Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Kohut Katalin: Szerb Antal Utas és holdvilág-könyvajánló
  2015-09-25 18:59:55, péntek
 
 

Az emberiséget minden korszakban foglalkoztatta a halál, az elmúlás. Egyes népek, mint az etruszkok külön halotti kultuszt hoztak létre, lehet mondani, hogy örömmel áldoztak a halál oltárán, míg mások, mint az egyiptomiak keresték az örök élet füvét. Azt tartották, hogy mivel az istenek felett is a halál uralkodik, valamennyien utasok a földön, amit Szerb Antal a könyv címével hitelesen ábrázolt, mint a holdvilággal, melynek sejtelmes, titokzatos fénye kíséri a mindig újjászületőket. Úgy látszik, a halál birodalmának soha nem lesz vége, az egész világ a fogságában vesztegel. A földi élet születése pillanatától készül a halálra. Az emberek mit sem tudnak mindaddig a rájuk leselkedő végről, míg nem találkoznak vele valamelyik hozzátartozójuk elvesztésekor. Az ember ragaszkodik az élethez.

E könyv főszereplője, Mihály szakítani kívánt a mások által megszokottal, nem érezte magát jól az élők világában. Néha megnyílt alatta a föld, mintha el akarná nyelni, magához rántani. Egy ilyen alkalommal találkozott Ulpius Tamással, akivel tökéletesen megértették egymást. Az Ulpius család lett az otthona, a játszótere. Tamás húgával, Évával alakították a könyvbéli szerepeket, természetessé vált számukra a meghalás. Ez az egyik szál, mely végigvonul a regényen. Játék lett számukra a halál, melynek népeit és maradványait Olaszország területén is felleltek, mint a halotti kapukat a házakon. Onnantól a konzekvenciákkal szakítottak, mintegy színjáték keretében lebegett velük az élet. Erzsi, Tamás felesége is szakítani akart a házasságával a jómódú, szép élettel, testi szabadságra vágyott, bár tudta férjéről, hogy gyakorlatiatlan és nem való ebbe a világba.
A regény negatív figurája János, akivel nem szívesen kerül az ember baráti kapcsolatba sem.
Ervin kilépett az Ulpius házból, Olaszországban lett ferences szerzetes. Valaha ő volt Éva szerelme, Páter Severinus lett belőle Folignóban. Lemondó életével szintén a halálnak lett jegyese.

Talán nem véletlen kezdődik a regény Velencében, mert Mihály egyetlen örömét a régi házak történelme és áhítatos csodálata jelentette. Velence annyi mindent tapasztalt, megélt, a sötétség és félhomály fojtogatta. Olaszország Mihály vágya volt gyerekkorától, de úgy érezte, hogy különleges alkalomnak kell lennie, hogy az a megtiszteltetés érje, hogy közelről gyönyörködjön városaiban, falvaiban, épületeiben, ahol egykor a híres emberek éltek. Ilyen vágya teljesült akkor is, amikor a nászúton lekéste a vonatot, melyen egyedül utazott Erzsi, felesége tovább. Nem is bánta, úgy érezte, hogy ez nem lehet véletlen, így közelről tanulmányozhatja a legendás vidékeket. Talán azt is lehet mondani az Ulpius ház játékosaira, hogy holdkórosok voltak. Tamás Rómában találta meg a válaszokat a halál titkairól, mely fellebbentette a függönyt az egyházak túlvilági életben örvendező halálvágyáról is és eredetéről:

,,... Hogyan szűnt meg az emberiség vágyódni a halott-szigetek után, vagy talán most is vágyódik?...
Csak egy kis saját gyártmányú spengelerei-jel tudok felelni. Hogy az északi népek beléptek a keresztény népszövetségbe, az európai civilizációba, annak, ha emlékszel, az volt az egyik következménye, hogy két évszázadon keresztül nem volt szó másról, mint halálról: a X. és XI. században, a clunyi szerzetesi reform századaiban. A kora-román korban a kereszténységet az a veszedelem fenyegette, hogy a legsötétebb halálvallás lesz belőle, valami olyasmi, mint a mexikói indiánoké volt. De azután mégis előtört eredeti mediterrán és humánus jellege. Mi történt? A halálvágyat a mediterránoknak sikerült szublimálni és racionalizálni, vagyis magyarul, a halálvágyat túlvilági utáni vággyá hígították, átalakították a halál-szirén szörnyű sexeppealjét a mennyei karok és rendek angyali zenéjű hívószavává. Most már nyugodtan vágyódhatott a hívő szép halál után; nem a meghalás pogány örömei után vágyódott, hanem a mennyország civilizált és tisztes örömei után. A nyers, ősi, pogány halálvágy pedig száműzetésbe ment, a vallás alatti rétegekbe, a babona, boszorkányság, sátánosság elemei közé. Minél erősebb lesz a civilizáció, annál jobban tudat alá kerül a halál szerelme."

Mihály kilépett Éva bűvköréből, kiábrándult, már nem volt képes arra, hogy általa és miatta haljon meg. Megtanult komformizálódni tizenöt évnyi halálvágy után az élethez, melyet úgy könyvelt el: élni kell, mint patkányoknak a romok alatt. Az életet nem szabad túl komolyan venni, bár a tisztesség ezt kívánja tőlünk, de akinek csak játék, annak olcsóvá válik és halálossá életútja.

2015. szeptember 25.
  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Márai Sándor: Vénasszonyok nyara
  2015-09-25 09:41:13, péntek
 
 
Október derekát írjuk, s egyszerre nyár lett. Szirupízű nyár, mustszagú, darázsdongástól aluszékony, vénasszonyok nyara. Nyár, véres díszletekkel az erdőkben. Nyár, mintha Pán visszaszökött volna száműzetéséből, s most itt tilinkózik a Mikó utcában, ablakom alatt. Látom, már viszi is a rendőr mint csavargót, mert hajába sárga lombokat tűzött, s felírja csendháborításért.

Az őszi fényben erősebben ver a szívünk. Szimatolunk valamit, lázasan és szédülten járunk a fényben, az illatban, az avar és lomb nyers-rothadt szagában. Olyan ez, mint mikor a haldoklók hirtelen jól érzik magukat, felülnek az ágyban, tokaji bort isznak, egy pillanatra még berúgnak az élet édes értelmetlenségétől, véres szemmel, lázas arccal felsikoltanak. Aztán visszahull fejük a párnára. Így élünk most, október derekán.

Holnap fűteni kell. Aztán meg kell halni. Jere, üljünk ki a napra - hallod a darazsakat? -, hallgassunk, igyunk mustot, mosolyogjál, gyorsan, éljünk.		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Freud
  2015-09-25 09:39:51, péntek
 
 

A Primrose Hill egyik házában halt meg, Londonban, nyolcvanhárom éves korában. S a vonító és vinnyogó falka, melyet szíven talált és megsebzett Freud tanítása, most emléknek veti magát és csámcsogva rágja szét és tagadja meg tanait.

Freud lázadó volt és nagy író: mint minden igazi lázadó és igazi nagy író, módszeres volt, hűvös, nyugodt és céltudatos. Nem elég megtalálni az igazságot, ki is kell mondani azt. Nem elég kimondani az igazságot, meg is kell szövegezni azt, másíthatatlanul, mintha márványtáblára vésnék. Nem elég szépen és okosan írni. A nagy író nem szépségalkotó, nem csak szövegtökéletesítő. A nagy író mindenekfölött fogalomalkotó.

Freud nagy író volt, fogalomalkotó volt. Tanának és kísérleteinek orvosi, gyógyítási jelentősége eltörpül írói jelentősége mellett. A fogalmak, melyeket megalkotott, élnek, az emberiség szellemi vérkeringésének szerves tartalma: a ,,gátlás", a ,,fogyatékossági érzés", az ,,elfojtás", s mindaz, amivel sokáig a szalonokban játszottak, s ami ma olyan valóság, mint az igen és a nem. Ez Freud bosszúja.

Bizonyos, hogy igaza van. Magányos erő volt, bibliai lélek, engesztelhetetlen. Mindent megértett, s mint igaz ember, képtelen volt megbocsátani.		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 93 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 983
  • e Hét: 2132
  • e Hónap: 8373
  • e Év: 60639
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.