|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2015-10-19 16:29:19, hétfő
|
|
|
Link
Első pillanatra azt hinné az ember, hogy asztal nélkül szinte nem is lehet enni. Pedig dehogynem! A szabad ég alatt, bográcsban való főzés a gyűjtögető életmód maradványa. Ugyanez az életmód hagyományozta ránk a bográcsban ott ételnek tálalásmódját is. A kint járó emberek a párolgó vasfazekat egyszerűen a puszta földre helyezik, körülülik, s kagylóhéjból meg vesszőből szerkesztett kanalakkal meregetnek belőle.
Tehát az étel kezdetben még nem szakadt el a földtől. A bogrács, a serpenyős főzés a pásztorélet hagyományaként sokáig tovább élt még a parasztházakban. Korábban ezekben sem volt asztal. A bográcsot a földre állították, és zsámolyokkal rakták körül. Azon ülve, fakanállal szedegettek belőle.
Közös bográcsból, többen? Természetesen. Vagy a bográcsból, vagy a subáról. Szokásban volt pásztoraink között az is, hogy a bográcsból a pörkölt húst vagy a köleskását a subára fordították ki. A suba volt tehát az asztal.
A fejlődés következő foka az evőszék volt. Ez tulajdonképpen egy alacsony és lyukas ülőkéjű szék. Ebbe állították bele a bográcsot. Így vált el a bogrács vagy az evő fatál a földtől. Igen ám, de az evőszék még nem asztal!
Hamarosan elérkezett a fejlődés idáig is. Az alacsony evőszék, vagy mint az asztal szó meghonosodása után nevezni kezdték: asztalszék, nemcsak a pásztorok közt, hanem a parasztkonyhában is közönséges volt. Innen mindinkább kiszorította az úri rendből átkerült magasabb asztal, mely idővel már a szobában kap helyet, de tarka, hímzett, szőtt abrosszal letakarva sokáig inkább csak díszbútor maradt, akárcsak a magasra vetett ágy vagy a festett-faragott szék.
A cikk forrása: Link
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2015. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
485 db bejegyzés |
e év: |
5604 db bejegyzés |
Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 96
- e Hét: 2417
- e Hónap: 7155
- e Év: 113299
|
|
|