|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2015-10-12 12:53:45, hétfő
|
|
|
Kormányhatározat született arról, hogy 2016-ot az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének nyilvánítják. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Wittner Mária lett.
A kormány emlékbizottságot hozott létre a 2015. október 23. és 2017. június 16. közötti időszakra, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezet, társelnöke Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, egyetemi tanár. Ő felel az emlékév koordinációs feladataiért kormánybiztosként. A feladatai közé tartozik majd a programok egyeztetése mellett az emlékbizottság munkájának szervezése, a bizottság munkáját segítő történészcsoport és a civil szervezetekből álló tanács összehívása, valamint a forradalom és szabadságharc eseményeit feldolgozó és bemutató, a köznevelés rendszerében alkalmazható oktatási segédanyag kidolgozása. Az emlékbizottság állandó tagja az elnök és társelnök mellett a belügy-, a külügy-, a honvédelmi, az igazságügyi és a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. A határozatban felkérik a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, illetve a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét is, hogy állandó tagként vegyen részt a munkában. A kormány a bizottság feladatai közé sorolta, hogy javaslatot tesz az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések, ismeretterjesztő programok szervezésére, emlékhelyek létrehozására. A bizottságnak fel kell kutatnia azokat, akik harcoltak vagy segítették a forradalmat, illetve nyilvánosságra kell hoznia a megtorlásban részt vevők nevét is. Oktatási segédanyagokra és művészeti alkotásokra is javaslatot kell tennie a testületnek, amelyben ki kell emelni a lengyel társadalom szimpátiáját és segítőkészségét is.
magyaridok.hu
2015.10.11.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2015-10-12 07:17:06, hétfő
|
|
|
Göncz Árpádra (1922-2015) sokan megemlékeztek az elmúlt napokban. Én, egy valószínűleg keveseknek meglévő interjújával állítok neki emléket, mely még a MALÉV Horizon című fedélzeti kiadványában jelent meg, 2006. októberében. A Kövesdi Péter által írott szöveget több részben fogom lemásolni az újságból ide a blogba. A cikk természetes velejárója, mivelhogy egy légitársaság újságjában jelent meg, hogy angolul is olvasható.
3. rész
H.: Hogyan lett a szemlélődő ,,emlékképeket gyüjtögető" emberből forradalmár, összeesküvő - ahogy később Önről a vádiratban megemlékeztek?
G.Á.: Hadd ,,mutassak" erről két újabb képet! Az első: október 25., Budapest, a Parlament előtti tér. A Mezőgazdasági Minisztériumban volt dolgom, én akkor vidéken dolgoztam, és néha le kellett adnom a jelentést az elvégzett munkáról. Mikor kiléptem az épületből, embereket láttam a földön heverni. Halottak voltak. Az épület tetejéről és még máshonnan is géppuskák kelepeltek. A sofőr, akivel jöttem, és a ház előtt várt rám, véres arccal feküdt a volán mögött. Már nem élt. Ez volt a nevezetes parlamenti sortűz. Máig nem tudjuk biztosan, ki és miért kezdett el lőni, de valószínű, hogy az orosz katonák voltak. Csak álltam ott tehetetlen dühvel. Akkor már biztosan tudtam a választ az előző nap kérdésére: kinek a forradalma ez? A következő kép azért fontos, mert sok évvel később a történet két mellékszereplője főszerepet kapott a sorstól. Én a forradalom idején a formálódó Parasztszövetségben kezdtem dolgozni, gyakran jártam ezért a Kisgazda Párt Semmelweis utcai irodájában, melyet nemzetőr fiatalok őriztek, vezetőjüket Antall Józsefnek hívták. 1990-ben ő lett az ország miniszterelnöke. Én pedig a köztársaság elnöke.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2015. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
46 db bejegyzés |
e év: |
373 db bejegyzés |
Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 67
- e Hét: 195
- e Hónap: 5076
- e Év: 27129
|
|
|