a szeretet egyenlete.

2015. augusztus 10.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: A mindenség elmélete (2014)–Filmajánló
  2015-08-10 00:17:28, hétfő
 
  Színes, magyarul beszélő angol életrajzi dráma - 123 perc

Rendező: James Marsh
Forgatókönyvíró: Anthony McCarten
Zeneszerző: Jóhann Jóhansson
Operatőr: Benoit Delhomme
Díszlettervező: John Paul Kelly
Producer: Tim Bevan, Lisa Bruce, Eric Fellner, Anthony McCarten
Vágó: Jinx Godfrey

Szereplők:

Stephen Hawking: Eddie Redmayne
Jane Hawking: Felicity Jones
Jonathan Hellyer Jones: Charlie Cox
Brian: Harry Lloyd
Kip Thorne: Enzo Cilenti
Dennis Sciama: David Thewlis
Beryl Wilde: Emily Watson

Szinkronhang:

Stephen Hawking: Szatory Dávid
Jean Hawking: Gáspár Kata
Jonathan Hellyer Jones: Miller Zoltán
Brian: Fehér Tibor
Kip Thorne: Kárpáti Levente
Dennis Sciama: Tahi Tóth László

Megtörtént eseményt dolgoz fel a film, melynek cselekménye Angliában kezdődik 1963-ban. Stephen intelligens ateistának, vagyis kozmotológusnak vallja magát, egyetlen átfogó egyenletben hisz, mely mindent megmagyaráz az univerzumban. Megismerkedik Janeval, aki francia-spanyol bölcsész, vallására nézve anglikán. A lány kérdésére, hogy miért nem vallásos a fiú, azt feleli, hogy egy fizikus számításait nem zavarhatja meg egy természetfeletti teremtőben való hit. A két fiatal nagyszerűen megérti kölcsönösen tisztelve és csodálva egymást. A fizikus minden kérdésre ismeri a választ, mint arra is, hogy amikor a csillagok születnek és meghalnak, UV fényt sugároznak. Stephen a lehetetlen kérdésekre is meg tud felelni. Felfigyel rá az egyetemi professzor, megmutatja neki a laboratóriumot és meghívja egy matematikushoz, ahol rájön arra, hogy a tér és az idő egyenletét kellene megírni, visszajutni az idő kezdetéig. Az univerzum egy fekete lyuk robbanásából keletkezett elméletből indul ki. Összeesik az udvaron, motoros neuron betegséget diagnosztizálnak, várható élettartammal, két évvel. Az orvostudomány tehetetlen. Egyedül a gondolatok nem változnak, de végül már nem tudja átadni őket, mert a test teljesen leépül, minden megbénul, mint a beszéd.
Jane vállalja, hogy együtt megküzdenek a betegséggel, mert szeretik egymást.
Stevent továbbra is foglalkoztatja egyedülálló elmélete a fekete lyukról, az idő kezdetéről, melyet be kell bizonyítani egyetlen, egyszerű, elegáns egyenlettel, mely mindent megmagyaráz. Annak az időnek a kezdetéről, melyből neki kevés adatott. Megkapja a doktorátusi címet. Kétszeresen boldog tehát, gyermekei és felesége alkotta családja adja az életerejét.
Stephen megfejti a fekete lyuk részecskéinek elméletét, a fekete lyuk eltűnéséről, vagyis bebizonyítja, hogy az időnek van kezdete.
Belép a család életébe a templomi ének tanár, Jonathan, aki özvegy. Jane vele közli, hogy a harmadik gyermekével terhes. Mindenki azt hiszi, hogy Steven arra nem képes az állapota miatt, mert külső szemmel eléggé szánalmasnak látszik. Az emberek pletykálni kezdenek. Jonathan és Jane vonzódnak egymáshoz.
A kedvenc zeneszerző, Wagner hallgatása közben Steven rosszul lesz, kórházba kerül, légcsőmetszést kell végezni. Lehet, hogy soha többé nem fog tudni beszélni. Jane határozott véleménye, hogy férjének élnie kell.
Steven némasága alatt sem veszíti el humorérzékét, s könyvet ír az idő rövid történetéről. Ehhez minden eszköz adott. A civilizáció hajnala óta a világ arra vár, hogy megértsék a rendet. Nem lehetnek határai az emberi törekvéseknek sem, mindannyian mások vagyunk. Míg van élet, van remény.

A filmet itt tekinthetik meg:

http://filmbirodalom.com/watch-embed-322111-20783

2015. augusztus 10.
 
 
0 komment , kategória:  Filmajánló  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2015.07 2015. Augusztus 2015.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 44 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2425
  • e Hét: 4747
  • e Hónap: 10988
  • e Év: 63254
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.