Kohut Katalin: Ilyen vagyok,Kohut Katalin: Fázom,Márai Sándor: Az írókról és a világról,Márai Sándor: Arról, hogy senkire sem lehet számítani, - kohlinka Blogja - "Darabokra hullik a Biblia..:",A lélek rajza,A Nagy Karola-rejtély,A sánta Jézus -Edom Talmud,Állaatokról,Beat, Hippi, Punk, Rock,Dalok,Egészség, betegség,Éjszakáim, álmaim,Élők, vigyázzatok,Emberi bölcsesség és ami marad,Érzelmek,Esti, Jó éjszakát versek,Fejezetek a szexualitás ...,Filmajánló,Füzes László,Földönkívüliek,Gyermekeknek,Halottak napja,Horoszkópok,Hozzátok szólok, magyarok!,Idézetek,Időjelek - Leplezés,Ismeretterjesztő,Játék a tűzzel (advent),Karácsonyi versek,Kelet örökségek,Kéz analízis,Kínzá,

Belépés

			kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen.			Szendrei Klaudia 1958.03.07 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Kohut Katalin: Ilyen vagyok

2015-09-08 09:53:31, kedd

	Kohut Katalin: Ilyen vagyok Sértettség meg nem értéssel, mindig bocsánatkéréssel, szolgálata az embernek - mégsem születtem nemesnek. Összetört szív, célzott szavak, tűrést nem bomlasztó falak, fertelmes gát sors-utamon, utazom remény-tutajon. Nagyfeszkó, ha elér engem, fellázadom minden renden, morfondírozom szüntelen, ezzel is magam büntetem. Igazságom erős bástya, kimondom én, bárki bánja, őszinteség nem jutalom, számtalan a haragosom. Ember-szeretet bizalom, szívem sokszor odaadom, aztán nyalogatom sebem, egyszer magam tán meglelem. 2015. szeptember 8.

0 komment , kategória: Kohut Katalin

Kohut Katalin: Fázom

2015-09-08 08:57:58, kedd

	Kohut Katalin: Fázom Fázom. Langyos szó-takaró, szerelem melegség, jóság és emberség előtt őrház és sorompó. Átbújnék alatta, de elfognak. Nincs szabadulás, enyhe a sorsnak. Csalódásom üres lélek, kérdés, s nem várt feleletek szerája és csudája. Mi a csuda? Fejem óriássá dagad, dühöm orkánként tépi borzongó szívemet. Hiány verdes torz tükörképet, nem látom arcodat szemeimben. Szükségem kiáltják a hegyek. Bizalmam gyenge bástya lett, még mindig szeretlek, a feledés diktálja észérveit. Lapozás nélkülem? Létezés letűnt világgal? Kín az örökkévalóságig? Többé nem osztozol meg nem értetten velem. Fázom. Ölelő szavakra szomjasan, csendedből várok útitársat. Tán dalol és ünnepel e szív, emberséged visszahív. 2015. szeptember 8.

0 komment , kategória: Kohut Katalin

2015-09-08 08:03:53, kedd

	Az író ne reméljen a világtól semmit. Minden, amit a világ adhat - pénz, vagyon, elismerés, érdemrend, társadalmi kitüntetés -, visszahat munkájára, lelki egyensúlyára, művei erkölcsi erejére. Az író ne akarjon társadalmi tekintély lenni; pontosan annyit veszít műve erkölcsi súlyából, amilyen mértékben emelkedik a társadalmi megbecsülésben. Az írónak nem lehet semmiféle címe, sem rangja; egyetlen címe, rangja lehet csak, a neve. S egyetlen vagyona a világban, a műve. S ne gyűjtsön pénzt, sem ingó és ingatlan értéktárgyakat; szervezze meg úgy életét, hogy munkájában mentől szabadabb legyen, hogy ne kelljen írnia egyetlen sort sem, amihez nincsen kedve, s csak olyan fizetséget fogadjon el, melyet legjobb hite szerint, megalkuvás, társadalmi vagy divatos szempontokra való tekintet nélkül írott munkája ellenértékének tekinthet. S ne törődjön vele, ,,tetszik-e", vagy sem, amit ír - s ne törődjön vele, mi lesz munkájában életében és holta után. Az író maradjon szerény. S ha néhah lapáttal szórják utána az aranyat, legyen ereje elfordulni a sikertől. S ha mohó kézzel tűznek mellére ordókat, utasítsa el félkézzel a tolakodókat. Soha ne politizáljon, mindig ítéljen; s természetesen először és legszigorúbban önmaga felett ítéljen. Máskülönben nincsen joga írónak nevezni magát.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

2015-09-08 08:01:11, kedd

	Tudjad, szíved és eszméleted minden erejével tudjad, hogy válságos pillanatokban senkire sem lehet számítani. Nincs rokon, barát, kedves, akit igazán ismersz; a nagy pillanatban mindenki eldobja az álarcot, megmutatja a nyers önzést, s te egyedül maradsz, mikor legnagyobb szükséged lenne arra, hogy melletted álljon valaki, s egy jó szóval, biztató tekintettel segítsen. Többet nem is vársz senkitől; de ezt sem kapod meg a veszélyben. Élj nyájasan és türelmesen az emberek között, de ne bízzál senkinek a segítségében. Neveld magad magányossá és erőssé. Tudjad, hogy soha senki nem segít. S ne sopánkodj ezen. Ember vagy, tehát nem várhatsz semmit az emberektől, s ez természetes.

0 komment , kategória: Emberi bölcsesség és ami marad

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár