|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 21:18:52, péntek
|
| |
| |
Tömeges létszámleépítés: lemondott a DRV vezérigazgatója
2015. szeptember 16. 18:07 ,
Információink szerint a tervezett jelentős jövedelemcsökkentés és a tömeges létszámleépítés miatt szerdán lemondott Winkler Tamás, a DRV ZRT. vezérigazgatója.
Szerdán újra egyeztettek az állami tulajdonú regionális víziközmű társaságok érdekképviseleti vezetői, mert eddigi tiltakozásaik ellenére az MNV Zrt. koordinálásával elkészült a víziközmű társaságok reorganizációs intézkedési terve, melyben tömeges létszámleépítés és jelentős jövedelemcsökkentés is szerepel. Ahogy azt korábban megírtuk, a megyében érdekelt DRV Zrt.-nél ez körülbelül 200-250 munkavállalót érinthet. Információink szerint a bértömeg csökkentési tervek miatt szerdán lemondott Winkler Tamás vezérigazgató. A hatályos jogszabályok szerint legkorábban egy hónap múlva ülhet egy új vezér a székébe. Az erről határozó közgyűlést október 19-re hívták össze.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Közben a kialakult helyzetre való tekintettel az érintett vízművek (Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., Északdunántúli Vízmű Zrt., Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt., Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.) megkezdik a sztrájkbizottságok megalakítását.
- A korábbi tiltakozásunkal összhangban megkezdjük az elégséges szolgáltatás biztosítására szóló egyeztetést annak érdekében, hogy a több száz munkavállalót érintő tömeges létszámleépítés, a bértömegcsökkentés, illetve a biztonságos szolgáltatás ellehetetlenítése ne valósulhasson meg - áll a Vízügy Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében, amely az érdekképviseleteinek vezetőinek megállapodását tartalmazza. - A reorganizációs tervben megfogalmazott intézkedések ellentétesek az eddig hangoztatott, a foglalkoztatottak megtartására irányuló kormányzati szándékkal.
Pintér Lajos, a DRV Zrt. szakszervezeti titkára szerkesztőségünknek elmondta: összehívta keddre a szakszervezet válaszmányát, ahol várhatóan sztrájkbizttságot alakítanak. A tömeges létszámleépítést elfogadhatatlannak tartják, ezért megkezdik a tárgyalásokat az elégséges szolgáltatásról.
- Nem marad más lehetőségünk, mint a legvégső eszköz alkalmazása annak érdekében, hogy a szolgáltatás biztonságát is veszélyeztető ilyen drasztikus tulajdonosi intézkedést megakadályozzuk - hangsúlyozta Pintér Lajos. - Továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy egy iyen intézkedés átterjedhet az önkormányzati társaságokra is. Ennek értelmében a teljes ágazat érdeke megakadályozni a kívánt intézkedést.
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/tomeges-letszamleepites-lemondott-a-drv-veze rigazgatoja-629743 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:59:04, péntek
|
| |
| |
“A 3 éves szír kisfiú jut eszembe, aki vízbefúlt néhány napja. Aztán Charlie Hebdo. Egy 3 éves gyerek halálán viccelődni?! Ember az ilyen?! Vagy inkább csak féreg, aki a szenzációért, pénzért bármire képes.
Annál kínosabb most, hogy egy csomó magyar baloldali politikus a januári merénylet után azzal villogott a neten, hogy ,,Én is Charlie vagyok". Gyurcsány, Mesterházy, Tóbiás, Trippon, Horváth Csaba és még sokan mások.
A magyar Charlie-k. Vérciki. Vajon jót nevettek a kisfiú halálán?
Nem tehetek róla, az is eszembe jut, milyen szülő az, aki egy biztonságos helyről a gyermeke életét kockáztatva egy ladikon nekivág a tengernek? (Azt mondják, az apa embercsempész volt. Lehet. Akkor még inkább bűnös.)
És mit mondjunk azokról, akik erre bíztatták őket? Európai politikusok és az egész liberális média. Ott élhetsz, ahol csak akarsz, úgy élhetsz, ahogy akarsz, tiéd az egész világ. Ezzel hergelték és hergelik ma is emberek százezreit, millióit arra, hogy nekiinduljanak a semminekabban a reményben, hogy vár rájuk az európai Kánaán. Azt nem teszik hozzá: úgy pusztulsz el, ahogy akarsz. Hány ember, hány gyerek halál kell még, hogy abbahagyják a kábítást?!
http://40.media.tumblr.com/78eb91c722479a72f64fc5eba701e240/tumblr_nuvdtdGRjB1qbg oyio1_400.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:48:53, péntek
|
| |
| |
Politikai mutyi áldozata az agráregyetem?
2013-10-16
Áder János köztársasági elnök azt a rektorjelöltet nevezte ki hétfőn a gödöllői Szent István Egyetem élére, akit Balog Zoltán humánminiszter előterjesztett. Csakhogy Balog nem azt a személyt támogatta, akit az egyetem szenátusa.
Nem ez az első ilyen eset. Tavasszal a Debreceni Egyetem rektori pozíciójára terjesztett elő a miniszter olyan személyt, akit az egyetem nagy többsége nem támogatott. Holott a téli diáktüntetések nyomására a hallgatókkal kötött részmegállapodásban a szavát adta, hogy ,,a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét", vagyis abba nem szól bele. A nemzeti felsőoktatási törvény ugyan lehetővé teszi a miniszter számára, hogy azt a rektort nevezze ki, akit csak akar, a jogszabályt azonban Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár nyomására épp a napokban tervezik úgy módosítani, hogy az egyetemek visszakaphassák a választás jogát. A debreceni rektor kinevezése körüli botrányt követte a következő: a Kecskeméti Főiskola esetében is felülbírálta a felsőoktatási intézmény döntését. Legutóbb pedig Miskolcon hagyta figyelmen kívül az egyetemi szenátus döntését: a szenátus rektorjelöltje nem tetszett neki, így újrapályáztatta a pozíciót.
Áder János kinevezi Tőzsér Jánost
Visszatérve Gödöllőre: a Szent István Egyetem korábbi rektorának megbízatása a nyáron lejárt. A Gödöllői Hírhatár beszámolója szerint az első rektori pályázaton a szenátus többsége Szabó István professzort, a Gépészmérnöki Kar dékánját támogatta, igaz, gyenge többséggel. Az abszolút többség hiánya nem feltétel azonban a kinevezésnél, Balog ennek ellenére mégis új pályázatot írt ki, noha - forrásaink szerint - Klinghammer István is Szabót támogatta.
Az Átlátszó Oktatás tényfeltáró blog részletesen beszámol arról, hogy az új pályázat kiírásának hátterében kormánypárti marakodás zajlik: a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárkamara ,,nyúlná le" az egyetemet. Az Átlátszó eddigi értesüléseit saját forrásaink is megerősítették. Hozzánk is befutott az a levél, amelyet májusban, az első rektori pályázati forduló után Győrffy Balázs kormánypárti parlamenti képviselő, agrárkamarai elnök, a Magosz alelnöke írt Balog Zoltánnak. Idézzük:
,,Tisztelt Miniszter Úr! Tegnapi, Parlamentben folytatott beszélgetésünkre hivatkozással csatolva küldök két dokumentumot. Az egyik egy jogi állásfoglalás az ideiglenes vezetői megbízás vonatkozásában, mely alapján mi nem látjuk akadályát Póti Péter (a Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék tanszékvezető docense - a szerk.) megbízásának. Mellékelve küldöm Póti Péter önéletrajzát, akit Fazekas miniszter úr is támogat. Tisztelettel jelezném, hogy Szabó István kinevezését továbbra sem javasoljuk!" - áll a levélben. (Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter olyannyira támogatta Pótit, hogy június elején, a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott neki.) Hiába volt azonban jogi állásfoglalása Győrffynek Póti Péter kinevezhetőségéről, a jogszabályok egyértelműen kimondják, docens nem lehet rektor, ezért kellett az új pályázat. Az új pályázat lezárásáig a miniszter ideiglenes vezetőt nevezett ki az egyetem élére, Tőzsér Jánost, aki a Gödöllői Hírhatár értesülései szerint korábban nem pályázott, és nincs sem egyetemi, sem kari szintű vezetői tapasztalata. Tőzsér - ahogy azt az Átlátszó megírta - a rektor nélküli egyetemen kinevezett három rektorhelyettest. Nem meglepő módon Póti Péter is az lett, mellette még Tóth Tamás, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar docense, valamint dr. Gálfi Péter, az Állatorvostudományi Kar egyetemi tanára kapott ilyen megbízást.
Az újra meghirdetett, második pályázatra pedig már csak egy rektorjelölt jelentkezett: Tőzsér János. Megbízható információink szerint a jelölt a szenátustól 19 nemet, 16 igent és 2 tartózkodást kapott, ez a szavazati arány a mi értelmezésünk szerint elutasításnak felel meg. Egyetemi körökből úgy tudjuk, hogy Klinghammer éppen azért nem támogatta Tőzsér kinevezését, mert az államtitkár őt gyenge legitimitású vezetőnek tartotta a kialakult, erősen megosztott helyzetben. A debreceni botrány után, amikor a miniszter először fordult szembe az egyetemi autonómiával, a Magyar Rektori Konferencia ki is adott egy közleményt, amelyben éppen a legitimitás problémáját feszegeti. ,,Amennyiben azonban nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is" - olvasható a rektorok állásfoglalásában.
Az üggyel kapcsolatban Balog Zoltánhoz fordultunk. Megkérdeztük, milyen szakmai megfontolások állnak annak hátterében, hogy nem azt a rektorjelöltet terjesztette fel az államfőnek, akit a gödöllői egyetem egyértelműen támogatott. ,,A Szent István Egyetem - amennyiben strict módon vesszük figyelembe a tényeket - nem támogatta egyik jelöltet sem, hiszen mindkét eljárás során 50 százaléknál kisebb szavazati arányt kapott az aktuális pályázó a szenátus döntésekor, így a rektor személyéről a miniszternek kellett döntenie. Ő terjesztette fel a köztársasági elnöknek a második eljárás során Tőzsér Jánost" - írja, de ez nem válasz a kérdésünkre. Teljesen mindegy ugyanis, hány százalékos a szavazati arány, ha a szenátus véleménye számítana, Szabót is kinevezhette volna a miniszter. Különösen annak fényében, hogy a megismételt pályázaton a kormány által jelölt személynél egyértelműen a nem szavazatok voltak túlsúlyban.
Azt is megkérdeztük, milyen szakmai megfontolások állnak annak hátterében, hogy nemcsak az egyetem többségével, hanem a felsőoktatásért felelős szakállamtitkár véleményével is szembemegy, amikor nem Szabó Istvánt, hanem Tőzsér Jánost terjeszti fel Áder Jánosnak. Faramuci választ kaptunk: a minisztérium nem cáfolta, hogy Klinghammer, ha rajta múlik, másképp döntött volna, de visszakérdezett. ,,Miért feltételezi, hogy más a felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye?"
Arra a kérdésünkre, nem tart-e Balog Zoltán attól, hogy az egyébként nagy szakmai tiszteletnek örvendő, de vezetői gyakorlattal nem rendelkező Tőzsér professzor rektorsága komolyan veszélyezteti Közép-Európa egyik legjobb nevű agrár felsőoktatási intézményét, azt a választ kaptuk: ,,Tőzsér professzor úr, aki az MTA doktora, az egyetem intézetigazgatója, elismert agrárszakember. Életútja és minősítése alapján biztosíték arra, hogy az egyetem megfelelő vezetője lesz". A tárca tehát ismét megkerülte a kérdést.
http://nol.hu/belfold/20131016-rektor_a_szenatus_elleneben-1419903 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:35:20, péntek
|
| |
| |
Identitás Szövetség
Mert a vörös az vörös, barátaim, akármit állítson is magáról, akármilyen szép színekre fesse is ki őt a magyar "radikális" "jobboldali" média. Nincsen identitása neki, sem nemzeti, sem faji. Ő csak vörös. Ez határozza meg őt, ez határozza meg a tetteit, a szavait, ez jellemzi leginkább a torz, sötét lelkét.
Ne tévesszen meg minket, ha valaki kritizálja ugyanazt, amit mi. Attól ő még nem tartozik közénk, ahogy mi sem tartozunk őhozzá. Gondoljatok arra: az antifa is kritizálja a globalizmust. A kommunisták is kritizálják az EU-t (lásd a képen).
Ettől még nem lesznek jobbak, vagy mások. Más ugyanis ennek a kritikának az elvi alapja, mint a mi kritikánké. Mi azért kritizáljuk a fentieket, mert elnyomják a nemzetek önrendelkezési jogát, és mert multikulturalizmust, ezáltal csendes népirtást kényszerítenek ránk. Ők azért kritizálják, mert szerintük ezek a rendszerek nem eléggé megengedőek. Bár igaz lenne, de sajnos nem az. Túlzottan is azok. Egy bizonyos irányba....ez az irány nekik tetszik. Nekünk nem.
Az áruló színe pedig vörös volt, ma is az, és amíg léteznek, az is marad. Ez a lételemük. Nem tudnak mások lenni. Nem tudnak megváltozni. Árulók. Úgy is kell hozzájuk viszonyulni, és úgy is kell velük bánni. Ahogy egy ostromlott erődben az árulókkal szokás. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:27:06, péntek
|
| |
| |
Kedves, rokonszenves, jóarcú ifjú menekültek alázatosan bebocsátást kérnek új hazájukba, hogy azután ott majd szorgos munkájukkal segítsenek eltartani az idős nyugdíjasokat, persze a PÁRT segedelmével!
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/9/4/9/3/MED_0013199493.jpg |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:25:45, péntek
|
| |
| |
Cigánynak öltöztetve csempésznek migránsokat románok
Propeller ma, 11:47
Egy kolozsvári roma szervezet vezetője a Mediafax román hírügynökség útján hívta fel pénteken a román és magyar hatóságok figyelmét arra, hogy romániai roma származású embercsempészek cigány népviseletbe öltöztetve szállítanak Magyarországról Ausztriába és Németországba illegális közel-keleti bevándorlókat.
Aurel Pascu, a kolozsvári Roma Emberiesség Egyesület (Asociatia Roma Umanitate) elnöke a hírügynökségnek elmondta: az embercsempészek arra alapoznak, hogy a magyar hatóságok nem ellenőrzik azokat a román rendszámú gépkocsikat, amelyek cigány népviseletbe öltözött személyeket szállítanak. Egyértelműnek gondolják ugyanis, hogy román állampolgárok utaznak ezekben a gépkocsikban. Az embercsempészek 1500 euróért vállalják, hogy a hatóságokat megtévesztő módon juttassanak el egy-egy illegális bevándorlót Budapestről Bécsig vagy a németországi Passauig.
http://propeller.hu/nagyvilag/3154920-roman-embercsempeszek-ciganynak-oltoztetve- visznek-migransokat?utm_source=mm-2015-09-18&utm_medium=email&utm_campaig n=Cig%C3%A1nynak%20%C3%B6lt%C3%B6ztetve%20csemp%C3%A9sznek%20migr%C3%A1nsokat%20r om%C3%A1nok
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:19:30, péntek
|
| |
| |
2015. szeptember 18., péntek 16:59 MTI
Gyorsan nő a gazdaság a szomszédban
A román pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozó gazdasági előrejelzési bizottság felfelé módosította 0,1 százalékponttal az idei román gazdasági növekedést, amely becslésük szerint 3,4 százalék lesz - derült ki pénteken a bizottság őszi jelentéséből.
Korábbi jelentésében a testület 3,3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. A jövő évre vonatkozó előrejelzésében a változás jelentősebb, hiszen a román GDP 4,1 százalékos bővülésére számítanak a korábban jelzett 3,4 százalékhoz képest.
A jelentés a 2015 és 2019 közötti időszakra terjed ki. 2017-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak a korábban közölt 3,7 százalékhoz képest, 2018-ban 4,5 százalékos növekedésre, ami 0,5 százalékponttal haladja meg a korábbi értéket, 2019-ben pedig 4,7 százalékos GDP-bővülést várnak. Ez utóbbiról most először készítettek becslést.
Az inflációs prognózison is módosítottak, a fogyasztói árindex várhatóan negatív tartományba kerül az idén. A bizottság 0,7 százalékos olcsóbbodásra számít a tavalyi évhez képest. Korábban 0,7 százalékos éves inflációra számítottak. A jövő évi inflációt is mérsékelte a testület, a fogyasztói árak 2016-ban 1,8 százalékkal nőnek a korábban jelzett 2,8 százalék helyett.
A Román Nemzeti Bank augusztus elején csökkentette inflációs előrejelzését, az ő becslésük szerint is a fogyasztói árindex negatív tartományba kerül, és 0,3 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyi évhez képest. Romániában júniusban került először negatív tartományba az éves infláció ráta, miután a kormány az élelmiszerekre, nem szeszes italokra és közétkeztetésre is kiterjesztette a kedvezményes 9 százalékos áfát az általános 24 százalékos kulcs helyett.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/gyorsan_no_a_gazdasag_a_szomszedban.603310 .html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:15:03, péntek
|
| |
| |
2015. szeptember 18., péntek 17:59 Napi.hu
Magyarország bóvliban maradt!
Maradt a magyar adósosztályzat a Standard & Poor's-nál.
Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot pénteken a Standard & Poor's.
A nemzetközi hitelminősítő nem módosította sem a devizában és forintban fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségek BB plusz/B szintű besorolását, sem annak stabil kilátását.
Az S&P idén 3 százalékos, a 2015-2018-as időszakban átlagosan 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít a magyar gazdaságban. Ez ugyan segíti, hogy a még mindig magas államadósság csökkenő pályára álljon, ám a magyar potenciális növekedés még mindig elmarad a régiós versenytársaké mögött. Jövőre pedig a GDP várhatóan megérzi az uniós források átmeneti csökkenését.
Magyarország hitelminősítéseCég Devizaadósság Kilátás Forintadósság Kilátás
Fitch BB+ pozitív BBB- pozitív
Moody's Ba1 - Ba1 stabil
Standard & Poor's BB+ stabil BB+ stabil
Forrás: ÁKK
A cég döntésének indoklása szerint az alacsony olaj- és földgázárak, az emelkedő foglalkoztatottság, a devizaalapú hitelek forintosítása nyomán csökkenő óvatossági megtakarítások, valamint és az alacsonyabb adósságszolgálat révén növekvő jövedelmi hányad egyaránt segítette a háztartások fogyasztásának élénkülését, a 6,8 százalékos munkanélküliségi ráta pedig egy évtizedes mélyponton jár.
A felminősítésre vágyó magyar kormányzatnak rossz hír lehet, hogy S&P úgy fogalmazott, hogy kiszámíthatatlan a gazdaságpolitikai környezet és a magas maradt az államháztartás eladósodottsága.
A magyarországi demográfiai folyamatok továbbra is gyengék, ebben szerepe van a sok magas képzettségű kivándorlásának is. A munkaerő-piaci részvétel pedig a nők körében továbbra is alacsony.
A gazdaság versenyképessége rendben van, ezt jelezi a reáleffektív forintárfolyam alakulása is. A munkaerőpiac rugalmas, jelenleg átlagosan 7,3 euró az egy munkaórára jutó teljes költség - ez még mindig kevesebb, mint a harmada az EU-28-ak átlagának és jócskán elmarad a cseh és a szlovák értéktől is.
Ez kellene a felminősítéshez
A hitelminősítő azt is összegezte, hogy mi kellene a magyar felminősítéshez. Eszerint olyan kormányzati intézkedések kellenének, melyek ösztönzik a beruházást és a erősítik a fenntartható ütemű gazdasági növekedést.
Másrészt pedig leminősítés a jövőben akkor fenyegetne, ha a költségvetési pénzügyi folyamatok rossz irányba mennének, erősödne a kvázifiskális tevénység, vagy pedig jelentősen nőne a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
PrognózisMegnevezés 2015 2016 2017 2018
GDP (éves változás, százalék) 3,0 2,4 2,0 2,0
Beruházási ráta (GDP százalékában) 21,9 22,1 23,0 24,0
Export (GDP százalékában) 91,4 92,6 94,2 97,0
Munkanélküliségi ráta (százalék) 6,8 6,0 5,8 5,5
Külkegyenleg (GDP százalékában) 2,5 2,4 1,5 1,2
Működőtőke-beáramlás (GDP százalékában) 0,4 0,7 0,8 1,0
Bruttó adósság (GDP százalékában) 77,7 76,3 75,1 74,0
Infláció (százalék) -0,3 0 1,5 2,0
Forrás: S&P
Mikor máskor?
Miközben a magyar szuverén adósságminősítés az S&P besorolása szerint BB+, addig a befektetési kategóriában van a lengyel, a cseh és a román besorolás. A magyar minősítéshez csatolt kilátás az S&P-nél és a Moody's-nál stabil, a Fitchnél pedig már pozitív, a felminősítés nagyobb valószínűségére utalva. A következő mlehetséges minősítési időpontok 2015-ben: a Moody's-nál november 6., míg a Fitchnél november 20.
Magyarország felminősítését jó ideje már csaknem minden piaci szereplő várja, azt alapvetően a piacok be is árazták, így a kilátás javításának - ha végre bekövetkezik - tartós pozitív hatása várhatóan nem vagy csak kicsi lesz - vélik a CIB Bank elemzői.
A Napi.hu által korábban megkérdezett elemzők nem tartották valószínűnek, hogy idén sor kerülne bármelyik nagy hitelminősítőnél arra, hogy visszakerüljünk a befektetésre ajánlott - azaz nem bóvli - kategóriába.
Ha megtörténne a felminősítés, az enyhén pozitívan hathatna a kockázati prémiumok csökkenésén keresztül a magyar részvénypiacra, azonban korántsem várható olyan nagy tűzijáték, mint 19 évvel ezelőtt, amikor utoljára "megugrotta" ezt a lépcsőt az ország.
A S&P kiemelte, hogy Magyarországon jól képzett és versenyképes a munkaerő és kiegyensúlyozott az export szerkezete. A hitelminősítő szerint csökkent Magyarország külső sérülékenysége, köszönhetően nagyrészt a lakossági devizahitelek nagymértékű átváltásának és az adósság forintaránya fokozatos növekedésének. Ezeknek, valamint az alacsony inflációnak és kedvező fizetési mérlegnek köszönhetően Magyarország a feltörekvő piacokon jelenleg az egyik legkevésbé kitett az esetleges negatív hatásoknak - közölte kissé szomorkásan a Nemzetgazdasági Minisztérium.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyarorszag_bovliban_maradt.603314.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:10:27, péntek
|
| |
| |
2015-09-18
Írta CD
Hatástanulmányok? Tervezetek? Itt van minden amit tudni akartál a Corvinus szétszakításáról!!!
#1. rész
ok
A kormány nemrég jelentette be, hogy a gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) csatolják a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai karait. Az Átlátszó Oktatás megszerezte a két egyetem döntés-előkészítő anyagait. A Corvinus ellenezte a karok elcsatolását és inkább szorosabb együttműködésre törekedett volna. A SZIE viszont örült, hogy bekebelezheti a budai karokat. A SZIE által készített dokumentumok főképp azt taglalják, hogy az agrárképzés fejlődéséhez kizárólag az integráció vezethet, de hogy ehhez az egyetem miként tudná biztosítani a szükséges többletforrásokat nem derül ki a dokumentumokból.
Előzmények
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) július végén felkérte a két egyetemet, hogy vizsgálják meg, miként tudnának létrehozni egy ,,közép-magyarországi agrárcentrumot". Erre alapvetően két opció kínálkozott. Az egyik az egyetemek közötti együttműködés lett volna, a másik pedig az integráció, azaz a Corvinus budai karainak (az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti Kar) Szent István Egyetemhez csatolása. A két egyetem augusztus 17-én tárgyalóasztalhoz ült, hogy megvitassa az EMMI kérését. A Corvinus ragaszkodott ahhoz, hogy konszenzuson alapuló szakmai döntés szülessen, azonban az integráció kérdésében nem jutottak megállapodásra a felek. A SZIE már ekkor is hevesen amellett érvelt, hogy a budai karokat le kell választani a Corvinusról és hozzájuk kell csatolni. Ez viszont a dokumentumok szerint a Corvinus számára elfogadhatatlan kérés volt. A tárgyalás eredménye végül az lett, hogy az egyetemek megállapodtak, hogy közös tervezetet fognak készíteni az együttműködés megvalósításának részleteiről, az integrációval kapcsolatban pedig külön állásfoglalást készít a két delegáció.
A tárgyalás után a Budapesti Corvinus Egyetem elkészítette a részletes szakmai koncepciót arról, hogy milyen eredményekkel járna egy együttműködésen alapuló közép-magyarországi agrárcentrum létrehozása, valamint a budai karok SZIE-be integrálása. Utóbbi esetében azonban az egyetem megjegyezte, hogy azt a három budai kar tanácsa, valamint a szenátus is egyhangúlag elutasította, így a BCE nem támogatja az integrációt. Ezt követően azonban hiába vártak, a SZIE nem küldte el a megbeszélt határidőig saját koncepcióját. Közel 3 nap késéssel ugyan végül megérkezett egy dokumentum, de az alig tartalmazott valamit a létrehozandó együttműködésről. A dokumentum nagy része azt taglalja, milyen minőségi oktatás folyik az egyetemen, hány karnak van kutató kari rangja, hányan írtak tudományos diákköri (TDK) dolgozatot, vagy hogy egyes mérőszámok szerint mennyivel jobb a SZIE a BCE-nél. A Corvinus, így végül saját koncepcióját küldte el az EMMI felsőoktatási államtitkárságának. Azt pedig hogy ezután mi történt már mindenki tudja.
Mi lett volna, ha marad a budai campus
A Corvinus által írt és az emberminisztériumnak is eljuttatott döntéselőkészítő anyag első fele az agrárcentrum kialakításával kapcsolatos egyetemközi együttműködés részleteit tárja elénk.
A dokumentum legfontosabb gondolatai:
Nincsenek jelentős párhuzamosságok a képzéseben, mert jelentősek a szakterületi különbségek (“...szakmailag nem megkérdőjelezhető, hogy a szántóföldi és kertészeti kultúrák között jelentős különbségek állnak fönn. A nem szakember számára sajnos az ilyen jelentős különbségek kevéssé átláthatók.")
A Kertészmérnök Bsc szak tekintetében, a korábbi évek felvételi pontszámait, valamint a meglévő személyi és infrastrukturális hátteret figyelembe véve azt javasolják, hogy a továbbiakban a képzés csak a budai campuson induljon
A Corvinus vállalja, hogy az új szakként megjelenő osztatlan agrármérnökképzést nem indítja, mivel az olyan fejlesztéseket igényelne, amelyek már rendelkezésre állnak a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán
A Corvinus vállalja, hogy nem tesz lépéseket a Környezetmérnök Bsc szak elindítására, valamint felkínálja az átoktatói támogatását a szak SZIE-n történő fejlesztéséhez
A Növényorvos Msc tekintetében (ami szintén mindkét egyetemen megtalálható) a Corvinus megjegyzi, hogy a SZIE levelezőn is indít képzést, ami ütközik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ajánlásával, így az itt végzettek eleve nem kaphatnak kamarai tagságot
A BCE felveti, hogy az együttműködés keretében közös mesterképzés elindítására is van lehetőség, hasonlóan a Semmelweis Egyetemmel 2010 óta közösen működtetett Táplálkozástudományi mesterszakhoz
Mindezek mellett pedig a Corvinus nyitott arra, hogy közös fakultatív órákat tartsanak, közösen fejlesszék az egyes tárgyak tananyagait, valamint kölcsönösen részt vegyenek egymás TDK konferenciáin.
A dokumentum viszonylag jól körülírja az együttműködésben rejlő lehetőségeket, azonban néhány kérdést, mint például, hogy mi lesz a Növényorvos Msc szak párhuzamosságával, nyitva hagy.
Ha tippelnünk kéne, hogy mi nem tetszhetett az EMMI-nek a Corvinus javaslatából, az allábbiakat emelnénk ki:
,,A felsőoktatási államtitkárság a társadalom egésze előtt azzal indokolja az agrárképzés átstrukturálásának szükségességét, hogy intenzívebb együttműködés alakuljon ki a partnerek között, és erősebb diplomák kerüljenek kiadásra. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy két szűkölködő ember házassága csak konzerválja a szegénységet, és harmónia biztosan nem teremthető meg"
,,A BCE budai karai és a SZIE MKK ugyanazzal a legfontosabb problémával néz szembe: a gyakorlatigényes képzések állami finanszírozása ésszerűtlenül alacsony, különösen a nem gyakorlatigényes képzésekkel összevetve. Együtt kell fellépnünk annak érdekében az államtitkárságon, hogy az agrárképzéseket folytató intézmények finanszírozása rendeződjön."
Kép: shogunse.hu
Palkovics László Felsőoktatási Államtitkár Kép forrása: shogunse.hu
Viszlát Buda!
A Corvinus a tanulmány második felében azt boncolgatja, milyen hatása lenne a budai karok elcsatolásának, noha azt előzetesen leszögezi, hogy az integráció ötletét nem tudja támogatni, hiszen azt mind a budai karok tanácsa, mind pedig a szenátus egyhangúlag elutasította. A két intézmény összevonásának elméleti célja az lenne, hogy így létrehozzanak egy agrárszakegyetemet, azonban ahogy a Corvinus, úgy a SZIE sem tekinthető profiltiszta egyetemnek. Számtalan eltérő tudományterületen nyújt képzést mindkét intézmény, ezért némiképp zavaros, hogy mitől lenne jobb a budai karoknak, ha a SZIE-be integrálódnának. A SZIE viszont nem habozott kritikát írni a Corvinus teljes tanulmányáról, melyet el is juttatott az egyetemhez. Ebből pedig kiderül, hogy szerintük azért lenne jobb helye náluk a budai karoknak, mert a SZIE ,,nagyságrendekkel inkább agrár, mint a Corvinus pesti karai." A SZIE kimondott célja pedig az, hogy az integrációval egy “Közép-magyarországi Agrártudományi Központtá" váljon.
Az integrációval kapcsolatban a Corvinus által készített tanulmány több problémás pontot is felvet, amik közül elsősorban a gazdasági bizonytalanság szúr szemet. A Corvinus megjegyzi, már az is elég nagy gondot jelent, hogy nincs nyilvános, részletes szakmai vita, de az információszűkösséget csak tovább fokozza, hogy a SZIE-vel kapcsolatban semmilyen gazdasági hatástanulmány nem áll rendelkezésre. Mindemellett pedig a SZIE vezetősége idén több helyen is meglebegtette, hogy az Állatorvos-tudományi Kar (ÁOTK) jövőre kiválhat az egyetemből és önálló intézményként működhet tovább. Arról viszont sajnos semmit nem tudni, hogy a kar távozása miatt kieső bevételeket hogyan kívánja a SZIE vezetése kompenzálni.
“Ez határozottan feltételezés, a SZIE gazdálkodása stabil az ÁOTK nélkül is."
A Corvinus tanulmányára érkezett kritikában a SZIE csupán kitérő válaszokat ad a fenti problémákra. Több ponton is azt állítják, hogy a hiányzó gazdálkodási adatokat ráér a kormányzati döntést követő átmeneti időszakban elkészíteni, ami kissé meglepő feltételezés a SZIE részéről. Ez ugyanis azt jelenti, hogy szerintük egy több milliárdos felsőoktatási átalakítás esetén nincs szükség a döntést megelőzően gazdasági hatástanulmányra.
Dr. Tőzsér János, Rektor, Szent István Egyetem Kép forrása: MTA
Ez viszont a Corvinus vezetőségének elfogadhatatlan volt. Számukra ugyanis kiemelkedően fontos volt, hogy a budai karok anyagi háttere egy esetleges integráció esetén is biztosított legyen, már pedig a SZIE-től erre semmilyen biztosítékot nem kaptak. Érdekes ugyanakkor, hogy az átmeneti időszak hosszára mindkét fél egy évként hivatkozik. Az EMMI múlt héten kelt döntése azonban már január 1-jén, négy hónap múlva a SZIE birtokába adná a Corvinus budai campusát. Azt, hogy miért döntött így az EMMI, és miért lehetett ennyire sürgős az átszervezés, mi sem tudjuk, ezért az ügyben megkerestük a Minisztériumot, és amint megkapjuk válaszukat, közöljük azt.
Kéretlen integráció
Az integráció szükségességét számtalan kérdőjel övezi. Sem a Corvinus dokumentumából, sem a SZIE tanulmányából nem derül ki, hogy az integráció miért lenne vitathatatlanul sokkal jobb a közép-magyarországi agrárcentrum létrehozására, mint az együttműködés. A SZIE nem reflektált több, az integrációval kapcsolatban a Corvinus által felvetett szakmai és elvi kritikákra, például arra, hogy a Corvinus érintett karainak elutasítása miatt az integráció csak a karok autonómiájának semmibevételével jöhetne létre. A Corvinus szerint az ,"ilyen módon a kényszerrel létrejött intézmény légkörét megmérgezheti a kölcsönös bizalmatlanság, a félelem, a bosszú".
Tüntetők a Corvinus idei tanévnyitóján
A SZIE látványosan nem vette figyelembe a budai campuson dolgozók elutasító döntését, sőt azzal szembe menve sürgette az integráció létrejöttét. A Corvinus ennek kapcsán tanulmányában felhívta a SZIE figyelmét arra, hogy az átszervezés okozta bizonytalanság miatt az oktatók részéről “erőteljes elvándorlás indulhat meg“. A SZIE azonban erre mindössze annyit válaszolt, hogy sajnos ennek fennáll a veszélye, de hogy ezt a problémát miképpen kívánnák orvosolni, az nem derül ki az anyagokból.
Korábban nyolcrészes cikksorozatban tártuk fel a gödöllői Szent István Egyetemen tapasztalható visszaéléseket, korrupciógyanús és a nepotizmus gyanúját felvető ügyeket.
Gödöllői egyetemvezetés: nem szerénykedtek
Gödöllő, vol. 2: Nepotizmus és magas fizetések
Gödöllő, vol. 3: a sérelmes helyzetet szüntessék meg!
Gödöllő, vol 4: Tessék mondani, hol kell rektorságért lobbizni?
Gödöllő, vol 5: Vizsgálódik az egyetem, további kemény fizetések
Gödöllő, vol 6: A Káposzta Klán sem maradt le
Gödöllő, vol 7: Káposzta Klán Kari Kétering
A SZIE alapvetően több érvet is kiemelt tanulmányában, amelyek szerinte az integráció mellett szólnak. Ezeket azonban a Corvinus anyaga, valamint reflexiója render megkérdőjelezte. Az alábbi néhány pontban csupán a legfonosabbakat emeltük ki ezek közül:
Méretgazdaságossági elv: Nagyobb egyetem képes költséghatékonyabban működni.
(A Corvinus ezt vitatja, szerinte az érv egy mára elavultnak számító, 19. századi ipari kultúra része. A 21. században sokkal inkább az autonóm intézmények rugalmas és dinamikus hálózatokban történő együttműködése hozhat sikereket.)
Az integráció esetén erősödhetnek az üzleti partnerek megbízásai.
(A Corvinus szerint az átszervezés miatti bizonytalanság pontosan ezzel ellentétes hatást váltana ki.)
A párhuzamosságok felszámolása költségmegtakarítást eredményezne.
(A Corvinus az együttműködés koncepciójában kifejtette, hogy a szakok közti párhuzamosságok konszenzusos módon felszámolhatók, de a tanszékek és intézetek bezárása a két egyetem közti nagy távolság okán kialakuló ingázási idő miatt nem jelentene előnyt.)
Az integráció hamarabb eredményez előnyöket, mint az együttműködés.
(A Corvinus az együttműködés tekintetében szeretett volna egy 3-4 éves “próbajáratot", hogy a képzéseket teljesen össze tudják hangolni.)
A SZIE együttműködéssel kapcsoaltban hangsúlyozott elutasító álláspontjának több magyarázat is lehet. Ezek közül ugyanakkor talán a leginkább meghatározó az volt, hogy a SZIE alapvetően nem értette meg mit is jelent pontosan az együttműködés és attól félt esetleg kevésbé lenne eladható a felsőoktatási piacon, mint az integráció:
“A SZIE brand egy létező fogalom az agrárképzésben, ezzel szemben a ,,Hálózat" köztudatba való bevezetéséhez idő és megfelelő mennyiségű pénz szükséges."
Az együttműködés Corvinus által elkészített koncepciója ugyanakkor világosan leírja, hogy ez két különálló intézmény kooperációja lenne. A két egyetem véleményét az együttműködés eladhatóságáról jól kifejezi az alábbi idézetek kontrasztja:
SZIE: “Az első időszakban bekövetkezhet a képzések (diploma) leértékelődése: egy ,,ismeretlen" intézményi formát kell bevezetni."
Corvinus: “itt nem egy újabb szervezet, hanem egymástól függetlenül prosperáló szervezetek hálózatjellegű együttműködése jön létre."
A SZIE anyaga
A SZIE dokumentuma 43 (mellékletekkel 50) oldalas. Ebből 34 oldal alapvetően arról szól, hogy mi is a SZIE (beleértve az egész egyetem történetét!), milyen jó egyetem a SZIE, milyen sikereket értek el az elmúlt években, valamint hogy hányan írtak TDK dolgozatot és más egyebet. A tanulmányban mindössze két oldal az, ami tisztán az együttműködésről szól, és összesen három oldal az, ami az integráció hatásainak vizsgálatáról. Mindkét esetben egy-egy SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats = erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) táblázatos elemzésről beszélhetünk. Pénzügyi mutatókról és gazdasági hatásokról viszont egyáltalán nincs szó a dokuemtumban.
Vannak azonban a tanulmánynak szórakoztató részei is, például az, amikor az egyetem azzal próbálja nagyságát bizonygatni, hogy külön grafikonnal ábrázolja, hogyan növekedett azoknak a corvinusos hallgatóknak a száma, akik az elmúlt években átmentek a SZIE-re.
Csupán a közérthetőség kedvéért: itt a 7 valóban hetet, azaz hét darab(!) diákot jelöl, miközben a Corvinus teljes hallgatói létszáma kb. 14 ezer. Ennyien mentek át tavaly a Corvinus-ról a SZIE-re. A BCE persze kiszúrta a dolgot és nem habozott lecsapni a labdát:
“A budai karok számára egy-két hallgató átjelentkezése nem okoz gondot, mert épp azok a hallgatók ,,menekülnek" el, akik tanulmányaikkal kapcsolatban minden jogszabályi lehetőséget kimerítettek és az az egyetlen lehetőségük van, hogy átmenjenek más intézménybe (tehát közel sem a legkiválóbb hallgatók vándorolnak át átjelentkezéssel)"
Ami viszont talán már inkább szomorú, hogy a SZIE annyira nem kívánt az átszervezésekről szólni, hogy lényegében tényleg mindent leírt önmagáról, beleértve olyan tényeket is, amik abszolút irrelevánsak vagy egyszerűen teljesen hétköznapiak voltak. Holott itt egy valóban komoly ügyben kellett volna megnyilatkozniuk.
,,A szakok oktatói és hallgatói között folyamatos és kölcsönös kommunikáció zajlik. A hallgatók számára a fogadóórák rendszere biztosítja az oktatók elérését."
Hogy mi lesz a Corvinus gazdálkodásával a Budai Karok nélkül, hogy mik a tervek az egyedül maradó Corvinus-Közgáz fenntartására, valamint eladósorba kerülhetnek-e a budai campus ingatlanjai, megtudhatjátok következő cikkünkből!
http://oktatas.atlatszo.hu/2015/09/18/hatastanulmanyok-tervezetek-itt-van-minden- amit-tudni-akartal-a-corvinus-szetszakitasarol-1-resz/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-18 20:05:44, péntek
|
| |
| |
hidfo.ru 2015.09.18. 16:47 Nyugati világ
Német kémfőnök: terroristák toboroznak a migránsokat segítő civil szervezetekben
A német alkotmányvédelmi hivatal vezetője elismerte, hogy radikális szalafista szervezetek toborzást folytatnak a migránsok közt, terrortámadások elkövetésének céljából.
Hans-Georg Maassen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője pénteken kijelentette, az elhárítás ügynökei több alkalommal is szemtanúi voltak annak, hogy szalafista prédikátorok az országba újonnan érkező közel-keleti menekültek közt próbálnak új tagokat toborozni. A Rheinische Post napilapnak adott interjúban Maassen arról számolt be, hogy a radikális iszlamista szervezetek
a migránsokat segítő civil szervezetek tagjaiként és segítő önkéntesként tevékenykednek, ami ideális álca számukra valós tevékenységük elfedéséhez.
Az elhárítás vezetőjének elmondása szerint ez egy másodlagos tevékenység számukra, elsődleges céljuk az Európába érkező radikálisok beszervezése. Ugyanakkor, az újonnan szerveződő terrorsejtek felszámolása kényes politikai kérdés, mert a civil szféra és emberi jogok védelmezőinek ellenállásába ütközik. A szalafista radikálisoknak a fedőszervek fenntartása miatt szintén elemi érdeke a civil szervezetek korlátlan működése. Önkénteseik abban a pillanatban mozgósítják a civil szféra felszámolásáért aggódó aktivistákat, ahogy a hatóságok határozottabb lépéseket tennének a terroristák kiszűrésére.
http://hidfo.ru/2015/09/nemet-kemfonok-a-terroristak-a-migransokat-segito-civil-s zervezetekben-toboroznak/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2015. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
453 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1313
- e Hét: 7045
- e Hónap: 18156
- e Év: 171652
|
|
|
Offline
