Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Gyere velünk és légy szabad...
  2015-10-20 22:45:08, kedd
 
 










GYERE VELÜNK ÉS LÉGY SZABAD...




Dalszöveg

Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem


Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki, amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel







Berkics Miklós - Gyere velünk és légy szabad...

Link



Sajnos már a fenti videó sem elérhető - Sajnálom!
Helyette az alábbi Linken:

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Zene, zene, zene...  
Wass Albert: Mese az erdőről
  2015-10-20 20:46:02, kedd
 
 







Wass Albert: MESE AZ ERDŐRŐL


Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta négy legkedvesebb angyalát, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket.

Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon vele az emberek közé, és mindenkinek a szívébe tegyen egy kis darabkát.

A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre

Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek azonban lezárták szíveiket nagy, súlyos lakatokkal. Gyűlölet, irigység, rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat. Isten angyalai hiába mentek egyiktől a másikig, a szívek nem nyíltak meg, s ők nem tehették beléjük a Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta ezt is és nagyon elszomorodott. Mert tudta, hogy baj lesz ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás. Gyűlölet lakozik majd az emberek házaiban és jajgatástól lesz hangos a föld.

S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik angyal, akiről bizony meg is feledkezett volt, és ezt mondta:

- Hallgass meg engem, édes, jó Istenem! Lám, odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet, meg a békességet, de ők bizony nem érnek velük semmit, amíg az emberek szíve zárva marad. Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velük az emberek szívét!

A Jóisten rácsodálkozott a kicsi angyalra, de aztán elmosolyodott, és ez a mosolygás olyan volt, mint amikor a nap fénye átragyog a felhőkön.

- Próbáld meg, lelkecském, - mondta kedvesen a Jóisten, ahogy kívánod, neked adom az erdőket.

Azon a régi napon tehát Isten angyala lejött, hogy megszépítse az erdőt.

Kacagtak a fák, a virágok és a rétek. Kacagtak a manók és a tündérek, és fent a szikla tetején a Visszhang.

Csak öreg Csönd bácsi nem kacagott, hanem megrázta bosszúsan hosszú zuzmószakállát, úgy, hogy a kicsi csigák alig tudtak megkapaszkodni benne. Összehúzta köpenyét és messzire elhúzódott onnan, be az erdők legsötétebb mélyébe, mohos fák és még mohosabb sziklák közé.

- Így na, - mondotta elégedetten az angyal, mert tetszett neki, hogy az erdő megéledt - Így na, most már rendben van minden.

Az erdő pedig élni kezdett. Úgy éppen, ahogy most is él. A szellő, akit ruhája ráncaiból rázott elő az angyal, járta a fákat, és a fák suttogva beszélgettek egymással. Úgy mint ma is, éppen úgy. Vén fák odvában, sziklák üregeiben, bozótok sűrűjében matattak a manók, s tanítgatták az állatokat mindarra, amit tudni jó és hasznos. Mint ma is, éppen úgy. Tisztásokon, rejtett nyiladékok napfoltjain virágok nyíltak, s minden virágban egy tündérke lakott, hogy minden madár idejében megtanulja a maga dallamát, és senki az erdőben mérges bogyót ne egyék. Énekeltek, fütyörésztek, csiviteltek a madarak, mesélt a forrás. A Visszhang pedig ült a sziklán halványkék ruhában, és lógatta a lábát. Akárcsak ma, éppen úgy.

Az angyal pedig látta, hogy szép az erdő, és elindult, hogy megkeresse három társát: a Jóság angyalát, a Szeretet angyalát és a Békesség angyalát.

- Gyertek, - mondta nekik, az erdő majd megnyitja az emberek szívét, és ti elhelyezhetitek benne a magatok kincseit.

Bevitte őket az erdő mélyébe, ott a legszebb tisztásra, amit azóta is Angyalok Tisztásának neveznek. Ott megpihentek és várták az embereket.

Jött az első. De hiába daloltak a madarak, hiába virágoztak a virágok, hiába suttogtak a fák, és hiába mesélte legszebb meséit a forrás, az ember nem látott és nem hallott meg mindebből semmit. Fejszét fogott, levágott egy fát, és elment vele. Szíve nem nyílt meg egyetlen pillanatra se. Rontó-ember volt.

Az angyalok nagyon elszomorodtak, amikor látták, hogy hiába szép az erdő, a rontó-ember nem látott meg belőle semmit. Megsiratták a szerencsétlent, amikor elment zárt szívvel, hidegen. Ez volt az első harmat a földön. Az estéli harmat. Angyalok könnye.

Aztán jött a második ember. Jött, de ő se látott meg semmit az erdőből. Vakon és süketen haladt a maga útján, fejét lehajtva hordta, és száraz rőzsét gyűjtött. Száraz ágakat keresett csupán az élő, csodaszép erdőben. Az ő szíve se nyílhatott meg. Jött és elment. Gyűjtő-ember volt, közönyös ember. Az angyalok megsiratták őt is, még jobban, mint az elsőt. És ez volt a második harmat az erdőn. A hajnali harmat.

Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet. Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok, a tündérek a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.

És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta:

- Istenem, milyen szép...

És abban a pillanatban lehullt a szívéről egy nagy, rozsdás lakat.

Akkor kelt a nap. Kacagó sugarai aranycsikókon nyargalták végig a fák tetejét. Szempillantás alatt felszáradt a harmat, szétfoszlottak a ködök. Ragyogott a kék ég, csillogtak a fűszálak. Egy sárgarigó felröppent a legmagasabb fenyő tetejére, és vidámat, nagyot füttyentett.

És erre egyszerre megszólalt minden madár. Kacagtak a virágok, és kacagott a patak. Tündérek táncoltak a fák alatt, bukfencet vetettek örömükben a manók. A szellő megcsiklandozta a fák leveleit, és fent a sziklán tavaszillatú madárdalokat énekelt a visszhang.

- Milyen szép! - mondta még egyszer az ember.

Az angyalok pedig odaléptek hozzá, egyenként, lábujjhegyen és nyitott szívébe beletették a kincseket. A jóságot, a szeretetet és a békességet. Magasan, fönt az égben, fehér felhőtutajon a Jóisten ült, maga. És alámosolygott a földre.

- Így volt ez bizony, lelkecském, s így van azóta is. Háromféle ember él a világon: a rontó-ember, a gyűjtő-ember és a látó-ember. Te látó-ember leszel, ugye?

Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted egy rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett.

Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt is az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniük kell.

A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündér les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek.

De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen rád kacagnak. De akkor már a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.

Csönd bácsi, az öreg, ő csak a fák közül, vagy egy szikla mögül les reád...

Kacagsz vagy énekelsz? A napsütötte sziklacsúcson egy kék ruhás lányka ül, lábait lógatja, és hangodra vidáman visszakacag. Te már ismered őt is ebből a meséből. Csönd bácsi nagyobbik leánya, Visszhang a neve.

Haladj bátran, egyre mélyebben az erdő közé. A fák alatt láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye ez. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi embernek zárva marad a szíve a szép előtt.

De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb ruhájukat öltik magukra, és megdobálnak láthatatlan puha illat-labdáikkal. Minden olyan szép, puha, és illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át és arra gondolsz, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt suttogva beszélgetnek. A forrás, ahogy csobog. A madarak, ahogy dalolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról-ágra. A mókusok, a nyulacskák, minden. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.

Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép

És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára teremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.

Te minderről semmit nem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül és jóságosan alámosolyog.

Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek és a gyűjtő-emberek közé, és hiába gonoszok hozzád, te mégis jóval viszonzod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt, és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon.

Csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.































Wass Albert: Mese az Erdőről

Link



Wass Albert: Erdők könyve

Link































 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Wass Albert
  2015-10-20 20:30:21, kedd
 
 







WASS ALBERT

"Gróf Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert 1908-ban született Erdélyországban, a kies Válaszúton. Boldog gyermekkor és korán ébredő nemzeti öntudat. Majd, a döbbenet...

1920. A Trianoni gyalázat.

A 12 esztendős fiúcska lelkében az első fájdalom. A ,,békeszerződés" elszakította hazánk testéből Erdélyt, a Kárpátok egész kincses hegyvidékét, az Alföld déli részét és a magyarsággal együtt feloszlatta a nemzetiségek között. És, ami a legjobban fájt: oláh bocskor taposta szeretett Erdélye havasait.

1932-ben az ifjú kertész és erdőmérnök Wass Albert behívót kap - kötelező katonai szolgálatra - az egyik román lovasezredhez, ahol fájó szívvel, de egy évet leszolgált.

Mikor a nemzet könnyei felszáradtak, Horthy Miklós kormányzó urunk fehér lovára szállt. Szilárd volt döntése: ha kell, akkor karddal, fegyverrel szerez érvényt a magyarok igazságának. Majd megcselekedte azt.

A karpaszományos honvéd

Felvidékünk 1938-ban, Észak-Erdély 1940-ben ismét hazatért. Büszke Wass grófunk 1942 májusában Kolozsvárott, karpaszományos honvédként vonult be a Magyar Királyi Honvédség helyőrségébe, ahol 1943. január 1-én tartalékos híradós zászlósi rangot szerzett.

1943. február 10-én ismét ,,angyalbőrben" találjuk Wass Albertet, Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnokának segédtisztjeként. 1943. július 10-én csapatával a keleti frontra tartott, mint csapattiszt. A Pripjathy- mocsarak mellett egy orosz partizáncsoport semlegesítéséért - ezzel egy német uszályhajót mentett meg - kapta meg a Vaskereszt II. osztályát 1943. december 29-én, majd egy közel százötven fővel bíró német - magyar kontingenst mentett meg az élete kockáztatásával. (A német vaskereszt hadi kitüntetés -1813-ban alapította Frigyes Vilmos porosz király - a németek és szövetséges katonáik kaphatták hősies katonai magatartásukért.)

Derekán kötéllel a mocsaras területről vezeti ki társait-mindent egy lapra téve- a veszélyből, ezért felterjesztés után a Vaskereszt I. osztálya is az övé. (1944. január 20.).

Tűzkereszt

A partizán tevékenységek egyre inkább felerősödtek, erről így ír Wass Albert a naplójában:

,, ...ember, aki harcolni akar, mert azért van itt, mert a harcot a vérében örökölte. De aki becsületesebb formáját szeretné a harcnak, nem ezt a bújkálósdit, amit itt láthatatlan emberek vele művelnek."

1943. szeptember 7-én megkapta a hosszú frontszolgálatért kiérdemelt I. fokozatú Tűzkeresztet. (A Tűzkereszt a Sebesültek Érmét is hívatott volt helyettesíteni, mivel a sebesülések számát a kitüntetés szalagjára illesztett pántokkal rendelték jelezni.)

Wass Albert kitüntetésére több ,,sebesülési pánt" is rákerült. Volt úgy, hogy autója aknára futott, máskor haslövést kapott és homlokát súrolta egy lövedék.

Öt havi frontszolgálat után- jutalmul- a karácsonyi ünnepekre szabadságot kapott, amelyet otthon-családja körében tölthetett el.

Még a keleti fronton terjesztették fel a bronz Signum Laudis nevű hadikitüntetésre, melyet 1944 szeptemberében tűzhetett a zubbonyára.( ,,A Dicséret Jele"- 1939 májusában újraélesztette a Signum Laudis-t. A hadi kitüntetésként való adományozást, a hadiszalagon illetve a kardokkal történő adományozás lehetőségét teremtették meg újra.)

1944. január 21-én újra mundérban, a Német-Olasz Tiszti Bizottság egyik összekötő tisztjeként.







Szerencsés május

Ez egy nagyon érzékeny része Wass Albert katonai pályafutásának. Feladata a magyar-román békés együttélés betartatásának eszközlése és ellenőrzései. Felállítási helye Sepsiszentgyörgyön volt, elöljárójának Szent- Miklósy István vk. őrnagyot nevezték ki.

1944. március. 19-én a németek megszállták Magyarországot. Wass Kolozsváron kapott új feladatot egy magyar műszaki alakulat vezetőjeként - német alárendeltetésben. Lehallgató készülékeket szereltetett és telefonvonalakat épített a Gestapo kényszerítésére.

A május Wass Albertnek mindig szerencsét hozott. Veress Lajos altábornagy, a IX. (kolozsvári) hadtest parancsnoka a kiváló képességekkel bíró tisztet visszavette segédtisztjének.

Oláh árulás

Az 1944. augusztus 23-án bekövetkező román kiugrás és átállás váratlanul érte a magyar hadvezetést, az elvetemült oláh árulásra senki sem számított. A IX. hadtestből 1944. augusztus 28-án megalakult a 2. hadsereg, ahol a zászlós propaganda főnöki beosztást nyert.

,,1944. szeptember végén világossá vált, hogy az ideiglenesen visszafoglalt Tordát a magyar csapatok nem tudják tovább tartani és nyitva állt az út Kolozsvár felé. Már tüzérséggel lövették a várost, mikor harmincnyolc erdélyi tiszt - köztük Wass Albert- jelentkezett Veressnél a hadtest-parancsnokságon, kérve a leszerelésüket, hiszen a családjuknak szüksége van rájuk, a közelgő - akkorra már nyilvánvalóan elkerülhetetlen- második román uralom idején. Veress tábornok érveiket elfogadva harminchéttel sorba kezet fogott: leszerelte őket. Wass zászlóshoz viszont atyai dörgedelmet intézett, mely szerint neki íróként kötelessége nyugatra menni és elmondani nekik mi történt a magyarsággal, ahelyett, hogy felelőtlenül Erdélyben maradva a közeledő román-kommunista világ néma mártírja legyen. Wass így a Szamos-híd felrobbantása előtt, az utolsók között hagyta el a szeretett Kolozsvárt." (Virágh Ajtony- Wass Albert c. dolgozatából)

1944. október 15-én kerül sor a kormányzó sikertelen kiugrási kísérletére - Veresst ekkor letartóztatták és Wasst, mint segédtisztjét is kihallgatta a Gestapo. Mivel nem vallott semmit és bizonyítékot sem találtak ellene, rövidesen elengedték. ,,Mi itt csak zavaros hallomásokból tudunk valamit." (Wass Albert leveléből, 1944. október 25.)

Érdemrend és leszerelés

IX. híradós zászlóaljhoz került át a 20. gyaloghadosztályhoz. Veress utódjának, Kovács Gyula tábornoknak lett a segédtisztje, majd az ő távozása után Fónagy János vezérkari ezredes és Tilger Ferenc tábornok mellett is megmaradt e pozícióban. 1945. január 1-jével előléptették hadnaggyá, január végén megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon a kardokkal .( 1922. június 14-én alapította Horthy Miklós kormányzó. Nagyon komoly elismerés tisztek részére, hadnagyként óriási elismerés lehetett.)

Márciusban már visszavonulás közben Sopronban találjuk, ahol megbízták egy Németországba tartó, állami iratokat szállító katonai szerelvény parancsnoklásával. A vasútvonalak fokozott bombázása miatt veszélyes vállalkozás sikerrel végződött, Wass és családja épségben hagyta el Magyarországot. 1945. november 15-én a regensburgi hadifogolytáborban szerelték le.

"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."

Mondták őt fasisztának, antiszemitának, német bérencnek, az igazság az, hogy csak a hazáját védte, és egyáltalán nem volt sem fasiszta sem antiszemita, csupán derék katona. Wass Albert a Magyar Királyi Honvédség tisztjeként hős volt. Hős a hősök között.

A dicséretet mindig elhárította, a hízelgést soha nem szerette. Magáról így vallott, ha megkérdezték: "...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."(Wass Albert)

1998-ban távozott a hadak útjára a messzi Egyesült Államokban Albert Wass de Czege, azaz Wass Albert, úgy, hogy soha nem térhetett vissza hazájába."







Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját. Ő a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceaușescu zsarnoksága éveiben Romániában betiltották a könyveit, 1985 őszén pedig értesítést kapott az Interpoltól, hogy a ,,Kárpátok Géniusza" Securitate-ügynököket küldött át az Amerikai Egyesült Államokba diplomataként a washingtoni nagykövetség és a clevelandi konzulátus mellé. Az értesítés szerint ,,Ezeknek egyik feladata az, hogy engem eltegyenek láb alól" - írta Wass Albert.

Aki egyszer kézbe veszi írásait, nem tud elszakadni tőlük. A lelkét ismerjük, töretlen bizodalmát, alázatát nemzete iránt, összetéveszthetetlen stílusát, az egyszerű szavakba öntött bölcsességet.

Könyvei gyönyörűek, pedig a stílusa végtelenül egyszerű és tiszta, olyan, mint a hó a hegyekben. Wass Albert egy, a természettel szimbiózisban élő fa volt, ott az erdélyi hegyekben. Aztán a történelem vihara gyökerestől kitépte földjéből a fát, és messzire sodorta. De a fa gyökere örökké megmaradt. Emlékezett és emlékeztetett a földre, ahol felcseperedett és megerősödött, és ahol még sok-sok megtépázott, a vihar szeszélyének kitett fa maradt.

A legszebb irodalmi nyelven mesél arról a reményről, majd sorscsapásról, amelynek részese volt Erdélyben a múlt század negyvenes éveiben. Valamenniyünket lenyűgözött a természet gyönyörű leírásával, az egyszerű, becsületes emberek szívszorító sorsának bemutatásával. Hazafiságra, becsületre, emberségre tanít.

Fájdalmasan szép dallamok a lélek húrjain.

Wass Albert üzenete soha aktuálisabb nem volt talán, mint napjainkban:

"Ébredjetek fel magyarok, és legyetek újra nemzet!"





















 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2015.09 2015. Október 2015.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 59 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1333
  • e Hét: 15658
  • e Hónap: 38146
  • e Év: 216021
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.