|
2015-10-02 20:11:50, péntek
|
| |
| |
Kányádi Sándor: Mióta élek...
Mióta élek, panaszok
rengetegében járok,
sárgult siránkozások
vastag avarán taposok.
Évezredes a holt avar,
rálépek kíméletlen,
de a most hulló fölkavar,
s a lábam visszaretten,
még akkor is, ha semmiség:
kis galagonya, nyír, som;
fölfognám mindnek levelét:
az én erdőm ne sírjon.
1965
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
Offline
