|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 15:41:29, szombat
|
| |
| |
Nagyobb kép Link
.........
Ditke írta:
nagyon nagy kedvencem volt szegény Árpi bácsi, Nyugodjék Békében!
Sárközi Erzsébet 
Méltó megemlékezés Marokám! Isten adjon örök nyugodalmat neki! (Nagyon szimpatikus ember volt. Volt szerencsém személyesen is találkozni vele, kezet fogni.
Kovácsné Képes Erzsébet 
Ez csodás megemlékezés nekem is szpatikus volt nyugodjon békébe. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: saját készítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 11:53:12, szombat
|
| |
| |
Hoztam egy szép verset, épp most tettem a blogba is be, sok szeretettel... Ditke
........
Ősz van. A zöld, lombos ligetből
Csak puszta, zörgő gally maradt...
Oh visszasírom sokszor, sokszor
Az eltűnt, elszállt szép nyarat.
Ahogy a hűs akácasorban
Kisértelek, én kedvesem -
Csak a nyarat éreztük akkor
S haladtunk szótlan, csöndesen.
Még nem vallottuk meg szerelmünk,
Még akkor nem is tudta más -
De oh köröttünk tisztán szólott
A legékesebb vallomás.
A kis kerítésen kihajlott
Egy-egy kiváncsi rózsafa
Szerelmet ontott rózsák kelyhe,
Madár csicsergő ajaka.
Csak ép szívemre nem borultál,
Csak ép meg nem csókoltalak -
Oh visszasírom sokszor, sokszor
A csóktalan elszállt nyarat.
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Őszi versek és képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 11:25:03, szombat
|
| |
| |
A középkori Szent Péter-bazilika mellett Szent István király magyar zarándokházat alapított, melynek II. Szilveszter pápa ajándékaként kápolnája is volt. A kápolnát 1776-ban a bazilika új sekrestyéjének építésekor, megváltási díj fizetése után lebontották. Újjáépítése elmaradt.
A mai kápolna megalkotásának gondolatát először Ádám György prelátus, a külföldi magyarok szentszéki képviselője vetette fel, Lékai László érsek magáévá tette, kérésére Boldog VI. Pál pápa engedélyezte. Az épület 1980-ban készült el, október 8-án szentelte fel Szent II. János Pál pápa.
A tervezésben részt vettek Brestyánszky Ilona, Gerő László és a Képzőművészeti Lektorátus. A 11 m × 4,5 m-es, dongaboltozatú kápolna szentélyében az egész falat betöltő dombormű látható: hat szkíta aranyszarvassal és honfoglaláskori tarsolylemezek mintáitól ihletett, stilizált, szimbolikus életfával. Ezen függ Varga Imre magyaros vonású Madonnája, karján a Gyermekkel.
A kápolna jobb oldalán két félkörív alakú nyílás és lépcső vezet a folyosóra. Szent István király bronzszobra, Varga Imre műve, az oltárhoz közel eső, első lépcsősoron áll, jobbjában a magyar Szent Korona.
Az oldalfalakra tizenkilenc kő dombormű került: Csíkszentmihályi Róbert (Boldog Erzsébet, Boldog Dominici János, Szent Hedvig), Kiss Sándor (Boldog Gizella, Szent Erzsébet, Szent Margit), Kiss Kovács Gyula (Szent Imre, Skóciai Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet), Kiss Nagy András (Szent László, Szent Piroska, Szent Kinga), Kő Pál (Szent Adalbert, Szent Gellért, Boldog Özséb) és Marton László (Boldog Jolánta, Boldog Szalóme, Magyar Szent Mózes, Toulouse-i Szent Lajos) alkotásai.
A kápolna 2001-ben és 2004-ben két újabb domborművel gazdagodott: Lebó Ferenc Boldog Apor Vilmost és Oláh Éva Arré Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló alkotásával.
A kápolna hátfalán Tóth Imre három méter átmérőjű bronz domborművén négy magyar vonatkozású pápa látható: II. Szilveszter, a Szent Korona küldője; III. Callixtus, a déli harangszó elrendelője; VI. Pál, amint átadja Lékai bíborosnak a kápolna modelljét; valamint II. János Pál, aki fölszentelte a kápolnát.
...
Magyar katolikus lexikon
II.János Pál pápa felszenteli a Magyarok Nagyasszonya kápolnát a Vatikánban 1980-ban Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 11:00:21, szombat
|
| |
| |
Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Erdő Péter bíboros vezetésével szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában, a kápolna felszentelésének 35. évfordulóján.
.......
Erdő Péter bíboros homíliájában a Mária-tisztelet közép-európai gyökereiről és a Szűzanya-ábrázolás főbb motívumairól beszélt.
Alakja fénysugárként jelenik meg, akár a Hold, amelyik a Nap sugárzását veri vissza. Ez arra utal, hogy Krisztus világossága Szűz Mária alakján kiemelkedő módon tükröződik - fogalmazott a bíboros. - Úgy is szokták ábrázolni világosságát mint hajnali csillagét, vagy mint tengernek csillagáét, ahogy a himnusz szólítja meg Máriát: ,,Tengernek fényes csillaga, Isten édesanyja". A hajósok életében a tengeri csillag mutatta a helyes irányt. Ugyanarról van tehát szó, mint a bölcsesség esetében: szükségünk van arra, hogy egyénileg és közösségileg, magyar népként is helyes iránymutatást kapjunk, ne csak e világ bölcseitől, hanem magától az isteni bölcsességtől.
Ezért történelmünk egy érdekes pontján egyik legnagyobb magyar katolikus hitszónokunk így beszélt erről: ,,Tenger a világ, zivataros; népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva, fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében. Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől hősök és szentek lelkesülnének, de a »Tenger Csillaga« mégis mosolyog felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban, ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária" - idézte Prohászka Ottokár püspököt Erdő Péter.
Szent István neki ajánlotta föl országunkat, az ő pártfogását kérjük a mai nehéz történelmi körülményeink között, amikor nagy szükségünk van az eligazításra - hangsúlyozta homíliájában a bíboros.
Az első eligazító szó pedig a szeretet szava. Ha belegondolunk abba, hogy a népeknek lehetnek pártfogói; hogy Szűz Máriát a saját édesanyjaként tiszteli Közép-Európa szinte minden népe, akkor rádöbbenünk, hogy talán a népek sokfélesége is megfelel az isteni gondviselésnek - mutatott rá a szónok. - Ennek aktualitását mutatja Ferenc pápa nagy természetvédelmi enciklikája, amelynek tanulmányozása során föltesszük magunknak a kérdéseket: Miért értékes a természet? Mitől jobb az állatok és növények gazdagsága, mint egy kősivatag? És rájövünk, hogy a teremtésben, az Istenhez való viszonyban találja meg mindez az értékét. Még hangsúlyosabban igaz ez az értelmes emberi világra, az egyes nemzeti kultúrák, nyelvek, történelmi tapasztalatok gazdagságára, amely a Teremtő akarata szerint kialakult olyan érték, amely ma is gazdagít, segít, hogy emberségesebben tudjuk megoldani az élet új kérdéseit. Segít abban, hogy összetartó közösségek szülessenek: a családon kívül a nemzet is egy olyan természetes közösség, amely értékeket hordoz és továbbít. Vigyázni kell azonban ezen értékek helyes használatára, hogy ne essünk a túlzott nacionalizmus, a sovinizmus csapdájába, vagy a családi összetartozás ne torkolljon például protekcionizmusba vagy egyéb hibákba.
A Szűzanyára tekintsünk, aki egyszerre tud az összes nép édesanyja lenni, hogy megtaláljuk benne a választ is: a helyes önértékelésünk mellett a többiek megbecsülését - buzdított a bíboros. - Ez az, ami a keresztény szemlélet szerint a nemzetek igazi arcát megrajzolja. Európa a Gondviselés terve folytán olyan kontinens, talán az egyetlen, amelyik csupa nemzetállamból áll; ahol az országok nyelve, hagyománya, kultúrája valamilyen szinten összekapcsolódik.
Ez nem a múlt egyfajta zárványa, amit minél előbb el kell felejteni, hogy a haladás gyorsabban juthasson előre, mint ahogy nem ilyen dolog a család sem, hanem ma is aktuális, ma is értéket hordoz. Ennek az értéknek nemcsak az őriztetéséhez, ahogy Ferenc pápa mondja, hanem az erőforrásként való használatához kérjük a Boldogságos Szűzanya pártfogását és a magyar szentek, különösen Szent István közbenjárását - zárta a vatikáni magyar kápolna búcsúján mondott szentbeszédét Erdő Péter bíboros.
...... ..........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 10:51:49, szombat
|
| |
| |
2015. október 8. - Csütörtök, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Abban az időben: Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: ,,Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!"
Lk 1,26-28
Imádság
Mária, Jézus Anyja és a papok Anyja, engedd, hogy így szólítsunk téged, hogy ünnepelhessük anyaságodat, s Fiad és fiaid papságát szemlélhessük nálad, Istennek szent anyja! Krisztus Anyja, aki a Szentlélek fölkenése által a pap Messiásnak embertestet adtál, hogy üdvözítse a szegényeket és a megtört szívűeket; őrizd meg szívedben és Egyházadban a papokat, Megváltónknak Anyja!
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Felajánlása óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát. A külön ünnepet XIII. Leó pápa engedélyezte népünk számára.
Az országfelajánlás 1038-ban történt, Nagyboldogasszony ünnepén. A Hartvik püspöktől származó legendában így olvashatunk erről:
- Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról [a királyt], s mikor már nem volt kétséges halálának hamari napja, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit választanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: »Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.« (Vö. Zsolt 31,6)
Johann Lucas Kracker: Szent István országfelajánlása (egri bazilika, 1773)
...... ........
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét: XIII. Leó mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Ezt Szent X. Piusz helyezte október 8-ra
Patrona Hungariae-oltárkép magyar szentekkel (Győr, bencés templom, 1642)
...... .....
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti patrónánknak a Boldogságos Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték nemzeti pártfogóként tisztelni, Franciaországot XIII. Lajos király 1638-ban, Ausztriát III. Ferdinánd 1647-ben ajánlotta Máriának. János Kázmér király 1656-ban nyilvánította a Szűzanyát Lengyelország Királynőjévé. A későbbi századok folyamán először Mexikót, majd egész Latin-Amerikát, Katalóniát és Dél-Ázsiát is a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották föl Angliát, melyet attól fogva Mária hozományának tartanak.
- Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen .
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 10:39:37, szombat
|
| |
| |
...... .....
A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.
Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen
- Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét. Szívesen bízom ma ennek az imádságnak hatékonyságára a világ békéjét és a családokat."
(Részlet II. János Pál pápa Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli leveléből)
- Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?"
(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)
...... ........... ........... .....
1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Szent Péter-bazilika altemplomában.
A Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája a napba öltözött asszony ábrázolásából bontakozott ki: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara.
...... ........... ...........
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-10 10:23:29, szombat
|
| |
| |
Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik tanítványa arra kérte: ,,Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk: ,,Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.
Lk 11,1-4
Imádság
Uram, én ismerem, az igazat, de nem azt mondom. Birtoklom szeretetedet, de nem azt teszem. Hiszek ugyan benned, de nem bízom benned. Beszélek a felebarátról, de nem veszem észre őt. A pénznek szolgálok, de nem szégyenlem. Kereszténynek nevezem magam, de nem vagyok az. Így van ez, de sokáig nem maradhat így! Könyörülj, Uram, rajtam!
A. Pereira
Kérünk téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen
Hálaünnep a mai, Mária közbenjárásáért, az Isten segítségéért. Máriával együtt újra meg akarjuk erősíteni az igent az Isten akaratára. A rózsafüzér imádságában pedig, Jézus életéről elmélkedve, Isten iránti szeretetünkben szeretnénk megerősödni.
1571-ben Lepantónál - egy tengeri ütközettel - megkezdődött a török hatalom hanyatlása.
V. Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
A pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segített győzelemre. XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.
Ismerd meg, és imádkozd a Szentolvasót.
Rózsafűzér királynője 
- Október a rózsafüzér hónapja egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az ,,Olvasós Boldogasszony" emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.
A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették.
A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Pius pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a lorettói litániába bevezette a ,,Keresztények segítsége" megszólítást. A győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.
Bartolomé Esteban Murillo: Rózsafüzér Királynője (1650-55)
...... ..........
Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész egyházra, Szent X. Pius pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.
Veronese: A lepantói csata (1572 körül)
...... ...........
A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: ,,koszorút font" a Szűzanya számára.
Ismeretlen festő:
Rózsafüzér Királynője Szent Szent Domonkossal és Sienai Katalinnal
...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2015. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
173 db bejegyzés |
| e év: |
3156 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 11430
- e Hét: 23060
- e Hónap: 56214
- e Év: 289961
|
|
|
Offline
